Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-17 / 268. szám
1993. november 17., szerda VISSZHANG / HIRDETÉS áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Olvasóink írják : ' Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. • • Ünneprontás? (Nyílt levél Papp János „Sarokba szorítva” című cikkére, amely írás a Békés Megyei Hírlap november 3-ai számában jelent meg.) Uram! (Elnézést kérek a megszólításén, biztos vagyok benne, hogy még mindig idegenül hangzik az Ön számára.) Engedjen meg néhány megjegyzést, mielőtt a szarvasiak igazságot tennének az újabb II. világháborús emlékműavató ünnepségével kapcsolatban, amire —fent említett cikkében —felszólította őket. Úgy látom, hogy Ön információhiányban szenved, ráadásul—úgy tűnik—hajlamos a dezinformációra. Csak nem az Egyenleg munkatársaival járt újságíró iskolába? Mit gondol, talán megkérdezhetett volna engem is, nem?! Az ünnepre váratlanul érkező, hívatlan vendégnek titulált. (Úgy emlékszem, nem tette meg ugyanezt a dabasi iskolaügy kapcsán az ottani önkormányzati ülésre érkező — az SZDSZ pártelnök szófordulatával élve — „szerény képességű" SZDSZ- es [KISZ-es] országgyűlési képviselők esetében.) Papp Úr! Vajon miért Tenne váratlanul érkező, hívatlan vendég az egyik 7000 lelkes szarvasi evangélikus gyülekezet lelkésze egy ilyen ünnepségen, ahol az elesettek ma még élő hozzátartozóinak—hivatás- ból fakadóan—mondhat valami vigasztalót, ráadásul az ünnepre személyes meghívást kapott többi keresztyén-keresztény felekezet, gyülekezet lelkészei, valamint a kalocsai—kecskeméti érsek, még a Békés megyei 5. sz. körzet egyénileg megválasztott országgyűlési képviselője is. Ezentúl még Ön is említi a polgár- mester — rám nézve egyébként cinikus — véleményét: „A Szarvas és Vidéke Hetilap hasábjain az egész várost” invitálták az ünnepségre, s a kegyeleti szertartásra, s hogy megemlítettem azt a tényt: sem Pintér János evangélikus esperest (Nyugatbékési Evangélikus Egyházmegye), sem pedig engem nem hívtak külön semmilyen tisztségemben, miért lenne ünneprontás? (Ún- neprontás szerintem az igazság, a tények elhallgatása, elferdítése.) Azt hiszem, hogy a polgármesternek és néhány hozzá hasonlóan gondolkodónak váratlan volt megjelenésem, ezzel is bizonyították, hogy alkalmatlanok a demokráciában elnyert tisztségek viselésére. (Nem lenne alkalmas arra Antall és Göncz sem, ha az ország érdekében nem tudnának tárgyalóasztalhoz ülni.) Különben jellemző a szarvasi önkormányzat vezetésére, hogy—hacsak nem saját üzletéről van szó — mindig utoljára lép. így az utcanevek változtatása, iskolaigazgató-váltás, egyházi iskolák indításának lehetősége, ivóvízhelyzet végleges megoldása stb. A fent említett cikkben a polgármester azt nyilatkozta, hogy a képviselő „egész idő alatt az alapítvány és ezzel együtt az emlékmű létrehozása ellen ténykedett”. Ez nem igaz. Kérdezze meg „A II. világháborús emlékműért” Alapítvány kuratóriumának elnökét, hogy gyülekezetünk hány forintot adakozott erre a nemes célra — egyébként gyülekezeti istentiszteleteinken elhangzott felhívásunk alapján. Ezért is érthetetlen, hogy más gyülekezeti vezetőkkel ellentétben gyülekezetünk egyik lelkésze sem kapott meghívást, így az egyik nagy evangélikus gyülekezet lelkészi képviselet nélkül maradt volna az ünnepségen. S hogy kihasználva a mikrofon adta lehetőséget, kérés nélkül szóltam az egybegyűltekhez? Civilben mindenképpen elmentem volna fejet hajtani az áldozatok emléke előtt és együttérezve gyászolni a még mindig könnyes szemű hozzátartozókat. Mégsem lehettem civilben. Az ünnepséget megelőző nap estéjén Pintér János esperes—telefonbeszélgetésünk alapján—megkért, hogy az egyházmegye nevében szóljak az egybegyűltekhez. Másrészt, amikor az ótemplomi gyülekezet egyik presbitere, az ünnepség levezetője meglátott, úgy megörült, hogy kezembe nyomta az áldozatok névsorának utolsó öt, mikrofonba olvasandó nevét. (Tehát két dolog miatt is beszélnem kellett.) Különben Szarvason újabban mindig két ünnepet kell tartani minden jelentősebb ügyben. 1992-ben két Tessedik-ünnep volt, az idén két II. világháborús emlékműavatás. Döbbenetes tény, hogy a leghitelesebb embert, a Don-kanyart is megjárt Kepenyes Györgyöt néhány nappal a mostani ünnep előtt temettük el. Ezt az ünnepet már nem érhette még. Viszont azt az elképzelését, amit még a fronton határozott el, hogy emlékművet állít elesett bajtársai emlékére, a Szarvas Városi Önkormányzat vezetése mindenképpen meg akarta akadályozni. Nem akarták ugyanis a város területére beengedni azt a csodálatos üzenetet hordozó alkotást, melyet a Kepenyes család egyik Mexikóban élő alkotó- művész tagja készített. Azt a pillanatot ábrázolja, amikor a lélek elhagyja a testet. E nagyszerű alkotást a megelevenítő lélek ünnepén, pünkösd másnapján avattuk Für Lajos ünnepi beszédével. Mennyi gáncsoskodás ellenére... A polgármester egy héttel az esemény előtt a helyi újságban közölt vele készült interjúban nem is említette az év eseményei között a Für Lajos neve által is fémjelzett ünnepet, de már akkor emlegette ezt a másikat! Ki is akkor az ünneprontó? Én nem szóltam a barátomnak, Balsai István igazságügyminiszter úrnak, hogy ne jöjjön el erre az ünnepre. Pedig megtehettem volna... Ugyanannak az ügynek többszöri emlékműavatása ugyanis elhomályosíthatja az eredeti elképzelés fényét. Mi is alkotta mondanivalóm gerincét? Ón szerint az a ,,békétlenség alkotta”, amely viszonyomat ,,a városi önkormányzattal és a városlakók jelentős részével szemben jellemzi”. Kutas Ferenc pedig a „Szarvas és Vidéke” november 12-ei számában e kérdésre így válaszolt: „A beszéd törzse: napi politika — a csatározások szintjén. A végén azért jut ideje egy imára is.” Szinte mondanom sem kell, mennyire bizonyítják ezekkel a megjegyzéseikkel, hogy mennyire értik a ,,csúsztatás” művészetét. Rövid beszédemben egy szót sem szóltam az önkormányzattal való kapcsolatomról. Az imádságot leszámín>a legalább kilencven százalékban Isten igéjét hirdettem Pál apostol efezusi levelének második fejezet 13—18. versei alapján, miután elmondtam bevezetőmben, hogy miért is vagyok meghívás nélkül is a szolgáló papok között. Beszédemnek nemhogy a gerincét nem képezte békétlenség, sőt inkább mindvégig Krisztus békéjét hirdettem, főképpen Pál apostolnak e gondolata alapján: „Krisztus a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést... Megbékéltette mindkettőt egy testben az Istennel, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában, és eljött és békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek... Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy lélekben az Atyához.” Ezzel kívánom Önnek is és a szarvasi polgármester úrnak is Krisztus békéjét, amely több, mint bármiféle földi béke. Azzal együtt mondom ezt, hogy nagyon sajnálom, de a hat évente esedékes gyülekezeti tisztségviselők választásának beiktatási ünnepségén a polgármester úr nem állhatott az oltár elé a beiktatandók közé, ugyanis az újtemplomi gyülekezet presbitériuma nem újította meg újtemplomi tiszteletbeli presbiteri státuszát. Ne haragudjon, de újságírói munkálkodása nyomán arra kell következtetnem, hogy Ön a ,,Munkásőrnek egy baja...” kezdetű munkásmozgalmi dalt nem csupán a Kossuth Rádióból ismerte meg, mint sok honfitársa. Ha megengedi, azt ajánlanám, hogy K. A. J. (Kiss A. János?) újságíró barátjával együtt —az objektív tájékoztatás érdekében, amely ügyért oly nagy erővel harcolnak — a kormánykoalíciós képviselők egy-egy előremutató, pozitív megnyilvánulását is értékeljék. Ezt az ,,ajánlásomat” remélem nem értik félre — újabb ügyes csúsztatással—a sajtószabadság megsértését emlegetve. Szeretettel: Deme Zoltán Ördöge van, Deme úr! Mi is szeretünk játszani... Kérjük hát meg együtt az olvasókat: becsüljék meg, hogy Deme Zoltán levelének mely mondatai nem tartalmaznak — hogy is mondjuk? — füllentést! A _ Kiss A. János—Papp János . 1. Az NBI Nürnberg-Budapest Befektetési Rt., mint alapkezelő, felajánlja a megye lakosságának a „Magyarország 2000" ingatlanalap jegyzését. A jegyzés még december 17-éig tart. Az alap jegyzése a befektetett pénz — ingatlanbefektetés révén — értékállóságát, értéknövelését, ezen túl adómegtakarítást is biztosítja, szép nyereményként egy Opel Vectra megnyerését lehetővé teszi havi egy sorsolással. 2. Az alapkezelő társaság fő tulajdonosa, a VIB Ver- mögensbildungs Investitions Beteiligungsaktien-ge- sellschaft Nürnberg, befektetői és szakmai körökben egyaránt elismert, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik az ingatlanokkal kapcsolatos befektetések és az ingatlanalap-kezelés terén. A VIB AG Nürnberg felügyelő bizottságának elnöke, prof. Dr. Carl Christian von Weizsäcker, a kölni egyetem energiagazdálkodási intézetének igazgató- ja. 3. A „Magyarország 2000" ingatlanalap — a kockázat minimalizálása érdekében — a tőkéjét az első fázisban elsősorban többfajta ingatlanba és az ország több helyén a következők szerint fogja befektetni: — lakásépítésre Budapest IX., XII. és XIII. városkerületében, Budafokon, Budaörsön, általában az épülő M-0 autópályán belüli, budai oldali zöldövezetben, Szentendrén, Esztergomban és az ország nyugati határán — orvosházak, orvosi rendelők építésére Budapesten, Sopronban, Győrött, Pécsett és Székesfehérváron — vegyes lakó- és üzletházak és kisipari helyiségek építésére Budapesten, Győrött, Sopronban, Keszthelyen, Nagykanizsán, Pécsett, Nyíregyházán. 4. Az ingatlanalapba történő befektetés elsőrendű feladata, illetve lényege a befektetett pénz értékállóságának a biztosítása. Az alap üzletpolitikája érvényesítse az elvet, mely szerint ingatlanok értéknövekedése erősebb lehet a mindenkori inflációs rátánál. Ezt az elvet alátámasztja, hogy Magyarországon az elmúlt 15—18 évben például a lakásárak növekedtek a legmagasabb mértékben, összességében a növekedés meghaladja az 1000%-ot. A lakásárak növekedése — néhány évet leszámítva — meghaladta a fogyasztói árak emelkedését, a lakásár-növekedés összesen kétszer akkora volt, mint a fogyasztói árak növekedése, tehát a lakások reálértéke nemcsak hogy nem változott, hanem növekedett. A lakásárak emelkedése — ugyancsak szinte minden évben — nagyobb volt, mint az OTP által nyújtott legkedvezőbb betéti kamatláb, összességében az eltérés közel háromszoros. A „lakásbefektetés" hozama tehát nemcsak rendre meghaladta a normál pénzbefektetés hozamát, hanem reálérték-növekedést eredményezett, míg a betétben történő befektetés negatív reálhozamúnak bizonyult. 5. A befektetés garanciajellegű tényezői: — az alapkezelő nem rendelkezik szabadon a rábízott pénz, illetve ingatlanvagyonnal. Minden ügylet kapujánál a letétkezelő ellenőrzi azt, hogy a tájkékoztató szerinti befektetési elveket betartja-e az alapkezelő a döntéseivel — az alapkezelő az ingatlanainak bérbevevőivel kizárólag olyan, legalább ötéves bérleti szerződéseket megköti, amelyek tartalmaznak egy, a mindenkori inflációs rátához igazított bérletidíj-progressziót — az alapkezelő több ingatlanalapot is létrehoz, így amikor nehezen értékesíthetőek az ingatlanvagyon egyes részei, a másik alap ezeket megveszi — az alapkezelő átlagosan az alap vagyonának 25%-át készpénzben, fix kamatozás mellett tartja, kihasználva a pénzpiac mindenkor legjobb lekötési lehetőségeit — az ingatlanvagyon maga egy erős garancia, a bankok is hitelek után garanciaként kérik. 6. Az alap tervezésének fázisában rendelkezésünkre állt adatok alapján 10 évre vetítve egy 400 százalékos értéknövekedést eredményezhet, amely az inflációs mutatók alakulása, az alap portfóliája összetételének és az éves hozam meghatározásának függvényében magasabb, de alacsonyabb is lehet. Az alap a lejáratkor kifizetendő értéknövekedésen túl 15% körüli éves hozam kifizetését tartja reálisnak. Minden felelősségteljesen befektetéseit tervező lakost csak abban biztathatjuk, hogy a pénzének egy részét hosszabb távon a legerősebb tárgyértékben, az ingatlanban helyezze el, így védve a vagyonát az infláció káros hatásaitól. A „Magyarország 2000" ingatlanalapot Békés megyében jegyezni lehet az OTP Békés Megyei Igazgatóságán, 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 3. Telefon: (66) 442-722, Polgári Bank Rt., 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. Telefon: (66) 321-577. Nagyon szívesen várjuk. További információkat ad az alapkezelő, az NBI Nürnberg-Budapest Befektetési Rt., 1114 Budapest, Fadrusz u. 4. Telefon: 165-6177. DR. HARALD DIEHLMANN, az NBI Nürnberg-Budapest Befektetési Rt. vezérigazgatója
