Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-21 / 17. szám
GAZDASÁG 1994. január 21., péntek A növénytermesztés 1993. évi előzetes adatai Negyven százalékkal kevesebb gabonatermés — tavaly áprilisban készült ez a felvétel megyénkben FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Horvát—magyar kamarai együttműködés Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara társelnöke, valamint Mladen Vedris, a Horvát Kereskedelmi Kamara elnöke, aki népes horvát üzletemberdelegáció élén látogatott el Magyarországra. A csütörtökön aláírt kamarák közötti szerződés figyelembe veszi a régiók között már meglévő korábbi jó kapcsolatokat, miközben további együttműködési lehetőségeket teremt a vállalkozók számára. Olcsó régiségpiac Európa legolcsóbb régiségpiaca jelenleg Belgrádban működik, ahol az elszegényedett lakosság fillérekért kótyavetyéli el értékes antik tárgyait. A múzeumok pénz hiányában kénytelenek elutasítani mégoly olcsó ajánlatokat is, a helyzet fő haszonélvezői magyar és bolgár kereskedők, akik elég ügyesek ahhoz, hogy a bagóért felvásárolt műkincseket átcsempésszék a határon — írja a Vecemje Novosti című belgrádi lap. — Az emberek fillérekért árusítják ki értékeiket. Gyorsszaporító reaktor Japán néhány évvel későbbre halasztja újabb gyorsszaporító reaktorának felépítését, tekintettel a programmal szembeni bírálatokra, illetve a recesszió- val összefüggő pénzügyi gondokra. A szigetország a világ egyetlen országa, amely nem szakított a veszélyes plutóniumot fűtőanyagként hasznosító gyorsszaporító reaktorokkal. Vetéshez készítik elő a talajt A mezőgazdaságot két éve sújtó aszály a növénytermelés eredményeit károsan befolyásolta az elmúlt évben is, s elsősorban ennek következményeként a gabonafélékből csaknem 40 százalékkal kevesebb termett, mint az 1986—1990-es évek átlaga volt—állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez eljuttatott jelentése. A fontosabb őszi betakarítá- sú növények termésátlaga is lényegesen szerényebb, mint a korábbi ötéves átlag, de az alacsony szintű 1992. évi átlagoktól is 3-28 százalékkal elmarad. Az adatok tanúsága szerint az ország szántóterületén az elmúlt évben összesen 8,4 millió tonna gabona termett, az előző évinél 1,3 millió tonnával, azaz 13 százalékkal, az 1986— 1990-es évek átlagánál pedig 5,5 millió tonnával, vagyis 40 százalékkal kevesebb. Kalászos gabonából 4,4 millió tonnát takarítottak be, s noha 7 százalékkal nagyobb területen vetettek, a termés az előző évinél mégis 19 százalékkal kevesebb volt. A búza vetésterülete 17 százalékkal nőtt, az átlagtermés hektáronként 25 százalékkal csökkent. A kukorica vetésterülete 2 százalékkal maradt el a megelőző évitől, a termés viszont 5 százalékkal. Tovább csökkent a cukorrépa vetésterülete is, az előző évinél 9 ezer hektárral kisebb területen termeltek, a terméshozam viszont hektáronként 18 százalékkal csökkent. Több mint 10 százalékkal kevesebb napraforgó termett, s burgonyát is 22 százalékkal kevesebbet takarítottak be. A statisztika megállapítja: az alacsony termésátlagok kialakulásában az aszályon kívül szerepet játszott a műtrágya-felhasználás visszaesése is. Emellett a szervezeti átalakulások miatt, valamint a jövedelemtermelés alacsony szintje következtében az agrotechnikai munkák, például a növényvédelem egy részét sem kellően végezték el a gazdálkodó szervezetek. Nem sok jóra számítanak KSH-jelentés: / Elénk a vállalatalapítási kedv A tavalyinál rosszabb évre számítanak 1994-ben az iparvállalatok — állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése, amelyet 500 iparvállalattól kapott infomiációk alapján állítottak össze. A különböző méretű társaságok egyetértenek abban, hogy az 1993. évi szerény ipari növekedést még nem lehet a gyors és tartós élénkülés kezdetének tekinteni. A cégek úgy ítélik meg, hogy a belföldi értékesítés enyhén növekedni fog, ugyanakkor a kivitel volumene az 1993. évinél is kedvezőtlenebb lesz, különösen a kis vállalkozások gondolják így, mivel a korábbi években jellemző erőteljes exporttörekvéseik gyengültek. A cégek többsége 1994-ben nem vár érdemi javulást kapacitásainak kihasználtságában — az ipari termelőképesség átlagos kihasználtsága jelenleg mintegy 70 százalékos. A megkérdezettek kétharmada a termelés bővülésének akadályait a belföldi kereslet rossz helyzetében, míg egynegyedük a külföldi piacok recessziójában látja. A vizsgált cégek egynegyede súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, a külföldi érdekeltségűek közül ez 6 százalékot érint. A vállalkozások fele nem reméli pénzügyi helyzetének változását, sőt egynegyedük további romlással számol. Az átlagosnál csak a külföldi tulajdonú és a jelentősen exportorientált cégek bizakodóbbak. Ezzel szoros összhangban a cégek visszafogottabbak beruházási terveiket illetően is. Az ipari termelés volumene novemberben 3,6 százalékkal, a kiskereskedelmi eladásoké 2,8 százalékkal emelkedett októberhez képest — tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal MTI-hez eljuttatott jelentése. Változatlanul élénk a vállalatalapítási kedv, a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma novemberben 1,491- gyel, decemberben 1993-mal nőtt. Hasonló tendencia figyelhető meg az egyéni vállalkozások körében is. A nyilvántartás szerint a munkanélküliek száma novemberben 20 ezerrel, decemberben 3 ezerrel csökkent. Az import tízhavi mennyisége 14 százalékkal több, az exporté 17 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év január— októberében. A kivitel visszaesése elsősorban a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek exportjának csökkenésével magyarázható. A külkereskedelemben 10 hónap alatt 2,7 milliárd dollár passzívum keletkezett. A lakosság folyó pénzbevétele az egy évvel korábbit 18 százalékkal meghaladta, reálértéke azonban 3—4 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 25,5, nettó átlagkeresete 20,5 százalékkal haladta meg az 1992. január— novemberi átlagot. A lakosság megtakarítása nőtt, de kevésbé, mint egy évvel korábban. Több mint harmincezer Suzuki Autópálya-helyzetkép Az idén 30-35 ezer autó készül majd Esztergomban. Ez majdnem háromszorosa a tavalyi évben gyártott mennyiségnek. Az eladási adatok szerint 1993-ban 12,556 Magyarországon készült Suzukit, 350 importált Swiftet és 1,766 Ma- rutit értékesítettek a magyar piacon. Várhatóan áprilisban már megindul a Suzuki Motor Company nyugat-európai értékesítési hálózatán keresztül az export is, amely 10-15 ezer esztergomi autó külföldi eladását jelenti. A tájékoztatás szerint a piaci igények függvényében áll majd át a második műszakra az esztergomi gyár. Készen állnak a szín-, a komfortfokozat-, és az esetleges gyári extrákkal való bővítésre. Jelenleg 34 magyar cég, illetve vállalkozó szállít alkatrészeket az esztergomi gyárba. Ennek bővítése továbbra is szükséges, hiszen a vámmentes nyugat-európai exporthoz el kell érni az 50 százalékos hazai, plusz 10 százalékos európai részarányt. A Suzuki márkát jelenleg 94 márkakereskedő és kilenc aldealer értékesíti. (MTI) A hazai autópálya-hálózat bővítése nem pusztán közlekedésfejlesztési kérdés, sokkal több annál. Elég, ha csupán a az úgynevezett gazdaságélénkítő szerepét vesszük figyelembe, kézenfekvő, hogy szinte az ország minden pontján — de főképpen Kelet-Magyaror- szágon — nagy érdeklődés kíséri: mikor, melyik szakasz építését kezdik el vagy folytatják. A legfrissebb információ szerint az idén végre folytatják a békési térségben talán legtöbbeket érintő M5-ÖS építését, ami azt jelenti, a 40 kilométernyi kész szakasz és a Kecskemét közötti, immár négy sávra bővített úton is biztonságosabb és kényelmesebb lehet a közlekedés az év végére. A Budapest „alatti” MO-ás autópálya eddigi egynegyede a 6-os főútnál ért véget s noha ezzel is közelebb jutott valamelyest az Alföld a Balatonhoz, illetve az ország nyugati feléhez, az „igazi” az lesz, ha a most beinduló újabb, zajárnyékolóval „felszerelt” körszelet is megépül. Bár a téli körülmények között lassabb és drágább az építkezés menete, szeretnék a tavasz végére átadni a forgalomnak — mondta lapunk érdeklődésére dr. Szakos Pál főmérnök, az Autópálya Igazgatóság igazgatóhelyettese. Közben jelentős létesítményeket is átadnak, mi több, már át is adtak. így például a 6-os és 7-es főút közöttit Diósdnál már nem kell kerülni. (fábián) Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 43 Önvédelmi oktatás Az elmúlt években, főleg a nagyvárosokban nagyon népszerűek lettek a különböző önvédelmi sportok, mint a karate, judo, kung-fu. Ha ön ezen sportok valamelyikét olyan jól műveli, hogy taníthatná is, akkor vágjon bele! Edzőteremnek használhat eleinte egy pincét, garázst vagy üzlethelyiséget. Matracokkal vagy szőnyegekkel kell beborítani a padlózatát. Hirdessen az újságban, művelődési házakban, iskolákban, szabadidőklubokban! Hangsúlyozza, hogy az önvédelem alapjait tanítja meg, tehát tanítványai egy esetleges támadás esetén nem lesznek tehetetlenek! Hangsúlyozza azt is, hogy nem fanatikus sportembereket, hanem a mindennapi veszélyekkel szembenézni képes embereket képez! Nagy esélye van arra, hogy sok gyermek fog jelentkezni, hiszen őket szinte minden sport érdekli, ez pedig ráadásul még nagyon hasznos is. Szép számú női érdeklődőre is számíthat, mert az önvédelmi sportok ma már nemcsak a férfiakat érdeklik. Egyszerre 10-12 embert is taníthat, a tandíjnak pedig nézzen utána a konkurenciánál! A költségei minimálisak. Ha saját helyiségét használja, akkor ezzel sokat takarít meg, de ha bérel, akkor is köthet kedvező egyezséget a bérbeadóval (például ingyen órákat vehet öntől). Meg kell vennie a felszereléseket, és ami a legfontosabb, meg kell kötnie a szükséges biztosításokat. Ha úgy hirdeti magát, hogy teljes körű biztosítása van, akkor nagyobb bizalommal fordulnak önhöz a tanulni vágyók és szüleik. Külön-külön oktassa a férfiakat, nőket és gyerekeket. Hasznos, ha a nőkkel nő, a férfiakkal pedig férfi oktató foglalkozik. Vegyen tehát fel egy oktatót, aki segít önnek! Bár nem kötelező judo- vagy karate ruhában tanulni, legyenek önnél beszerezhetőek a felszerelések vagy legyen megállapodása egy kereskedővel, akitől az ön ajánlásával vásárolhatnak a tanulók, s ami után ön jutalékot kap! Szervezzen időnként versenyeket, ahol a diákok összemérhetik tudásukat! Hívjon meg egy neves sportolót; az ő részvételével rangosabb lesz az esemény! Szedjen minimális belépődíjat a külső érdeklődőktől! Keressen egy sportruházati céget vagy vállalkozót, aki szponzorálja a versenyt és közben természetesen árusítsa saját termékeit! Egy ilyen verseny megszervezése sok munkával jár ugyan, de nagyon jó reklám. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. FELSZÁMOLÁSI A Takarék Vagyonkezelő, Csődmenedzser és Felszámoló Részvénytársaság (1027 Budapest, Margit krt. 1. III/16.) — mint a Körösmenti Skála Rt. felszámolója — nyilvános értékesítésen (elajánlja megvételre a felszámolás alatt álló szervezet Békéscsaba, Orosházi út 32. szám alatt lévő ingatlanjait és egyéb használaton kívüli tárgyi eszközeit, doboz—szanazugi 1008 m~ beépítetlen üdülőtelkét (3292 hrsz.). Az épületek és épületrészek „társas ingatlan"- ként kerülnek értékesítésre. Az ingatlanok megtekinthetők: naponta 9—15 óráig. Az értékesítés helyszíne: Békéscsaba, Orosházi út 32. AZ ÉRTÉKESÍTÉSSEL MEGBÍZOTT: dr. Futó Sándor, a felszámoló helyi megbízottja, Gaál Gyula gondnokságvezető. Telefon: (66) 444-344. Az írásos ajánlatokat — a vételár és a fizetési biztosítékok megjelölésével —1994. január 25-étől 1994. február 15-éig kérjük eljuttatni a felszámoló helyi megbízottjához vagy a Takarék Rt. címére.
