Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-20 / 297. szám
1993. december 20., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT **jl ÿlÉS MEGYEI HÍRLAP Lesz elég hal karácsonyra A közelgő karácsonyi ünnepekre bőséges halellátás ígérkezik, sőt a szomszédos országokba is jut a pontyból. Az idén 29—30 ezer tonna halat „termeltek” a gazdaságok az országban, azaz nagyjából annyit, mint tavaly. Tették ezt annak ellenére, hogy a halászat helyzete sem kedvezőbb, mint általában a mezőgazdaságé, s ráadásul az évek óta tartó aszály talán még több kárt okozott az ágazatnak, mint a növénytermesztésnek. De lássuk, mi a helyzet megyénkben! Békés megye legnagyobb „haltermelője”, a biharug- rai Hidasháti Állami Gazdaság több, mint másfélezer hektár vízfelületű halastórendszere az idén 500 tonna pontyot, 200 tonna busát, s 10 tonna harcsát, süllőt és csukát adott a hazai piacra. A karácsonyi asztalokra 140 tonna ugrai. hal kerül, két, két és fél kilós átlagsúlyban. E mennyiséget már a szigetszentmiklósi hűtőházban tárolják, s onnan szállítják majd az ünnep előtti napokban az üzletekbe. A másik nagy békési halgazdaság a Körösön, valamint két halastavon gazdálkodó Körösi Halász Szövetkezet az idén 400 tonna halat halászott. A gyomaendrődi központú szövetkezet elnöke, Csorna Antal elmondta: számukra az idén a halfeldolgozás volt különösen eredményes. Üzemükben tisztított és fagyasztott termékek készülnek, ők gyártják a Körösi halászlét, s alapanyagot termelnek a szegedi konzervgyárnak. Egyébként mindkét nagy békési halgazdaA karácsonyi asztalokra 140 tonna ugrai hal kerül, két, két és fél kilós átlagsúlyban ARCHÍV FELVÉTEL ság az aszállyal kínlódott a legtöbbet, de a nehézségeken átsegítette őket a kormánytámogatás. Hol tart a szövetkezetek átalakulása? Antall József- emlékbélyeg A Magyar Köztársaság szabadon választott miniszterelnökének emlékére december 30- án a Magyar Posta bélyegblokkot ad ki, amelyen Antall József portréja, az Országház sziluettje és hazánk címere látható. A bélyegblokkot Pásztor Gábor grafikusművész tervezte, Az 500 ezer példányban megjelenő 19 forintos névértékű bélyegblokkot az Állami Nyomda Rt. készíti. / Munkaügyi Értesítő Megjelent a Munkaügyi Értesítő decemberi száma. A közalkalmazotti törvény módosítása csaknem 1 millió embert érint. A Munkaügyi Értesítő elsőként közöl részletes elemzést az új rendelkezésekről, így például a 13. havi illetmény megváltozott szabályairól, az illetmény megállapításával kapcsolatos és a besorolásra vonatkozó új feltételekről, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő kiszámításának módosuló szabályairól. Stagnáló sertéspiac Jelenleg mintegy 6,2 millió sertést tartanak a gazdzasá- gok. Ez csaknem kétmillió darabbal kevesebb, mint a néhány évvel ezelőtti csúcs idején. A visszaesés okát a szakemberek elsősorban a hazai fogyasztás csökkenésével magyarázzák. Ma ugyanis az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás kevesebb mint 30 kilogramm. Korábban ez a mennyiség volt már 42—43 kilogramm is. A nagyüzemekből származó vágósertés kilogrammjáért 95— 110 forint közötti árat fizetnek a felvásárlók, míg a kisüzemi hízott sertésekért 92—98 forintot adnak. A magas takarmányárak miatt a malacár továbbra is nyomott (100—135 forint), és így kínálati piac alakult ki az országban. A szövetkezeti átmeneti törvény szerint1993. január 1-jéig az 1441 mezőgazdasági termelőszövetkezet 88 százaléka átalakult, túlnyomó többségük továbbra is termelő típusú szövetkezet maradt. Az új vagy módosított alapszabályt benyújtott egységeknek több mint a felét még nem jegyezték be a cégbíKisebb szünetekkel, de már több mint egy éve tart a legszennyezettebb egykori szovjet laktanyák területének tisztítása. Több mint 170 olajjal, benzinnel, kerozinnal, vegyi anyagokkal szennyezett telepet hagytak maguk mögött a kivonulók, ezek közül húsznál már 1992-ben megkezdődött a tisztítás. Erre elsőként 930 róságok, ami jelentősen hátráltatja az új szervezetek működését. A csőd- és a felszámolási eljárások, valamint a jogutód nélküli megszűnés miatt 168 szövetkezetben nem tudták teljesíteni az átmeneti törvény rendelkezéseit. Mindezt az az előterjesztés-tervezet tartalmazza, melyet a földművelésügyi, az millió forintot hagyott jóvá a költségvetés. Idén már 930 millió forint tartalékkeretéből végeztette a tisztítást a munkákat koordináló Környezetgazdálkodási Intézet, sőt még saját meglehetősen szűkös forrásait is igénybe kellett vennie. Jövőre a további legsürgősebb tisztításokhoz, illetve a teljes körű felmérés folytatáipari, a pénzügyi, az igazságügyi és a művelődésügyi tárca közösen készített a kormány részére a szövetkezetek átalakulásáról és a szövetkezeti törvény módosításának szükségességéről. Az előterjesztést készítő tárcák szerint továbbra is szükség van a szövetkezeti törvény mó- dosításásra. sához több százmillió forintra lenne szükség. Ennek finanszírozása a tervek szerint az értékesített telepek árbevételének 10 százalékából oldható meg. Amíg ezt a pénzt átutalja a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, addig a költségvetés nyújt maximum 200 millió forintos kölcsönt a munkák folytatásához. Folyik a volt szovjet létesítmények tisztítása Forró Pál: Játék a szerelemmel 14. — Igen — kapott a szón mohón Gyéressy. — Kérlek, amikor idejöttem, te valamilyen rejtélyes férfiről beszéltél, aki a szerelmével üldöz és akit le akarsz rázni a nyakadról. Hát kérlek, ez a lerázás, úgy látszik, megtörtént, mert én ittlétem egy hete alatt nyomát sem láttam semmiféle gyanús alaknak. — És miért mondod ezt? — kérdezte gyanakodva Nóra. — Mert ugye, kérlek, ha az illető már eltűnt és ilyenformán eleget tettem annak a feladatnak, amely miatt idehívtál, akkor egészen fölösleges, hogy tovább alakítsam ezt a nevetséges szerepet. — Hogy érted ezt? — döbbent meg Nóra. — Kérlek, beszéljünk világosan. Meg kell értened, elvégre mégis csak független, szabad férfi vagyok... Igenis, nem vagyok hajlandó tovább a rabszolgád lenni. Vedd tudomásul, hogy akadnak olyan nők is, akik másféle érzelmekkel viseltetnek velem szemben, mint te; akik észreveszik, hogy érző szívem és lelkem van. — És pont Szépligeten tetted ezt a felfedezést? — Igen. Úgy látszik, a természet szabad ölén visszatér az ember természetes esze. Nóra fokozatos megdöbbenéssel nézett Gyéressyre. — Karcsikám, azt hiszem, megőrültél... Hiszen te szerelmes vagy... — És ha az lennék? — Te belehabarodtál Piribe! — Ezt nem mondtam! — Ugyan, te őrült! Hiszen más nővel nem is kerültél össze. Hát ez képtelenség. Piri imádja férjét és tisztességes ember létedre nem dúlhatod fel más család boldogságát. De ettől eltekintve engem sem tehetsz nevetségessé, nem szé- gyeníthetsz meg. Büky szánakozó mosollyal fogja nézni nevetséges erőlködésedet a felesége körül, mert nyugodt lehetsz, máris észrevette, milyen kamaszos buzgalommal lógsz őnagysága nyakán és rajtam is nevet, hogy ilyen férjem van, aki vak a tulajdon felesége értékeivel szemben. — Nagyon sajnálom, de vedd tudomásul, hogy én már semmiért sem állok jót. — Úgy? Akkor megyünk vissza Pestre. Semmi szín alatt nem kerülhetek ilyen nevetséges helyzetbe. — Megyünk? — mondotta furcsa hangsúllyal Karcsi. — De kedvesem, éppen egy órája magyarázom, hogy mi ketten befejeztük válóperünket, hogy visszanyertem szabadságomat és ha neked úgy tetszik, utazhatsz, de én maradok... Nóra komolyan kétségbe volt esve. — Ezt nem teheted, nem hagyhatsz cserben. Csak még most az egyszer, utoljára tarts ki mellettem. Legalább néhány napig, amíg eszembe jut valami. Ezt meg kell ígérned! —Néhány nap?—dörmög- te kedvtelenül Gyéressy. — Hát jó, nem bánom, erről beszélhetünk. A vitorlásverseny Büky ötlete volt. Ezzel elérte azt, hogy Nórával külön vitorlásba szállhatott, míg a másikban Gyéressy és Piri foglalt helyet. Büky már akkor tudta, hogy el fogják veszíteni a versenyt, amikor a csónakba szálltak, mert kisebb gondja is nagyobb volt a versenynél. Egyetlen célja volt: néhány percig teljesen zavartalanul együtt maradni Nórával. Remegett a felindulástól. Az utóbbi napok izgalmai valósággal tönkre tették. Szerelmesebb volt, mint valaha és rengeteget szeve- dett. Most különösen kínlódott, mert egy nagy becstelenségre készült. Már tegnap akart erről szólni Nórának, de még nem volt hozzá bátorsága. De most nagyon el volt keseredve. — Nóra—monta és a hangja remegett —, nagyon csúnyán és kegyetlenül viselkedsz velem szemben... — Nem értelek! Miért mondod ezt? — ízléstelen és gonosz vagy. Tudod, hogy mennyire imádlak, hogy már majdnem belehalok az utánad való vágyakozásba és neked van lelked a szemem láttára hízelegve dorombolni a férjednek, cirógatod, becéző szavakat mondasz neki... — De kedvesem, ezt meg kell értened... (Folytatjuk) Lezárult a Matáv privatizációja Győzött a MagyarCom! Magyarország és egyben Ke- let-Európa legnagyobb privatizációs tranzakciója zárult le azzal, hogy a közlekedési tárca és az Állami Vagyonkezelő Rt. képviselői tegnap a Gellért Szállóban bejelentették: a Matáv Rt. privatizációs tenderének győztese a Deutsche Bundespost Telekom és az Ameri- tech International alkotta Ma- gyarCom elnevezésű konzorcium. A német—amerikai társaság 875 millió dollárért, azaz megközelítőleg 88 milliárd forintért szerezte meg a Magyar Távközlési Rt. részvényeinek 30,2 százalékát. A privatizációs pályázaton három konzorcium versengett, a győztesen kívül a France Telecom és a US West Duna Telecom nevű konzorciuma, továbbá a STET International és a Bell Atlantic-ből alakult Euro Telecom Hungary. A pályázatot elbíráló tíztagú bizottság egyhangúlag a MagyarCom ajánlatát javasolta az első helyre. A győztes a koncessziós kiírás értelmében a Matáv 25 évi működtetésére szerzett jogot, amely 12 és fél évvel meghosszabítható. A privatizációs folyamat, és az ezzel járó tőkebevonás eredményeként 1996-ban a magyar lakosság 90 százaléka hat hónap alatt telefonhoz juthat — jelentette ki Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az eredményhirdetést követő sajtótájékoztatón. Huszonhét bűnügyben nyomoznak Az 1956-os sortüzekkel kapcsolatban immár 27 bűnügyben folytat nyomozást a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A büntetőeljárások alakulásáról dr. Bócz Endre fővárosi főügyész ma sajtótájékoztatót tart. Mint ismeretes, Balsai István igazságügy-miniszter november 24-én adta át Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek a „Sortüzek Magyarországon 1956-ban” című, a kormány által megbízott Történelmi Tényfeltáró Bizottság első részjelentését. A bizottság megállapítása szerint hazánkban 1956. október 23. és december 28. között több mint 50 sortűz dördült el, amelynek csaknem ezer áldozata volt. A miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta: a jelentéstől azt várja, hogy hatására ugrásszerűen felgyorsul a sortüzek büntetőjogi feldolgozása, mert az tartalmazza azoknak a nevét — csak a címüket kell megállapítani —, akik büntetőjogilag felelőssé tehetők az 1956-os forradalom és szabadságharc után elkövetett véres megtorlásokban játszott szerepükért. Az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész egy munkamegbeszélésen megállapodtak abban, hogy az el nem évülő bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonásában, az ügyészségre háruló büntető- eljárási feladatok végrehajtásában segítő jelleggel közreműködnek az Igazságügyi Minisztérium tényfeltáró bizottságának tagjai és a tárca más szakértő munkatársai is. Megjelent a Független Magyar Szalon katalógusa Se zsűri, se díjazás Több mint 100 esztendővel ezelőtt Párizsban megalakult a „függetlenek” társasága. A társaságot olyan művészek hozták létre, akik az érvényesülés szabályozott „koreográfiáját” tűrhetetlennek tartották, akik a műalkotások értékelésének hivatalos módszereit igazságtalannak érezték. Szlogenjük, a „se zsűri, se díjazás” hamarosan világszerte ismertté vált. Ezt a -művészi szabadságot Magyarországon is egyre több olyan alkotó vallotta magáénak, aki elviselhetetlennek tartotta a bürokraták packázásait, vagy igazságtalannak érezte a zsűrizések szubjektivizmusát. A párizsi szalon mintájára tavaly tavasszal aztán hazánkban is megalakult a Független Magyar Szalon elnevezésű képzőművészeti egyesület. Mint a megalakuláskor nyilatkozták, „zsűrizésmentességre” azért van szükségük, hogy elfogultság, csoportérdek ne akadályozhassa meg műalkotásaik nyilvános bemutatását. A kiállítók maguk vállalnak felelősséget — erkölcsi és ízlésbeli igények érvényesítésével — a tárlaton szereplő műveikért, s az érdeklődőkre bízzák munkásságuk megítélését. A több mint 200 taggal létrejött egyesület az idén a fent leírtak szellemében rendezte meg első országos kiállítását. A kiállítás anyagát azután kötetbe rendezték, amely az ősz folyamán került ki a nyomdából. A független Magyar Szalonnak egyébként tizenegy olyan alkotótagja van, aki BéA katalógusból közel 200 képzó'művész életútját ismerhetjük meg. A fedőlapon B. Hajdú László, az ügyvezető elnök festménye látható kés megyében él vagy innen származott el (Bakosné Láng Emesztin, festő — Gyula, Bánkúti József, festő — Gyula, Csuta György, festő — Békés, Erdélyi Ilona, festő — Csanádapáca, Forgách Anna Mária, festő — Békéscsaba, Kesztyűs Ferenc, festő és grafikus — Sarkad, Körösi Papp Kálmán, festő— Vésztő, Martin Gábor, fotóművész — Békéscsaba, Mladonyiczky Béla, szobrászművész — Bé- késszentandrás, Ungvári Mihály, festő — Kötegyán, Takács Győző, grafikus, festő — Békéscsaba). A független művészek a sikeres bemutatkozás után elhatározták, hogy évente megismétlik a kiállítást, s azzal együtt ismét kiadják az azt összefoglaló katalógusukat.
