Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-08 / 260. szám
Ma Szarvasról és környékéről, holnap Orosházáról tudósítunk a 7. oldalon 1993. NOVEMBER 8., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 260. SZÁM A Vigadóba beköszöntött az ősz Szombaton este Békéscsabán, a Vigadóban divatbemutatót tartottak, amelyen az ósz és a tél elengedhetetlen ruhadarabjait mutatták be a TT Divatstúdió manökenjei a 93—94-es évre jellemző fazonokban és színekben fotó: kovács Erzsébet Jogot sért az Országgyűlés hallgatása? Pótkárpótlás februárban Úgy tűnhet valamennyiünknek, hogy a kárpótlás ügye „kifutóban” van. Márpedig rendezni, értelmezni, újragondolni való ma is bőven akad. A következő hónapok kárpótlási menetrendjéről, a szabályok „finomításának” várható lehetőségeiről dr. Gondos Józseffel, a Békés Megyei Kárpótlási Hivatal vezetőjével beszélgettünk. SPORT melléklet 12-16. oldal Kit illet az örökség? — Nyolc évig éltem együtt élettársammal, akit a családja akkor vett magához, amikor már teljesen legyengült. Ezután a párom három hetet élt még, majd meghalt. Azt viszont tudni kell, hogy előtte a gyerekei soha rá se néztek az öregre (82 évesen gyomorrákban halt meg.) (6. oldal) A közönségvonzó Békéscsaba Szombaton délután Novotny Zoltán volt a Békéscsaba— FTC futballmérkőzés riportere, akivel a találkozó után interjút készítettünk. (15. oldal) Deme Zoltán / a MIEP elnökségében Horváth Lajost, az eddigi megbízott elnököt választották a szombati országos gyűlésen a Magyar Igazság és Élet Pártja ügyvezető elnökévé. A társelnök Csurka István, a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke lett. A két vezető mellett a küldöttek héttagú elnökséget is választottak, név szerint Réti Miklóst, Szabó Lukácsot, Bognár Lászlót, Bogdán Emilt, Polgárdy Gézát, Barsi Péter Pált és megyénk szarvasi országgyűlési képviselőjét, Deme Zoltánt. A tájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva Csurka István elképzelhetetlennek nevezte, hogy a MI- ÉP nem jut be a parlamentbe. — Szembe kell néznünk egy rendezetlen helyzettel — mondta. — Az Alkotmánybíróság az év elején arra kötelezte az Országgyűlést, hogy szeptember elsejéig módosítsa a kárpótlási szabályokat. Ugyanis az első kárpótlási törvény lehetővé tette, hogy a termőföld megművelésére öt évre vállalkozók a kimutatott és a jegyben részükre átadható kárpótlási összeg különbözetét is — amit elvinne a degresszió — megkaphatják utalvány formájában, ha föld- vásárlásra fordítják azt. Az Alkotmánybíróság februárban azt mondta, hogy ilyen megkülönböztetés nem tehető a kárpótlásra jogosultak között. Készen áll egy jogszabálytervezet, mely minden vállalkozóra kiterjesztené a lehetőséget, azaz bármilyen vállalkozás esetén járna a degressziós összeg. Az Ország- gyűlés előtt az egyenlőség biztosításának két útja áll. Elveheti a mezőgazdasági vállalkozóktól a már biztosított összegeket — ám ez valójában nem járható út. A másik megoldás a jog ki- terjesztése lehet. — Ez utóbbihoz lenne ma elegendő'pénze az országnak? — Hát igen, ha mindenki igényelné, 54 milliárd 400 millió forintra lenne szükség. Valóban gondot okozhat az összeg nagy sága. Persze, jegyről van szó. — Hivatala hol tart a kárpótlás ügyintézésében? — Befejeztük az első és a második kárpótlási törvény alapján benyújtott igények elbírálását. Egy év és négy hónap alatt 66 300 határozatot hoztunk. Mindkét törvény kapcsán 90-90 körüli lezáratlan ügyünk keletkezett, kivétel nélkül perek vannak folyamatban. A harmadik kárpótlási törvény alá tartozó ügyekből — melyeket röviden politikai ügyekként szokás említeni — 11 ezret elbírálásra átadott számunkra az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal. Várható, hogy még egy hasonló tételt eljuttatnak hozzánk. Ezzel meggyorsul az ügyintézés üteme. Szeretnénk valamennyit elbírálni még az idén, hogy a jogosultak a földárveréseken részt vehessenek. (Folytatás a 3. oldalon) A nép nevében? Azt mondja Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, mondjon le a kormány, írják ki a választásokat és döntsön a nép. Torgyán József, az FKGP elnöke meg azt mondja a szombaton megalakult Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Pártról — amely egyértelműen szemben áll pártjával —, hogy nincs mögötte tömeg. S hogy annak látszatát keltsék, mintha lenne, már egy hónapja toborozzák az embereket a földhivatalokban, gyorsabb ügyintézést, ezerötszáz forintot és vacsorát ígérve a megjelenteknek. Mi több, a kormánypártiságot hirdető egyesült kisgazda párt alakuló ülésére még az MDF és a kereszténydemokraták is elküldték embereiket — állítja. Mindezekből az derül ki, hogy az istenadta nép nem akar politizálni, bármennyire is kapacitálják. Akik eddig arra adták a fejüket, legfeljebb más zászlók alá ülnek, de számuk nem szaporodik. Pedig mindenki az istenadta népre vár. Majd ő dönt, bölcsen és megfontoltan, mert hát ugye végül is minden párt a népért, a nép nevében kíván cselekedni. A nép pedig magas ívben elkerüli a politikát. Nem hallgatja meg a szentbeszédeket, nem jár gyűlésekre, s félő, hogy szavazni is vonakodva fog elmenni, már ha elmegy. Akkor kérdem én, minek ez az oltári nagy felhajtás a választások előtt? A nép nevében, a népért és a nép nélkül... B. Sajti Emese Ötszáz szlovák dalos fújta Ekkora vendégsereget már régen nem fogadott a békéscsabai ifjúsági ház mint szombaton, amikor is a szlovák páva- és népdalkörök országos találkozóján 530-an léptek fel. A 38 településről érkezett 28 kórus ugyan egyenként hat perc fellépési időt kapott, de a találkozó így is a késő délutánba nyúlt. A csodálatos népviseletekben pompázó énekeseket az újratelepítésének 275. évfordulóját ünneplő Békéscsaba önkormányzata nevében Tóth Károly, a kisebbségi és érdek- egyeztetési bizottság elnöke köszöntötte, majd a rendezők nevében Mata Mihály, a Magyar- országi Szlovákok Szövetsége ügyvezető elnöke szólt a találkozó jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy a résztvevők nagy létszáma is bizonyítja, Magyar- országon ma is él a szlovák nyelv és kultúra, s a hagyományok őrzésének és ápolásának egyik legeredményesebb területe a népdal- és pávakör-moz- galom. E találkozónak azért Békéscsaba lett a helyszíne, mert a szlovákság együtt ünnepli a helyi polgárokkal az élet 275 évvel ezelőtti újrakezdését ebben a városban. A fellépők produktumait szigorú zsűri bírálta el. Josef Poto- car a szlovákiai Nemzeti Kulturális Központból érkezett, ahogyan Margarita Durindova is, Schofftschák Zoltán pedig Uzs- gorodból jött, ahol a művészeti szakközépiskola igazgatója. (Folytatás a 3. oldalon) Megkerült a méregkeverő A tettes tévedésből megcsapolta a metanolos tartályt Több száz liter veszélyes mérget loptak és ki tudja, mire fogják felhasználni — kaptuk a „fülest” szombaton délelőtt. A hír alapja a szeghalmi kábel- televízióban sugárzott felhívás volt, melyben arra figyelmeztették a lakosságot, hogy a MÓL Rt. füzesgyarmati egységéből nagy mennyiségű metanolt loptak el, amely erős méreg. A helyiektől a legkülönfélébb variációkat hallhattuk a lopás céljáról, a szeszfőzéstől kezdve a szomszédok megmérgezéséig. Ezt egy másik „jólértesült” kézből kontrázta, mondván, az ellopott mennyiség az egész város megmérgezéséhez elég lehet. Mindenesetre a szombati nap a metanol jegyében telt Szeghalmon és környékén. Metanol-ügyben természetesen megkerestük a legilletékesebbet, a Szeghalmi Rendőrkapitányságról Szántó Lajost. — Szombatra virradó éjjel kaptuk a bejelentést, hogy november ötödikén délután fél kettő és november hatodika éjjel egy óra között lopás történt a MÓL Rt. füzesgyarmati F—2- es gázgyűjtőjénél. Az ismeretlen tettes 277 liter metanolt vitt el, melynek értéke mintegy 55 ezer forint. Az igazi veszélyt az jelentette, hogy ez az anyag erős méreg. Ezért az azonnal meginduló forrónyo- mos kutatás mellett a térség településeinek is jeleztük a veszélyt. Az önkormányzatok vezetői a helyben szokásos módon felhívták a lakosság figyelmét a fokozott óvatosságra. (Folytatás a 3. oldalon) Kiállítás Erkel emlékére Számos érdeklődőt köszönthetett vasárnap délután Gyulán a Dürer Teremben dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató a nemzetközi ex libris kiállítás megnyitóünnepségén. A Gyulai 1-es Számú Általános Iskola énekkara után dr. Pocsay Gábor polgármester méltatta a városban működő, szellemi erőket összefogó kulturális társaságokat. Köztük a világra is kaput nyitó Dürer Társaságot, amely meghirdette az Erkel Ferenc alakját, művészetét idéző ex libris pályázatot. Javaslatára a jelenlévők egyperces néma főhajtással tisztelegtek a társaság egyik alapító tagja, Koszta Rozália festőművész emléke előtt. Erkel születésének évfordulóján hangulatokban, érzelmekben gazdag, témában, eszközökben változatos tárlatot nyitott meg dr. Dömötör János (Folytatás a 3. oldalon) léit ház előtt ••• ...Szarvas — itt éppen „zavarórepülést” csinál Pálinggal szemben — góljával ismét nyerni tudtak a békéscsabaiak a Fradi ellen. Ami legalább ilyen örvendetes, hogy — az öt előállított személytől eltekintve—botrány nélkül zajlott le az év egyik kétségtelenül legnagyobb Békés megyei társadalmi eseménye (Részletes beszámolónk a 16. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
