Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-11 / 289. szám
àRÉKËS MEGYEI HÍRLAP MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1993. december 11., szombat Ikercsillagok alatt Száz éve született a szeghalmi gimnázium megteremtője, Nagy Miklós , András és Miklós napja között alig szűk hétnyi a tér, mintha azt jelképezné ez is, hogy szívünknek oly kedves, értelmünknek oly igen becses szülőföldünk arculatának nemzedékekre meghatározó viselői, Péter András, a halaspusztai parasztnábob és a szinte Széchenyi értékrendű alapítványának valósággá teremtője, Nagy Miklós, Alma Materünk feldajkáló igazgatója — ámbár életkorukban szinte fél évszázad mezsgyézte el egymástól őket—a sárréti magyarság jövőbesegítésének gyeplőszárát egymás kezéből vették volna át." Ezeket a szavakat a szeghalmi Péter András Református Reálgimnázium egykori diákja, a József Attila-díjas író, Tímár Máté írta néhai igazgatója születésének centenáriuma alkalmából. Azt is becsülettel megvallom, a cikk címét tőle kölcsönöztem. De ki is volt ez a nagyformátumú ember, aki végrehajtotta és számtalan kemény csatában meg is védte a gimnázium alapítójának, az egykori szeghalmi bírónak, Péter Andrásnak hagyatékát? Alighanem igaza van Tímár Máténak abban is, hogy hasonló nagyságrendű tett volt egy egész élet vagyonát egy gimnázium alapítására feltenni, mint azt létrehozni. Nagy Miklós 1893. december 13-án született a Bihar megyei Mezősason. Iskoláit itt kezdte, majd Nagyszalontán, az ottani gimnáziumban folytatta. 1911 -ben —jeles érettségi után — beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem mateHúsz évig volt igazgató matika—fizika szakára. Tanulmányait Münchenben, Lau- sanne-ban folytatta, majd az első világháborúban 36 hónapig harcolt az első vonalban, a hadifogság után 1920-ban szerzett tanári diplomát. Pedagógusi pályáját 1920 szeptemberében Mezőtúron kezdte, majd amikor Szeghalmon meghirdették az új gimnázium igazgatói állását, megpályázta és el is nyerte azt. 1926-ban került Szeghalomra és húsz éven keresztül volt a Péter András Református Reálgimnázium igazgatója. Nem volt könnyű reálgimnáziumot létrehozni Szeghalmon és bizony sokszor kemény csatákban kellett megvédeni azt. Ennek a harcnak volt méltó vezére Nagy Miklós. Már az iskola létrejöttekor kiderült, hogy az állam semmilyen módon nem támogatta az új gimnáziumot, az csak a Péter András-hagya- tékra és a református egyházra számíthatott. Jellemző történet, hogy már javában folyt az iskolaszervezés, Nagy Miklós már Szeghalmon volt, amikor 1926 nyarán Klebersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter táviratban tiltotta meg a gimnázium megnyitását. Ekkor Bal- thazár Dezső debreceni püspök azt mondta Nagy Miklósnak a letiltó táviratra, hogy „tedd zsebre ezt a marhaságot, fiam, és csináld az iskolát!”. Később még kétszer fenyegette a megszűnés veszélye az iskolát, ám egyik alkalommal sem járt sikerrel a felsőbb szervek akciója, a szeghalmiak — a nélkülözést, kevesebb fizetést is vállaló tanárokkal és az igazgatóval az élen — azonban megvédték iskolájukat. Az igazgató az intézmény létéért vívott harc mellett pedagógusnak is kiváló volt. Véleménye szerint — mint az a gimnázium ötvenéves jubileumára megjelent könyvből kiderül — „az iskola szellemi vezérségét egy jó tanári kar könnyen kivívhatja, csak egy feltételnek kell eleget tennie: biztosítsák a tanárnak az anyagi függetlenséget, s adjanak neki módot arra, hogy örömét lelje a munkában”. Kiváló tanárokat hívott Szeghalomra, akik haladó módszereket alkalmaztak. Az új tanárokat próbatanítás után vette fel, majd két hónap elteltével egy héten át minden órájukat meglátogatta. Ezek végén tanácsokat, segítséget kaptak a fiatal pedagógusok. A gimnáziumban rendszeresen tartottak bemutató tanításokat, azt is lehetővé tette, hogy tanárai más gimnáziumokban gyűjt- hessenek tapasztalatokat. Nagy Miklós igazgatósága alatt a Sárrét szellemi központja lett a Péter András Gimnázium. Sok ismert személyiség fordult meg Szeghalmon, köztük neves költők (Aprily Lajos), írók (Veress Péter, Kodolányi János, Szabó Pál). Talán a felsorolás is jelzi, hogy a népi írók szívesen látott vendégek voltak errefelé. Az ő igazgatósága alatt adta ki a gimnázium Sinka István, a fekete bojtár első verseskötetét, 1942-ben pedig a gimnázium évkönyvében Nagy Miklós mutatta be két versével együtt He- gyesi Jánost, a füzesgyarmati parasztköltőt. 1946-ban — Tildy Zoltán, egykori szeghalmi református lelkész, akkor köztársasági elnök javaslatára — a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára lesz. A „fordulat évében” felemeli szavát az iskolák államosítása ellen, ezért leváltják, nyugdíjba vonulásáig tanárként dolgozik Budapesten, 1975-ben bekövetkezett haláláig. Hamvait Szeghalmon, Péter András halaspusztai mauzóleumában helyezték örök nyugalomra. Végezetül ismét az avatott szavak mesterét, Tímár Mátét idézem, aki életrajzi regényében is szeretettel ír az „igazgató úrról”. Mostani ünnepi megemlékezésében a következőket olvashatjuk: ,Az ikercsillagok a jövendőre hagyatkoztak mindent, ami túlterült kimért életkoruk határán. S ha ez a hagyaték — éppen a hagyománnyá aszúsodás aranyfedezetével — egyre csak növekedik az időben, s még ígéretesebb jövendő szivárványuk a fejünk fölé. Hat, betölti rendeltetését, az Alma Mater körül várossá szépült a falu. Kiművelt emberfők sokasága hirdeti szerte, nemcsak a négy égtáj, hanem az öt világrész szegleteiben is, hogy valaha — majd száz esztendeje — testámentumot tett nemzetes Péter András uram, amit hét évtizede egy ifjan-bölcs tanárember iskolává valósított, s azóta a Csolt-nembéli Vata-iva- dékok földjére helybejött Európa, úgy, hogy gyökereiben, nyelvében, jellemén és magyarságán nem talált fészket magának a rozsda. S ezt az eleven valóságot a haláluk sem írhatja múlt időbe, hiszen közös alkotásuk újra—új rajainak észté ndéínkénti friss sereglése bizonyítja azt, hogy bennük élnek tovább, időtlen idcíkig...” Gila Károly Boldog születésnapot, művésznő! Telefoninterjú Pászthy Júlia operaénekessel Pászthy Júlia egyik remeklésének pillanatfelvételét látjuk. A Gyulai Várszínházban néhány éve Pergolesi: Az úrhatnám szolgálójában játszotta Zebina szerepét A Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekarral, Gál Tamás vezényletével lép fel december 12-én, vasárnap^ a Jókai Szín-, házban Pászthy Júlia. A műsoron Berlioz Római karneváljának nyitánya, Ravel Seherezádé dalai és Muszorgszkij—Ravel Egy kiállítás képei szerepel. Hétközben otthonában hívtuk fel telefonon a művésznőt. — A békéscsabai fellépésének dátuma — úgy tudjuk — egyben születésnapja is. Jelent- e ez valami többletet az Ön számára? — Valóban decemberül 2-én születtem, ezért úgy gondolom, egy szép ajándék ez. A MÁV szimfonikusokkal nagyon jó a kapcsolatom, különösen azóta, hogy Gál Tamás dirigálja őket. Ravel Seherezádé dalciklusát adom elő, az egész olyan, mintha valaki pasztellszínekkel festene, csodálatosan megkomponált zenemű Ravelé, amely visszaadja nekünk azt, ami a legnehezebb: a hangulatot. —Hogyan készül az előadásra? —Tökéletesíteni kell a megoldásaimat. A dal ritmusa tökéletesen alkalmazkodik a szöveg ritmusához, mindez franciául szól. Nekem, mint idegen nyelvűnek roppant nehéz feladatot jelent. Meglátjuk, hogyan sikerül, mindenesetre nagyon készülök. —Fel tudja idézni, mikor járt legutóbb Békéscsabán? — A belvárosi katolikus templomban léptem fel 3 évvel ezelőtt nyáron és — ha jól emlékszem —Haydn-műveket adtam elő. —Hogyan teltei az idei év, és jövőre mik a tervei? — Sok szép produkcióban énekeltem ebben az évben. Talán mondhatom, hogy termésbegyűjtés, aratás volt az 1993- as esztendő, hiszen 20 éve vagyok a pályán. Még nem csinálom rosszabbul, mint 10 évvel ezelőtt, ha majd úgy érzem, akkor abba fogom hagyni. A jövő? Az évad közepén vagyunk a Magyar Állami Operaházban, most nincs új szerepem. Irigylem nyugati kollégáimat, akik 5 évre előre tudják munkáikat, én olykor 5 percre előre sem tudom, mégsem akarok panaszkodni. —Művésznő, várjuk a vasárnapi hangversenyt! Sok sikert, és boldog születésnapot kívánunk! — Köszönöm. Boldogan megyek a Viharsarokba, mert Gyulán és Sarkadon nagyon sok barátom van, akik bizonyára ott lesznek december 12-én a Jókai Színházban. B.T. Tanulni pedig szükséges A nyilvános szereplés fortélyai A történelem során csak keveseknek adatott meg, hogy politikusként ösztönös viselkedésükkel is lenyűgöző hatással legyenek a tömegekre. Pedig a jó fellépés, a jó szónoki képességek nagyon fontosak, hiszen a választók megnyerése, egy-egy párt programjának népszerűsítése, elfogadtatása a tét... — A politikai élet mai szereplői korábban a civil életben valamely szakmát remekül elsajátítottak, de a nyilvános szereplés „tudományát” bizony tanulniuk kellett... — hangsúlyozza dr. Koncz Mária kormányfőtanácsadó, Katona Tamás államtitkár munkatársa, aki a vezető politikusok, államférfiak ilyen irányú képzését, felkészítését szervezi. — Három és fél évvel ezelőtt fogtunk ehhez.a munkához. Minisztereknek, államtitkároknak, sajtófőnököknek, szóvivőknek szerveztünk kommunikációs tréningeket az amerikai International Media Fund és a német Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával. A kiscsoportos tréningeket általában külföldön tartottuk, abból a gyakorlati megfontolásból, hogy ott semmilyen ürüggyel sem zavarhatják a „hallgatókat” hivatali teendőikkel. Az előadók többsége is külföldi szakember: pszichológusok, televíziós munkatársak. Olyanok, akik jól értik a nyilvános szereplés minden fortélyát. — Mondana néhányat a „tantárgyak" közül? — Például fontos témakör a külső megjelenés. Nem mindegy, hogy egy politikus hogyan öltözködik, milyen a hajviselete. A szélsőségektől mentes, elegáns, ápolt külső általában jó benyomást tesz az emberekre. Nagyító alá kerülnek a mozdulatok, a gesztusok is. Külön témakör a beszéd, a mondanivaló hatásos megfogalmazása, a sajtótájékoztatók levezetése, a nyilatkozatok, interjúk adása. — A tapasztalatok szerint miben kell a legtöbbet tanulniuk a magyar vezető politikusoknak? — A legtöbb gondot a terjengős, hosszú beszédek okozzák. Meg kell tanulni mindenkinek röviden, tömören fogalmazni, a mondanivalót hatásos stílusban kifejezni. Ugyancsak sok politikusnál tapasztaljuk, hogy kizárólag a munkára, a feladatokra koncentrálva nem törődnek eléggé a külsejükkel. Sokszor tűnnek fáradtnak, agyonhajszoltnak, miközben a választókra a kiegyensúlyozott, nyugalmat sugárzó megjelenés tesz igazán jó benyomást. N.Zs. Ferenczy Europress Lóránt János díjazott linómetszetei A XVII. Miskolci Sokszorosított Grafikai Biennálén megyénket Gubis Mihály és Lo- novics László szitanyomatokkal, Lóránt János színes linómetszetekkel képviselte. Lóránt János festőművész munkáiért a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díját kapta. Szabados Árpád grafikusnak, a budapesti főiskola tanárának ítélték a nagydíjat. A biennáléval párhuzamosan nyílt meg Miskolcon a budapesti Gaál József grafikus — a két évvel ezelőtti nagydíjas — egyéni kiállítása. Az idei rendezvény érdekessége volt még, hogy Újvidékről, Belgrádból és Szabadkáról hét művész hozta el óriás, 1 -2 méteres grafikáit. A Művészetek- Társadalom oldalakat Niedzielsky Katalin szerkeszti Fellini özvegye Federico Fellini özvegye, Guilietta Massina ismét kórházba került Közvetlenül a világhírű filmrendező temetése után, november elején vitték be a római Colombus kórházba. Innen néhány nap után hazakerült Most a kórház jelentése szerint állapota igen súlyos. Nemcsak a temetés és férje halála viselte meg, hanem az értesülések szerint sugárkezelést is kap FEB-FOTÓ
