Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

Ma Mezokovácsházáról, holnap Gyomaendrődról olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1994. JANUÁR 10., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM Az együttes fellépés előnyösebb — Mindig örülök, ha Prágának sikerül valamit hamarabb meg­tennie, s kedvemre való lenne, ha Prága is örömét fejezné ki, amikor nekünk sikerül valamit elérni — nyilatkozta Göncz Ár­pád államfő a Mladá Fronta Dnesben. (2. oldal) Nincs vége... Erkel Ferenc halálának 100. év­fordulóján az 1993-as esztendőt a gyulai Erkel Társaság kezde­ményezésére emlékévvé nyil­vánították. A társaság elnökét arról kérdeztük, betöltötte-e az emlékév feladatát. (5. oldal) A vidéki összefogás alapja „A szövetkezetek többsége jó irányba halad, és hogy célba érjenek, nem szabad kitérniük a kihívások elől. Tudatosan kell vállalniuk azt a szerepet, hogy a mezőgazdaság, a vidék fejlődésének bázisát alkot­ják.” (9. oldal) Mégis lesz AYANTI! Az elmúlt évben el kellett vol­na készülnie Békésen, a 47-es főút mentén, Békés és Békés­csaba között, a város szélén az AVANTI üzemanyagtöltő ál­lomásnak. Az ölsz cég tavaly a főváros környékén soron kívül lehetőséget kapott két nagy, komplex üzemanyagtöltő ál­lomás építésére, aminek mi­előbbi kivitelezése a cég üzlet- politikájában fontos helyet ka­pott, s ezért sorolták azokat előbbre. A békési területet egy éve előkészítették. A cég ma­gyarországi képviselőinek ígérete szerint még az idén átadják a létesítményt, amely teljes körű szolgáltatást nyújt majd az autósoknak. Göndöcs Benedek 1933-ban felállított szobrát most dr. Erdmann Gyula ünnepi beszéde avatta fel ismételten FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Néhány nappal halálának századik évfordulója után, szombat óta újra áll Gyulán Göndöcs Benedek apátplé­bános szobra. Koszorúkat helyeztek el sírján, majd az 1933-ban felavatott, s az öt­venes évek elején onnan el­mozdított szobrot eredeti he­lyén, a Népkertben — a ké­sőbbi elnevezés szerint: Gön- döcs-kertben — állították vissza jogaiba. Az Apor Vil­mos kezdeményezésére ön­tött mellszobrot a Kohán Képtár középső rizalitjának falfülkéjében helyezték el. A város önkormányzata és a római katolikus egyház újra- avatási ünnepségén ifj. Gör- gényi Ernő mondta el Imp- lom József egy Göndöcs Be­nedekről szóló versét, majd dr. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, a képviselő-testület kulturá­lis bizottságának elnöke szólt az egybegyűltekhez. Maradandót alkotott Újra áll Göndöcs Benedek apátplébános szobra a gyulai Népkertben — Göndöcs Benedek nem csak lelkiatya, hanem népmű­velő, gazdasági szervező, egyesületek alapítója és elnö­ke is volt — mondotta. Rákosi Jenőt idézte, aki a képviselősé­ge és más munkássága okán országosan ismert apátplébá­nost „az ország legkedvesebb emberének” nevezte. A szobor megkoszorúzása után centenáriumi emlékülés­re került sor a művelődési ház egyik tanácskozótermében. Ezen megjelent — többek kö­zött — Gyulay Endre püspök, Markó István országgyűlési képviselő, Pocsay Gábor, Gyula város polgármestere és Nagy László református espe­res is. Két előadás hangzott el Göndöcs Benedek közismert olajképe előtt. Réthy István címzetes apátplébános az ér­zelmeken át igyekezett fel­idézni nagy elődje alakját, munkásságát, kinek térdeplője ma is ott található a gyulai plébánián. Czeglédi Imre, a város mú­zeumának nyugalmazott igaz­gatója értő gondolatokkal raj­zolta meg Göndöcs Benedek életútját, vázolta fel a sokolda­lú egyéniség szerteágazó ér­deklődését, termékeny és ma­radandó munkásságát. — Az 1824-ben Nagyvára­don született Göndöcs Bene­dek kisnemesi családból szár­mazott — emlékeztetett az előadó. — Pappá szentelése után 1847-ben Újkígyósra került segédlelkésznek, majd lelkésznek. Az adakozásairól ismert Weinckheim Krisztina egyik gyámja lett, 1868-ban a pusztaszeri apát címet nyerte el az ottani ásatások megindu­lásában szerzett érdemei elis­meréseként. Gyulán 1873-ban lett plébános. Haláláig, 1894 januárjáig élt Gyulán. Országyűlési kép­viselőként az egyszerű, vidéki emberek felemelését, a gaz­dálkodás oktatásának előmoz­dítását szorgalmazta. Egyházi tárgyú írásai mellett világi mű­vek sokaságát alkotta meg. írt a méhészet, a selyemhernyó-te­nyésztés és a „gyümölcsészet” (Folytatás a 3. oldalon) Alakuláskor összefogás... ...később széthúzás, majd szakadás, végül felbomlás. Ki ne ismerné a forgatókönyvet, hiszen naponta látjuk a pártok, különböző szervezetek látványos megjelenésétől a botrányos válásokig vezető utat. Morvái Ferenc, a kezdetben sikeres nagyvállalkozó, majd egyre több kudar­cot elviselni kénytelen közéleti ember most mégis orszá­gos összefogásra szólít fel. Szövetsége nem politikai tömörülés, hanem olyan pártok felett álló szervezet, amely felvállalja az állampolgárok érdek- és jogi képvise­letét a hatóságokkal szemben. Ezért pártállástól, vallástól és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki a tagja lehet. Vitathatatlan, hogy nagyon sok a csalódott, vállalkozá­sába belebukott ember az országban. Elképzelhető, hogy mindnyájan jelentkeznek az Állampolgárok Érdekképvi­seleti Szövetségébe, s lelkesen megtervezik közös prog­ramjukat. A megvalósításnál azonban előkerülnek az el­lentétek, s nagyon nehéz elképzelni, hogy azok a kisgaz­dák, akik nem fértek meg egy pártban, vagy azok az MDF- esek, akik még a hatalom csúcsán is összerúgták a patkót, most teljes egyetértésben, vállt vállhoz vetve harcolnak majd egy cél érdekében. Morvaiék elképzelése nagyon szép, a sok csalódás következtében a lendület is óriási bennük a küzdéshez. Vajon lesz-e annyi alázat a leendő tagokban, hogy egyéni sérelmeiken, érdekeiken fölülemelkedve, valóban az ál­lampolgárok sorsát szem előtt tartva végezzenek önzetlen munkát az ország gazdasági felemelkedéséért? Lenthár Márta Hogyan trancsírozhatók a téeszek? Egyre többen aggódnak a volt és a jelenlegi termelőszövetke­zeti tagok közül, hogy semmit sem fog érni a vagyonjegyük. Valami nagy átverésre gyanakodnak. dolog azonban világosan kiderül panaszaikból: teljesen tájékozatlanok ez ügyben. A felmerült kérdésekre Győrfi Károlynál, a Mező- gazdasági Termelők és Termeltetők Szövetsége Békés me­gyei titkáránál kerestünk választ. — Tisztázzunk valamit: va­gyonjegy az állami vállalatok­nál volt. A szövetkezeteknél a vagyoni kapcsolat többféle le­het, de alapvetően minden tag­ra a részjegy és az üzletrész vonatkozik. Ma már feltétel, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek tagjainak is legyen részjegye. Részjegyet csak az vásárolhat vagy kaphat, aki tag. Ha újként akar belépni, meg kell vegye a részjegyet. A részjegy úgy működik mint a takarékszövetkezeteknél és az áfészeknél. Amikor megszű­nik a tagsági viszony és létezik a szövetkezet, a részjegyet a tag vagy örököse pénzben visszakövetelheti. A részjegy befektetésként működik, ami­vel vállalom a gazdálkodás kockázatát: ha nyereséges a szövetkezet, osztalékot kap­hatok, ha felszámolásra jut, akkor a pénz gyakorlatilag el­vész. — A panaszok ezek szerint nem ezt a formát, hanem az üzletrészt érintették. — Ez egészen más kategó­ria. Hiszen nemcsak a tagok kaphatták, hanem azok is, akik valamikor — de legalább öt évig — tagjai voltak a mező- gazdasági szövetkezeteknek. A szövetkezeti törvény azzal próbálta indokolni ezt, hogy a korábban oszthatatlan szövet­kezeti vagyont nem csupán a jelenlegi tagság hozta létre a (Folytatás a 5. oldalon) Elhagyott állampolgárok szövetsége A „kazánkirály” Békéscsabán Morvái Ferenc nevét itthon és külföldön nagyon sokan isme­rik, részben a Megamorv Kft. kazánjai és egyéb termékei ré­vén, részben a nagy port fel­vert Petőfi-kutatás kapcsán. Az alulról indult sikerember érdekképviseleti szövetséget létrehozó terveiről már hóna­pokkal ezelőtt lehetett hallani, így nem okozott különösebb meglepetést december 4-ei színrelépése Gyöngyösön, az Állampolgárok Érdekképvi­seleti Szövetségének első or­szágos nagygyűlésén. A zász­lóbontást két héttel később egy regionális gyűlés követte Deb­recenben, majd szombaton es­te Békéscsabán tartott megyei fórumot az ÁÉSZ elnöksége. A Textilipari Szakközépis­kola nagytermében — mint­egy negyven-ötven érdeklődő előtt — ismertették a szövet­ség programját, s válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. Először Kovács Ottó, az ÁÉSZ alelnö- ke lépett a mikrofonhoz és be­mutatta az elnökség tagjait: Morvái Ferenc elnököt, Ta­más József és Herceg Lajos alelnököket, valamint a szö­vetség Békés megyei vezető­jét, Szalontai Jánost. Ezután ismertette szervezetük alap­szabályait, a szövetség struk­turális rendszerét, mely lehe­tővé teszi, hogy bárki csatla­kozhasson hozzájuk, aki aka­dályoztatva érzi magát kezde­ményezése véghezvitelében és a szövetségtől remél segít­séget. Ezután a — jelenleg 1500 regisztrált tagot nyilvántartó — szervezet másik alelnöke, Tamás József kért szót, aki el­mondta, hogy csoportjuk nem (Folytatás a 3. oldalon) Elszámolási vita - lángvágóval Avagy: Mi történt Szeghalmon, a Széchenyi utcában? Mint pénteki számunkban már közöltük, csütörtökön délelőtt furcsa látványban volt részük Szeghalmon a Széchenyi utcában lakók­nak. Egy félig kész épületnél megjelent a kivitelezést vég­ző Monotil Kft. néhány em­bere és elkezdték a korábban általuk beépített ajtókat, portálokat kibontani. Az esetről először a tulajdonost, Somogyi Gyulát kérdeztük:-— Ez az épület egy pékség és egy varroda lesz, ha elkészül. Ennek kivitelezésével bíztam meg a helyi Monotil Kft.-t, több mint húszmillió forint ér­tékben. Novemberben számlát nyújtottak be 13 millió forint összegben, amit én ki is fizet­tem. Ezútán a kivitelezés na­gyon megakadt, alig egy-két ember volt itt. Közben a kft. vezetője, Sándor Imre jelezte, hogy a további hárommillió forintra is szüksége van. Erre azt válaszoltam, hogyha lesz építési teljesítés, akkor fize­tek. December tizenötödikén benyújtották a következő számlát, melyben szinte csak olyan munkát akartak kifizet­tetni, amihez hozzá sem fog­tak. Csak egy-két példa: tető­világító ablakok 850 ezer fo­rintért, központifűtés-szerelés 750 ezer forintért. Közöltem a kft. vezetőjé­vel, hogy ezt nem lehet kifizet­ni, a munka nincs kész, és mi­vel jelentős banki hitellel épít- kezek, a bank sem járulna hoz­zá a teljesítéséhez. Ezek után csütörtökön délelőtt az épület­hez érve elképedve láttam, hogy a kivitelező emberei lángvágóval, pajszerral vág­ják ki a korábban általuk be­épített harmonika ajtót, bejá­rati portált. Miután ezt felszó­lításomra sem hagyták abba, betelefonáltam a szeghalmi kapitányságra, ahonnan kijött néhány rendőr és miután tisz­táztuk, miről van szó, felszólí­tották Sándor Imrét és embere­it, hogy hagyják abba a rombo­lást. Sándor úr és én a rendőr- kapitányságra mentünk, ahol külön-külön kihallgattak bennünket. Amikor visszaér­tem a helyszínre, akkor láttam, hogy a kibontott anyagokat már el is szállították az építke­zésről. Ezek után a rendőrsé­gen megtettem a feljelentést a Monotil Kft. és vezetője ellen. Sajnos, ez az eset nagyban hát­ráltatja a további munkákat, hiszen olyan anyagokat vittek el, amiket én az előző számlá­ban kifizettem, ezek most le­pecsételt raktárban vannak a Monotil telephelyén, az épít­kezést az ügy lezárásáig nem tudom folytatni. Természetesen megke­restük a Monotil Kft. vezető­jét, Sándor Imrét is, mondja el véleményét az esetről. — Az egész ügy ott kezdő­dött, hogy megrendelőnk, So­mogyi Gyula hónapokon át hi­tegetett bennünket, hogy az ál­talunk már elvégzett munkák ellenértékét kifizeti. Mi ezt tu­domásul vettük, bár az épület­be beinvesztált pénz sokszor hiányzott. Végre november­ben mintegy 13 millió forintot kifizetett Somogyi Gyula. Ez azonban nem felelt meg az építkezés akkori készültségi fokának, ekkor már kb. 16 mil­lió forintos elvégzett munkánk volt. Ezt szóban tisztáztuk is a megrendelővel, aki megígér­te, hogy a hiányzó hárommill- lió forintot decemberben át­utaltatja. Miután ehhez neki bankhitelt kellett felvenni, ah­hoz készítettünk — az ő kéré­sére — egy számlát december közepén hárommillió forint értékben. December végén a bankra hivatkozva a kifizetés nem történt meg, majd január negyedikén Somogyi úr kö­zölte, hogy nem fizeti ki a számlát, mert abban el nem (Folytatás a3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom