Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-02 / 281. szám
àgFKÉS MEGYEI HjRUpKÖRKÉP 1993. december 2., csütörtök Uj szerkezet az Alföldön Csabai szocdemes a választmányban Az MSZDP Keresztény Szövetsége felvételt nyert a Szociáldemokrata Keresztények In- temacionáléjába. Negyven ország küldötteinek részvételével az Intemacionálé (ILRS) megválasztotta a világválasztmányát. Magyarországról a békéscsabai szociáldemokrata politikus, Botyánszki György országos főtitkár is tagja lett a világválasztmánynak. Megválasztását az SPD (Német Szociáldemokrata Párt, amelynek tiszteletbeli tagja), az SP (Svéd Szociáldemokrata Párt) és az MSZDP— MSZDKSZ (Magyarország) keresztény tagozatai kezdeményezték. Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő 1993. december 3-án, pénteken 14-től 16 óráig képviselői fogadóórát tart Jaminában, a Madách utcai általános iskolában. Lakossági fórum Dr. Gál Zoltán országgyűlési képviselő, az MSZP frakció- vezetője lakossági fórumot tart 1993. december 3-án (pénteken) 14.00 órakor Gyoma- endrődön, a városházán, 17.00 órai kezdettel Szarvason, a DATE MVK nagytermében. Mikulás-bál Mikulás-bálát rendez a dobozi művelődési ház pénteken délután és este. A gyerekeknek 14 és 15 órától zenés műsorral szolgál Dumbó és barátai. A felnőttek számára este 7-től áll rendelkezésre a parkett, hiszen akkor kezdődik a nosztalgia rock and roll parti. A rendezvényt örvendetes módon jó néhány helyi vállalkozó támogatta, illetve azok, akik kapcsolatban állnak a művelődési házzal. Sarkadi szülök figyelmébe A sarkadi gyerekek nagy örömére december 5-én és 6-án a Mikulás házhoz megy. Azok a szülők, akik egy „igazi” Mikulás révén szeretnének örömöt szerezni gyermekeiknek, a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban még ma és holnap leadhatják ezirányú igényeiket. Egyeztetés földügyben Kétsopronyban december 6- án, hétfőn 18 órai kezdettel megbeszélést tartanak a földárverés előtt. Az érdeklődőket a polgármesteri hivatalba várják. Hajnalcsillag-akció A békési Hajnalcsillag Nagy- családos Egyesület és a helyi művelődési központ közös szervezésében december 4-én, 5-én és 6-án két Mikulás járja hintón a várost. Gyermekeik részére a szülők csomag házhozszállítását rendelhetik meg pénteken délig a művelődési központban. (Folytatás az 1. oldalról) tartható, a tömegtermelésre beállt szőlő és gyümölcsterületeknél a versenyképes fajtákra kell átállni, a közlegelők, gyepek pedig jó lenne, ha ismét a települési közösségekhez kerülnének. Ezt követően a Nagyalföld Alapítvány által létrehozott Pro Régióné Alföld-díjat az alapítvány soros elnöke, Matolcsi Lajos adta át a Debreceni Agrártudományi Egyetem kollektívájának, amelyet az egyetem rektora, dr. Loch Jakab vett át. E kitüntetésben részesült dr. Csatári Bálint, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója is, valamint dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. Majd Orosz István debreceni történész az Alföld agrárfejlődését tekintette át előadásában a honfoglalástól napjainkig. Mint mondta, csak 1850 után lett az Alföld az ország — és a Monarchia — éléskamrája, ekkor 50 milliós piacot látott el gabonával. (Folytatás az 1. oldalról) —- Hogyan valósítják meg céljaikat? — Aktív szerepvállalással, a következő konkrét tevékenységben nyilvánul meg munkánk. Felvesszük a kapcsolatot valamennyi országgyűlési képviselőjelölttel és a helyhatósági választásokon induló személlyel, hogy a választásokra kidolgozott programjuk tartalmazza az idegenforgalmat és a helyi turizmust. A területi és a szakmai feladatok irányításával megteremtjük a regionális és szakterületi együttműködés szervezeti kereteit a turizmusban dolgozók számára. A területi tagozatok menetében a megyékben és a fővárosban jönnek letre a szakmai együttműködések. A szakmai tagozatok funkcionálisan szerveződnek, induláskor öt — termékfejlesztés, marketing, szolgáltatás, szakmai képzés és szakoktatás, valamint külső kapcsolatteremtés — témában gondolkodunk. Első nagyszabású akciónk lenne 1995-ben a turizmus évéA közmeghallgatást is napirendjére tűzte kedden délutánra Doboz képviselő-testülete, ám a „köz”, vagyis a helybéliek nem éltek a lehetőséggel. „Talán azért —- mondta az ülés végén Szatmári János polgár- mester —, mert az emberek előtt mindig nyitva áll az ön- kormányzat ajtaja, s módjuk van orvoslást keresni ügyesbajos dolgaikra.” A közeljövő legnagyobb helyi beruházása — az általános iskola bővítéseként felépülő 10 tantermes épület — ügyében a képviselők nyolc kivitelező pályázata közül az ÁÉV egyik változatát fogadták el. A pályázók közül az ÁÉV ajánlata tűnt a legolcsóbbnak, új technológiával építik fel az iskolát, és a tervek szerint a határidő is kedvező mindenki számára. Kisebb vitát váltott ki a képviselőkből annak eldöntése, vajon visszalépést, vegetálást ígér a jövő évi költségvetés vagy sem. Zsigmond Károly Juhász Pál országyűlési képviselő, agrárközgazdász a tájegység társadalmi szerkezetében bekövetkező változásokat elemezte. Illés Iván az MTA RKK főigazgatója a térség kilátásairól és esélyeiről szólt. Kijelentette, egészében nem lehet azt állítani, hogy az Alföld lema- radottsága örökletes volna. A századfordulón jelentős pénzintézetek működtek itt és a napszámosok bére is meghaladta a dunántúlit. A rendszer- váltás után a mezőgazdaság elveszítette a keleti piacait és máig sem oldotta meg legnagyobb problémáit, hogy csak speciális termékeket állítson elő megfelelő exportminőségben. Délután Békéscsaba polgármestere, Pap János üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Tóth József emlékezett meg a tudományszervezéssel és gyakorlatra orientált csabai kutatócsoport munkájáról, mint annak első vezetője. Tóth Albert országgyűlési képviselő nek megszervezése. Ennek a célja kettős: a turisztikai tudat- formálás, a közvélemény és a döntéshozók tájékoztatása a turizmusról, mint húzóágazatról, annak lehetőségeiről és fontosságáról. És nem titkolt célunk, hogy felkészüljünk a ’96-os világkiállításra, melynek főpróbája lenne a turizmus éve. —Ki lehet a MATUR tagja? — Bárki, akinek tevékenysége direkt vagy indirekt módon kapcsolódik a turizmushoz, az egyesület céljaival egyetért, azt támogatja és a tagdíjat — évi 300 forint — rendszeresen fizeti. — Mik a tagság előnyei és mik a tagok kötelezettségei? — A tagok hathatnak a magyar turizmus jövőjére azáltal, hogy a szakmában dolgozó kollégákat tömörítő szervezet egyfajta fórumot ad az együttműködéshez és az egyéni erőfeszítések integrálására. A MATUR bővülő külső kapcsolatai révén konkrét üzleti eredmények elérését segíti. Rendszeresen találkozókat szerint nem kis dolog, hogy az önkormányzat 26 millió forinttal járul hozzá az iskolaépítéshez. Mások elfogadhatatlannak tartották, hogy a költségek, kiadások további csökkentésére törekszenek. Váradi Mihályné már nem is takarékosságnak, hanem visszafejlődésnek nevezte ezt a szándékot, hiszen annyira kevés a pénz, hogy nincs mit megspórolni. Komlósi Mátyás 4—5 milliós tartalékképzést, illetve bevételnövelést javasolt. A költségvetés előkészítése során — amelyet jóváhagyott a testület — mindenesetre kiderült, jövőre is ugyanazokkal a normatív számokkal kell dolgozniuk, mint az idén. Fejlesztésre legfeljebb hitelfelvétellel gondolhatnak. A költségvetés minden bizonnyal nagyon feszített lesz — egyesek szerint a nyomor költség- vetése, akár az államé —, de az iskolaépítés másképp el sem, képzelhető. L.E. az Alföld programról megállapította, egy csomó részigazság született, de summázat még nincs. Turján Lászlóné, a KTM államtitkára hangsúlyozta', hogy az állam szerepe a program végrehajtásában a külső feltétel- rendszer biztosítása lesz. Tardy János helyettes államtitkár a környezetvédelemről szólva kijelentette, az országban 1 millió hektárt vonnak ki a szántó- területből. Raskó György FM államtitkár az agrárgazdaság jövőjéről elmondta, hogy a 100—200 hektáros magánvállalkozások és magántársaságok versenye várható. Az új földtörvény lehetőséget ad majd a birtok-egyesítésre. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes átgondolni a régen létezett Földhitel Intézet felállítását. Az Alföld kutatási program rövid összegzését dr. Csatári Bálint, az alföldi tudományos intézet igazgatója mondta el. B.S.E.-B.T. szervezünk a turisztikai, idegenforgalmi szakma vezetőivel, főszereplőivel. Ezen kívül naprakész információkkal segítjük tagjainkat — mondotta Tóth Ferenc, arról szólt, hogy mikor és hol szervezik a nyílt szakmai napjaikat, hol alakítják meg helyi csoportjaikat. Az elsőt ma Békésszentandrá- son 17 órakor a Körös Étteremben rendezik. Szeghalomban december 6-án 18 órára várják a Pákász tanyába az érdeklődőket. Békésen a dánfoki faházban december 7-én 18 órától, Orosházán az Alföld Szállóban december 8-án 17 órától, Gyulán december 9-én az Agro Hotelben 16 órától, Mezőhegyesen a Nonius Szállóban december 10-én 17 órától, Gyomaendrődön a Körös Étteremben december 13-án 17 órától várják az érdeklődőket. A Magyar Turisztikai Egyesület Békés Megyei Szervezetének alakuló ülésére december 15-én 10 órától Békéscsabán, a Garzon Szállóban kerül sor. —sz— „A HAZUGSÁG A GYÖNGÉK FEGYVERE.” (Jókai Mór) A Szívház üzeni A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyulai szervezete december 3-án 8-tól 11 óráig, 4- én pedig 9-től 14 óráig jegyzi az intézmények és a magán- személyek Mikulás megrendeléseit Gyulán, a Kossuth utca 16. szám alatt (Szívház!). A szeretetszolgálat jelmezes „Mikulásai” ugyanis a megrendelt időben a gyerekekhez viszik az ajándékokat. A szeretetszolgálat gyulai szervezete egyébként minden héten csütörtökön 16 és 18 óra között tart ügyeletet a Szívházban. A rászorulók ekkor érdeklődhetnek, s ekkor kaphatják meg a szükséges anyagokat, ruhaneműket a raktárakból. Ugyanekkor adhatók le az adományok is. A vállalkozók, gazdálkodó szervezetek telefonon is bejelenthetik adományaikat a (66) 362-928-as telefonszámon. A szolgálat tagjai ez esetben házhoz mennek az adományokért. Idegenforgalom és falusi turizmus Közmeghallgatás „köz” nélkül Doboz: a nyomor költségvetése? Kézbesítőink kopogtatnak1■ JL. Külterületen lakó előfizetőink egyre gyakrabban fflpP érdeklődnek, mi lesz velük, ha a posta január 1 -jétől nem kézbesíti a Békés Megyei Hírlapot. A posta valóban nem vállalta lapunk előfizetéses terjesztését a támpontos kézbesítőhelyekre. Mi azonban szeretnénk, ha minden előfizető továbbra is hozzájutna lapunkhoz, ezért folyamatosan keressük a megoldás lehetőségét. így például a Mezőhegyeshez tartozó majoroknál és a kondorosi tanyai előfizetőknek máris jó hírrel szolgálunk. Kézbesítőink hamarosan felkeresik őket, nem kell tehát kedvenc lapjukat nélkülözni. Ággódó levél más témában is érkezett hozzánk. Igaz-e, hogy nem lesz Rádió—Tévé melléklet? Őket is megnyugtathatjuk. Továbbra is hetente megjelenik heti műsorújságunk. Terjesztéssel kapcsolatban állunk olvasóink rendelkezésére levélben, személyesen vagy a (66) 450-450/151-es telefonszámon. Vita a társadalombiztosításról A T. Ház tegnap elkezdte a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó Állami Számvevőszéki vélemény általános vitáját. A tervezet szerint 1994-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 371,9 milliárd, kiadásai 371,1 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alap bevételei 336,4 milliárd, kiadásai pedig 336,4 milliárd forintot fognak kitenni. Az előterjesztő Szabó Iván pénzügyminiszter expozéjában kitért arra, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknak — az önállóság mellett — igen nagy a felelőssége is, egyebek között azért, mert a biztosítási rendszerre való átállás nem jelentheti azt, hogy amit a biztosító nem finanszíroz, azt a központi költségvetés vállalja magára. A házelnök az általános vitát elnapolta. Megkezdődött a Társada- lombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Szabó Iván pénzügyminiszter expozéjában több okot sorolt fel annak indokául, hogy miért csak most került a T. Ház elé az előterjesztés. Egyrészt hangsúlyozta, hogy a költségvetési összefüggések miatt a javaslat előterjesztője már nem a Népjóléti Minisztérium, hanem a pénzügyi tárca, másrészt az 1993-ben megalakult tb-ön- kormányzatok érthető módon egyeztetés nélkül nem akartak felelősséget vállalni az 1992. évi zárszámadásért. Az általános vitát elnapolták. Az elnöklő Dombach Alajos végezetül újra megnyitotta az 1994-es költségvetés részletes vitáját. Felszólaló nem lévén, a vitát a jövő hétre napolta el. A képviselők délután bizottságokban tanácskoztak. (MTI) / így szavaztak képviselőink 1. Zsigmond Attila (MDF) javaslata a személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó hányadának 30-ról 35 százalékra emeléséről: Igen: Futaki Géza (SZDSZ), Pásztor Gyula (Kisgazda), Pelcsinszki Bolesz- láv (SZDSZ), Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ), Vastagh Pál (MSZP). Nem: Kádár Péter (KDNP), Markó István (MDF), Remport Katalin (MDF), Tóth Imre (Kisgazda). Távol volt: Csurka István, Deme Zoltán, Varga Zoltán, Zsíros Géza. 2. Végszavazás a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének főbb számairól: Igen: Kádár Péter (KDNP), Markó István (MDF), Pásztor Gyula (Kisgazda), Remport Katalin (MDF), Tóth Imre (Kisgazda), Zsíros Géza (Kisgazda). Nem: Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ), Varga Zoltán (NDSZ), Vastagh Pál (MSZP). Távol volt: Csurka István, Deme Zoltán. 3. Számos olvasónk kérésére: Szavazás a társasági adó módosításán belül a kormány által előterjesztett minimumadó elhagyását célzó javaslatról: Igen: Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ), Varga Zoltán (NDSZ). Nem: Markó István (MDF), Remport Katalin (MDF), Tóth Imre (Kisgazda), Zsíros Géza (Kisgazda). Tartózkodott: Pásztor Gyula (Kisgazda). Távol volt: Csurka István, Deme Zoltán, Kádár Péter és Vastagh Pál. S. Á. Sarakba azartíva Nyelvi botlásaink Az értekezleten felszólaló félre nem érthetően ezt mondta: „szűkebb pátriárkámról szenfctnék beszélni”, hogy ortodox vagy sem, már nem is kérdezem. Hiszen minden valószínűség szerint egy parányibb régióról, pátriáról, a haza egy kisebb térfogatáról kívánt szólni emberünk. Egy másik, másutt imigyen szól: „három alternatíva áll előttünk”. Ám ez a választási lehetőség csak vagylagosságot engedélyez, vagy az egyik, vagy a másik eshetőséget választom, nincs harmadik út—egyébként—itt sem. A riporter, a bemondó, az osztályfőnök és az újságíró mennyiszer leírja, kimondja, ő, netán más, mekkora „hibát , vétett”. Félreértett nyelvi kifejezésünk egyik leggyakoribb darabja ez. Merthogy mást értünk mondatainkon és más azok tényleges jelentése. A kétszeres tagadás: egyenlő állítás. Ezzel a tipikus esettel állunk szemben. Példaként; a nem tudtam nem észrevenni, azt jelenti, hogy észrevettem, így pedig a hibát (el)véteni annyit tesz, mint elkerülni azt. Amit — ha jól akarunk megfogalmazni — csak elkövetni lehet. Ekkor helyesen azt mondjuk, amit akarunk, bár ez olykor kevés vigaszt nyújt, mert a tényleges hiba ettől még hiba marad. A többiről majd később. Boi) Tamas
