Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
© 1994. január 7., péntek CSALÁD - OTTHON 75? •HERE' MTO HÍRLAP / Áldozatkész véradók Újkígyóson Újkígyóson évente három alkalommal rendeznek községi véradást a helyi vöröskereszt szervezésében. Legutóbb január 3-án és 4-én a művelődési házba várták a véradókat, akik igen szép számban, 139-en jelentek meg. Az érdem a sokat tevékenykedő vöröskeresztes titkáré, Rozsnyai Istvánnéé és aktivistáié; Bodzsár Istvánnéé, Csatlós Imrénéé, Domokos Lajosnéé, Nagyné Kása Máriáé, Gedó Istvánnéé és Csatlós Balázsnéé. A véradókat uzsonnára is vendégül látták az iskola napközi otthonában, ahol a dolgozók szívesen tevékenykedtek körülöttük. Az újkígyósi községi vörös- kereszt a békéscsabaihoz tartozik, amelynek titkára, Szabó Sándorné is köszöntötte a véradókat és bemutatta az új megyei titkárt, Priskin Jánost. B.Zs. Ej mi a kő, szerencsekő Minden kor a maga képzelete szerint alkotta meg szépség- ideálját. A mai szépségeszmény az arányos testalkatú, a vidám, a divatos — vagyis a fitt, az egészséges ember. . Ez a gondolat vezérelte a HUNGEXPO Consum Stúdióját, amikor korábban megrendezte a „Szépség és Egészség” elnevezésű szakkiállítást. Aztán összekapcsolta a „KARÁT” szakmai kiállítással, a nemes megjelenésű ékkövek bemutatásával. Február 3—6 között újból megrendezik a „Szépség és Egészség” szakkiállítást a Budapesti Nemzetközi Vásár- központban, a „Karát” kiállítással együtt. A szakkiállítás kísérő rendezvényei között szerepel a fodrászok, a kozmetikusok világbajnoki válogatója, a felnőtt és tanuló női-férfi fodrászok versenye, az országos kozmetikusverseny, valamint az 1POSZ által szervezett Fodrász Akadémia Ifjúsági Kupa. A közönséget is számos meglepetéssel várják. Minden belépő szerencsekövet kap és bárki részt vehet az aranyásó versenyen, ha megveszi a 300 forintos belépőt, ami egyben sorsjegy is égy brilli- ánskő megnyeréséhez. (MTI- Press) Katona Edit A vöröskeresztesek Békéscsabán sem tétlenkednek A megyei jogú városban is egyik fő feladatának tartja a vöröskereszt, hogy a véradásszervezésben élen járjon. Azokat a már volt véradókat vagy első ízben karjukat nyújtókat várják a városi véradónapokra, akik szervezett véradásban nem vettek részt. A segíteni kívánókat kérik, hogy menjenek január 13-án reggel 8-tól 12 óráig a Békés Megyei Véradó Állomásra (Gyulai úton, a kórház mellett). Ezúttal két darab 500 forintos ajándékcsomagot is sorsolnak a véradók között, amelyet eljuttatnak a szerencsés nyertesnek. Lehet, hogy egyszer ezek a békéscsabai kisgyerekek is vállalkozók lesznek? FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Melyik szülő ne örülne, ha gyermekét sikeres vállalkozóként látná? Hiszen lépten-nyomon halljuk: a vállalkozóké a jövő, belőlük válnak milliomossá a legügyesebbek. Talán ezért is adták képességfejlesztő programjuknak Kanadában, s az ott bevált ötletet átvéve Magyarországon is a szervezők a következőhangzatos elnevezést: „Milliomos szeretnék lenni.” Az eredeti programmal a kanadai kormány támogatását élvező magyar—kanadai menedzser-tapasztalatcsere jóvoltából ismerkedhetett meg a Baross Gábor Alapítvány, amelynek ügyvezető igazgatója, Váradi Ángéla örömmel újságolja: — Még ez év első felében megalakítjuk az első, gyerekekből álló csoportot, amelynek tagjai a tőlünk kapott szerény alaptőke, az általunk biztosított mentorok és a közösségfejlesztő tréning segítségével megvalósíthatják vállalkozási elképzeléseiket. Csak a kanadai kormány remélt és beígért támogatásának megérkezésére várunk, de addig sem tétlenkedünk: készítjük a pályázati tervet, keressük a szponzorokat és tájékoztatjuk az iskolákat, szülőket, önkormányzatokat a most induló és remélhetően egyhamar országossá szélesedő lehetőségről. — Gyerekeknek kell a pályázatot beadni? — Igen, akár már 7 éves korúak is jöhetnek ötleteikkel, amelyekhez csatolniuk kell azt is, hogyan képzelik el azok megvalósítását. Nem kell komoly üzleti tervre gondolni, de az elgondolás realitásáról valahogy meg kell győzniük a program szervezőit. — Az elfogadott pályázatok beküldői alkotják majd a csoportokat? — Igen. Részükre öt alkalommal úgynevezett „work- shop”-okat szervezünk. Ezek két-három órás foglalkozások, ahol a mentornak nevezett önkéntes tanácsadó (aki lehet akár egy józan gondolkodású, a gyerekek nyelvén értő könyvelő, sőt kamionsofőr is, nemcsak befutott és ismert vállalkozó) segít a gyerekeknek az ötlet kidolgozásában. Megismerik az üzleti tárgyalások menetét, a könyvelés, a reklám szerepét és alapfogalmait, akár saját kezűleg készíthetnek plakátot vállalkozásuk hirdetéséhez, s megtanulhatják a pénz szerepét. A gyakorlati munka túlnyomó részét a jryári iskolai szünet idejére tervezzük, hogy ne akadályozza a tanulást, az értékelésre pedig ősszel kerül majd sor. Ákkor egy nagy partit szervezünk, ahová az összes csoportot meghívjuk, s persze a közreműködő felnőtteket, még Bill Finley Punnett-et, a kanadai program gazdáját is. Egyébként a közösségi tudat fejlesztése is a célok közé tartozik, ezért a csoportok közti találkozókat is rendszeressé kívánjuk tenni és már a program indulásakor gyerekek, szülők, mentorok és támogatók széles körétől reméljük az együttműködést a leendő milliomosjelöltek játékos képzésében. Akik — a program befejeztével — ha milliókkal talán nem is, de kincset érő tudással, tapasztalatokkal bizonyára gazdagabbá válnak. (MTI- Press) SchöfferJenő Mi az a pánikbetegség? A Depresszió és Öngyilkosság Elleni Alapítvány, valamint a Lilly Hungária is támogatja azt a tájkoztatósorozatot, amelyet a Magyar Pszichiátriai Társaság Délkelet-Magyarországi Tagozata a családorvosoknak szánt. Hiszen ők találkoznak elsősorban az emberekkel és manapság sajnos egyre több a szorongásos, depressziós, pánikbetegségben szenvedő ember. Az alapbetegség gyakran más testi kórok, betegségi tünetek képében jelentkezik. Korábban már szóltunk a szorongásról és a depresszióról, most néhány gondolatot a pánikbetegségnek szentelünk. Szívneurózisnak is nevezték régebben a rohamokban jelentkező szorongásos rosszul- létek okát, amely magyarul pánikbetegség. Szívdobogás, mellkasi fájdalmak, torokszorítás „képében” tör váratlanul a betegre a szorongásos roham. A pánikbetegeknél a rosszulléteknek nincs szervi okuk, a tünetek a központi idegrendszer átmeneti működésváltozása miatt jelentkeznek. Állandó ideg- feszültség, a rohamoktól való félelem jellemzi az ilyen embereket. A beteg kísérő nélkül nem mer az utcára lépni, mert közlekedés vagy vásárlás közben is rátörhetnek a rohamok. Ilyen esetekben feltétlenül forduljunk pszichiáterhez, aki a megfelelő gyógyszert és terápiát megtalálja számunkra. A magatartás-terápia, a légzéskontrol 1 -kezelés hasznos lehet, de a szakembert nem mellőzhetjük. Magyarországon mintegy 200—250 ezer ember „áldozata” ennek a kórnak. Nemzetközi diagnosztikai ismérvek jellemzik a pánikbetegséget: fulladás vagy légszomj, heves szívdobogás, szapora pulzus, remegés, resz- ketés, izzadás, fuldoklás, torokszorulás, hányinger, hasi feszülés, fájdalom, a beteg megváltozottnak érzi magát és környezetét. A zsibbadás, érzéketlenség, a kipirulás, hevülés vagy hidegrázás, mellkasi, szívszorító fájdalom, nyomás, szorítás, halálfélelem, a megőrüléstől vagy önkontroll elvesztésétől való félelem is jelentkezhet tünetként. Ha a betegnél négy héten belül négy roham lezajlott vagy a fenti tizenhárom tünetből négy jelentkezik, a pánik- betegség reális gyanúja kimondható. Ilyen esetben feltétlenül orvoshoz, szakorvoshoz és ne az alkoholhoz forduljunk gyógyulásért. B.Zs. A pánikbetegség elkerüléséhez a szervezet regenerálására, pi-henésre van szükség. Már hogyha megtehetjük... Iskoláskorú vállalkozók NYUGDÍJAS SAROK Segítség, kultúra, érdekképviselet / Eletet az éveknek 1994-ben is December végén tartotta az 1993. évi közgyűlését a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége. S az ott hozott határozatok egyben az 1994-es munkatervét képezik ennek a sok sikert elért és nagy kedveltséget élvező mozgalomnak. A terv szerint a szövetség 5 éves fennállása alkalmából március végén ünnepi közgyűlés lesz, kétnapos országos klubvezetői találkozóval és tapasztalatcserével. S szándékukban áll létrehozni az Életet az éveknek kitüntetési rendszerét és alapítványát. Tervbe vették továbbá a Szövetségi Híradó folyamatos megjelentetését. Fontosnak tartják az érdemi együttműködés kialakítását a legnagyobb szakszervezeti szövetséggel, az MSZOSZ-szel és annak nyugdíjas választmányával és tag- szervezeteivel. Munkájuk során nagy súlyt helyeznek a közösségek, klubok kialakítására azon nyugdíjasok részére, akik akár az iparban, akár a mezőgazdaságban a fölszámolások, átszervezések miatt elvesztették kapcsolatukat a volt munkahelyükkel. Kiemelten akarnak törődni a megyei klubtanácsokkal, munkájukat az eddiginél hatékonyabban segíteni. A nemzetközi kapcsolatokat erősíteni fogják, a határon túli idős magyarokkal és szervezeteikkel pedig még jobban szeretnének összedolgozni, kiszélesítve az összeköttetést. Továbbra is munkájuk nélkülözhetetlen része marad a Nyugdíjasok Országos Kamarájában az érdekképviselet és érdekvédelem javaslatok és elemző anyagok készítése által, hogy az érdemi tevékenység jobb legyen. Közben javítaniuk kell a saját klubjaik szociális munkáját az egész lakosság időskorú tagjai részére. A 17 pontból álló tervezet utolsó passzusa szerint a szövetség művészeti, hagyományőrző, népművészeti sokrétű tevékenységét magas szinten fenn akarja tartani. Tovább szélesítve a klubok munkáját a helyi, regionális és országos bemutatók, versenyek, vetélkedők mind nagyobb számú rendezésével. Vass Márta Nagymamák öröme A békéscsabai Molnár Pálné fotóalbumából: 15 éves unokája, Rácz Ágnes