Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

1994. január 20., csütörtök HAZAI TŰKOR/SOROZAT HÍRLAP A kisebbségek képviselete kétséges Bár Göncz Árpád köztársasági elnök szentesítette a választó- jogi törvény módosítását, mi örülünk és egyetértünk azzal, hogy döntésének indokolásá­ban leszögezte: a kisebbségek parlamenti képviseletét meg kell oldani — mondta Lásztity Péter, a Kisebbségi Kerékasz­tal titkára. Választások hét végén? A Magyar Igazság és Élet Párt­jának, illetve a miniszterel­nöknek egyaránt az a vélemé­nye: nem jó, ha a választások munkanapra esnek. Ez alkal­mat adna a munkahelyeken a dolgozók befolyásolására, ami végső soron az MSZP-nek kedvezne. Erről azután nyilat­kozott Csurka István, a MIÉP társelnöke, hogy szerdán talál­kozott Boross Péter kormány­fővel. Keveset fizet a Suzuki Keveslik munkabérüket és a bér jellegű jutalékokat a Ma­gyar Suzuki Részvénytársaság esztergomi autógyárának dol­gozói. Elégedetlenségüket és egyben követeléseiket szer­dán, a reggeli munkakezdés­kor tiltakozó gyűlésen fogal­mazták meg, majd felvették a munkát. FKGP: A légiesített határ nem elég Az FKGP szerint „a határok ellégiesítése” oldhatja meg a magyar nemzeti kisebbségek problémáit. Nagyon fontos az is, hogy a szomszédos orszá­gok adott területein számbeli többségben élő magyarok a személyi és kulturális jogok teljes körű biztosításán túl területi autonómiát is kapja­nak. A Független Kisgazda- párt választási programjában szereplő álláspontot a párt saj­tótájékoztatóján ismertették. Határforgalom: Százmillió fölött Az elmúlt évi hivatalos ide­genforgalmi statisztika még nem készült el, de a Határőrség adataiból kiderül, hogy 1993- ban 113 millió útlevelet kezel­tek, ami 15 százalékos növe­kedést jelent a megelőző év­hez képest — közölte Krisán Attila, a Határőrség szóvivője. Világszerte veszélyben a családi harmónia Köztudott, hogy 1994-et a csa­lád évének szentelik az egész világon, mert a válság jelei a legkisebb közösség felbomlá­sában, a testileg, lelkileg sérült emberek szaporodó problémá­iban aggasztóan mutatkoznak. A megyei képviselő-testület és a megyei tisztiorvosi szolgálat e gondolat jegyében rendezte tegnap délelőtt a Családért, az egészséges ifjúságért című to­vábbképző konferenciáját a megye polgármestereinek, pe­dagógusainak, védőnőinek, a gyermekek neveléséért, gon­dozásáért felelősöknek. „Veszélyeztetett a család biztonsága világszerte — mondotta bevezetőjében dr. Kiss Viktória megyei tisztifő­orvos , az egészségnevelők, a gyermekekért élők, munkál­kodók, a szűkebb és tágabb környezet vezetői egyaránt so­kat tehetnek a családokért, az egészséges fiatalokból felnö­vekvő nemzedékért.” Előadá­sában részletesen kitért mind­azokra a területekre, felada­tokra, amelyek eredményes végzése esetén remélhetően az egyén értéknek tekinti majd a saját egészségét és annak meg­őrzésén életmódja megválasz­tásával törődik. Az egészségvédelmi osz­tály vezető főorvosa, dr. Patai Klára többek között arról be­szélt, hogy az egészséges gyermekek nevelése, formálá­sa valójában már a születés előtt megkezdődik, eszerint azonban kevesen gondolkoz­nak. Eredménye szembetűnő, hiszen már 10-11 éves kor körül jelentkezhetnek a gyer­mekek életében azok a rizikó- faktorok, amelyek egészséges A bölcsődékben, óvodákban már a gondozói munka során észlelik a gyermekek testi, idegrendszeri, érzékszervi fejlődését. Fontos, hogy ezekben az intézményekben jól és biztonságban érezze magát a gyermek, élvezze a játék szabadságát archív kép felnőtté válásukat veszélyez­tetik. A testi-lelki harmónia kialakításán a család mellett minden életkorban a nevelő-, oktatóintézményeknek, a megelőzésben dolgozóknak is fáradozniuk kell. A tudomá­nyos eredményeknek, a szer­vezett egészségügyi ellátás­nak köszönhetően a rettegett fertőző betegségek (kanyaró, diftéria, egyéb) nem fenyege­tik a gyermekeket, annál ve­szélyesebbek viszont a káros lelki hatások, a szorongás, a stressz, a deviáns felnőttmin­ták. Ezek eltorzíthatják a sze­mélyiséget, szenvedélybeteg­séghez vezetnek és állandóan nagyobb számban „termelik újra” a sérült embereket, a Tankönyvkiadás új terjesztéssel Néhány napja szerződést kö­tött egymással az 1994/95-ös tanévre a Nemzeti Tankönyv- kiadó és a Piért—Tanért Kft., amely megújult formájában a terjesztést vállalta magára — jelentették be a Piért—Tanért Kft. szerdai sajtótájékoztató­ján. Hajdú György, a kft. igaz­gatóhelyettese hangsúlyozta: várják, hogy a többi tankönyv- kiadással foglalkozó kiadóval is szerződést köthessenek. Mint mondta: 1994-től új for­mában terjesztik a tankönyve­A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 10. 1954. április 14-én az amerikai United Airlines gépe a 193-as járat vonalán, a kaliforniai Long Beach fölött kis híján ütközött egy ufóval. J. M. Schidel kapi­tány a váratlanul felbukkanó tárgy láttán hirtelen felfelé rán­totta a gépet; egy hollywoodi utas a lábát, az egyik stewardess a bordáit törte. Az eset 1700 méter magasan történt. Adódtak azonban olyan sú­lyos repülőgép-katasztrófák is, amelyekben kizárólagosan csak az ufókat terheli felelős­ség annak bekövetkeztéért. 1950. június 23-án, röviddel éjfél előtt egy DC—4-es típu­sú utasszállító gép 50 sze­méllyel a fedélzetén a Michi­gan állambeli Benton fölött egy „meredeken repülő tüzes gömbbel” ütközött össze (a pi­lóta utolsó rádiójelentése alap­ján). Az ütközés következté­ben a gép egy tóba zuhant, és azt hiába kutatták át a haditen­gerészet búvárai, egyetlenegy olyan nagyobb darabját sem találták meg, amelynek alap­ján a rendkívüli katasztrófa okát megállapíthatták volna. 1969. április 1-jén reggel 7 óra 44 perckor egy C—118-as katonai szállítógéppel történt szerencsétlenség. Ez a gép reggel 6 óra 30 perckor indult a Washington állambeli Taco­ma melletti McChord Field katonai légitámaszpontról. Fedélzetén négy katonai sze­mély tartózkodott. 7 óra 44 perckor a gép Fort Lewis köze­lében járt, amikor a pilóta a következő jelentést küldte a földre: „Valami belénk ro­hant”. Pillanatnyi csend után a pilóta nemzetközi segélyhívó jelet sugárzott az éterbe. Utána csak még egyszer hallották a hangját: „Tehát ez az!...” Többé nem hallották őket; a gép roncsait és a négy katona holttestét még aznap délelőtt megtalálták Forth Lewis mel­lett. A támaszpont parancs­noksága által lefolytatott vizs­gálat a környéken a baleset­több szemtanúját is megtalál­ta; ezek egymástól függetlenül azt állították, hogy a baleset előtt a gép mögött két narancs- sárga objektum repült. (Folytatjuk) konfliktusokat megoldani, a harmonikus családi életet megteremteni képtelen felnőt­teket. Mindezek után a különböző szakterületek gazdái vették át a szót. Kiss Józsefné gyulai tag­óvoda-vezető az óvodai egész­ségnevelésről, Kozmer Imre gádorosi iskolaigazgató az álta­lános iskolás korosztályokról, Cs. Kiss Andor református lel­kész, a Református Iszákos Mentő Missió munkatársa az egyházi családi nevelés lehető­ségeiről beszélt. Komlósi Kál- mánné megyei vezető védőnő a védőnői szolgálat teendőiről, Szilágyi Menyhért csorvási pol­gármester a sport egészségmeg­óvó szerepéről, Bártfai Zoltán­ná közegészségügyi felügyelő a gyermekélelmezésről, dr. Ivány Katalin főorvos a fogá­szati prevenciós munkacsoport feladatairól tájékoztatta a jelen­lévőket. A tisztiorvosi szolgálat kö­vetkező nagyszabású rendez­vénye a Családfa-mília című háromfordulós országos vetél­kedősorozat békéscsabai regi­onális versenye lesz február 19-én. Támogatók jelentkezé­sét várják. Anyagi hozzájáru­lás a megyei gyermek- és ifjú­sági alapítvány számlájára is utalható: Agrobank Rt. Békés­csabai Fiók 269—98—916 BMGYIA 9915—6046-os számlaszámon. Bede Zsóka Szabó János: Nincs válságban a mezőgazdaság Az idei esztendő a stabilizáció éve lehet a magyar agrárgazda­ságban — jelentette ki Szabó János földművelésügyi minisz­ter szerdai sajtótájékoztatóján. A miniszter az ágazat múlt évi eredményeit értékelte és idei terveit ismertette az újságírók­kal. Rámutatott: az idén a mező- gazdaság termelése 5-8 száza­lékkal növekszik, ezen belül a növénytermelés 14-20 száza­lékkal bővül, míg az állatte­nyésztés stagnál. Az élelmi­szeripar növekedése az előzetes számítások szerint 3-5 százalék lesz. Várhatóan az agrárgazda­ság hazai piaca nem szűkül to­vább. A külső piacokon is keres­leti élénkülés tapasztalható, en­nek következtében minimáli­san 2-2,2 milliárd dollár értékű agrárexportra lehet számítani. Tavaly a mezőgazdasági termelés 8-9 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Agrárszövetség: jelöltek a fővárosban is Az Agrárszövetség programja voltaképpen egy igazi kisgaz­daprogram. A párt igazgatója arra utalt, hogy a szövetségnek szándékában áll a kisgazda szavazóbázisra is építeni. Több kisgazda—ígéretet sze­retnének valóra váltani, mivel véleményük szerint a kisgaz­dák nem folytatták a rendszer- váltást követően történelmi hagyományaikon alapuló, progresszívnek mondható ag­rárpolitikájukat. Kijelentette: a párt az elmúlt választás ta­nulságaiból okulva Budapes­ten is minden körzetben kíván jelölteket indítani. két. Először az iskolák igénye­it mérik fel, majd ennek alap­ján a kiadótól megrendelik a szükséges könyveket. Hajdú György véleménye szerint mostantól, ha a tankönyvellá­tás akadozik, az főként az isko­lák hibájaként róható fel, ame­lyek nem, rosszul, vagy nem időben jelezték igényeiket. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy az új rendszer­ben a terjesztést az iskolák is magukra vállalhatják, így ked­vezményesen juthatnak a tan­könyvekhez. Szárnyalnak a szabad madarak Nyilvánosság jegyében az OT-ről Fodor Tamás rendező „A kultúra szabadsága és támogatásának szabadelvű modellje” címen ve­zette fel a kultúrfinanszírozás SZDSZ-es programját. Sajnos ma az oktatásnak, a kultúrának is vannak sza­badságkorlátozó mozzanatai. A szabad demokraták szerint a művészet autonómiáját tiszteletben kell tartani. A művészet és a kultúra autonómiája azt jelenti, hogy a folyamatok és dinamikák öntörvényűek, önmozgás eredményeként kell megvalósulniuk. Lehet rajta bánkódni, de ettől még tény marad, hogy minél értékesebb a művészet, annál kevesebben fo­gyasztják. Az intézmények a zálogai, hogy a művésze­ti, kulturális értékek eljussanak a fogyasztók minél szé­lesebb rétegeihez. Az SZDSZ döntése: a művészek politikai és gazda­sági kiszolgáltatottságát erőteljesen le kell építeni. Az, hogy a GDP mekkora hányadát adja a kormányzat meghatározott, de a felhasználásba nem szabad bele­szólni, ezen a téren az önkorlátozásnak kell érvé­nyesülnie. Úgy képzeljük el az egészet, hogy egy sok- szereplős játékban az állam a főszereplő, de nem egyetlen szereplőként lép fel. Ma a gazdaság nem ké­pes olyan mértékű termelésre, amelyből bőségesen támogathatná a kultúrát. Ennek ellenére a gazdasági pórázon lazítani kell. A támogatás legnagyobb hánya­dát a költségvetés adja: — a privatizált javak átadásával, melyeket csak a kultúrában lehet felhasználni — a kulturális intézményeket részvénycsomagok kezelésére fel kell hatalmazni. Nem támogatjuk azt az elképzelést, hogy a kultúra ÁFÁT fizessen, ugyanakkor az adókulcsok egységesí­tése szükséges. Az Ptk. módosításával a jelenlegi alapítványokat köz- alapítványokká kell alakítani. A kuratórium három követelménynek feleljen meg: — széles körű reprezentációt biztosítson a különbö­ző tényezőknek — tegyen eleget a delegáaós elvnek, elismerve a társadalmi szervezetek jogait, — a kuratóriumi tagok között rotációnak kell működ­nie. Jelenleg a kuratóriumok pénzkimentéssel foglalkoz­nak. Az átmeneti időszakban fontos a fogyasztók tá­mogatása (könyvtárak, multiplex intézmények). A köz- alapítványoknál a programfinanszírozás legyen a cél. Rajk László hozzászólásában kifejtette, hogy a kultúr- diplomácia kényes kérdés. A magyar intézetek majdnem minden országban kül­ügyi fennhatóság alá tartoznak, kinevezési és vétójog­gal. Ez így helyes. Az állam—állam közötti kapcsolato­kat város—város közötti kapcsolatokká célszerű átala­kítani. Ez az Európai Unióban is így van városi, tarto­mányi, civil szerveződések részvételével. A finanszírozási modell abból a lehetőségből indul ki, hogy megkülönböztet profit és nonprofit szervezete­ket. Nekünk támogatnunk kell a profitorientált létesítmé­nyeket is, zenekarokat, könyvkiadókat stb. A szakkönyvek vásárlása legyen az adóalapból levon­ható, ne a kiadót, hanem a szerzőt és a vásárlókat támogassuk. Nem egyszerű az a kérdés sem, hogy az úgynevezett giccsadó tartsa el a kultúrát. Milyen alapon döntünk a besorolásról? Hová tartozzanak Chandler színvonalas detektívregényei vagy a Káma-szútra? Manapság az is öröm, ha valaki bármit is olvas! Schiffer Pál filmrendező Salzburgból friss élményekkel érkezett. Ott az amerikaiak arról tartottak előadást, hogy szerintük a kultúrát 1/3 részben a jegybevételből, 1/3 részben szponzorálásból, 1/3 részben közösségi hozzájárulásokból kell finanszírozni. Sajnos ez a rend­szer Európában 5—10 milliós nyelvterületen nem tud működni. Futaki Géza kifejtette a békéscsabai népművelő Ujj Éva tapasztalatai alapján, hogy az önkormányzatoknál egyre szűkül a pénzforrás. Emiatt szervezetek, művelő­dési intézmények szűnnek meg, ami az ifjúság szekták­hoz csapódását is eredményezheti. Legyen az önkor­mányzatoknak módjuk a finanszírozás bővítésére. A pályázatoknál gond, hogy az önerőt bankgaranciával kell alátámasztani. Az önkormányzatok nem tudják mindezt biztosítani, ráadásul későn jutnak fontos infor­mációkhoz. Jó lenne, ha a pályázatok nem kötődnének költségvetési évhez, a fejkvótarendszert pedig felül kell vizsgálni (pl. a zene- és néptáncoktatásnak nem azo­nos a finanszírozási igénye). Mások aláhúzták, hogy az államnak támogatnia kell a kultúrát, azt pedig, hogy a pénzt mire költik, a parla­ment döntse el a költségvetésben. Jelenleg illúzió, hogy egy évnél hosszabb költségvetési törvény szüles­sen nálunk. Lévay Levente polgármester úgy látja, hogy ezeket a programokat be kell emelni az önkormányzati törvény­be. Fodor Tamás a hozzászólásokra adott válaszában el­mondta, hogy a magas kultúra támogatása nem lakos­sági igény. Áz avantgárd művészetek támogatási von- zata 1:10 arányban térül csak meg. Nem jó szlogen az, hogy „írók alkossatok remekműveket!", hiszen 9 rossz műre jó ha 1 kiemelkedő születik. A kultúra az a terület, amely leginkább kötődik személyiségekhez. A médiatörvényről szólva megjegyezte, hogy itt az SZDSZ által javasolt fejkvótákat most Zsigmond Attila MDF-es képviselő úgy terjeszti be, mintha ő találta vol­na ki. A liberális önkormányzatok javára írható, hogy személyiségnek adnak hitelt, csak a minőséggel törőd­ve; így kaptak pl. színházat is meghatározó személyi­ségek. A kulturális alapokat törvényi döntéssel kell fel­tölteni — fejezte be végül összefoglalóját. A szavazás 1 tartózkodás mellett — ellenszavazat nélkül fogadta el a programot. (xj

Next

/
Oldalképek
Tartalom