Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

Gyomaendrőd város címere Az oldalt írta és szerkesztette Papp János. Telefon: (66)450-450. Fotó: Kovács Erzsébet Fedezethiány Hunya. — Az előtervek sze­rint mintegy 3 millió forintot kell a községnek beosztania 1994-ben. Vélhetően ez a pénz éppenhogy csak elegendő az önkormányzati intézmények működtetéséhez. Jelentős fe­dezethiány mutatkozik ebben az évben, amelyet hitellel tud kiváltani az önkormányzat. Átvilágítás Gyomaendrőd. — T ovább tart az önkormányzat irányítása alatt lévő intézmények átvilágí­tása. A vizsgálat a gazdaságos­ság és a hatékonyság szemszö­géből tekinti át az intézmények gazdálkodását. Legutóbb a böl­csődéket és az öregek otthonát nézte át az erre kijelölt bizott­ság, s arra a következtetésre ju­tottak, hogy a különálló egysé­gekben meg kell szüntetni az önálló konyhákat. Ezután egy központi konyha látja el az összes többit. Részvény Hunya. — A Dégáz privatizá­ciója során a hunyai önkor­mányzati részaránytulajdon 1 millió 400 ezer forint. Ezt a részvényt felajánlotta az anya- vállalatnak megvételre. Egye­lőre nem tudni, hogy mikor lesz belőle pénz. Új főszerkesztő Gyomaendrőd. — Bíró Ká­roly személyében új főszer­kesztője van a Gyontaendrődi Híradónak. A főszerkesztő mintegy tíz évig élt Norvégiá­ban, s a közelmúltban tért vissza szülővárosába. Igazgatói pályázat Hunya. — Elköszönt az álta­lános iskolától dr. Kovács Sán- dorné igazgatónő. Helyét Pe­tényi Szilárdné, az ÁMK igaz­gatóhelyettese vette át. Meg­bízása augusztus 1-jéig szól, ugyanis innentől pályázat út­ján új igazgató tölti majd be az iskola vezető tisztét. Épületet kaptak Gyomaendrőd. — Az új piac­tér mellett egy épületet kapott a sportkör. Itt irodát tarthatnak fenn és az erőemelők is megfe­lelő helyiséget kapnak edzése­ik zavartalan tartására. Helyhiány Hunya. — A 40 tagot számlá­ló lövészklub a szabadidő- központ területén kapott he­lyiséget, ám pénzhiány miatt a lehetőségből nem lett valóság, hiszen nem volt mód arra, hogy üzemképessé tegyék és átadják a használónak. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 11., kedd Az idén csak hitelből működhet Gyomaendrőd. — A város költségvetésének tárgyalása során már előre látszik, hogy idei éves feladataikat csak szi­gorú gazdálkodás mellett tud­ják teljesíteni. Míg 1990-ben 370 millió forint elegendő volt az intézmények működtetésé­hez, úgy 1993-ban már 670 millió forintra volt szükség. Ez_ részben a feladatok megnöve­kedése miatt, másrészt viszont az infláció miatt alakult így. Dr. Frankó Károly polgár- mestertől megtudtuk, hogy a fent említett összegen felül 1994-ben még legalább 170 millió forintra lenne szükség. Az idei fejlesztések között szereplő szennyvíztisztító bő­vítése 60 millió forintot igé­nyel. A termálfürdő vízforgató berendezésének megvásárlása 12 millióba kerül. A Parlament által elfogadott közalkalma­zotti béremelés 25 milliós ter­het ró az önkormányzatra, a köztisztviselők béremelése 10 millió forintot vesz ki az ön- kormányzat zsebéből. A mint­egy 110 milliós plusz teher ko­moly erőpróbát jelent Gyoma- endrődnek. Hitel nélkül a fela­dataikat nem tudják megolda­ni, s előirányzat szerint lega­lább 70 milliós kölcsönt kell felvennie az önkormányzat­nak. — Az idén szinte semmit nem lehet fejleszteni — tájé­koztat dr. Frankó Károly. — Talán egy-két utcában létesül­het szilárd burkolatú út, a többi Dr. Frankó Károly: Nagyon sok szép tervünket kellett az idén befagyasztani helyeken csak kátyúzásra lesz mód. A főtér rendbe hozása, amely 9 millióba kerülne, az idén szintén elmarad. De 10 milliót terveztünk az endrődi piac építésére, amelyből me­gint nem lesz valóság ebben az évben. Talán egy kis öröm az ürömben, hogy a 3-as számú iskola kollégiumának építése — ennek költsége 5 millió fo­rint — befejeződik. Végre va­lóra válik, hogy az endrődi gyerekek egy szép, korszerű iskolába járhatnak, nem különböző helyekre, s átlagon aluli körülményeket biztosító tantermekbe. Befejezzük kö­zel 3 milliós költséggel a STOP-nál lévő útkeresztező­désben a kerékpárút építését és a gyalogátkelőhely létrehozá­sát. Elmarad a tornacsarnok végleges hőszigetelése is, erre 2 milliót terveztünk. Megma­rad a levegőztetés, s így zavar­talanul használhatják a gyere­kek. A korábbi években 1—1 millió forint értékben fákat ül­tettünk a városban. 1994-ben erre sem lesz lehetőség. Vi­szont 1 millió forintot szánunk a közvilágítás korszerűsítésé­re a vasútállomásnál és a Kos­suth utcában. Itt nátriumgőzös világítás lesz. A nehézségek mellett is Gyomaendrőd elmondhatja magáról, hogy minden intéz­ményt képes működtetni idén is. Volt olyan vita, hogy a böl­csődék valamelyikét bezárják, de erre sem kerül sor. A dilem­ma akörül forgott, hogy az összesen 17 gyerek által láto­gatott bölcsőde kifizetődő-e. Egyértelműen nem, de a szülők segítése érdekében az önkormányzat vállalja a plusz terheket, mely nem kevés, mert egy gyermek évente 300 ezer forintba kerül. A költsé­gek biztosítását létszámcsök­kentéssel próbálják megolda­ni. Lemond az önkrományzat a városháza nagyobb mérvű fel­újításáról. Éppen csak a szük­séges munkálatokat végzik el a homlokzaton, s a tavalyi elő­irányzatból 1994-ben mind­össze 200 ezer forint jut erre a munkára. Nagyon sok szép terv befagyasztásra kerül pénzszűke miatt. Általában a korábbi években 50 millió fo­rintot költöttek egy évben fej­lesztésre. Ezt most nem tudják megtenni. Csökkenő állatállomány Dr. Görgényi Gábor állator­vos bizakodó. Tizenhat Kahyb vemhes kocát helyez­tek ki magángazdáknál sen döntöttek úgy, hogy igavo­nó állattal művelik a földet. Aki ma lovat tart, az szinte csak hobbiból teszi. Fuvaro­zással sem foglalkozik ilyen módon senki. A földművelés gépesítése indokolt, hiszen ha lóval művelné valaki mondjuk egy hektár földjét, akkor egy ekekapázáskor 24 kilométert kellene gyalogolni a ló mö­gött. A szám elrettentő annak, aki sohasem próbálta, s annak még inkább, aki fogta már az eke szarvát. Dr. Görgényi Gábor azon­ban bizakodó. Úgy érzi, hogy a gazdaság élénkülése és a hu­nyai ember kitartása hozhat eredményt. Egy évvel ezelőtt tíz Kahyb-fajtájú anyakocákat hoztak Orosházáról, s ezek szaporulatát hizlalták fel. Most újabb 16 előhasi koca került ki ugyanerről a telepről a hunyai gazdák óljába. Az állatok egyenként 16 ezer fo­rint + áfába kerültek és három hónapos vemhesek. A máso­dik szállítmány arra enged kö­vetkeztetni, hogy az előzővel elégedettek voltak a gazdák. Többnyire egy-egy állatot ho­zott mindenki, de az idén már van olyan, aki kettővel is pró­bálkozik. Talán szerencséjük lesz, mert a parasztember föld és állat nélkül nem él meg. A malacok szépek, csak azt nem tudni, hogy hízóként kellenek-e valakinek Hunya. — Egyre kevesebb a jószágtartó ember a faluban. A rossz nyelvek azt mondják, az igazán erős akaratú, állatot szerető ember tűr csak meg a portáján bármilyen négylábút. Dr. Görgényi Gábor állator­vos is úgy látja, hogy sertésből mindössze annyit etet a hunyai gazda, amennyi saját szükség­letének kielégítésére elég. A korábbi években a jó föld­adottsággal rendelkező te­lepülés az elsők között volt Békés megyében a növényter­mesztés és az állattartás tekin­tetében. Volt olyan év, amikor összesen 1200 kocát tartottak, s ennek a szaporulatát értéke­sítették. Tavalyi adatok sze­rint mindössze 230 anyakoca van magántulajdonban. A hí­zóállomány is csökkent, s a korábbi többezres létszám mindössze 2000-ra apadt. Szarvasmarhából korábban 40 tejelő tehenet számláltak, most csak tizenegyet. Borjú és hízómarha összesen 19 van hat portán. Juhállomány nyájban nincs, talán 200 darabot ha össze lehet számolni. Van még ezen kívül tíz kecske és két ló, ami rendkívül kevés. Megle­pő, hogy a kárpótlási földek kimérése során nagyon keve­Lesz saját jelölt is? Gyomaendrőd városa igen keveset pro­fitált abból, hogy a térség országgyűlési képviselője nem helybéli. Úgy érzik, hát­térbe szorultak, mert érdekeiket még közvetve sem látják képviselve. Talán ennek okán van némi felháborodás azon, hogy a helyi SZDSZ szervezet Bődi János szarvasi vállalkozót támogatja országgyűlési képviselője­löltként. Akik nem értenek ezzel egyet, azok tisztelik Bődi Jánost, s fejet hajtanak az előtt az élet előtt, amit a híres építési vállalkozó maga mögött tudhat. Képességeiben sem kételkednek. Ugyanakkor úgy érzik, hogy a 17 ezer lakosú Gyomaendrőd talán képes lenne egy-két jelöltet országgyű­lési képviselőiként indítani. Nem tudni, hogy a többi pártszer­vezet rendelkezik-e gyomaendrődi képviselőjelölttel- de az biztos—mondják a helyiek—, hogy az SZDSZ-es dr. Farkas Zoltán alpolgármester méltó jelölt lehetne. Hogy kinek van igaza, nem tudjuk, de úgy tűnik, a város megelégelte, hogy érdekeit olyanok képviseljék, akik semmilyen vonatkozásban nem kötődnek a településhez. Nem kívánjuk kritizálni az SZDSZ álláspontját, megteszik ezt helyettünk azok, akik a fenti gondolatokat magukénak vallják. A döntés helyességé- rőlpedigmajdszavaznakazállampolgárok,amikor eljönazidíeje. Független lett Gyomaendrőd. — A Körös Menti Táncegyüttes az idei év­től önállóan gazdálkodhat. Hosszas előkészület után az ön- kormányzati testület úgy dön­tött, hogy a kultúrháztól levá­lasztja a néptáncegyüttest. Erre az ad lehetőséget, hogy egy év­vel ezelőtt Körös Menti Tánc- együttes Alapítvány született, amely finanszírozni tudja a mű­vészek tevékenységét. Ebben az évben megszerve­zik, hogy a zeneiskola tánccso­portot oktathasson. Szakkép­zett oktatójuk van és felvételi után juthatnak az iskolások az intézménybe. Ezzel megoldott­nak tartják a táncegyüttes után­pótlás gondjait is. Néhány szó a Körös Menti Táncegyüttes Alapítványról. Az alapítványtevőSzahó Csaba néptáncos, s az alapítvány célja a népzene és néptánc hagyomá­nyainak megőrzése, a Körös menti népszokások és népmű­vészet közkinccsé tétele. Fela­datuknak tekintik a néptánc népszerűsítését, oktatását, ama­tőr együttesek felkarolását. Az alapítvány kezelője az alapítók kívánsága szerint Dezsőné Rau Katalin. Az alapítvány vagyo­nának 80 százalékát mindenkor a Körös Menti Táncegyüttes tá­mogatására kell fordítani. Ez lesz az első év, amikor az együt­tes megpróbál az alapítvány pénzéből létezni. A szülőföld szeretete Hunya. — Hunyod Péter és fia nemrégiben alapítványt tett a helyi gyemiekek középfokú ok­tatásának támogatására. A Bu­dapesten élő agrármérnök már hasonló alapítványt hozott létre Endrődön, melynek célja szin­tén ugyanez. Az alapítvány 100 ezer forint tőkével lett beje­gyezve, s számláját az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet hunyai fiókja vezeti. Az öttagú kuratórium minden évben dönt arról, hogy az összeg kamatát ki vagy kik kaphatják meg. Az ál­talános iskolás tanulók egyéni­leg pályázhatnak, de az iskolá­nak is van javaslattételi lehető­sége. Egy év múlva derül ki, hogy szaporodik-e a számlán lévő összeg, s ki lesz az, aki a kamathoz hozzájuthat. A tisztább városért Gyomaendrőd. —A képvise­lő-testület lassan négyéves fennállása óta igen sokat tett azért, hogy a város belterületé­nek tisztasága javuljon. Legu­tóbb a köztisztasági rendelet elfogadásával adtak nyomaté - kot az utcák tisztaságának. Közel 1500 család mintegy tíz szilárd burkolatú utcában hordhatja a háztartási szeme­tet kukás rendszeren keresztül. A szemétszállítás megszerve­zése jelentősen igénybe vette az önkormányzat anyagi ere­jét, ezért az 1600 forintba kerülő műanyag kukák meg­vásárlását a családokra hárítja. Mindenki köteles megvásárol­ni ezeket az eszközöket, hogy ezzel is segítse a szállítás za­vartalan működését. A jegyző hatáskörébe tartozik egyedi esetekben a vásárlás alóli fel­mentés elbírálása. Eddig mind­össze 60—80 fellebbezés érke­zett, többnyire idősebb embe­rektől, illetve olyanoktól, akik egy portán építkeztek vagy tár­sasházi lakásban laknak. Ä sze­métszállítás díja átlagosan 60— 70 forint havonta. Elkelt földek Hunya. — A kárpótlás során árverésre kínált hunyai termő- területek szinte az utolsó aranykoronáig elkeltek. Na­gyon sok fizetőeszköz van kint az embereknél, több ezer fo­rint kárpótlási jeggyel rendel­keznek. Ezek földre váltása akkor válik lehetővé, amikor a hunyai közigazgatási terület mellett lévő környékbeli álla­mi gazdaságok földjeire is megindul a licitálás. A hunyai- ak által ismert nagyperesi táb­lával együtt eddig 1460 hektár föld került új tulajdonos kezé­be. A kimérések folyamato­sak, s a tavaszi munkák zavar­talanul elkezdődhetnek. A piacon beszélik Gyomaendrőd.—Nagyon sok vita előzte meg a döntést, mi­szerint a polgármesteri hivatal előtti térről a piacot új helyére költöztették. Négyhónapos ta­pasztalat után azonban úgy tű­nik, a döntés helytálló volt. Az emberek megszerették, s az áru­sok nagyobb kínálattal, olcsóbb árakkal vetélkednek a házi­asszonyok és bevásárlók kegye­iért. Az önkormányzat legutób­bi ülésén úgy határozott, ezen­túl önálló intézményként üze­melteti a piacot. Vezetőnek Ko- lóhné Pejó Editet nevezték ki. Az idei év során tovább épül a piac környéke és új pavilonok gazdagítják majd a térséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom