Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-27 / 302. szám
SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1993. december 27., hétfő A sarkadi Márki Sándor Múzeum épülete Alapítványi adományok Mezó'gyán. — A helyi Kálvin Alapítvány 1992-ben alakult meg a templom felújítása, az egyházközösség időseinek, valamint az erdélyi testvérközség (Magyarhermány) támogatása céljából. Ez az alapítvány idén karácsonyra 30 idős, elsősorban egyedülálló egyháztagnak ezer-ezer forintos élelmiszercsomagot jutatott. A kuratórium tagjai személyesen keresték fel őket, és adták át karácsonyi jókívánságaikat is. A magyarhermányi egyházi iskolának pedig az ünnep alkalmából egy színes televíziót ajándékozott a Kálvin Alapítvány. Eves közgyűlés Sarkad. — Az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete december 23-án tartotta éves közgyűlését, ahol beszámoló hangzott el az egyesület ez évi munkájáról, és jutalmazásra is sor került. Közmeghallgatás pozitív kicsengéssel Méhkerék. — A december 21-ei közmeghallgatáson csaknem félszáz helyi lakos vett részt. Ezen az önkormányzat beszámolt az idei tevékenységről, ismertette a jövő évi költségvetési terveket, dr. Rúzsa György polgármester pedig az épülő új nemzetiségi óvoda kvitelezésével kapcsolatban adott tájékoztatót. Ezek után több közérdekű hozzászólás is elhangzott. Ezekből egyértelműen kitűnt: a lakosság pozitívan értékeli az ön- kormányzat munkáját. Téli támogatás Sarkadkeresztúr. — A helyi önkormányzat a napokban újabb ötvenkilenc személyt részesített három-háromezer forintos tüzelővásárlási hozzájárulásban. Nagy lopás a kicsi kocsmában Kötegyán. — December elejének egyik éjszakáján ismeretlen tettes behatolt a helybeli Kicsi kocsmába, ahonnan műszaki cikket, italt, édességet tulajdonított el mintegy százezer forint értékben. Ingyenes „vásárló” Mezőgyán. — December másodikára virradóan ismeretlen tettes ablakbetöréssel behatolt a helyi Kis ABC-be, s onnan negyvenezer forint értékben tulajdonított el élelmiszert és italféleséget. Kötettel kopogtat Sarkad. — Varga András ezekben a napokban lépett a nyilvánosság elé Embernek született emberekhez című kötetével. A harmincoldalas kis füzet (mely a gyulai ’48-as Club, valamint a gyulai és a sarkadi önkormányzat támogatásának köszönheti a megjelenést) a szerző 1988—93 között írott költeményeit tartalmazza. A húszesztendős fiatalember immár tizenkét éve foglalkozik versfaragással. Nyolcéves kisdiákként az újságokban, folyóiratokban olvasott poétikai alkotások lobbantot- ták fel benne a lírai szenvedélyt. Ady Endrét tartja igazi mesterének, ám úgy érzi, mai hitvallását legjobban Kari von Eckartshausen sorai fejezik ki: „Te, kinek lelke magaszto- sabb/dolgok befogadására hivatott, /Te, ember és testvérem, /Te megérted szavamat. / És Te, akinek lelke nem erre / hivatott, nem kell, hogy értsél.” Varga András eddig az amatőr költők időszaki folyóiratában és a Sarkad városa hetilapban publikált. Jelenleg a sarkadi Márki Sándor Múzeum gyűjteménykezelője, de mint elmondta: igazi hivatásnak a versírást tekinti, hisz ez az egyetlen művelet, amit mindig élvezettel csinál. Költeményeinek többségét kötött formában írja, de számára nem jelent bilincset a verstani szerkezet, a szigorú verstörvényekhez nem ragaszkodik mereven. A fiatal költő kifejtette, a verselésből nem akar anyagi tőkét kovácsolni, hisz a művészetet nem lehet pénzben mérni. Szeretné, ha több helyen és sűrűbben közölhetne, s akkor lenne önmagával elégedett, ha versei mindenkihez (de nem a költő erőltetve) eljutnának. Végezetül Varga András megemlítette: prózai témák is foglalkoztatják, s közeli tervei közt szerepel egy novellakötet kiadatása. Varga András: Groteszk Nevetni és félni vágyom Eszelős képekre várok S mit látok? Csirkelábak Virágcserépben, rothadó Húsú bűzös csont-virágok Véres szárú mind a három Meggörbültek már az ujjak csendet halljak? Kopognak Hegyes halott körmeikkel De jaj! mindig jönnek újak Nevet s fél belső világom A megye legidősebb halásza Ezzel a hálóval de sok halat fogtam — mondja Czeglédi Károly bácsi Sarkad. — Czeglédi Károly valószínűleg az egész megyében a legidősebb aktív halász. A nyolcvanöt éves férfi több mint hat és fél évtizede hódol a halászat rejtelmeinek. Első halászengedélyét hatvanhét esztendeje a nagyszalontai főszolgabíró állította ki. Károly bácsi a Gyepeséri csatorna mellett született, és nőtt fel, így nagyon korán kapcsolatba került a vízzel. A halászatot mindig szenvedélynek tekintette. Persze a fogott hal természetesen besegített a' család létfenntartásába is, de sohasem volt ideges, ha eredmény nélkül kelett hazamennie. Halászatkor mindig emelés hálót használ. Legnagyobb fogása egy 165 centiméter hosszú, 25,5 kilós folyami harcsa volt, amit nyolc éve a Fekete-körös József-szanatóriu- mi szakaszán sikerült kiemelnie. A legemlékezetesebb élménye pedig 1931. júniusáig nyúlik vissza: akkor egy körülbelül ötvenkilós hatalmas harcsa akadt a hálóba, de az utolsó pillanatban valahogy sikerült elmenekülnie. Az idős halász a legízlete- sebbnek a süllőt és a vadpontyot találja. Általában sülve vagy paprikásként fogyasztja. A nagyobb halakat leggyakrabban szétosztotta a családtagok és a barátok között, ritkább esetben pedig eladta. Czeglédi Károly bácsi a Fekete-Körösre ma is rendszeresen eljár halászni, ám azt tapasztalja, hogy régen sokkal több volt a hal. Mint a megye legidősebb halásza, nagyon szeretné, ha a Gyomaendrődi Halászati Szövetkezet félárú engedélyt adna neki. Nem érti, ha más téren (vasút, volán stb.) járnak kedvezmények, hatvanhét évi halászat után miért nem illeti meg az előnyösebb elbírálás. Egy idős nyugdíjasnak túl magas a teljes árú halászati engedély kiváltásának díja. Aki tizennyolc évesen Geszt. — Mint arról helyszíni tudósításunkban beszámoltunk, az elmúlt héten a Tisza- kastélyban gróf Tisza István halálának 75. évfordulója alkalmából, kiemelkedő jelentőségű megemlékezésre került sor. A geszti gróf élettörténetét a környék idősei jól ismerik, ám az utóbbi évtizedekben felnőtt generáció szinte alig hallhatott róla. Tisza István a család geszti birtokán született 1861-ben. A jóképességű, szorgalmas fiú házitanítóitól a legjobb nevelést és a magasszíntű oktatást kapta, így már tizennégy évesen érettségi vizsgát tehetett. Majd Németországban jogot tanult, és tizennyolc évesen doktorált. Tudatosan készült a politikai pályára, aminek megvalósulása érdekében minden áldozatot vállalt. A doktorált kor politikusainak szokásaitól eltérően nem kereste a szórakozás alkalmait, lemondott az arisztokratikus passziókról: a kártyáról, a vadászatról, kerülte a társaságot. Szabad idejében főleg Deák Ferenc kiegyezésről szóló munkáit tanulmányozta. Először huszonhat évesen jutott képviselői tiszthez, később pedig kétízben is betölthette Magyarország miniszterelnöki státuszát. Tisza Istvánt Budapesten, a Városliget szélén, a Hermina út és az Erzsébet királyné útja sarkán lévő házban 1918. október 31-én délután fél hat körül gyilkolták meg. Földi maradványai a geszti temetőben találtak végső nyughelyét. Új műszaki bolt a belvárosban Sarkad. — A közelmúltban új műszaki bolt nyílt a Kossuth utca 10—12. szám alatt. A dr. Nagy Béla tulajdonát képező üzletben kül- és belföldi gyártmányú műszaki cikkek (televíziók, videók, hűtőgépek, gáztűzhelyek stb.) gazdag kínálata várja a vevőket Sajátos beszerzések A karácsonyi ünnepekre és az óévbúcsúztatóra már hetekkel korábban megkezdtük a felkészülést. A vágyak mindenkiben megfogalmazódtak, ám a pénztárcák szigorú szorításai sok helyen módosították az eredeti számításokat. A többség beletörődötten vette tudomásul a valóság kínálta feltételeket, mások viszont egy kicsit lazítottak a tön’ény és az etika fonalán, s igen sajátos módszerrel igyekeztek bővíteni az ünnepi beszerzés módján. A Sarkadi Rendőrkapitányságon rögzített jegyzőkönyvekből kiderül, egyesek már hetekkel ezelőtt „ ingyenes éjszakai beszerző- útra” indultak. Disznó- és tyúklopások vallanak ezen akciók eredményességéről. De akadt olyan egyén is, aki úgy vélte, legalább az ünnepek alatt ne fázzon, ezért villanymelegítőt emelt el. Tehát a, .beszerzők" mindig tudták, hol van, .kínálat” az effajta piacon. Hogy mit szólnak hozzá a sértettek, azt hiszem mindannyian el tudjuk képzelni. Nekik minél kevesebb ilyen „enyves kezű illegális látogatókat” kívánok az új esztendőben! A tanárnő Belgiumban járt Sarkad. — Lukács Istvánné, az Ady Endre Kísérleti Középiskola tanárnője, a fizika tantárgy megyei szakértője a közelmúltban tért haza belgiumi tanulmányútjáról. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tavaly januárban közoktatási pályázatot hirdetett a középfokú oktatás szervezetének tanulmányozására. A sarkadi tanárnő e pályázat elnyerésével jutott Belgiumba. Antwerpen egyik elővárosában, Mortselben szállásolták el. Az öt munkanap alatt öt középiskolában járt, mindenütt a természettudományos órákat látogatta. Tapasztalatait összegezve Lukács Istvánné elmondta: a belga iskolarendszer világos és áttekinthető. A gimnáziumi oktatás hat évfolyamos, és a fiatalok számára 18 éves korig kötelező az iskolába járás. A középiskolák első két éve az alapozó és a szintrehozó szakasz. A diákoknak ezek után kell dönteniük, hogy az általános képzést vagy a szakmai oktatást választják. Érettségi vizsga nincs. Az egyetemek nyitottak, felvételi vizsgát csak egy két speciális szakon tartanak. Tehát a középiskolai oktatás nem rendelődik alá az egyetemi felvételinek. Egy tanév három részből áll, és minden részt tantárgyanként nagy dolgozattal zárnak. Ezek alapján alakul ki az év végi értékelés; a mindennapos feleleteknek egyre kisebb jelentőséget tulajdonítanak. A belga iskolák többsége egyházi, és ezen belül katolikus. Szigorban óriási különbségek vannak: egyes iskolák mereven ragaszkodnak az egyenruha viseletéhez, mások e téren fel- szabadultabbak. Végezetül a tanárnő megemlítette: tanulmányútjának szakmai tapasztalatairól szívesen tartana beszámolót, de sajnos ezt eddig még egyetlen iskola vagy intézmény sem igényelte. Emberből vagyunk Sarkad. — Rendszeresen jelentkező sorozatunk célja, hogy egy-két tréfás kérdés kapcsán közismert Sarkad térségi személyiségeket hozzunk emberközelbe. Választásunk ezúttal Szurominé Bánfi Évára, a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ igazgatónőjére esett. Azt kérdeztük tőle: mióta van ilyen szép hosszú haja, s mi tudná arra motiválni, hogy megváljon a fejét ékesítő fürtöktől? — Már az általános iskola első osztályában „tudtam”, hogy a nők leghatásosabb fegyvere és koronája a haj — indította válaszát az igazgatónő. A fiúk természetesen előszeretettel húzgálták, ami a tetszésnyilvánítás egyik kifejező formája volt. Én viszont ezt nem igazán értékeltem akkoriban kellőképpen, ezért néhány pofont ki is osztottam. Hajamat semmilyen okból kifolyólag sem vágatnám le, hisz rövid frizurával, a jól- ápoltság megtartása végett, havonta legalább kétszer fodrászhoz kellene járnom. Ez ugyebár idő és pézigényes dolog, ráadásul ebben a gazdasági helyzetben...? A hosszú haj változatosan formálható: feltűzhetem Szurominé Bánfi Éva kontyba, hordhatok kislányo- san szexis loknikat, romantikus hullámokat. Befonhatom, felpödörhetem, összetűzhetem, feltomyozhatom. csavarhatom. díszíthetem masnikkal, csatokkal, virágokkal, sálakkal, masnira kötött fekete tüllel, gyöngyökkel. Lehet kellően zilált és borzos, moshatom, száríthatom, és egy órán át fésülhetem, hogy kikó- coljam. És végül Murphy asszony fodrászmalőrökről alkotott törvényét említeném, mely szerint: „A rövid frizura, amely mást megfiatalít, nálad csak kiemeli, hogy őszülsz."
