Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-12 / 290. szám
Obérés megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP 1993. december 12., vasárnap Játék, móka, kacagás A Fidesz Orosházi Városi Szervezete játékos vetélkedővel „fűszerezett” sportkarácsonyt szervez Orosházán a sportcsarnokban december 15-én 14 órai kezdettel. A programban szerepel általános iskolások részére ügyességi verseny, bemutatkoznak a békéscsabai tomászlányok az olimpiai bajnok Ónodi Henriettával az élen. A Dilidal együttes pedig elhúzza a nótáját a tiniknek. Nyulambulam királyi cirkusz A békéscsabai Nyulambulam együttes elkészült új zenés, bábos, prózai darabjával. A Nyulambulam királyi cirkusz változatlanul a kisiskolás, óvodás korosztálynak szól. A premier december 13-án, hétfőn lesz 10, illetve 14 órai kezdettel a békéscsabai ifjúsági házban. Gyermekrajzkiállítás Békéscsabán ma a XVI. Városi Gyermekrajz-kiállítást nyitja meg Pap János, Békéscsaba polgármestere délelőtt 11 órakor a Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállítás anyaga január 2-áig tekinthető meg. Üdüljön Eleken! Üdülés falun címmel magyar—német nyelvű kiadvány született Elekről. Pár sorban bemutatkozik a község, majd a szolgáltatókat, szolgáltatásokat veszik sorra. Eleket és környékét egy-egy térképvázlat jeleníti meg. Hosszabb ideje érzékelhető, hogy az elekiek komolyan kacérkodnak a ki- terjedtebb falusi turizmus kialakításának gondolatával. Társasélet télen „Disznótor, fonó, fosztóka...” A társasélet őszi, téli népszokásairól tart rendhagyó órákat az általános iskola negyedik osztályosainak dr. Grin Igor. Az időpont december 13., hétfő 10.30, illetve 11.45 óra, a helyszín a békéscsabai megyei könyvtár játszóterme. Óvoda épül Méhkeréken a napokban látnak hozzá a Csaba-Ep Kft. szakemberei az új nemzetiségi óvoda alapozásához. Az új intézmény az önkormányzat által az állami címzett támogatáson nyert 54 millió forintból épül; befogadóképessége 150 gyermek elhelyezésére alkalmas, konyhája pedig 500 személy ellátásáról gondoskodik majd. Az óvoda átadása 1994. augusztus 20-ára várható. Nyílik a szeretetotthon A szarvasi Új-templomi Evangélikus Gyülekezet Szeretetotthona ma 15 órakor nyílik a Dózsa utcai Roszik-féle iskolában. Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés...? Az OTP megállapodott az önkormányzatokkal Gázhoz jutnak a „kilencek” (Folytatás az 1. oldalról) Munkánk felét ellenőrzésekkel töltjük a megyében. Segítjük a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy megismerjék az új jogszabályokat, közöttük a munka biztonságára vonatkozókat. Aki tanácsot akar kérni, nyitva az ajtónk, de ha már a cégnél vagyunk, nem feltétlenül tanácsadással foglalkozunk, hanem hatósági munkát végzünk. — Gondolom, ezt ők is tudják... Hogyan fogadják a munkaügyi és a munkavédelmi felügyelőket? —A cégek nagy része udvariasan, de sok helyen nem szívesen: azt hitték, nincs is ilyen hatóság... Az új vállalkozók nem is gondolják, hogy vannak kötelezettségeik. —A munkaidő betartásánál is rossz tapasztalataik vannak? —A Munka Törvénykönyve kategorikusan előíija, milyen lehetőség van a munkáltató és a munkavállaló között a megegyezésre. Ha van munkaszerSzeghalmon szombaton délelőtt emlékeztek meg a Péter András Gimnázium első igazgatója, Nagy Miklós születésének századik évfordulójáról. Az ünnepség koszorúzással kezdődött, amikor a család, az öregdiákok, a jelenlegi pedagógusok, a város vezetői és a mai tanulók helyezték el a megemlékezés virágait Nagy Miklós szobránál. A Péter András által megálmodott sárréti iskolát valóra váltó gimnáződés, megegyeznek például a bérben, de nem térnek ki a munkaidőre, a túlmunkára, a pihenőnapokra. A helyzet paradox, ugyanis amennyiben nincs munkaidő-nyilvántartás, csak figyelemfelhívó határozatot hozhatunk, s később kérhetjük számon az előírás betartását. Sok vállalkozó azzal sincs tisztában, hogy a túlmunkát hogyan lehet elkerülni. Hiányosságokkal elsősorban a kereskedelemben, vendéglátásban, közlekedésben, szállításban, fuvarozásban találkozunk. — Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség december 6—7-én vizsgálatot rendelt el országszerte. Mi volt a célja? — Az akcióellenőrzés időpontját mi sem tudtuk előre. Elsősorban a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályok betartását vizsgáltuk a megyében. Ezen belül többek között ellenőriztük a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a pihenőnap, a munkaszüneti nap, a szabadság, a munkaidő ziumteremtő, nagyszerű emberre emlékezett egykori diákja, Juhász László, aki elmondta, az igazgató úr egyszer hordágyon jött be az esedékes matekórát megtartani. Farmasi Péter Nagy Miklósról, a politikusról beszélt, aki 1946-ban egy évig politikai államtitkár volt és akinek —saját szavait idézve — „radikális demokrata eszméi” voltak. Boruzs Ambrus egyszerű szavakkal idézte vissza diákkorát, megbetartását. Összesen 51 munkahelyet vizsgáltunk, 32-nél valamilyen hiányosságot találtunk. A 62 százalék azért is sok, mert a Munka Törvény- könyve tavaly óta hatályban van. A vizsgálatba bevont munkáltatóknál 1349-en dolgoztak — tehát a kisebb cégeknél jártunk —, s 380 esetben találtunk legalább egy szabálytalanságot. A legjellemzőbb, hogy nincs nyilvántartva a munkaidő, nem lehet megállapítani, van-e pihenőidő? Ahol nem tudtuk bizonyítani a konkrét hiányosságot, csak a nyilvántartási hiányosságot, felhívtuk a figyelmet a pótlásra. Ha nem történik meg, az utóellenőrzéskor már bírságolunk. A munkahelyi baleseteket kivizsgálják, s súlyosságától függ, hogy csak házon belül vagy a felügyelőség részvételével. Kevesen tudják, hogy a foglalkozásból eredő balesetnél a dolgozónak a kártérítésre joga van. Szőke Margit állapítva, hogy nagyszerű indíttatást kaptak egykori igazgatójuktól, tanáraiktól. Ezután első ízben került sor a Nagy Miklós-plakett átadására, melyet Farmasi Péter egykori diák, majd tanár, igazgatóhelyettes kapott meg, aki már nem itt él, de mindenben segíti ma is volt iskoláját. Ugyancsak most adták át a Nagy Miklós tiszteletére kiírt országos pályázat díjait. Gila Lapunkban korábban beszámoltunk arról, hogy megyénk 9 települése (Almáskamarás, Bánkút, Dombiratos, Elek, Két- egyháza, Kevermes, Kunágota, Lökösháza és Nagykamarás) közös pályázatot nyújtott be az Állami Fejlesztési Intézethez, pénzügyi támogatást kérve a belterületi gázvezeték-hálózat kiépítéséhez. Az érintett önkormányzatok információi szerint csaknem biztosra vehető a pályázat kedvező elbírálása, így máris elkezdődött a szervező- munka a lakosság körében. A 9 település polgármestere december 9-én Kevermesen találkozott az OTP Rt. Békés Megyei Igazgatóságának képviselőivel. — Az önkormányzati beruházásként megvalósuló gázközműfejlesztés pénzügyi lebonyolítását örömmel vállaljuk— mondja Karsai István, az OTP battonyai fiókjának vezetője. — A csütörtöki tanácskozáson elhangzottakból a lakossági hitelfelvétellel kapcsolatos tudnivalókat emelném ki. —Úgy tudom, az idei feltételek igen kedvezőek. Viszont mindösz- sze három hét van hátra az évből. — Ez igaz, de emiatt senki ne essen kétségbe! Az önkormányzatok számításai szerint lakóházanként 50 ezer forint hozzájáAz orosházi „Egyetértés” Lakásszövetkezet december 13- án 17 óra 30 perces kezdettel tartja küldöttgyűlését a Petőfi Művelődési Központ emeleti klubtermében. Napirenden rulást kell fizetni. Amennyiben a tulajdonos hitelt kíván felvenni, 30 százalék saját erővel, azaz 15 ezer forinttal kell rendelkeznie. — Szerződéskötésekre azonban várhatóan csak jövőre kerül sor. — Igen, de a kedvezmény szempontjából az a döntő, hogy az ügyfél mikor nyújtotta be a kérelmet. Aki ezt december 20- áig megteszi a helyi polgármesteri hivatalban, annak most csak 500 forint hitelbírálati díjat kell fizetnie. Akik nem tartanak igényt OTP-hitelre, szintén keressék fel a helyi önkormányzatot, jelezzék bekötési szándékukat! — Végül is mikor, hogyan kell a hozzájárulást befizetni? — Erről a helyi önkormányzatok adnak felvilágosítást, amikor nyilvántartásba veszik a jelentkezőket. A 15 ezer forint saját erőt, illetve az 50 ezer forint kézpénzt az általuk meghatározott módon és időben kell befizetni. Beszélgetésünk végén Karsai István egy gyors számítást végez. A 35 ezer forintos gáz- kölcsön futamideje 3 év, az utána fizetendő kamat nem éri el a 6 ezer forintot, így a havi törlesztőrészlet mindössze 1130 forint. Érdemes hát minél előbb beadni a kérelmet! Ménesi György szerepel az igazgatóság tevékenységéről szóló 1993. évi tájékoztató, ismertetik az 1994. évi műszaki feladatokat és terveket, valamint a jövő évi fizetési kötelezettségeket. Nagyszerű indíttatást kaptunk! Lakásszövetkezeti küldöttgyűlés Dombegyházi földrendezők Ahol a vörös csillag megfér a horogkereszt mellett A motorgyűjtő bognármester A katonai motorkerékpárok bemutatótermét a közelmúltban alakította ki Sóczó Elek FOTÓ: FAZEKAS FERENC „Ön azt mondta, ezt normális ember nem csinálja. Én imádom és mélységesen tisztelem az ilyen nem normális embereket. Meghatódom tőlük.” (Egy bátonyterenyei népművelő BEÍRÁSA A VENDÉGKÖNYVBE.) A gyomaendrődi bognármester, Sóczó Elek—ahogy nevezi —- egy soha meg nem térülő családi vállalkozásba fogott tíz évvel ezelőtt. Régi motorokat kezdett gyűjteni és egy motormúzeumot hozott létre a településen, ahol ma 78 márka képviseletében 110 gép található meg. Köztük több olyan is, amely már meg nem lévő gyárat képvisel. A közelmúltban készült el a katonai terem, melyben békésen megférnek egymás mellett a második világháborúban használt vörös csillagos szovjet, a fehér csillagos amerikai, a horogkeresztes német és egyéb országbéli gépemlékek is. — Nagyon sokat köszönhetek az egykori gyomai tanácselnöknek, Jenei Bálintnak, hogy ez a múzeum létrejöhetett — kezdte. — Az épület engedélyezését sokszor elutasították, ő járta ki, hogy megszülethessen. Most 110 motort állítunk ki, 150-nek van hely és 170-nel rendelkezünk. — Miért nem állít ki többet, ha a hely biztosított? — A gépek egy része felújításra vár, némely alkatrésze még hiányzik és a motorokat eredetiben, illetve élethű másolatokat felhasználva kívánjuk kiállítani, szakmai csoportosítás szerint. Á fiamnak is ez az élete, de ezenkívül 15 tagú szakembergárda dolgozik a géplakatostól a fényezőig, hogy a felújítás sikeres és mutatós legyen. —Nem lehet olcsó mulatság. —A bognárműhelyben azért dolgozunk, hogy erre teljen. Természetesen emiatt anyagi problémákkal küzdünk, másra nemigen jut, de a család megértő. Sok időt elvesz a gyűjtőmunka is, hiszen van, amikor egy alkatrészért kell külföldre utazni, illetve a szakirodalom beszerzése sem könnyű. Természetesen már ismernek az országban és a határokon túl, így jelzik, ha akad valami nekem való. —Melyik motor beszerzéséhez fűződik a legkedvesebb emléke? — A második világháborúban egy német gépet befalaztak egy ház melléképületébe. Kaptam az információt bontáskor és mindjárt utaztam is, nehogy más csapjon le rá. Amikor hoztam hazafelé, nyitva volt a csomagtartó, mert nem fért be másképp a motor. A rendőrök megállítottak Debrecennél és amikor meglátták a szíjhajtásos csodát, annyira megtetszett nekik, hogy bírságolás helyett felvezettek a 4-es útra. — Ahogy végignéztük a gyűjteményt, 1920-as években készült motorokat is láttunk szép számmal. Mennyi jármű működőképes? — Egy része igen, de valójában a működőképessé tétel már olyan drága lenne, amit nem bírnánk el anyagilag. — A múzeumnak milyen a látogatottsága ? — Májustól októberig tartunk nyitva vasárnaponként, de ha bejelentkeznek, találunk időpontot. Érdekes, hogy külföldön jóval nagyobb a múzeum elismertsége, mint itthon, többen egy az egyben megvásárolnák a gyűjteményt. Ez azonban itt marad Gyomaend- rődön, hiszen még egyszer mondom, ez az életünk. Nyemcsok László Dombegyházon 1992 augusztusában alakult meg a földrendező bizottság, elnökéül Jenei Károlyt választották. A megalakulást követően kéthetenként ülésezett a 11 fős testület, a részvételi arány általában 80—90 százalékos volt. A bizottság nyilvántartásba vette a földigénylőket, ideiglenes földkimérést hajtott végre, és részt vett a földárverések előkészítésében, lebonyolításában. A nagyközségben 2249 hektárt jelöltek ki kárpótlásra: a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezetben 2148 hektárt, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. itteni kerületében pedig 101 hektárt. Az első árverést 1992. október 6-án tar- , tották, akkor 28 igényjogosult jutott termőföldhöz. Az eltelt időszakban még 12 alkalommal került sor földárverésre Dombegyházon, összesen 2029 hektár talált gazdára. Az új földtulajdonosok száma 369, az átlagos birtoknagyság 5,5 hektár. A licitálók minden alkalommal aranykoronánként 500 forintért tudtak termőföldet szerezni. Az árverések rendben zajlottak, a résztvevők kölcsönösen tiszteletben tartották egymás érdekeit. Az árverésvezetők elismeréssel szóltak a földrendező bizottság munkájáról és a licitre jelentkezők fegyelmezett magatartásáról. Mivel a 'parlament 1994. május 31-éig meghosszabbította a földkárpótlások határidejét, Dombegyházon is lesz még árverés, legközelebb 1993. december 16-án. M.Gy.
