Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

KÖRKÉP 1994. január 31., hétfő Agro Expo ’94 Az Agro Expo ’94 Nemzetkö­zi Kiállítás idei megszervezé­sére az Expo Team Rendez­vényszervező Kft. kérelmet nyújtott be a békéscsabai ön- kormányzathoz, amely meg­adta hozzájárulását a rendez­vényhez. A nemzetközi kiállí­tás a sportcsarnok és környé­kén március 16-tól 20-ig tart. Előadás a mezőgazdaságról A kisgazdapárt és a gazdakör meghívására február 1-jén 18 órától a magyarbánhegyesi művelődési házban tájékozta­tó gyűlést tart dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő a me­zőgazdaságot érintő fontosabb kérdésekről. Egy százalék a köztisztaságra A megyeszékhelyen évek óta gondot okoz az önkormányza­ti kezelésű ingatlanok környe­zetének tisztántartása. A kép­viselő-testület legutóbbi ülé­sén az önkormányzati tulajdo­nok értékesítéséből befolyt összegek egy százalékát külön alapra utalta, hogy ebből el tudják végezni az ingatlantu­lajdonosi és a köztisztasági feladatokat Békéscsabán. Napirenden a költségvetés Hétfőn tárgyalja a tótkomlósi képviselő-testület az önkor­mányzat, valamint az önkor­mányzat önálló és részben önálló intézményeinek 1994. évi költségvetési tervét, rende­lettervezetét. Napirenden sze­repel még a polgármester tájé­koztatója két testületi ülés kö­zött tett intézkedésekről és el­hangzanak egyéb bejelenté­sek, javaslatok is. Testületi ülés A sarkadkeresztúri önkor­mányzat február 2-án 14 óra­kor a polgármesteri hivatal épületében tartja legközelebbi ülését. A képviselők ekkor he­lyi szociálpolitikai kérdéseket vitatnak meg, valamint ilyen esetekkel kapcsolatban dönté­seket hoznak. Az ember jövője Február 4—5—6-án Arthur Hirbert londoni bibliaszakértő tart előadássorozatot Az ember jövője a Biblia tükrében cím­mel Békéscsabán, a Phaedra Mozi mellett este hat órai kez­dettel. A Lottó Unió Kft. tájékozta­tása szerint a 04/94. játékhét nyerőszámai a következők: 14, 30, 31, 34, 37, 44, a pót­szám: 21. A Joker nyerőszá­mok: 9300 63. „MINDEN NEMZET­NEK OLYAN A KOR­MÁNYZATA, AMI­LYET MEGÉRDE- MEL. (Maistre) Vandál sírrongálók Mintha földrengés pusztított volna a békéscsabai Vasúti temetőben. Vandál sírrongálók látogattak az elhunytak birodalmába, hogy „erejüket” kipróbálják. — Micsoda lelkiviláguk, mi­lyen sivár életük lehet azok­nak, akik ezt a vandál munkát véghezvitték — törli a sírástól kivörösödött szemeit a fekete fejkendős Balogh Antalné, Sá­ri néni. — Egy évben kétszer utazom le Pestről a húgom sír­jához, s mit találok? Ledöntött keresztet, megsérült fedlapot. Ki téríti meg az erkölcsi és az anyagi káromat? Békéscsabán, a Vasúti te­metőben szombatra virradóra legalább húsz sírt rongáltak meg a most még ismeretlen tettesek olyan vandál módon, mintha azon a kis területen földrengés pusztított volna. Az idős néni után én is azt kérdezem, vajon milyen érze­lemmentes körülmények között nőhettek fel azok a fiatalok — mert idős emberek ilyet nem csinálnak —, akik nem ismerik azt a szót, hogy kegyelet, tisztelet? Remélhetőleg hamarosan a rendőrségen adnak számot „go­nosz szórakozásuk okáról”... B. V. Kampányindítás Orosházán Dr. Balsai István igazságügyi miniszter szombat délután Orosházára érkezett, ahol ellá­togatott a városi bíróság épüle­tébe is. A bíróságelnöke, Kiss­ue dr. Verasztó Éva bemutatta a lepusztult intézményt és fel­hívta a miniszter úr figyelmét arra a sajátos helyzetre, hogy itt kizárólag hölgyek dolgoz­nak. Megoldatlan a biztonsá­guk, hozzájuk méltatlan körül­mények között kénytelenek munkájukat ellátni. A „ház- tűznéző” után a miniszter me­gyei és városi bírákkal folyta­tott szakmai megbeszélést. Az orosháziaknak ígéretet tett ar­ra, hogy ezen a héten megkez­dik a felmérést és még az első félévben elvégzik a bíróság épületének felújítását. Az esti program előtt az új­ságírókat fogadta a miniszter. A sajtótájékoztatón kitért a médiatörvényre is. Elmondta, hogy a törvény előkészített, az eddigi kudarcokat az ellenzék makacs magatartása idézte elő. Február 7-én ismét a parla­ment elé terjesztik a törvényt, az elfogadásnak nincs akadá­lya. Az igazságtételi törvény is a parlament 20 legfontosabb tennivalója közé tartozik — hallottuk a minisztertől. Meg­szavazásával szeretnék elérni, hogy „...az 1994-es választás mentes legyen az elmúlt rend­szer legsötétebb szerepválla­lásának megjelenésétől”. Nagy László ügye kapcsán Balsai úr közölte, nem ő jelen­tette fel a televízió gazdasági főigazgatóját, ez a kormány intézkedése volt. A sajtótájékoztató után la­kossági fórum kezdődött, ahol a házigazda, dr. Varga István, a 6. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjelöltje az alábbi bejelentést tette: — Ez a fórum az MDF me­gyei és orosházi szervezetének kampányindító ülése is. A mai nappal az a célunk, hogy min­den lehetőséget arra használ­junk fel, hogy az MDF nyerő pozíciójából vehesse fel a vá­lasztási küzdelmet. A megyei jelöltek bemutat­kozása után dr. Balsai István személyesen ajánlotta a jelenlé­vők figyelmébe vendéglátóját, aki 40 éves, ügyvéd, 4 gyermek édesapja, az MDF orzságos vá­lasztmányának a tagja, a párt országos elnökségében meg­üresedett poszt jelöltje. Ezt kö­vetően a miniszter napi politikai kérdésekről, a jogfejlődésről számolt be az érdeklődőknek. A fórum a kérdések megválaszo­lásával ért véget. Csete Ilona Hívatlan gépkocsi az udvaron Tegnap délelőtt súlyos baleset történt Békéscsaba és Doboz között. H. Z. Wartburg gépko­csiját ittasan és szabálytalanul vezette. A gyorshajtás követ­keztében elveszítette uralmát a gépkocsi felett. Egy ház kerí­tésének ütközött, azon „ke­resztülhajtva” nekivágódott az udvaron parkoló tehergép­kocsinak. A baleset során a Wartburg­ban lévő egyik utas nyolc na­pon túl gyógyuló súlyos, élet­veszélyes sérüléseket szenve­dett. Ä gépkocsi vezetőjét is súlyos sérülésekkel szállítot­ták kórházba. A kocsi másik utasa könnyebb sérülésekkel úszta meg a balesetet. A rendőrség a gépkocsi ve­zetőjének jogosítványát be­vonta, és a vizsgálatot szakér­tők bevonásával folytatják. A síró anyukák asztala (Folytatás az 1. oldalról) fiával, akit a professzor mű- tött. Dr. Bodosi Mihállyal a kö­zel egyórás beszélgetés él­ményszámba ment. Olyan ne­mes egyszerűséggel, szerény­séggel beszélt hivatásáról, a da­ganatos gyerekek gyógyításá­ról, az alapítványról, a jelenlegi lehetőségekről, ami lenyűgöző volt. Igyekezett a jelenlévő két gyerek betegségéről, keze­lésükről úgy tájékoztatni, hogy abból legalábbis fogalma lehes­sen a laikus toliforgatóknak. Nadobán Zoliról sokszor olvashattak lapunkban. Zolit egy évvel ezelőtt Svájcban műtötték, s még egy kétéves sugárkezelés áll előtte. A ke­zelésére Németországban nyí­lik lehetőség. Sztán Mária és kisfia, Sanyi- ka Temesváron él. A kisfiú 12 éves. 1992 őszén periodikus sű­rűséggel előforduló erős fejfá­jásra panaszkodott. Látászava­rokkal került ideggyógyászhoz. A Temesváron elvégzett vizs­gálatok megállapították, hogy a fiúcskának tojásnagyságú da­ganata van. Nem vállalták a mű­tétet. Pontosan egy éve, hogy lemondtak a gyerekről. Aztán valaki azt tanácsolta az édes­anyának, hogy keresse meg a szegedi professzort, Bodosi Mi­hályt. Tudta, nem kevés az az összeg, amibe fia műtétje kerül­het. Elhatározta, hogy mindenét eladja, házát, ékszereit, ingósá­gait. Nem volt mire várni. Szombati napon érkeztek Sze­gedre. Bodosi professzor meg­állapította, hogy kritikus helyen van a daganat. Szerdán a kis Sanyit megműtötte. A gyerek azóta panaszmentes. A búcsúzásnál Nadobán Er­zsébet még elmondta, hogy a műtött gyerekek és ők, anyukák egy asztalnál ülnek és amikor visszaemlékeztek a gyerekeik műtétjeire, mindketten sími kezdtek. Úgy mondta: az ő asz­taluk a síró anyukák asztala. Béla Vali Kétségbeesett kiszolgáltatottak Demonstrációra kényszerülnek a mozgássérültek? (Folytatás az 1 .oldalról) volna meg a kérdéseiket, a kezek sorra emelkédtek a ma­gasba. Idős férfi állt fel első­ként: — Egyszerűen megalázó, amit velünk művelnek. Velünk, akik egyébként is ki­szolgáltatottak vagyunk. Azok, akik ezt a-rendeletet hoz­ták, rajtunk akarnak spórolni, amikor milliárdokat herdálnak el ebben az országban? Őt a felszólalásban egy toló­kocsiban ülő fiatal nő követte: — Megmagyarázhatatlan, hogy miért kell ismét orvos­hoz mennie annak, aki nyil­vánvalóan mozgássérült, mert tolókocsival jár, mert nincs meg az egyik lába... Dühösen gesztikuláló férfi áll fel, hogy mondandóját közreadja: — Van ebben az országban sok százezer, akitől el lehetne venni, pont mi vagyunk, aki­től a pár ezer forintos támoga­tást elveszik? Idős, fejkendős asszony nyeli a könnyeit, amikor szó­hoz jut: .—- A férjemnek amputálták a lábát, elmúlt 60 éves, taxival viszem, hozom, ha orvoshoz, kórházba kell mennie. Hát meddig lesz elég az a hatezer forint, tessék mondani? S. Pálné a mikrofont veszi kezébe: — Kisebbrendű let­tem azzal, hogy betöltöttem a 60. életévemet? — kérdezi el­keseredetten. — Szükségem van különböző gyógykezelé­sekre, fürdőkre, olyan megalá­zó, hogy nekem kell utánajár­nom és bebizonyítanom, hogy beteg vagyok. S mindezek mellett még a támogatást is a felére csökkentik. Miért? Nincs aki a kérdésekre vála­szoljon. Hiszen a két titkár is tisztában van a felvetett prob­lémák jogosságával. Csak­hogy a döntéseket nem ők hoz­ták itt lenn, hanem a „nagyok” ott fenn a bársonyszékekből... Lapterjesztők tanácskozása Holnap lesz egy hónapja, hogy a Békés Megyei Hírlap nem postai, hanem saját terjesztői hálózata révén jut el az előfi­zetőkhöz. E rövid időszak is elegendő ahhoz, hogy el­mondhassuk, a rendszer — néhány kezdeti zökkenőtől el­tekintve — jól működik és to­vábbi lehetőségeket is kínál. Lényegében ez a summázata annak a szombaton este a ki­adó, a mezőkovácsházi ügy­nökség és vezetője, Kristóf Já­nos által szervezett találkozó­nak, amelyen a térség mintegy harminc kézbesítője vett részt, akik nap mint nap hajnalban és kora reggel eljuttatják lapun­kat az előfizetőkhöz. Elsőként dr. Tóth Miklós, kiadónk ügyvezető igazgatója értékelte az eddigi tapasztala­tokat. Hangsúlyozta, hogy mindaz a változás, ami a ter­jesztésben történt, az olvasót szolgálja: egyrészt úgy, hogy a reggeli lapot minél korábban (és ne délután vagy este) kapja meg, mint az a postai terjesztés esetén gyakorlat volt, más­részt a területeken működő ügynökségekkel, illetve kéz­besítőkkel személyes kapcso­lata legyen az előfizetőnek. Egyértelműen bebizonyoso­dott, hogy mindkettőben si­került előbbre lépni, ami a területeken dolgozó ügynök­ségek, kézbesítők munkáját dicséri. Ezt igazolják azok az olvasói visszajelzések — „so­ha ilyen korán nem kaptuk meg a Békés Megyei Hírla­pot”, „amikor reggel munkába indulunk már olvashatjuk az újságot”, „ de ugye ez biztosan így is marad” és hasonlók —, melyek eljutnak hozzánk. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy mindenhol mindenki elé­gedett, de arra törekszünk, hogy e jó példák alapján mind több olvasó bennünket vá­lasszon — mondotta az ügyve­zető igazgató. Az elhangzottakat megerő­sítették a jelenlévők, akiket közvetlen családtagjaikkal együtt a Farmer csárdában va­csorán láttak vendégül. A jó hangulatú találkozón számos olyan észrevétel, javaslat hangzott el, amelyeket a jövő­ben hasznosítani lehet. Ki­adónk úgy tervezi, hogy vala­mennyi területi ügynökségnél sor kerül a közeljövőben ha­sonló találkozóra. S.F. Sarakba szvrítva Pénzhiány Biztosan nem lesz szimpatikus amit a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról írok, de Isten látja a lelkem, nem a pedagó­gusokat akarom bántani. Számomra is fontos és elsőrangú kérdés, hogy a neveléssel egy életen keresztül foglalkozó tanító- és tanártársadalom méltó erkölcsi és anyagi meg­becsülésben részesüljön. Az anyagi azonban komoly áldoza­tokra kényszeríti a települések önkormányzatait. Az önkormányzati törvény kimondja, hogy minden egyes törvény végrehajtásához, amely anyagiakat igényel az önkormányzatoktól, a költségvetésnek kell biztosítania. Sajnos ez koránt sincs'így. S nem csoda, hogy feszültsége­ket okoz a bérüket jogosan követelő pedagógusok és a képviselő-testület tagjai között. Ugyanis nem lehet azt a pénzt kifizetni, amelyet az önkormányzat bevételből nem tud felmutatni. Nem egy településen az intézmények fenn­tartása is komoly gondot jelent, a nyakukba szakadt közal­kalmazotti törvényből adódó bérfizetés újabb csapás szá­mukra. Legtöbb helyen e kötelezettségnek csak úgy képe­sek eleget tenni, ha hitelt vesznek fel. És egyetlen testületi ülésen sem jártam, ahol a képviselők ne akarták volna elismerni a pedagógusok munkáját, mégis rendkívüli gon­dokat okoz a rendelkezés végrehajtása úgy, hogy ne szül­jön ellentétet az érintettek és az önkormányzat között, s működőképes maradjon a település. Nagy kár, hogy csak ilyen huzavona után lehet elismerni a tisztességes, embertformáló oktató-nevelő munkát. P.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom