Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

1994. január 20., csütörtök NAGYVILÁG HÍKtf PLUSZ Orvosok sztrájkja Több mint száz beteg halt meg a bangladesi kórházak­ban az orvosok egy hete tartó országos sztrájkja miatt. A sérült és beteg emberek szá­zai hagyják el a kórtermeket rokonaik és barátaik segítsé­gével. — Úgy látszik senki nem törődik velünk — mondta egy férfi, aki beteg édesanyját vitte haza a dak- kai kórházból. — A pácien­sek vagy meghalnak, vagy elhagyják a kórházakat — erősítette meg a dakkai egészségügyi intézmény egyik alkalmazottja. Az or­szág 25 állami kórházában mintegy 10 ezer orvos szün­tette be a munkát múlt szer­dán magasabb fizetést és na­gyobb munkahelyi bizton­ságot követelve a kormány­tól. ** * Biztos jogos az orvosok sztrájkja, azért a hippok- ratészi esküt jobban meg kellene becsülni, s ne az ártatlan betegek lássák a kárát annak, aminek ők csak a szenvedői. ^ g A semlegesség szóba sem jöhet Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter a pozsonyi televízió „Pressclub” című kedd esti műsorában úgy véle­kedett, hogy a közép-európai országok esetleges semleges­ségének kérdése szóba sem jö­het. Tény — mondta —, hogy Szlovákiának jelenleg semmi­lyen szövetségi szerződése nincs és e pillanatban a „kol­lektív védelmi rendszerbe va­ló besorakozás” folyamatánál tart. Moravcík „igen eltúlzott­nak” nevezte azt .a vélekedést, mely szerint Szlovákia Kelet felé orientálódik. A szlovák diplomáciai tárca vezetője a televíziós beszélgetésben ki­tért a külügyminisztérium költségvetési kényszerűség­ből eredő „takarékossági in­tézkedéseire” is, és elmondta, hogy ennek ellenére rövidesen kinevezik a varsói és a buda­pesti szlovák nagykövetet. Tiidor szenátor vádol A román politikai élet csúcsán elhelyezkedő személyiségek egész sorát vádolja Comeliu Vadim Tudor szenátor, a szél­sőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt elnöke — illetve az általa szerkesztett Romania Mare című lap tegnapi száma— azzal, hogy az 1989. decemberi fordulat előtt külföldi kémszol­gálatok irányításával szervezett csoportot hoztak létre és mű­ködtetnek azóta is az állami in­tézmények titkos ellenőrzésére. A felsorolásban szerepel Adri­an Nastase, aki a képviselőház elnöke és a kormánypárt ügyve­zető elnöke, Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank elnöke, Iliescu elnök számos tanácsadója és sok más politikus. Comeliu Va­dim Tudor pártja a Vaearoiu- kormányt „kívülről'' támogató szélsőséges, antiszemita, ide­gengyűlölő politikai alakulatok egyike, voksai szükségesek a kormány parlamenti többségé­hez. Interjú a jugoszláv külügyminiszterrel Ac oldal külpolitikai tudósításai ac MTI hínei alapján készültek Vladislav Jovanovic jugo­szláv külügyminiszter a kü­szöbönálló magyar-jugoszláv külügyminiszteri tárgyalások­kal kapcsolatban interjút adott B. Walkó Györgynek, az MTI belgrádi tudósítójának. Ebben méltatta a szankciókkal kap­csolatos magyar álláspontban történt változást, s állást fog­lalt a kapcsolatok fejlesztése mellett. Rámutatott: senki sem segíthet annyira rajtunk, mint mi saját magunk. Más távoli országoknak lehetnek eltérő érdekeik a mi térségünkkel kapcsolatban, de nekünk min­dig jó szomszédoknak kell lennünk. Jovanovic indokolatlannak nevezte a vajdasági magyarok félelemérzetét, s kizárta annak lehetőségét, hogy a szerbek Boszniából a Vajdaságba vo­nulnak, s kirabolnák a gazdag magyarokat. Ez merő képzel­gés — mondta a külügymi­niszter, aki elutasította az etni­kai autonómia szükségessé­gét, de állást foglalt a nemzeti­ségi jogok biztosítása mellett. A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségére (VMDK) vonatkozóan kije­lentette: elismert szervezetről van szó. A VMDK létével és tevékenységével kapcsolat­ban nincsenek fenntartások, de nem fogadják el minden követelését. A magyar—jugoszláv kül­ügyminiszteri találkozó előké­szítése régóta tart. Magyar részről hangsúlyozták, hogy konkrét eredményeket várnak. Milyen új elemek vannak a kapcsolatokban ? — Most az újdonság tulaj­donképpen régi dolog, neve­zetesen az, hogy mindörökre szomszédok leszünk, s így együtt kell élnünk — válaszol­ta a külügyminiszter. Jobb, ha jó viszonyban vagyunk, s az a kölcsönös törekvésünk, hogy ezt figyelembe vegyük, s ilyen alapon fejlesszük kapcsolata­inkat. Népeink jól ismerik egymást, s ez olyan széles alap, amelyre építeni lehet, amelyre építeni kell, s amely­nek segítségével kiszabadul­hatunk a jelenlegi problémák közül, mivel senki sem segít­het rajtunk annyira, mint amennyire saját magunkon se­gíthetünk. A mi érdekünk min­denekelőtt az, hogy jó szom­szédok maradjunk, s hogy fej­lődjön az együttműködés. Magyarország ellenséges országnak számított, válto­zott-e ez a kép? — Amikor Jugoszláviát szétzúzták, Magyarország rosszul indult. Mint emlékeze­tes, ez volt a Kalasnyikov-ügy. Magyarország azóta pozitív irányban változott. E politika alapja most az, hogy szomszé­dok vagyunk, s így meg kell őriznünk a minimális kölcsö­nös bizalmat. Ez a pozitív ma­gyar irányzat szöges ellentét­ben van azzal, amit hivatalos magyar képviselők hangoztat­nak nemzetközi fórumokon. Ezeken Magyarország rend­szeresen állást foglal amellett, hogy Jugoszlávia képviselői ne vegyenek részt ezekben a testületekben. Azt szeretnénk, ha Magyarország itt is fordula­tot hajtana végre. Jeszenszky Géza külügymi­niszter a közelmúltban a Poli­tika című lapnak kijelentette, hogy Magyarország támogat- nifogja a szankciók feloldását. Ez fontos Jugoszláviának is, Magyarországnak is. Hogyan értékeli ezt a kijelentést? — Nagy lépésnek tartom ahhoz képest, hogy a határozat elfogadása idején Magyaror­szág nemcsak szavazott a rendszabályokra, hanem szponzorálta is a határozatot. Nyilvánvaló, hogy magyar részről is arra a következtetés­re jutottak, hogy a rendszabá­lyok nemcsak Jugoszláviát és lakosait sújtják, hanem tartós és veszélyes módon hatnak az egész térség békéjére és jólété­re is. Amellett, hogy leszögez­ték, nem szállnak síkra a szankciók fenntartásáért, Ma­gyarország sok tekintetben ru­galmas volt a szankciók alkal­mazásának módját illetően, s nem tartott ki olyan szélsősé­ges értelmezés mellett, ahogy azt például más országok tet­ték. Ezen túl Magyarország megértő volt a két ország kö­zötti utasforgalmat illetően is, bár elvárható lett volna, hogy minden jóval gyorsabban tör­ténjen, mint a jelenlegi szin­ten. A Vajdaságból tömegesen jönnek el az emberek Magyar- országra. Mit tehet Jugoszlá­via ezzel kapcsolatban? —- Sajnáljuk, hogy állam­polgáraink egy része elhatá­rozta, hogy elhagyja Jugoszlá­viát. Sokan ezt annak a propa­gandának a hatására tették, amelyet sajnos az önök orszá­gában is kifejtenek, hangoztat­va azt, hogy jogaik, helyzetük, sőt életük veszélyben van, ve­szélybe kerülhet a boszniai válság alakulása miatt. A szankciók miatt kialakult gaz­dasági helyzet lényegesen ki­hatott mindenki életszínvona­lára, így a magyar kisebbség tagjainak helyzetére is. Ez so­kakat, így a mi magyarjainkat is arra késztette, hogy a szom­szédos Magyarországra men­jenek, vagy más országba, ahol könnyebben, jobban él­hetnek. — Mi semmilyen korláto­zást nem alkalmazunk, így polgáraink visszatérhetnek, leszámítva azokat, akik dezer­táltak. ők törvénysértést kö­vettek el, s amíg nem születik döntés arról, hogy amnesztiát kapnak, addig felelősek a tör­vény előtt. Hogy mikor hoz­nak ilyen döntést, s hogy hoz­nak-e egyáltalán ilyen határo­zatot, az az illetékes szervek­től függ. De nem mentesít­hetjük a katonai szolgálat alól az embereket csupán azért, mert magyarok vagy szlová­kok. A VMDK elismerte a hatá­rokat. Árkán és Vojislav Se- selj, valamint más politikusok is, szélsőséges szervezetnek, sőt fasisztának nevezték a VMDK-t. Ón hogyan értékeli ezt a szervezetet, tárgyalnak-e képviselőikkel, mint a vajda­sági magyarság képviselői­vel? — Minden politikus saját nyilatkozataiért felel, én nem bocsátkozom annak taglalásá­ba, mit mondott Seselj úr vagy Árkán. Kijelentéseik semmi esetre sem tükrözik a hivatalos álláspontot. A VMDK elis­mert szervezet, része a jugo­szláv politikai életnek, képvi­selőik megtalálhatók mind a szerb, mind a jugoszláv parla­mentben, már tárgyaltak mind a jugoszláv, mind a szerb köz- társasági elnökkel. így tehát nincs negatív álláspont e szer­vezet létezésével vagy műkö­désével kapcsolatban, amíg a törvényes, alkotmányos kere­tek közt marad. Külföldi reagálások a Kozirev-nyilatkozatra Már 40 áldozat Kaliforniában Litvánia és Lettország aggo­dalmának adott hangot amiatt, hogy megváltozhat Oroszor­szág baltikumi és a FAK-tag- államokkal kapcsolatos politi­kája. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kedden ismé­telten megerősítette, hogy Moszkva a volt Szovjetunió területét továbbra is érdek­szférájának tekinti. Kozirev ugyanakkor katonai együtt­működést is felajánlott a balti államoknak. Valdis Birkavs lett kor­mányfő szerint Kozirev nyilat­kozata „az orosz követelések kibővítéséről" tanúskodik. Birkavs hangsúlyozta, hogy az orosz politikus kijelentései után a nemzetbiztonsági poli­tika vált Lettország első számú prioritásává. Aggodalomra ad okot, hogy Moszkva nem akarja feladni azt, hogy érvényesítse katonai befolyását a Baltikumban — szögezi le a litván külügymi­nisztérium kedden nyilvános­ságra hozott nyilatkozata is. — Félelmet kelthet, hogy a de­cemberben tartott orosz parla­menti választások után a leg­kedvezőtlenebb prognózisok igazolódnak be — mutat rá a vilniusi dokumentum. A litván külügyminisztérium vissza­utasítja az emberi jogok meg­sértésére vonatkozó orosz vá­dakat A nyilatkozat a bel- ügyekbe történő beavatkozás­nak minősíti és ugyancsak visszautasítja azt az orosz kö­vetelést. hogy a Baltikumban élő oroszok kapjanak kettős állampolgárságot. Washington esetleg magya­rázatot fog kérni .Andrej Kozi­rev keddi kijelentéseiről, ame­Kozirev ismételten megeró'- sítette, hogy Moszkva a volt Szovjetunió területét to­vábbra is érdekszférájának tekinti lyek nem állnak összhangban a Borisz Jelcin elnök által vállalt kötelezettségekkel — jelezte kedd este az amerikai külügy­minisztérium. Szóvivőjének nyilatkozata szerint először beszerzik az orosz külügymi­niszter beszédének teljes szö­vegét, hogy összevethessék a sajtójelentésekkel. Közölte: amennyiben a beszámolók helytállóaknak bizonyulnak, Washington valószínűleg ma­gyarázatot fog kérni az el­hangzottakról. Az ITAR—TASZSZ jelen­tése szerint a szovjet utódálla­mokban dolgozó nagykövetek előtt Andrej Kozirev állást foglalt az ellen, hogy az összes orosz csapatot kivonják a Bal­tikumból és a többi volt szov­jet köztársaságból. Hangoztat­ta. hogy Moszkvának létérde­kei fűződnek ezekhez a terüle­tekhez. és az egységek távozá­sa biztonsági légüres teret te­remtene. amelyben Oroszor­szág helyét a vele szemben ellenséges erők foglalhatnák el. A hétfő hajnali földrengésnek a legújabb adatok szerint 40 áldozata volt — jelentették a hírügynökségek tegnap haj­nalban a helyi hatóságokra hi­vatkozva. A UPI arról is beszá­molt, hogy a kaliforniai közle­kedési hatóságok hozzákezd­Egy hónappal meghosszabbítva Grúziában újabb egy hónappal meghosszabbították a rend­kívüli állapotot. Erről a karácso­nyi szünet utáni első ülésén dön­tött a köztársaság parlamentje. Grúziában tavaly szeptember 20. óta van érvényben a rend­kívüli állapot, s mostani dön­tésükkel a képviselők hozzájá­rultak, hogy azt Eduard Sevard- nadze elnök február 20-án éjfé­lig meghosszabbítsa. Nem közelednek az álláspontok Genfben tegnap folytatódtak a boszniai válság rendezéséről kedden kezdődött tárgyalások. Az egyeztetéseken nem közele­dett egymáshoz a felek állás­pontja. Thorvald Stoltenberg ENSZ-békeközvetítő az AFP szerint úgy nyilatkozott, hogy „semmi ok a derűlátásra”. Azt jósolta, hogy a mostani béke- erőfeszítések kudarca esetén a harcok újult erővel folytatód­nak. Milosevic szerb államel­nök kijelentette, hogy kedden egyetértés alakult ki közte és Tudjman horvát elnök között a boszniai rendezés ügyében. „A muzulmánok valamennyi kéré­sét teljesítettük' — mondotta. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője ehhez hozzá­fűzte: „A muzulmánok mindent visszautasítottak, mert a háború folytatásár kívánják”. tek a megrongálódott utak helyreállításához. Közlésük szerint a helyreállítási munká­latokat az év végére befejezhe­tik. A biztosítási ügynökségek becslése szerint a helyreállítás költségei meghaladhatják a 15 milliárd dollárt. Abszolút hazugság Abszolút hazugságnak minő­sítette a Demokracija című szófiai napilap tegnap azt a keddi bolgár bejelentést, hogy a magyar nagykövet nem talál­kozott Kirill Ermenkov közle­kedési miniszterrel a „kis Ju­goszlávián” keresztüli bolgár tranzitszállítási tervek ügyé­ben. A bolgár minisztérium a keddi központi lapokban köz­zétett állásfoglalásában azzal vádolta Magyarországot, hogy Budapest hibájából nem indul­hatnak útnak Szerbián ke­resztül a bolgár kamionok. A szerdai központi lapok ismer­tették a magyar nagykövetség tájékoztatóját arról, hogy a magyar nagykövét január 7-én és 11-én is tárgyalt ebben az ügyben a szófiai közlekedési minisztériumban, s Budapest már januar 14-én értesítette a bolgár nagykövetséget, hogy kész a konzultációra ebben a kérdésben. A tegnapi bolgár sajtójelen­tések sem adtak választ arra, ami nem szerepelt a miniszté­riumi közleményben, arra a kérdésre ugyanis, hogy Ma­gyarország miképpen akadá­lyozhatná a bolgár kamionok szerbiai tranzitútját, ha ahhoz az ENSZ szankcióbizottsága már hozzájárult. Az a kérdés is válasz nélkül maradt, hogy miért feltétel a magyar—bol­gár konzultáció a bolgár áruk tranzitszállításához. Azt sem tudja a közvélemény, hogy ki engedélyezte a bolgár kamio­nok első konvojának elindulá­sát a január 20-a körüli idő­pontban, amelynek elmaradá­sáért a szófiai közlekedési mi­nisztérium Magyarországot okolta. A bolgár vádaskodás he­lyesbítéséről hírt adó mintegy féltucatnyi szófiai napilap közül egyedül a 24 csasza kö­zölte a bolgár közlekedési mi­nisztériumnak azt az újabb be­jelentését, hogy a magyar— bolgár konzultációkat követő­en a pontosított bolgár szállítá­si terveket még jóváhagyásra az ENSZ szankcióbizottsága elé kell terjeszteni. Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig. PLN—3—35-ös eke 45 000 Ft-os áfás áron eladó. Békéscsaba, Köny­ves u. 7. sz. Angol nyelvtanítás. Angliából érkezett anyanyelvi tanár, ALISON SMITH tanítást vállal. Érdeklődni telefonon angolul: 459-160 vagy személyesen a Wembley House Nyelviskolában, Békéscsaba, Lencsési út 16. II/6. IBSE Értesítjük a lakosságot, hogy Békéscsaba, Kankalin u. részére épített kisfeszültségű hálózatot 1994. január 20-án feszültség alá helyezzük, A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász Rt. Üzletigazgatóság, Békéscsaba Betörés során ellopták az ÉLÉSKER Kft. (5700 Gyula, Petőfi tér 2.) következő feliratú bélyegzőjét: I 104 ELESKER Kft. ABC Áruház 5600 Békéscsaba. Kazinczy u. A bélyegző és a 009541-009550 sorszámú ellenőrzőbélyegek használata a mai naptól érvénytelen. ARO Márkakereskedés és Szerviz a Debreceni Autószerviz Kft.-nél, Debrecen, Kassai út 27. Telefon: (52) 414-288, telefax: 412-360. Vizsgáztatás, szerkezeti és karosszériajavítás, ^ alkatrész-értékesítés. A JAVÍTÁSHOZ MINDEN ANYAG BIZTOSÍTOTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom