Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-26 / 21. szám
TÓTKOMLÓS 1994. január 26.. szerda Az oldalt szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc. Telefon: (66) 450-450 Zökkenőmentes Vanda és a mondabeli királylány Idegenül cseng a név, mégis olyan jó kimondani: Vanda. E keresztnév viselői ma ünnepük névnapjukat. Tótkomlóson egyetlen Vanda él, a Mitykó család szeme fénye, Mitykó Éva Vanda. A kislányt és édesanyját ebből az alkalomból kerestük meg.-— Milyen megfontolásból kapta a ezt a ritka szép nevet gyermekük? —Már lánykoromban is tetszett a név, szülés előtt pedig elhatároztuk a férjemmel, ha lány lesz, én adok nevet a gyereknek és akkor Vandára kereszteljük. Igen ám, de szülés után — ki tudja miért — én az Éva nevet diktáltam be. Nem akartam bonyodalmat, így második névként viseli lányunk a Vandát — meséli az anyuka. Éva második névként használja a Vandát — Vanda! Mutatkozz be az- olvasóknak! — Kilencéves vagyok, a Jankó János Általános Iskola harmadik osztályába járok. Nagyon szeretem az olvasást. Most az Attila királyról szóló történetek érdekelnek a legjobban — mondja egy szuszra a beszédes kisdiák. — A tanulás mellett milyen elfoglaltságaid vannak? — Furulyázom, szertomá- zom és járok az iskola újságíró szakkörébe. Mi készítjük a Mini-Tini Magazint. A beszélgetés során még az is kiderült, hogy Éva Vanda kedvence a nagyi által készített túrós gombóc, a játékok közül pedig a babázást értékeli a legtöbbre. (Utánanéztünk, hogy a komlósi kislány neve vajon honnan ered? íme: a lengyel Wanda névből, a mondabeli királylány nevéből. Boldog névnapot kívánunk valamennyi Vanda nevű olvasónknak!) Az ünnepről szlovákul A tótkomlósiak elfogadták az együttműködésre biztató soraimat. Az elsői önálló városoldal megjelenése után (ahol arra kértem az ,,újonc” város valamennyi polgárát, ne csak olvassa, írja is velünk, velem együtt a Hírlapot) leidet hozott a posta. A feladó a szlovák tannyelvű általános iskola volt. A diákok a közelgő ünnep (karácsony előtt néhány nappal) tiszteletére köszöntőt írtak szlovák nyelven. A szerétéiről, a drága ajándékokat is feledtető, nyugodt családi ünneplésről vallottak a komlósi nebulók. Soraikat megköszönve várom minden komlósi érdeklődő, véleményt nyilvánító levelét: Cícíi ZK. „Nem tudnék elszakadni” Lendület és jó hangulat: mindez a Harmónia kultúrcsoport táncosainak jóvoltából A „harmóniások” élete működéshez hitel A tótkomlósi képviselő- testület a zökkenőmentes működéshez 5 millió forint rövid lejáratú hitel felvételét szavazta meg. Idegenforgalom vállalkozásban Az MG. Büro ügyvezetője, Manga Gábor által szervezett települési (idegenforgalmi kon cepció) tárgyaláson felvetődött a Kardoskűt határában lévő Sóstó és a pitvarosi puszta kérdése is. Az önkormányzatot többen képviselték a megbeszélésen, ahol arra a megállapításra jutottak, hogy a gyógyvízre épülő idegenforgalmi elképzelések megvalósítása vállalkozói formában képzelhető el, a városnak nincs pénze ilyen jellegű beruházásokra. De! A jelenlévők ígéretet tettek arra, hogy ki-ki a maga területén a szükséges segítséget megadja a vállalkozónak. A polgárok személyi adatairól Megszületett Tótkomlós ön- kormányzatának a polgárok személyi adatainak átadásáról szóló helyi rendeleté. Ebből idézünk: „A helyi nyilvántartás — a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt ön- kormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez — az alábbi adatokat adhatja át a polgárokról: név és lakcím, anyja neve, születési helye és ideje, neme, a nyilvántartásból kikerülés oka, helye, ideje.” Anyanyelvűkért A szlovák általános iskola 1991 augusztusától lényeges szervezeti és tartalmi változásokat vezetett be. Elsődleges feladatának tekinti a szlovák nyelv maximális elsajátítását a 8. osztály végére (ez a folyamat nyelvvizsgával záródna). Már két alkalommal vettek részt ilyen megmérettetésen a tanulók. A Hírmondóból A Komlósi Hírmondó legfrissebb számában a következőkről olvashatunk: A baráti kör budapesti találkozója; Nyugdíjasklubunk életéből; Ismerjük -meg jobban városunkat; Bemutatjuk Tóth László operaénekest; Bűnügyi krónika stb. Ahogy azt már a jegyzetemben is említettem; levelet hozott a posta Tótkomlós egyik iskolájából. A boríték azonban — az igazgatónő, Lehoczki Istvánná jóvoltából — mást is tartalmazott: sok képet az iskola és a diákok életéről. Ismerkedjenek meg olvasóink is a szlovák általános iskola Harmónia kultúrcsoportjának életével! — Iskolánk évek óta beiskolázási gondokkal küszködött, ezért új utakat kellett keresnünk. Úgy éreztük, hogy az anyanyelv ápolása, a hagyományok gyűjtése, továbbadása, megőrzése az érzelmeken keresztül lehetséges. Ahhoz, hogy ez a maroknyi ember megtartsa azt. amit még lehet, nem többet kell nyújtani mint egy általános magyar iskola, hanem egészen mást is. A tudás megszerzésén kívül a kultúra az a terület, amely olyan érzelmeket kavar fel az emberekben, hogy vállalják érte a másságot — mondta bevezetőjében az 1991 szeptemberében megalakított Harmónia kultúrcsoport vezetője, Krátkyné Laukó Zsuzsanna. Jelenleg több mint 100 tagja van a csoportnak. A gyerekek és a lelkes pedagógusok évről évre új, egész estét betöltő műsor létrehozásán, bemutatásán fáradoznak. A legnépesebb gárda a néptáncosoké. A legkisebbek népi játékokat tanulnak, míg a nagyok páros táncokkal állnak a közönség elé. Vastapsos produkciójuk a „komlósi mars”. Az énekkar ma már zenei kísérettel is dicsekedhet. Egy éve alakult a citerazenekar, majd létrejött a mandolinosok csoportja is. A színjátszók is sokan vannak, a felső tagozatosok évente két darabot tanulna!. meg. a kicsik pedig állatmesékből válogatnak. A Harmónia az első 3 órás műsorát Örménykúton mutatta be, majd jött a hazai karácsonyi fellépés (az ünnepi szereplést egyébként hagyományossá kívánják tenni a csoport tagjai). —Ezek a műsorok gazdagítják a gyerekek érzelmeit, szlovák szókincsüket. Tanítványaink megtanulták tisztelni az ősi szót, kultúrát, megértették céljukat. Ennek az ügynek egyre több ember a pártolója, de vannak, akik felesleges magamutogatásnak nevezik tevékenységünket. Ok nem értenek meg bennünket, elmarasztaló véleményük azonban nem veszi el kedvünket a munkától. Januárban ismét egy egész estét betöltő műsort, teaestet szervezünk a szülőknek és az érdeklődőknek —mondta búcsúzóul az igazgatónő. Ila—mindenki így ismeriTót- komlóson Czichan Józsefnét, a strand eddigi igazgatóját. Mire e sorok megjelennek. Ha már a jól megérdemelt nyugdíjasnapjait tölti valahol a... Valahol a fürdő területén, vagy az unoka mellett. 22 év után nehéz lenne örökre elszakadnia régi munkahelyétől. Nem is tervez ilyesmit. — Mielőtt ide kerültem, gondozónőként dolgoztam a bölcsődében 14 évig. A megüresedett igazgatói széket 1972-ben foglaltam el. miután megszereztem az uszodamesteri. másszon és pedikűrös képesítést. Kezdetben komoly vízgondjaink voltak, majd 1980-ban megépült a melegvizes és a 3 hidegvizes kutunk — meséli a két évtized történéseit Czichanné. — Pénz? Az mindig kevés volt, de ha kilöktek az egyik ajtón, bementem a másikon. Jó volt a kapcsolatom az emberekkel, a gárdámra se lehetett panaszom. Összeszokott, családias kollektíva kovácsolódott az évek alatt. Mindig a tisztaság volt a legfőbb célunk. Ezt nem volt nehéz elérni, hiszen mindannyian magunkénak éreztük a fürdőt. Ila — elmondása szerint — vezetőként is kivette részét a munkából. Délelőttönként a fizikoterápián ténykedett, délután pedikűrözött. Ez utóbbit nyugdíjasként se szeretné abbahagyni. — A fájós lábú emberek számítanak rám, de a munkatársaim is azt mondták, jöjjek minél gyakrabban. Abban biztosak lehetünk, hogy Ila gyakori vendég lesz a fürdőben, ha éppen nem Ágikával, az imádott unokával tölti nyugdíjasnapjait. Automata tekepálya a' panzióban Az automata tekepálya néhány évvel ezelőtt még ritkaságszámba ment, és a játék a kiváltságosok szórakozása volt. Megyénkben a legújabb automata tekepályát Tótkomlóson helyezték üzembe a nemrég elkészült Szekeres panzióban. A fiatal vállalkozó sokoldalú, színvonalas szórakozóhelyet teremtett, amely megfelel a városi igényeknek Ila munka közben Ön miről olvasna szívesen? Immár második alkalommal jelentkezünk a Tótkomlósról szóló városoldallal. Kíváncsiak voltunk komlósi olvasóink véleményére, ezért megkérdeztük: Ön miről olvasna szívesen ezen az oldalon? AJakubjanszki család tagjai a Vági utcában nem előfizetőink, de rendszeresen olvassák a Megyei Hírlapot a szülőknél, ahová régóta jár napilapunk. — Mivel kistermelők vagyunk, elsősorban a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos hírek érdekelnek. Hol, mikor, milyen lehetőségeink lennének hitelfelvételre, mi változik az adózásban. Érdekelne az is, milyen kulturális rendezvények vannak a városban. Az Árpád utcában lakó Hovorku István előfizetője a Hírlapnak. Meglepődik a kérdés hallatán, hirtelen nem is tudja, mit mondjon: — Bármiről szívesen olvasok, ami a fiatal kis városkánkban történik. Rendezvényekről is hírt adhatnak és az itt élő emberekről. Ha már tótkomlósi az oldal, legyen benne minden vegyesen! Gyivicsán Andrásék szintén az Árpád utcában laknak: —Több éve előfizetem a lapot, és amióta Tótkomlós város lett természetesnek veszem, hogy önálló oldalt kaptunk lapjukban. Elégedett vagyok az eddig megjelentekkel. Szeretnék többet olvasni az új létesítményekről, a város fejlődéséről, s hogy több az ezekre fordítható pénz... Nagyobb nyilvánosságot érdemelne a fúvószenekar, az új iskola tanulói. Eredményeik figyelemre méltóak.
