Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

o 1994. január 21., péntek HÁZAI TÜKÖR/SOROZAT fí Mennyi a munkaidő-kedvezmény a szakszervezeti tisztségviselőknek? Kormányülés: szélesebb az igazságügy-miniszter hatásköre Pápai kihallgatáson II. János Pál pápa csütörtökön dolgozószobájában fogadta magánkihallgatáson a néhai magyar miniszterelnök, An­tall József özvegyét és két fiát. Az audenciára a családot Ke­resztes Sándor, a Szentszék mellett akkreditált magyar nagykövet kisérte el. A pápa meleg szavakkal emlékezett magyarországi útjára és az el­hunyt magyar miniszterelnök­kel történt személyes találko­zásaira. „Minden nap imádko­zom Magyarországért,, — mondta az audencia végén a római Szentszék feje. Lezsák vagy Für? Az MDF szervezeteiben a leg­többen Lezsák Sándort vagy Für Lajost szeretnék a pártel­nöki poszton látni, legalábbis ez derül ki a beérkezett jelölé­sek első összegzéséből — mondta Herényi Károly szóvi­vő. Hozzátette: Boross Péter miniszterelnök, a párt alelnö- ke annak ellenére kapott jelö­léseket, hogy ő — mint isme­retes — előzőleg kijelentette: nem kíván pártelnök lenni. Gázvezeték-sérülés Csütörtökön reggel egy föld- munkagép a 6-os út és a Duna közötti területen, Érd és Nagy­tétény térségében megsértette a Szászhalombattáról a buda­örsi propánbután tároló és töl­tőüzemhez vezető, a cseppfo­lyós propánbután gázt szállító vezetéket. A sérülés helyén nagy mennyiségű propánbután gáz került a szabadba. Szerencsére 1,5 kilométeres körzetben nincs lakott terület. Alkotmányellenesnek tartják a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tavaly decem­berben hozott, á Közalkalma­zotti Tanácsok tisztségviselői­nek munkaidő—kedvezmé­nyét megállapító módosító rendeletét—mondta Soós Gá­bor, a PDSZ ügyvivője csütör­tökön tartott sajtótájékoztató­ján. A KT működését biztosító munkaidő-kedvezményt, mint kifejtette, a Munka törvény- könyve már szabályozza. Eszerint függetlenül attól, hogy működik-e szakszerve­zet vagy sem az adott munka­helyen, a KT tagjainak ked­vezménye egységesen a heti munkaidő tíz, az elnök tekin­tetében pedig a heti munkaidő tizenöt százaléka. Az MKM rendelete szerint viszont a Bár az országban eddig már két helyen — Hajdú-Bihar és Bara­nya megyében — sikerült infle- unza-vírust izolálni, a rendelke­zésre álló adatok alapján még nem lehet influenza-járványról beszélni. A tények mindazonál­tal már jelezhetik egy esetleges járvány kezdetét. A fővároson kívül — ahol már csaknem tízezerre emelke­dett az influenzás megbetege­dések száma — egyelőre csak két megyéből érkeztek az inté­zethez számszerű adatok. Ezek szerint Győr-Moson Sopron megyében 4 042-en, míg Zalá­ban 2 238-an keresték fel orvo­sukat influenzára utaló tünetek­Közalkalmazotti Tanács elnö­kének és a tagjainak munkai­dejét a munkahelyen működő legnagyobb taglétszámú szak- szervezet vezetőjével azonos mértékben kell csökkenteni. A szakszervezetek tisztségvise­lőinek munkaidő-kedvezmé­nye, mint ismert, a taglétszám­tól függ, a KT munkája viszont független attól. A rendelet alapján tehát kialakulhat az a helyzet, hogy a KT tagjai a különböző munkahelyeken más-más munkaidő-kedvez­ményben részesülnek. Abban az esetben, ha nem működik szakszervezet az in­tézményben, havonta öt óra a KT tagjainak kedvezménye. Soós Gábor hozzátette: a pe­dagógusok esetében, ahol a munkaidő a kötelező órákból kel: magas lázra, végtagfájda­lomra, torokfájásra, elesettség- re panaszkodva. Az influenzás esetek száma tehát, bár nőtt eze­ken a helyeken, a betegség még mindig csak a lakosság alig egy százalékánál jelentkezett. Mis megyékben csupán néhány jól körülhatárolható területen for­dult elő nagyobb számú fertőző­dés, az ország nagy részén egye­lőre nem emelkedett általáno­san az influenzás esetek száma. Legfejlebb tehát egy influenza- járvány kezdetén vagyunk. A budapesti patikáknak szál­lító Pharmafontana Budapest Gyógyszerellátó Vállalatnál el­mondták: jelenleg minden és a felkészülési időből tevő­dik össze, csak a kötelező óra arányos csökkentésére van le­hetőség, ez pedig nagyon ke­vés. A PDSZ szerint tehát jog- és alkotmányellenes az MKM rendelet, mert egy egyértel­műen szabályzott kérdést újra szabályoz, a Munka törvény- könyvében már megállapított munkaidő-kedvezményt felé­re csökkenti, illetve a más fela­datokat ellátó és más jogosít­ványokkal rendelkező szak- szervezet kedvezményéhez köti. Az ügyvivő testület levél­ben fordul a tárca miniszteré­hez, módosítsa a paragrafust. Ha az nem vezet eredményre, Alkotmánybíróságtól kéri a törvénytelen jogszabály meg­szüntetését. olyan gyógyszerből van megfe­lelő készlet, amelyek alapvető­en fontosak lehetnek az influen­zás betegek számára. Amennyi­ben azonban kifogynának vala­miből, a gyógyszergyáraktól rövid időben belül be tudják szerezni a szükséges gyógysze­reket, s a patikák is rugalmasan tudnak igazodni az esetleg hir­telen megugró kereslethez. A gyógyszeráremelés következ­tében olyannyira megemelked­tek az influenza kezelésének költségei, hogy akár 800-1000 forintot is otthagyhat egy beteg a patikában a különféle lázcsil­lapítókra, antibiotikumokra, köptetőkre vagy vitaminokra. Kibővítette a kormány az igaz­ságügy-miniszter feladat- és hatáskörét. A jövőben neki kell véleményezni a készülő törvényeket abból a szempont­ból, hogy összeegyeztethetők - e az Európai Közösség jog­rendszerével — hangzott el a csütörtöki kabinetülés dönté­seit ismertető tájékoztatón. A Közösségbe való gazdasá­gi integrációnk egyik alapvető feltétele, hogy jelenlegi és leen­dő jogszabályaink közelítsenek a közösségi előírásokhoz. Az igazságügy-miniszternek ezért kell valamennyi törvényterve­zetet e szempontból megvizs­gálnia, s az eredményről a kor­mányt tájékoztatnia. Első olvasatban elfogadta a kabinet a tűz elleni védekezés­Az Országos Választási Bi­zottság csütörtökön este meg­hozta határozatát a Magyar Szocialista Párt által benyúj­tott népi kezdeményezés hite­lességvizsgálatának eredmé­nyéről. Az MSZP, mint ismert, aláírásgyűjtést kezdeménye­zett a közszolgálati médiumok társadalmi felügyeletének megteremtése érdekében. Az Országos Választási Bi­A25. Magyar Filmszemle igaz­gatósága kijelölte a zsűri tagjait. A játékfilmes zsűri elnöke: Szőts Géza író. Tagjai: Andor Tamás operatőr, Csíki László író. Ember Judit filmrendező, Se­bő Ferenc zeneszerző és Zalán ről és a műszaki mentésről szóló törvényjavaslatot — jelentette be a továbbiakban Bukovics Ist­ván, a BM tűz- és polgári védel­mi országos parancsnoka. Az ezredes az elképzeléseket is­mertetve elmondta: a javaslat abból az alkotmányos alapelv­ből indul ki, hogy mindenkinek joga van a tűz elleni védelemre és az életet, testi épséget fenye­gető veszély esetén a mentésre. Rendeletben tiltja be a kor­mány az állatviadalokat, köztük a kutyaviadalokat. Tilos lesz a jövőben ilyen eseményeken részt venni, azokra fogadást szervezni és kötni. A tilalmak megszegését szabálysértésnek tekintik és 50 ezer forintig pénz­bírsággal büntetik az elkövető­ket, az állatokat elkobozzák. zottság megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt által benyújtott aláírásgyűjtő íve­ken szereplő 61,101 aláírás közül hitelesnek tekinthető legalább 56,017 és legfeljebb 56,507. A hatályos rendelke­zések értelmében 50 ezer érvé­nyes aláírás esetében az Or­szággyűlés köteles napirend­jére venni az MSZP indítvá­nyát. Vince kritikus, esztéta. A doku­mentumfilmes zsűri elnöke: Kopátsy Sándor közgazdász. Tagjai: Báron György kritikus, esztéta, Jankura Péter operatőr, Lányi András író, filmrendező és Szalay Erzsébet közgazdász. Influenza: országos járvány lehet Otvenhatezernél több hiteles aláírás A 25. Magyar Filmszemle zsűrije A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 11. 1973. október 18-án Lawrene J. Coyne kapitány, a columbu- si 316-os katonai egészség- ügyi alakulat mentőhelikopte­rének pilótája azt a parancsot kapta, hogy gépével repüljön az Ohio állambeli Cleveland- be, a Hopkins Airportra. Rajta kívül még három személy volt a repülőgépen. Negyven perc­cel a start után, 750 méter ma­gasságban Robert Yanacsek törzsőrmester pillantotta meg a vörös fényben ragyogó ufót; az objektum a látóhatár szélé­től mindössze 10 másodperc alatt felgyorsulva, a közelükbe ért. A kapitány, hogy az összeütközést elkerülje, levit­te gépét 500 méterre. A sebes­ség ekkor körülbelül 160 km/óra volt. Az ufót jól látták („szivar alakú, körülbelül 18 méter hosszú, fémes szürke test, középen és elején vörös fényforrással. Hátul zöldes fényt árasztott, amely reflek­torként minden irányban söp- rögetett fénykévéjével, egy­szer bevilágította a helikopter belsejét is.”) A helikopter adó­vevője azonnal felmondta a szolgálatot, és... valami furcsa dolog történt. A gép akkor már csak 450 méter magasságban repült, és Coyne kapitány nem nyúlt a kormányhoz — ám az ufó mintegy „maga után von­zotta” a helikoptert 450 méter­ről 1140 méter magasra —, mindössze 2—3 másodperc leforgása alatt! Aztán az ufó eltűnt, a rádiókapcsolat a gép és a föld között helyreállt, és a helikopter sikeresen földet ért. Ufók és emberrablás 1978. október 28-án egy isme­retlen repülő objektum elra­bolt egy repülőgépet. Az eset Ausztráliában tör­tént Az említett napon külö­nösen tiszta, ragyogóan napfé­nyes idő volt. Az ausztrál légi­erő fiatal, mindössze húszéves pilótája, a jugoszláv szárma­zású Frederik Valentic Cessna 182-es típusú egymotoros sportgépével Melboume-ből a körülbelül 200 kilométerre le­vő King Island-szigetre indult. 18 óra 30 perckor star­tolt, és 19 óra 12 perc­kor rádión közölte a melboume-i repülőtér­rel, hogy Cape Otway fölött van már (Mel- boume-től 150 kilomé­terre délre), és 1400 méter magasan repül. Ekkor valami történ­hetett, mert a pilóta hangja izgatott lett: „Egy repülőgépet lá­tok... Nem, ez nem repülő mégsem, ez...” Ekkor megszakadt a kapcsolat, de a melbour- ne-i repülésirányító to­rony magnetofonjai ter­mészetesen nem álltak le. Két hosszú perc múl­va Valentic ismét meg­szólalt: „Melbourne! Keletről közeledik hozzám... Egyenesen felém repül... Játszik velem, vagy micsoda?... Nem tudom felbecsülni az őrületes sebessé­gét.. Elment mellettem... Azt hiszem, hosszú... négy fénylő pontot látok... Most jobbról közeledik... Megáll a levegő­ben!... Körbe fordulok, de az objektum is fordul velem... Baj van a motorral...” E pillanatban Valentic vég­leg elhallgatott, de a szalag még felvett egy zajt, amit a rádió közvetített. Ezt a szakér­tők később így írták le: „Hosszú fémes csattanás, mintha fémfelületek ütköztek volna egymással.” (Folytatjuk) „Rumos” látomás „Szárnyalnak a szabad madarak” Nyilvánosság jegyében az OT-ről. Gazdaság 1994. január 15-én ismét ülésezett az SZDSZ Orszá­gos Tanácsa. Az első napirendben Soós Károly Attila tett szóbeír ki­egészítést a párt gazdasági programjához. Bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy a tervezet igazi csapatmunka eredménye. A terjedő távlatvesztés, a pesszimizmus lég­körében a pártnak bizonyítania kell, hogy a gazdasági problémák kezelhetőek, hogy van kivezető út. Az ország adottságai megfelelő kormányzati politikával megoldást kínálnak a gazdasági kilábalásra. A szóbeli kiegészítés két kérdéskört emelt ki: — a privatizáció gyorsítása — a makrogazdasági egyensúly megteremtése Ma sajátos bizonytalanság alakult ki a privatizáció terén. Az a vezető, akinek a vállalatát még nem „magánosítot- ták”, kivár, hiszen nem tudja milyen jövő elé néz a válla­lat és ő maga. A privatizációs várakozás az egyik oka a gazdaság rossz teljesítményének. Egyszerű privatizáci­ós módszerek működtetésére van szükség. Nagyon nagy a programban a tőkeemelés jelentősége. Leérté­kelődött a vagyon, az állóeszközök amortizálódtak. Biz­tosítani kell a meglévő munkahelyek jövőjét és újak létre­hozását. Tiszta, korrupciómentes privatizációt akarunk. Keményen fel fogunk lépni a bizonyított korrupció ellen! Biztosítjuk, hogy a magyar állampolgárok alacsony áron jussanak vagyonhoz, mert a kedvezményes kölcsön- technikák tömeges eladósodáshoz és összeomláshoz vezethetnek. Nagy hangsúlyt kell kapjon a közszolgálati vállalatok értékesítése (a MATÁV mostanában sokat ünnepelt privatizációja nem éppen kedvező példa, hiszen tulajdonképpen árszabályok nélkül került privatizálásra, áron aluli eladás történt). A közszolgálati vállalatok magánosításából komoly bevé­teleket várunk a jövőben. Ez a téma már átvezet a gaz­dasági egyensúly problémáihoz. Az elmúlt években rendkívül súlyos egyensúlyvesztés következett be, defi­cites költségvetés komoly nemzetközi mérleghiány mel­lett. Szabó Iván szerint semmi baj nincs, hiszen a külföldi tőkebefektetések majdnem elérik a mérieghiányt. Az adósságállományt azonban a kormány vette fel, de nem beruházásra költötte, hanem felélte. Ez súlyos hiba. A nettó külföldi adósságállomány világossá teszi, hogy ezt fizetni kell, ez alól nem lehet kibújni. A bel- és külföldi adósságteher egyaránt növekszik. Ugyanakkor nem le­het szó az eddigi adóemelési politika folytatásáról. Állandó fenyegetettségből nem lesz expanzió, ezzel szemben zsugorodó gazdaságnak kell egyre nagyobb adósságterheket visszafizetni Az SZDSZ nem hajlandó ezt az utat folytatni, az adócsökkentés felé kíván halad­ni. A forrásadót el kívánjuk törölni. Az átalányadó-javas lat népszerű a vállalkozók körében, hiszen egyfajta biz­tonságot jelent, ugyanakkor nem lesz kötelező. Fontos a beruházási adókedvezmény, ez az adócsök­kentés első lépése lehet. Az új kormány tevékenysége szempontjából nagyon fon­tos a sorrendek megjelölése: — első a zavarelhárítás, a gazdaság szereplőinek megnyugtatása — a fennálló jogbizonytalanságot el kell oszlatni és a kiszámíthatóságot biztosítani — a második szakasz a stabilizálást és növekedésre való felkészülést egyszerre tartalmazza — történjenek lépések a munkahelyteremtés irányá­ba. Érzékelhető gazdasági növekedésnek 1994—95-ben nem lesznek meg igazán az eszközei, a jelenlegi kor­mány ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű, össze­hangolt választ. Hinnünk kell, hogy itt meglesznek a gaz­dasági növekedés feltételei, a beruházások adókedvez­ményt kapnak. A gazdasági növekedésre koncentráló politika fogja jellemezni az új kormány 1994—95-ös tevékenységét, határozott gazdasági növekedést 1996—97-re ígérhetünk a munkanélküliség jelentős csökkenése mellett. A vitában sokan szóltak hozzá az anyaghoz. Az esély- egyenlőség biztosítását kiemelt fontosságúnak tartják. Szívünkön kell viselni az MRP-t (Munkavállalói Résztulaj­donosi Program). Legyenek nyilvánosak a versenytár­gyalások. Támogatni kell a műszaki fejlesztést. A minő­séget, mint filozófiai kategóriát, be kell venni az anyagba. Mások kifogásolták a vállalkozási engedélyek kiadása körüli zűröket. A tó-járulékot csökkenteni kell. Javasol­ták, hogy beruházni ne az adózott jövedelemből kelljen. A legstabilabb adó, az áfa jelentőségét növelni szükséges. Az új kormány hangsúlyozza a forint- és devizabetétek biztonságát. A külföldi beruházás kedvezménye nem kon­form a versenysemlegességgel. A kutatások támogatását magas prioritásként kell kezelni, mert ez a hosszú távú fellendülés alapja. Kis János hangsúlyozta, hogy a kistulajdonosi Magyaror­szág utópia. Csak olyan tulajdonelosztás lehet igazságos, amelyik mellett a legrosszabb helyzetben lévő ember is jobb körülmények között van, mint egyéb tulajdonelosztá­si formák esetén. Mások tanácsolták, hogy ne ígérjünk gyors növekedést. Figyelmeztettek, hogy a kormány olyan gazdasági csap­dákat helyezett el, amelyek ellehetetlenítik az utódot. Bankkonszolidáción túl kell esni, az adóskonszolidáció vi­szont az előbb említett csapdahelyzetet teremthet azzal, hogy hirtelen több százezres munkahelyvesztés követ­kezhet be. Másik csapda a kárpótlás, amit nem az SZDSZ akart és nem így. 3—4 millió ember lesz érdekelt abban, hogy a kárpótlás révén tulajdonhoz jusson. A választókkal való találkozáskor hangsúlyoznunk kell ezen a téren is a jog- biztonságot. Bauer Tamás kifejtette, hogy azért nehéz ilyen progra­mot megírni, mert ami igaz, az nem feltétlenül vonzó és ami vonzó, az nem feltétlenül igaz. A társadalmi igazságot nem feltétlenül a minél szélesebb tulajdonosi réteg szol­gálja (I. a mezőgazdaságot). A versenytárgyalás inkább lassítja a privatizációt és nem feltétlenül védi ki a korrup­ciót. A kormánypártok azt állítják, hogy az ő gazdasági prog­ramjuknak nincs alternatívája. Ezért is kell hangsúlyoz­nunk, hogy — az SZDSZ kiindulópontja a reális helyzetfelmérés — nem ígér olyat, ami irreális — nem ígéri az 1994-től bekövetkező nyugdij-érték- állóságot — nem ígér azonnali adócsökkentést — mentes az ideologikus megközelítésektől, prag­matikus megoldásokat kínál. A jelenlegi parlamenti pártok közül a Kisgazdapárt és a KDNP privatizációs programjával áll leginkább szemben az SZDSZ-é. Legközelebb a Fidesz korábbi programja áll közel hozzánk. A Fidesz újabb és az MSZP programjáról tudnunk kellene, mi a valódi elképzelésük. Soós Károly Attila a válaszadásban aláhúzta, hogy az SZDSZ igenis felelősséget vállal a kárpótlási folyamat le­bonyolításáért. A végkielégítések nem gazdasági, hanem alapvetően morális kérdések. A legpesszimistább előrejelzések szerint is 1996-ban már bizonyos fokú gazdasági növekedés várható (a munka­helyek számában 1995-re várható növekedés) A végszavazás a gazdasági programot egyhangúlag fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom