Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-07 / 5. szám

© 1994. január 7., péntek CSALÁD - OTTHON 75? •HERE' MTO HÍRLAP / Áldozatkész véradók Újkígyóson Újkígyóson évente három al­kalommal rendeznek községi véradást a helyi vöröskereszt szervezésében. Legutóbb ja­nuár 3-án és 4-én a művelődési házba várták a véradókat, akik igen szép számban, 139-en je­lentek meg. Az érdem a sokat tevékenykedő vöröskeresztes titkáré, Rozsnyai Istvánnéé és aktivistáié; Bodzsár István­néé, Csatlós Imrénéé, Domo­kos Lajosnéé, Nagyné Kása Máriáé, Gedó Istvánnéé és Csatlós Balázsnéé. A véradókat uzsonnára is vendégül látták az iskola nap­közi otthonában, ahol a dolgo­zók szívesen tevékenykedtek körülöttük. Az újkígyósi községi vörös- kereszt a békéscsabaihoz tar­tozik, amelynek titkára, Szabó Sándorné is köszöntötte a vér­adókat és bemutatta az új me­gyei titkárt, Priskin Jánost. B.Zs. Ej mi a kő, szerencsekő Minden kor a maga képzelete szerint alkotta meg szépség- ideálját. A mai szépségesz­mény az arányos testalkatú, a vidám, a divatos — vagyis a fitt, az egészséges ember. . Ez a gondolat vezérelte a HUNGEXPO Consum Stúdió­ját, amikor korábban megren­dezte a „Szépség és Egészség” elnevezésű szakkiállítást. Az­tán összekapcsolta a „KA­RÁT” szakmai kiállítással, a nemes megjelenésű ékkövek bemutatásával. Február 3—6 között újból megrendezik a „Szépség és Egészség” szakkiállítást a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár- központban, a „Karát” kiállí­tással együtt. A szakkiállítás kísérő ren­dezvényei között szerepel a fodrászok, a kozmetikusok vi­lágbajnoki válogatója, a fel­nőtt és tanuló női-férfi fodrá­szok versenye, az országos kozmetikusverseny, valamint az 1POSZ által szervezett Fod­rász Akadémia Ifjúsági Kupa. A közönséget is számos meg­lepetéssel várják. Minden be­lépő szerencsekövet kap és bárki részt vehet az aranyásó versenyen, ha megveszi a 300 forintos belépőt, ami egyben sorsjegy is égy brilli- ánskő megnyeréséhez. (MTI- Press) Katona Edit A vöröskeresztesek Békéscsabán sem tétlenkednek A megyei jogú városban is egyik fő feladatának tartja a vöröskereszt, hogy a vér­adásszervezésben élen járjon. Azokat a már volt véradókat vagy első ízben karjukat nyúj­tókat várják a városi véradóna­pokra, akik szervezett vér­adásban nem vettek részt. A segíteni kívánókat kérik, hogy menjenek január 13-án reggel 8-tól 12 óráig a Békés Megyei Véradó Állomásra (Gyulai úton, a kórház mel­lett). Ezúttal két darab 500 fo­rintos ajándékcsomagot is sor­solnak a véradók között, ame­lyet eljuttatnak a szerencsés nyertesnek. Lehet, hogy egyszer ezek a békéscsabai kisgyerekek is vállalkozók lesznek? FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Melyik szülő ne örülne, ha gyermekét sikeres vállalkozóként látná? Hiszen lépten-nyomon halljuk: a vállalkozóké a jövő, belőlük válnak milliomossá a legügyesebbek. Talán ezért is adták képességfejlesztő programjuknak Kanadában, s az ott bevált ötletet átvéve Magyarországon is a szervezők a követ­kezőhangzatos elnevezést: „Milliomos szeretnék lenni.” Az eredeti programmal a ka­nadai kormány támogatását élvező magyar—kanadai me­nedzser-tapasztalatcsere jó­voltából ismerkedhetett meg a Baross Gábor Alapítvány, amelynek ügyvezető igazga­tója, Váradi Ángéla örömmel újságolja: — Még ez év első felében megalakítjuk az első, gyere­kekből álló csoportot, amely­nek tagjai a tőlünk kapott sze­rény alaptőke, az általunk biz­tosított mentorok és a közös­ségfejlesztő tréning segítsé­gével megvalósíthatják vál­lalkozási elképzeléseiket. Csak a kanadai kormány re­mélt és beígért támogatásának megérkezésére várunk, de ad­dig sem tétlenkedünk: ké­szítjük a pályázati tervet, ke­ressük a szponzorokat és tájé­koztatjuk az iskolákat, szülő­ket, önkormányzatokat a most induló és remélhetően egyha­mar országossá szélesedő le­hetőségről. — Gyerekeknek kell a pá­lyázatot beadni? — Igen, akár már 7 éves korúak is jöhetnek ötleteikkel, amelyekhez csatolniuk kell azt is, hogyan képzelik el azok megvalósítását. Nem kell ko­moly üzleti tervre gondolni, de az elgondolás realitásáról va­lahogy meg kell győzniük a program szervezőit. — Az elfogadott pályázatok beküldői alkotják majd a cso­portokat? — Igen. Részükre öt alka­lommal úgynevezett „work- shop”-okat szervezünk. Ezek két-három órás foglalkozások, ahol a mentornak nevezett ön­kéntes tanácsadó (aki lehet akár egy józan gondolkodású, a gye­rekek nyelvén értő könyvelő, sőt kamionsofőr is, nemcsak be­futott és ismert vállalkozó) segít a gyerekeknek az ötlet kidolgo­zásában. Megismerik az üzleti tárgyalások menetét, a könyve­lés, a reklám szerepét és alapfo­galmait, akár saját kezűleg ké­szíthetnek plakátot vállalkozá­suk hirdetéséhez, s megtanul­hatják a pénz szerepét. A gya­korlati munka túlnyomó részét a jryári iskolai szünet idejére tervezzük, hogy ne akadályozza a tanulást, az értékelésre pedig ősszel kerül majd sor. Ákkor egy nagy partit szervezünk, ahová az összes csoportot meg­hívjuk, s persze a közreműködő felnőtteket, még Bill Finley Punnett-et, a kanadai program gazdáját is. Egyébként a közös­ségi tudat fejlesztése is a célok közé tartozik, ezért a csoportok közti találkozókat is rendsze­ressé kívánjuk tenni és már a program indulásakor gyerekek, szülők, mentorok és támogatók széles körétől reméljük az együttműködést a leendő milli­omosjelöltek játékos képzésé­ben. Akik — a program befejez­tével — ha milliókkal talán nem is, de kincset érő tudással, tapasztalatokkal bizonyára gazdagabbá válnak. (MTI- Press) SchöfferJenő Mi az a pánikbetegség? A Depresszió és Öngyilkosság Elleni Alapítvány, valamint a Lilly Hungária is támogatja azt a tájkoztatósorozatot, ame­lyet a Magyar Pszichiátriai Társaság Délkelet-Magyaror­szági Tagozata a családorvo­soknak szánt. Hiszen ők talál­koznak elsősorban az embe­rekkel és manapság sajnos egyre több a szorongásos, dep­ressziós, pánikbetegségben szenvedő ember. Az alapbe­tegség gyakran más testi kó­rok, betegségi tünetek képé­ben jelentkezik. Korábban már szóltunk a szorongásról és a depresszióról, most néhány gondolatot a pánikbetegség­nek szentelünk. Szívneurózisnak is nevez­ték régebben a rohamokban je­lentkező szorongásos rosszul- létek okát, amely magyarul pánikbetegség. Szívdobogás, mellkasi fáj­dalmak, torokszorítás „képé­ben” tör váratlanul a betegre a szorongásos roham. A pánik­betegeknél a rosszulléteknek nincs szervi okuk, a tünetek a központi idegrendszer átme­neti működésváltozása miatt jelentkeznek. Állandó ideg- feszültség, a rohamoktól való félelem jellemzi az ilyen em­bereket. A beteg kísérő nélkül nem mer az utcára lépni, mert közlekedés vagy vásárlás köz­ben is rátörhetnek a rohamok. Ilyen esetekben feltétlenül forduljunk pszichiáterhez, aki a megfelelő gyógyszert és te­rápiát megtalálja számunkra. A magatartás-terápia, a lég­zéskontrol 1 -kezelés hasznos lehet, de a szakembert nem mellőzhetjük. Magyarorszá­gon mintegy 200—250 ezer ember „áldozata” ennek a kór­nak. Nemzetközi diagnosztikai ismérvek jellemzik a pánikbe­tegséget: fulladás vagy lég­szomj, heves szívdobogás, szapora pulzus, remegés, resz- ketés, izzadás, fuldoklás, to­rokszorulás, hányinger, hasi feszülés, fájdalom, a beteg megváltozottnak érzi magát és környezetét. A zsibbadás, ér­zéketlenség, a kipirulás, hevülés vagy hidegrázás, mellkasi, szívszorító fájda­lom, nyomás, szorítás, halálfé­lelem, a megőrüléstől vagy ön­kontroll elvesztésétől való fé­lelem is jelentkezhet tünet­ként. Ha a betegnél négy héten belül négy roham lezajlott vagy a fenti tizenhárom tünet­ből négy jelentkezik, a pánik- betegség reális gyanúja ki­mondható. Ilyen esetben fel­tétlenül orvoshoz, szakorvos­hoz és ne az alkoholhoz fordul­junk gyógyulásért. B.Zs. A pánikbetegség elkerüléséhez a szervezet regenerálására, pi-henésre van szükség. Már hogyha megtehetjük... Iskoláskorú vállalkozók NYUGDÍJAS SAROK Segítség, kultúra, érdekképviselet / Eletet az éveknek 1994-ben is December végén tartotta az 1993. évi közgyűlését a Nyug­díjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövet­sége. S az ott hozott határoza­tok egyben az 1994-es munka­tervét képezik ennek a sok si­kert elért és nagy kedveltséget élvező mozgalomnak. A terv szerint a szövetség 5 éves fennállása alkalmából március végén ünnepi közgyű­lés lesz, kétnapos országos klubvezetői találkozóval és ta­pasztalatcserével. S szándé­kukban áll létrehozni az Életet az éveknek kitüntetési rend­szerét és alapítványát. Tervbe vették továbbá a Szövetségi Híradó folyamatos megjelen­tetését. Fontosnak tartják az érdemi együttműködés kiala­kítását a legnagyobb szakszer­vezeti szövetséggel, az MSZOSZ-szel és annak nyug­díjas választmányával és tag- szervezeteivel. Munkájuk során nagy súlyt helyeznek a közösségek, klu­bok kialakítására azon nyugdí­jasok részére, akik akár az iparban, akár a mezőgazda­ságban a fölszámolások, át­szervezések miatt elvesztették kapcsolatukat a volt munka­helyükkel. Kiemelten akarnak törődni a megyei klubtaná­csokkal, munkájukat az eddi­ginél hatékonyabban segíteni. A nemzetközi kapcsolatokat erősíteni fogják, a határon túli idős magyarokkal és szerveze­teikkel pedig még jobban sze­retnének összedolgozni, ki­szélesítve az összeköttetést. Továbbra is munkájuk nélkülözhetetlen része marad a Nyugdíjasok Országos Ka­marájában az érdekképviselet és érdekvédelem javaslatok és elemző anyagok készítése ál­tal, hogy az érdemi tevékeny­ség jobb legyen. Közben javí­taniuk kell a saját klubjaik szo­ciális munkáját az egész lakos­ság időskorú tagjai részére. A 17 pontból álló tervezet utolsó passzusa szerint a szö­vetség művészeti, hagyo­mányőrző, népművészeti sok­rétű tevékenységét magas szinten fenn akarja tartani. To­vább szélesítve a klubok mun­káját a helyi, regionális és or­szágos bemutatók, versenyek, vetélkedők mind nagyobb szá­mú rendezésével. Vass Márta Nagymamák öröme A békéscsabai Molnár Pálné fotóalbumából: 15 éves unokája, Rácz Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom