Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

Szarvas város címere Az oldalt írta Papp János és Szenes János. « Szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 450-450. Fotó: Benkő László és Kovács Erzsébet Siker Békésszentandrás. — A Hu­nyadi MSE kajak-kenu szak­osztálya 1993-ban érte el fenn­állása óta a legjobb ered­ményt. A Magyar Köztársaság bajnokságán 27 pontot gyűj­töttek össze. Televíziós szereplés Örménykút. — Pályázatot nyertek a kisóvodások, s így részt vehettek Budapesten a Három kívánság televíziós műsor nyilvános felvételén. Közmeghallgatás Szarvas. — A város 1994-es költségvetéséről lesz szó a ja­nuár 28-án, pénteken 16 óra­kor megrendezésre kerülő közmeghallgatáson, melynek helye a városháza díszterme. Tankönyvek Csabacsűd. — Ebben az év­ben is segít az önkormányzat a szülőknek, hogy általános is­kolás korú gyermekeik részére megvásárolhassák a szükséges tankönyvet. Egyelőre a peda­gógusok még nem választot­ták ki azt a típust a tankönyvek fajtái közül, amelyekből ok­tatni szeretnének. Étkezési hozzájárulás Kondoros. — Havonta 650 forint étkezési hozzájárulást ad a polgármesteri hivatal a hozzá tartozó önálló gazdál­kodási jogkörrel nem rendel­kező intézmények dolgozói­nak. A kifizetés az illetmé­nyek kifizetésének napján tör­ténik meg. Rajzok Szarvas. — A Vajda Péter Gimnázium rajz szakkörének kiállítása nyílt meg a Békés Megyei Könyvtárban. A tárla­tot január 31-éig látogathatják az érdeklődők. Gitártanfolyam Szarvas. — A művelődési központban február 1-jén gi­tártanfolyam indul. Ide 13 éves kortól várnak jelentkező­ket, akik heti két alkalommal egy-egy órában sajátíthatják el a gitározás technikáját. Figyelmeztetés Szarvas. — A mozgáskorláto­zottak figyelmét hívja fel a polgármesteri hivatal arra, hogy a személygépkocsi-szer­zési támogatást és a közleke­dési támogatás iránti kérelme­ket március 15-éig nyújthatják be az érintettek. Aki határidő után jelentkezik, az nem ré­szesülhet a támogatásban. SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 21., péntek Vendéglátás mesterfokon Kastélysors Szarvas. — Az Anna-ligeti kastély, mely a város egyik ékessége, már nem él annyira a köztudatban, mint a belterületi Bolza-kastély. Az épület valamikor a múlt század első felében épült klasszicista stílusban. Fényko­rát a Pepi-kertet és az Anna- ligetet telepítő gróf Bolza Jó­zsef korában élte. A századfor­dulón gróf Csáky Albin nyara­lója volt, majd a báró Benz családé lett. A háború utáni évtizedekben szerencsére nem került a liget sorsára. A leg­utóbbi időben az ÖKI iroda­ként és vendégházként hasz­nosította. Nemrégiben döntés született arról, hogy ide kerül a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatósága. így a város pati­nás műemléke továbbra is a tudomány és a köz javát tudja szolgálni. Árverés Kardos. — Két árverésre került sor a múlt héten. Ekkor 3000 aranykorona értékű föld jutott a termelők birtokába, akik átlagosan 500 forintot fi­zettek — megegyezés alapján — egy aranykoronáért. dásig nagyon sok energiát és még több pénzt követelt. A beruházás értéke elérte a 7 mil­lió forintot, ami akkor nagyon sok pénz volt, s ennek jelentős részét az OTP hitelezte. — Ma már nemhogy talpon maradtunk, de a tartozásunkat is visszafizettük — tájékoztat a házigazda. — Most újabb terveket szövögetünk. Ha a hi­telfelvételek kedvező irányba változnak, esetleg külföldi hi­/ Újra megnyílt Zvara Mátyás hentes büszkén mutatja a kínálatot Csabacsűd. — A helyi Dózsa Tsz üzemeltetett a községben egy húsboltot, melyet hosszabb-rövidebb megszakí­tásokkal bezárt a veszteséges üzemeltetés miatt. Az önkor­mányzatnak fokozatosan gon­dot jelentett a lakosság friss tőkehússal történő ellátása. Úgy tűnik azonban, hogy a képviselők elképzelése és Szi­lágyi Mihály hentes- és mészá­rosmester gondolatai egybe­vágtak: miszerint kell egy hús­bolt. Az egyeztetések után Szilá­gyi Mihály szarvasi vállalkozó bérbe vette a szolgáltatóházban található hentesboltot. Az üzlet­ben egyetlen alkalmazott dol­gozik Zvara Mátyás személyé­ben. A boltban mindazok az áruféleségek megtalálhatók, amelyet Szilágyi Mihály saját üzlethálózatában Szarvason, Gyomaendrődön és az orosházi vágóhídon előállít. így birka­húst 186 forintért, marhahúst 186, sertéshúst 248, kolbász­húst szintén ugyanennyiért, süt­ni való malacot 165 forintért kínál. Az árak igen kedvezők, ismerve más települések hús­árait. Sokan aggályoskodtak, ami­kor Czerják János vállalkozó 1986-ban megnyitotta az Al­máskert vendéglőt. A magán­panzió az építkezés és a nyitás időszakában a nevéből kikö- vetkeztethetően egy régi al­máskert helyén kezdte meg te­vékenységét. Körülötte egyet­len lakóház sem volt. Azóta a kép változott és több OTP-s társasház került átadásra a vá­ros e területén. A nyolc évvel ezelőtti indítás és a mostani állapot felől kérdeztük a tulaj­donost. — Én is részese voltam a nyolcvanas évek elején meg­hirdetett szerződéses üzemel­tetési rendszernek. Dolgoztam a Békés Megyei Vendéglátó­ipari Vállalatnál, a Szarvasi AFÉSZ-nél és voltam felszol­gáló az Árpád Szállóban. Majd 1981—87-ig a Sport falatozót béreltem és üzemeltettem szerződéses rendszerben. Ek­kor gomba módra nőttek a kocsmák, a vendéglátás szín­vonala lejjebb ment, ám a bér­leti díjak egyre magasabbra szöktek. Úgy gondoltam, in­nentől nem az én boltom — mondotta Czerják János. Az Almáskert vendéglő megépítése az ötlettől az áta­A finom falatok is jobban esnek, ha méltó környezetben fo­gyaszthatjuk el Az Almáskert vendégló' nyolc évvel ezelőtt még magányosan várakozott arra, hogy több épülettársa mellett létezhessen. Czerják János vállalkozó-tulajdonos tervei azonban megha­ladják a képen látható állapotot, mert egy nyárikért és hét szoba hozzáépítésével bővíteni kívánja szolgáltatásait telhez juthatunk, akkor egy nyárikertet építenénk és egy hétszobás panziót alakítanánk ki. Bízom abban, hogy a gaz­daság erősödik és egyre több család engedheti meg magá­nak a hétvégi éttermi közös ebédeket. El kell mondjam, a kezdetben arra építettünk, hogy az itt lévő környező új házak lakói nálunk étkeznek. Ez az infláció miatt nem így lett. Ma a vendégeink jelentős része külföldi vagy olyan cé­gek vendégei, mint a Szirén vagy a Gallicoop, az önkor­mányzat és sok más helyi in­tézmény. Bevételünk jelentős részét ma is ők adják. Az Almáskert vendéglőben 60—70-féle ételt kínálnak II. osztályú áron, 120 forinttól 480 forintig. A választék szé­les, az adag bőséges. Aki itt megfordult, az csak jó véle­ménnyel lehetett a kiszolgálás minőségéről és az ízről, meg az adagok nagyságáról. Egyé-, nenként ritkán térnek be ide vendégek, mert távol esik a 44- es főútvonaltól, ám társas ren­dezvények, lakodalmak ren­dezésére gyakran kérik fel a vendéglátóegységet. Az üze­meltetést a házigazda és csa­ládja végzi, mindössze egy al­kalmazott közreműködésével. A vendéglátás színvonala az eltelt időszakban nem csök­kent, a minőségi kiszolgálás elegendő és megfelelő hírne­vet hozott az Almáskert ven­déglőnek. Miből? Talán nincs is olyan önkormányzat, mely­nek ne tartozna legfontosabb tervei közé az 1994-es költségvetés elkészítése, elfo­gadása. A tervek során számba veszik, melyek azok az intézmények, amelyeket mindenképpen üzemeltetni kell, s melyek azok a fejlesztések, amelyek elvégzése már elkerülhetetlen. Határt szab azonban a megalapozott üzleteknek az a pénztelenség, amely többnyi­re uralja minden önkormányzat ’ 94-re szóló programját. Nagyon sok településen, különösen a kisebbeken, az állami normatív támogatáson felül egyéb bevételre nem számíthatnak. Nehézséget jelent a munkanélküli ellátásból kikerülők önkormányzati segélyezése keret híján, s ugyan­csak megoldhatatlan problémát jelent a közalkalmazottak ez évre előirányzott bélfejlesztése. Ez utóbbit majdhogy­nem mindenütt csak hitel felvételével tudják kifizetni. A Parlament által elfogadott törvények, illetve maga az önkormányzati törvény olyan ellentmondásokat szül, amely az önkormányzatot rendkívül kellemetlen helyzetbe hozza, s nem egyszer szembefordítja a lakossággal. A központi kormányzat ígér, de ehhez pénzt nem ad. Több politikus felvetette már, hogy a várhatóan áprilisig tevé­kenykedő jelenlegi parlament egyik feladata legyen az önkormányzati törvény módosítása. Meg kellene oldani, hogy legalább elkezdődjön az a munka, mely a nevezett törvény ellentmondásait, anomáliáit megszünteti. A választások messze vannak még, de az teljesen biztos, hogy politikai hovatartozástól függetlenül egyetlen önkor­mányzatnak sem nyújt megfelelő garanciákat a jelenlegi önkormányzati tön’ény. Egy átgondoltabb, s az önrendel­kezést biztosító mellett egy anyagi forrást megjelölő vagy a pénzszűkét jobban figyelembe vevő törvény nagyobb segít­séget jelentene a településeknek. _ (i Kábeltévé Kondoros. — A nagyközség­ben elsőként vált a kábelteleví­zió a tájékoztatás és szolgáltatás eszközévé. Aktív szervezőgár­da hatékony munkája teremtet­te meg ennek a lehetőségét. A televíziózáshoz azonban a köz­ponti törvényeken és rendelke­zéseken kívül más szabályozás nem volt. Ezt szüntette meg a nemrégiben elfogadott kábelte­levízió rendszerének működési szabályozása. A szabályozás kimondja, hogy a kábeltelevízió felügye­leti szerve a kondorosi önkor­mányzat oktatási, kulturális és sportbizottsága. Megjelölésre kerültek azok a televíziós csa­tornák, melyen továbbíthat a helyi rendszer. így a magyar 1, 2, a Duna Tv, helyi csatorna, RTL, RTL2, Eurosport, MTV, SAT3, PR07, DSF, SAT1. Vál­toztatásként elfogadhatónak tartja az önkrományzat az egyes csatornák megszüntetését, illet­ve színvonalasabb, nagyobb né­zettséget feltételező csatornák megjelenítését. A rendelet fog­lalkozik azzal, hogy a helyi csa­torna műsorrendjébe milyen programok vehetők fel. Élső szempont, hogy a felvett helyi anyag az üzemeltetőre, tehát az önkormányzatra anyagi terhet ne rójon. Ä szélesebb körű tájé­koztatás érdekében a kábeltévé­nek lehetősége van arra, hogy az önkormányzati üléseket egye­nes adásban közvetítse. A kereskedelmi és szolgáltató jelleg erősítése, valamint az anya­gi bevétel egyik forrásának megte­remtése érdekében mód nyílik ar­ra, hogy politikai pártok, gazdasá­gi szervezetek és intézmények hir­dessenek a kábeltévében. A közösségért dolgozni Bődi János az SZDSZ és a Köztársaság Párt közös képviselője­löltje Magyar Bálint és Palotás János társaságában. A felvétel a Köztársaság Párt szarvasi irodájának átadásakor készült Szarvas.—Politikailag is érde­kes szövetséget kötött a Köztár­saság Párt és az SZDSZ, mely­nek Békés megyei vonzata az 5. számú egyéni választókerület­ben Bődi Jánost, az Integrál Tervező, Beruházási és Gazda­sági Munkaközösség tulajdo­nosát és alapítóját indítja képvi­selőjelöltként. A megállapodás lényege, hogy Bődi János párt­listán nem indul, mert minden­áron nem kíván a parlamentbe kerülni. Amennyiben bejut, úgy abban a padsorban foglal helyet s ahhoz a pártfrakcióhoz csatlakozik, amely a körzetben legtöbb választói szavazatot kapta. Bődi János amellett, hogy si­keres vállalkozó, közéleti em­ber is, a helyi önkormányzati testület tagja. Néhány szóban programját így lehetne össze­foglalni: első a térség jó ivóvíz­zel való ellátása, a négy te­lepülést érintő gázprogram megoldása, a telefonhelyzet rendezése, a 44-es főút teher­mentesítése, a kamionforgalom városközponton kívülre terelé­se, Hunya közúti elzártságának javítása, a falusi turizmus fel­élénkítése. Elérni, hogy a térség nagyobb állami dotációt kap­jon, a szövetkezeti mozgalom megőrzése és egy olyan mun­kaügyi regionális átképző köz­pont létesítése, melynek köz­pontja Szarvas lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom