Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-31-1994-01-02 / 307. szám
SZILVESZTER 1993. december 31-1994. január 2., péntek-vasárnap Mióta sütünk kenyeret? A világ egyik legközkedveltebb és legelterjedtebb táplálékát már időszámításunk előtt kb. 10 ezer évvel ismerhette az ember, méghozzá az afrikai Abesszínia (ma Etiópia) területén, ahonnan a vadbúza származik. Egy hajdani találékony és minden bizonnyal éhes ősünk egyszer megkóstolta a vadbúza magvait, s a jelek azt mutatják, hogy ízlett is neki. A történészek úgy vélik, hogy miután a magok rágcsálása kissé nehézkes lehetett, idővel az összegyűjtött magvakat valamilyen módon könnyebben ehetővé kellett tenni. Ezt a feltevést ásatások is alátámasztják, ugyanis a Közép-Keleten ún. dörzsköveket és mozsárszerű tárgyakat, edényeket találtak, sőt egyes helyeken megpörkölődött búzamagvakra is bukkantak, ami talán azt jelenti, hogy mielőtt összetörték, megőrölték a magvakat, meg is megpörkölték őket. Az így elkészült lisztről őseink bizonyára megállapították, hogy ilyen formában kicsit száraz eledel, megpróbálták hát vízzel összekeverni. A feltételezések szerint ezt a masszát önthették aztán forró kövekre vagy parázson süthették meg. Ez volt a mai kenyér őse, amely valószínűleg lepényszerű lehetett. Az első kelesztési módszerrel készült kenyeret az egyiptomiaknak köszönhetjük, akik kb. úgy i. e. háromezer táján jutottak a nagy felfedezésre. Nos, a kenyér elindult világhódító útjára, amely olyan fergeteges iramú volt, hogy az ókori Athénban például a pékségek már 72-féle kenyeret készítettek: búzából és zabból, kovásszal és anélkül, de a görögök ötlete volt a kenyér különböző módokon való ízesítése is, így például tudunk mézről, mazsoláról, ánizsról is. A rómaiak már nem voltak ilyen kenyérimádók, az i..e. 2. századig nem is voltak pékségeik, a kenyeret mindenki maga sütötte. Érdemes végül megemlíteni, hogy a kezdeti felforrósodott lapos kövektől még bizony nagy utat járt be a kenyérsütés technikája. A köveket először ún. sütőharangok váltották fel, amelyekből az elsők a Nílus partján épültek (a lapos kövön tüzet raktak, s miután lesöpörték róla a parazsat, befedték egy haranggal). A sütőkemence találmányát viszont az ókori görögöknek köszönhetjük. Mátyás királyról A Mátyás király udvarában élő humanisták egyike, Galeotto Marzio fontosnak tartotfa megírni, hogy Mátyás igen szépen evett. Olyan ügyesen vette ki például kezével a tálból a húsdarabokat, hogy azok leve nem csöppent a ruhájára. Vajon nem ismerték akkor még a villát? De igen. A király felesége hozott is néhányat Itáliából, ám használatuk csak lassan honosodott meg. Tudod-e? ...hogy az óegyiptomiaknak volt egy hosszmértékük, amely 44,4 centiméternek felel meg, és egy végtagcsontról kapta az elnevezését? Ez a mértékegység a könyök volt... ...hogy a Kolumbiában élő chocó indiánok a Phyllobates aurotaenia békák mérgével kenték be nyilaik hegyét? Ezeket a nyilakat fúvócsövekből lőtték ki, és jaguárt, medvét, szarvast és vaddisznót ejtettek el velük. A 16. században a spanyol hódítók elleni harcban is használták mérgezett nyilaikat. A méreg olyan erős volt, hogy az általa eltalált ember néhány száz méternyi botladozás után meghalt. ...hogy a világ legnagyobb temploma a római Szent Péter- bazilika; hossza 186 méter, kupolája 119 méter magas; építése a 15. században kezdődött, de csak 150 évvel később fejeződött be... ...hogy a 17. századi Londonban, amikor a puritánok kerültek hatalomra, a gyerekeknek vasárnaponként tilos volt bármiféle játék; ha megfeledkeztek magukról, és játékba kezdtek, a katonák fogdába hurcolták őket? ...hogy az elektromos áram felfedezését Galvani alapozta meg azzal, hogy észrevette: ha a békacombot rézdróttal vasrácshoz erősítik, az rángatózni kezd. O azonban még úgy gondolta, hogy ez annak a bizonyítéka, hogy az állatok testében elektromosság van. Egy kortársa, Alessandro Giuseppe Volta azonban tovább próbálkozott és a kísérletet béka nélkül is megismételte. Ekkor derült ki, hogy különböző fémek érintkezésekor állati test közbeiktatása nélkül is keletkezik elektromosság. Számnégyzet Ha a nagy négyzet sarkaiban lévő számokkal elvégzel bizonyos számtani műveleteket, a középütt lévő kis négyzetben látható összeget kapod eredményül. A két számnégyzet alapján állapítsd meg, milyen szám kerül a kérdőjel helyére. (ftl :S3t(3J§3W) Egy asszony, aki az akváriumi halat is félti a víztől” A két, látszólag egyforma kép között öt eltérő' részletet fedezhettek fel. Melyek ezek? <a neue kronen Zeitung alapján) Színezd ki! Egy asszony kétségbeesett futása a strandon DÉL — AMERI KAI ÁLLAM FÉNYJELENSÉG A POÉN 1. RÉSZE —V TÖBB PAPA NEVE v~ ELLENTÉTES KÖTŐSZÓ INVITÁL MAKACS “V » / >” 1 TORHÁGY, HELYSÉG SZABADHARC VEr V V POLIT. IZULTÁM ELbocsár V {/ .. DE FRANCE > ÓHAJT A HÁTÁRA CSAP > v DICSFÉNY > KIÜTÉS > FRANCIA VÁROS LAKÓJA _CÁ_C1 V / / ^----' L IBA HANG > DAGÁLY > ...MÔK > v AL .... EGYJPTO- Ml ÚJSÁG JELENTÉSE: IZOM HÍRFS PERUI ÉNEKESNŐ > V v— SÉRÜLÉS NORVÉG AUTÓJEL KASSÁK LAJOS LAPJA VOLT FRA .... ITÁLIAI FESTŐ VOLT V— NEM TELJESEN JÓZAN l_ APÓÉN 2 RÉSZE IDEGEN NARANCS > —v—- v- v J VASI KÖZSÉG URÖ TESZK >- vOXIGÉN. NIKKEL ETIÓP FOLYÓ > AFRIKAI NÉGER FORMAI > % L. KED VÉLT ANGOL SÖR TEHERAUTÓ > V NÉMET GÁZ > AUSZTRÁL VÁROS MÉRET MAGA UTÁN HÚZ ANGI FILMCÍM KINCS TAR > V —V Táská eöL K 1 KÁT VEGYI ELEM. >-~v~ V r 1 FELSZE> ZÉRUS > AUT Ó MÁRKA TAMU- VÉSZ V. OLAJOZ KÉS RÉSZE L \1 IS?' SZIGET NÉMET MARKA > V V EURÓPtUM GÖRÖG FÉLSZIG. > RE VONAL >-rSZÉN. > FORM HELYRAG S7ERB VÁROS r SZÁLAK CSOMO JA FQHGO RÉSZ > V-v KÖLTÖ V 4 IMREI QPTIKAI ÜZEM > LANTÁN > V HÇGY SÉG EURÓPA ÉS ÁZSIA HATÁRÁN ... NAP. NAPILAP CSIGER. NÉP > V EGYÉVES- NÉL RÉGEBBI ITAL KELVIN > IOE- VALÓSI A FALÓ SZERB KÖRTÁNC r ZENE v V KÉSŐN > ■"T"' V VEGYI CSOPORT NAGY FÉMEDÉNY JAPÁN VÁROS > —V ENCn GIATER- MELÖ ÖZEM __ N ÉMA KILI > V SÉTAPÁLCA > ÁLLATOT FLLÁT ZOKNIDARABI SZÍNÉSZ 1 AtORÁS) KÖZSÉG DÉLEN > V ELLENÉRTÉK EG Y El > MAGÁNSZÁM > —V r~ V A NYAK !flÜL' RÉSZE > Beküldendő': a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidó': 1994. január 10. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf. 111. A levelezőlapra kérjük, írják rá: Rejtvény. A helyes megfejtők között öt darab ötszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A nyertesek nevét 1994. január 5-ei számunkban közöljük .Az 1993. december 18—19-ei rejtvény megfejtése: „Sajnos, nem mindig érti meg elsőre, hogy mit akarok tőle”. Nyertesek: Hideg Róbertné, Körösladány, Illyés Gáborné, Békés, Nagyné Sarkadi Margit, Békéscsaba, Verasztó Zoltán, Orosháza, Visegrádi Erika, Kétegyháza.
