Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-12 / 9. szám

IKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­* KÖRKÉP 1994. január 12., szerda o Az idén először kiosztott Déryné-díjak egyik boldog tulajdo­nosa Felkai Eszter FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Hitellehetőségek Dr. Pásztor G.yula országgyű­lési képviselő 1994. január 14- én 18 órakor a békési Kisgazda Körben (Korona Presszó) elő­adást tart az érdeklődők szá­mára a mezőgazdasági hitel- felvételek legújabb lehetősé­geiről. Új vezetőség A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt Békéscsabai If­júsági Szervezete (SZIM) megválasztotta az új vezetősé­get. Az elnök Marksteiner Bé­la, a titkár Martincsek Kázmér lett. A SZIM-tagok közül töb­ben beléptek az MSZDP Bé­késcsabai Szervezetébe. Fogadóóra Dr. Futaki Géza országgyűlési képviselő 1994. január 14-én 10 és 12 óra között fogadóórát tart Békéscsabán a városháza 2. számú tárgyalótermében. A mezőgazdaság aktuális kérdései Dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő, a parlament mező- gazdasági bizottságának elnö­ke 1994. január 12-én 16 óra­kor a helyi polgármesteri hiva­tal szervezésében előadást tart a mezőgazdaság aktuális kér­déseiről a füzesgyarmati mo­ziban. „NINCS KELLEMET­LENEBB OSTOBA A SZELLEMES OSTO­BÁNÁL.” (La Rochefoucauld) Tegnap este a Szidike lakodal­ma előadása után, a nézők szí­nészeket visszahívó tapsa köz­ben váratlanul Konter László, a Jókai Színház igazgatója lépett a színpadra. Arra kérte a néző­ket, hogy legyenek részesei egy kis ünnepségnek, majd felol­vasta a Film—Színház—Mu­zsika kuratóriumának levelét. A művészeti képes hetilap újjá­élesztése és a nemzeti színmű­vészet nemes hagyományainak ápolása céljából Déryné Szép­pataki Róza születésének 200. évfordulója tiszteletére Déry- né-díjat hoztak létre, amelyet minden évben a színházak azon művésznőinek adnak át, akik legméltóbb követői a legendás elődnek. Konter László beje­lentette, hogy a Békés Megyei Jókai Színházban az első Déry- né-díjra Felkai Eszter Jászai - díjas művésznőt tartották a leg­érdemesebbnek, majd a nézők vastapsa közepette átadta a meglepett kitüntetettnek Varga Tamás szobrászművész dom­borműves emlékplakettjét és a névre szóló díszoklevelet. Amikor lement a függöny, (Folytatás az 1. oldalról) az ivóvizet. Természetesen az ÁNTSZ is végzett vizsgálato­kat. Jelenleg a bánkúti víz iha­tó. — Visszatérve az alapprob­lémára, mi az, ami változott? — Örömmel mondhatom, hogy megállapodtunk a vízmű megvásárlásában. A Ménes­birtok Rt. egy nagyon korrekt előszerződést kötött velünk, ugyanis az ígéret szerint a vé­telár jelentős részét később visszautalják támogatásként. Erre alapozva decemberben Bánkút vízhálózatának bőví­tésére céltámogatási igényt arra kértük Felkai Esztert, fo­galmazza meg első gondolatait, érzéseit. — Teljesen váratlanul ért, ez fantasztikus, meg vagyok ha­adtunk be, amelynél 70 száza­lék állami támogatásra számí­tunk. Emellett a tulajdon meg­vásárlásához is igényeltünk kiegészítést. A szerződés megkötése óta gyakorlatilag a vízmű az önkormányzat keze­lésében van. Megpróbáljuk az erőforrásokat előteremteni és csak szükség esetén akarunk lakossági segítséget kérni. A beruházás költsége közel 32 millió forint, három lépcsőben tervezzük a megvalósítását. Végleges megoldást azonban csak a pályázatok pozitív elbí­rálása jelenthet. Halasi Mária tódva, nem találom az örömtől a szavakat — mondta a hirtelen ünnepelné vált művésznő, aki­nek ezúton is gratulálunk. L.M. Rendetlenség játékfronton (Folytatás az 1. oldalról) Hogy mi vigasztalót lehetne mondani a nagymamának, ■ezekután sem tudom. Mert két­ségtelen tény, hogy egyre gya­lázatosabb a boltokba kerülő' termékekről szóló tájékoztatás. Vagy hiányzik, vagy nem arról szól, ami az áru jellemzője. S az sem megoldás, hogy minden vásárláskor az eladó adjon fel­világosítást, mert tájékoztató híján valószínű, ő sem tud töb­bet a termékről, mint az, aki kérdezi. A szóban forgó játék dobozán virító mozgalmas kép­ről pedig annyit: nem szabad beugrani játékország álomké­peinek... B. S. E. Hogy kerül(t) a kukac a vízbe? Értékmentés és -megóvás három megye összefogásával Természetvédelem testközelben Igazi, nemes célokért alakult és munkálkodik immáron két esztendeje a Körös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület. Közülük is talán a legfontosabb a címben megfogalmazott szándék: természetvédelem testközelben. Ennek hátterét a közeli jövő elképzelései között találjuk. A tervek szerint ugyanis néhány hónapon belül megalakul a Körös—Maros Természetvédelmi Igazgatóság. Miért igazgatóság, és miért nem nemzeti park? — kér­deztük Szelekovszky László megyei természetvédelmi felügyelőtől. Nos, mint ki­derült, a hivatalos vélemények szerint nincsenek feltárva az érintett terület értékei, ame­lyek nemzetközileg elismer- hetőek. Annak ellenére, hogy ismertek a nemzetközileg jegyzett területek (a vonuló madarak számára oly’ fontos állomások, mint például a bi- harugrai halastavak, illetve a kardoskúti Fehér tó). Nem ki­zárt azonban, hogy az értékek további feltárását, összegzését követően e vidék elnyerje a nemzeti park elismerést. Az országos és helyi védett területek megtartása, fejlesz­tése szempontjából viszont na­gyon lényeges ez az úgyneve­zett közbülső lépcső, a termé­szetvédelmi igazgatóság létre­hozása. Az ügyért az egyesület „színeiben” három megye, Békés, Csongrád és Szolnok fogott össze, felsorakoztatva az érintett települések polgár- mestereit, s a térség legneve­sebb szakembereit. A Kiskun­sági Nemzeti Park a megyei múzeumokat bízta meg a területek állapotának felméré­sére, amelyet minden évben elvégeztek, ily’ módon követ­ni tudták a romlást és a javu­lást. Most kijelölték azokat a területeket, amelyek botanikai szempontból a legértékeseb­bek. Fontos tudni, hogy me­gyénkben 125 helyi védett ér­téket tartanak nyilván, ame­lyeknek nagyobb a veszélyez­tetettsége. Szeretnék, ha ezek közül mind több országosan védetté válna. A Körös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület vezetősége az elmúlt esztendő végén ülé­sezett, amelyen megerősítet­ték, hogy a leendő igazgatóság székhelye Szarvason, a Bolza kastélyban lesz. Helyi felaján­lásokkal külső központokat is kialakítanak Orosházán, Gyo- mán, Gyulán, Békéscsabán, a megyeházán és Biharugrán. A terület „mozaikossága” miatt feltétlenül szükség van ezekre a külső központokra. Az igazgatóság létrehozá­sával összefüggésben további feladatokat kell megoldaniuk a megye természetvédőinek. Gondot okoz például a kardos­kúti tó szegényes vízellátása, a gyepes, vizes élőhelyeket, az erdőket, erdőfoltokat, kastély­parkokat meg kell tartani a művelési águkban. Tavaly az őshonos állatok megtartásá­ban értek el jelentős eredmé­nyeket. Ügyelniük kell arra, hogy a privatizációba bekerült értékeket megmentsék. A tra­gikussá vált dél-békési vízhi­ány pótlásával kapcsolatban felmerült a használt vizek hasznosításának gondolata. Eredményesen működik a fá­sítási program, a propagandá­val, a lehetőségek felsorolásá­val felkeresték az új földtulaj­donosokat, aminek következ­tében eddig 300 hektárra nyúj­tottak be igényt. Biztató, hogy Békés megyét első helyen emelték ki tavaly a természetvédelemben nyúj­tott tevékenységéért. A Kö­rös—Maros Nemzeti Parkért Egyesület az országban a leg­erősebbnek bizonyult. Mind­ezek feltételezik, alátámaszt­ják, hogy a figyelem mindjob­ban térségünkre koncentrálód­jék, hiszen komoly természeti értékekkel rendelkezünk, és bőven vannak még feltáratlan kincseink is. L.E. Békés megye komoly természeti értékekkel rendelkezik, és még mindig bővelkedik feltáratlan kincsekben A műsor nem tűnhet el (Folytatás az 1. oldalról) díjakat, az energiát, a szerelők bérét tartalmazza egy lakásra és egy hóra vetítve. — Kinek és miért kell 7, illetve 9 ezer forintot fizetnie? — Akik nem tagjai a lakás- szövetkezetnek vagy nem IKV-s lakásban laknak, s háló­zatuk nem került apportként a társaság tulajdonába, de mint magántulajdonú társaságok továbbra is igénylik a jelet, a működtetésért fizetniük kell a havi száz forintot. A felújítás költségeihez pedig hozzá kell járulniuk, tömbház esetében hétezer, kertes családi ház ese­tén kilencezer forinttal. A tár­saság 1995-ig ezt kedvez­ményként nyújtja, mert a tény­leges költség 13, illetve 15 ezer forint. — Mi lesz a rendszer átala­kítása után? — Akkor lehet a két prog­ramcsomag közül választani havi 55 illetve 220 forintért, ami üzemelési költséget jelent. — Többen kifogásolták, hogy a lakás megvásárlásával a lakó az antennát és a vételi lehetőséget is megvette. Miért kell neki most újra fizetni? Ugyanakkor, ha nyereség kép­ződik, a lakászövetkezeté vagy az egyes tulajdonosoké lesz-e az adott összeg? — A lakászövetkezet kül­döttgyűlésén elhangzott, hogy a társaság nyeresége a tulaj­donrész arányában kerül fel­osztásra a tagok között. Aztán az egy más kérdés, hogy a szö­vetkezet közgyűlése vagy kül­döttgyűlése erről úgy dönt, * hogy bizonyos részét a díjak kifizetésére vagy fejlesztésre fordítja. A döntés tehát a tago­ké marad. —Ha valaki a régi antenna- rendszerénél marad és nem ké­ri az átalakítást, akkor nem is nézhet tévét? — Dehogynem. Nem köte­lező belépni. Csak akkor nem tudjuk a vételi lehetőség minő­ségét garantálni. — Úgy véli, mindenképpen szükség volt a magántársaság létrehozására? — Igen, ugyanis sem a la­kásszövetkezet, sem az önkor­mányzat már nem bírta pénz­zel a felújítási költségeket. Ezért volt szükség a kft.-re és az idegen tőke bevonására. Ez a társaság már november óta 6 milliót fordított a felújításra, annyira elhasználódott volt a kábeltelevíziós-rendszer, amely miatt sok jogos panasz hangzott el. A rendszer teljes felújításához 60 millió forint kell Békéscsabán. Azt mindenki elvárja, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű jelszolgáltatás le­gyen. Ez tipikus közműjellegű téma. A telefonnál is van beug­ró, s ha nem is telefonálok, akkor is fizetni kell az alapdí­jat. Jelenleg a legtöbb gondot az okozza, hogy a lakások té­vévétele függ a szomszédoké­tól. Ha ott megsérül a konnek­tor, a többinél is rossz a vétel. A csillagpontos rendszer ezt majd kiküszöböli, mert min­den lakásnak önálló vezetéke lesz. Már ahol igénylik. B. Sajti Emese A KISOSZ hétfőn este tartotta regionális csoportmegbeszé­lését Szeghalmon, melyen meghívottként részt vett dr. Futaki Géza és dr. Pelcsinszki Boleszláv SZDSZ-es ország- gyűlési képviselő is. Czibula Zoltán megyei elnök az előző éves beszámolójában hangsú­lyozottan szólt a vállalkozók nehéz helyzetéről és arról, mennyire fontos az egyik leg­nagyobb megyei szervezet ér­dekvédelmi tevékenysége. Megítélése szerint a kereske­dők a vevők zsebén keresztül Árokba A vasúti sínek közvetlen köze­lében kerékpározott tegnap es­te B. J. 23 éves békéscsabai lakos, akit a Békéscsaba felől Gyula irányába közlekedő érzik meg a munkanélkülisé­get, az inflációt. Ebben a tér­ségben alapvető gond, hogy a mezőgazdaság jövedelemter­melő képessége nagyon le­csökkent, az általa megtermelt termékeknek alig van piaca. Nyomatékosan kiemelte, hogy nem azt kérik, hogy a kormány adjon pénzt, hanem azt, hogy ne vegyen el annyit. Aprólékosan ismertette az idei évtől bekövetkezett jogi és adózási változásokat, melyek elmulasztását szigorúan szankcionálják maid. zuhant személyvonat által okozott léghuzat elsodort és ennek kö­vetkeztében B. J. az árokba zuhant. A férfit súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba. Sarokba szorítva Spanyolviasz Tele vannak az újságok menedzserképző tanfolyam hirde­tésével. Ezeken a borsos áron meghirdetett oktatásokon többnyire nyugati, s nem egyszer tengerentúli nagy isko­lák, még nagyobb gazdaságszervezők tanait okítják ma­gyar vállalkozóknak. A legtöbb arra épít, hogy az ember higgyen önmagában, tanuljon meg bizonyos viselkedési kultúrát, figyeljen mi­mikájára és gesztusaira, s legfőképpen higgye el önmagá­ról, hogy ő az egyenlők között a legelső. A menedzser­tréningek próbálják elhitetni a vakmerő vállalkozóval, hogy nincs olyan cél, amelyet erős akarással el ne lehetne érnünk. Csak azt nem oktatják: hogyan lehet pénzhez . jutni? Mert az biztos, hogy a tanfolyam szervezője már „pénzénél van”, s lesz is. De a hallgatók emelt fejjel, büszke tekintettel többnyire csak koldusok maradnak. Különösen, ha nyugati társaikhoz hasonlítjuk őket. Mert feltalálni a spanyolviaszt talán mi is tudjuk, és nagyon sok menedzseroktatáson átesett magyar vállalkozó utólag le­győzve büszkeségét elmondja: kár volt a kidobott pénzért. Nálunk ugyanis nem büszkeségben van hiány s nem aka­raterőben, hanem vásárlóerőben és pénzben, s nem is késben. Papp János Nő az igény az érdekvédelemre Felkai DérHíTiffitíEEl

Next

/
Oldalképek
Tartalom