Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06-07 / 259. szám

BÉKÉS MEUVE! HÍRUp­KÖRKÉP 1993. november 6-7., szombat-vasárnap Erkel, Dürer szerencsét hozott Czigány György mikrofonja előtt a gyulai villamosmérnök, Huszár József FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nyugdíjasok a városról Békéscsaba nyugdíjas klubjai baráti találkozóval egybekö­tött városismereti vetélkedőt rendeznek november 8-án, hétfőn 15 órakor a Békési úti Közösségi Házakban. A klu­bok a Munkácsy Mihály Mú­zeum anyagából készültek fel. Simái Mihály a könyvtárban Simái Mihály író, a Kincskere­ső főszerkesztője lesz Békés­csabán, a Békés Megyei Könyvtár vendége november 9-én, 15 órakor. Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő 1993. november 11-én, csütör­tökön 15-től 17 óráig képvise­lői fogadóórát tart a Lencsési Közösségi Házban. Takarékossági vetélkedő (Folytatás az 1. oldalról) hegedülni tanult, csabai nyom­dászzenekarban játszott. Most, mint egyetlen jelentkező és nyertes a Filharmónia megyei kirendeltségének bérleteit, a gyulai könyvtár Erkelről szóló könyvajándékát vehette át. A Ki nyer ma? márciusban 25 éves lesz, tudtuk meg a műsorvezetőtől, túlvannak a hatezredik adáson. A jubile­um alkalmából könyv jelenik meg: református püspök, er­délyi zeneszerző, szlovákiai karnagy és még sokan mond­ják el véleményüket a műsor­ról. Az igen népszerű Czigány Györgyöt december 7-én visszavárják a gyulai könyv­tárba, amikor mint költő és író mutatkozik be. Sz.M. Jobb minőség, HBO mozicsatorna November 4-én a Szeghalmi 1. Számú Általános Iskolában a világtakarékossági nap alkal­mából a takarékossági vetélke­dőt rendeztek. Az alsó tagoza­tos gyerekek sokféle ügyességi játékban mérték össze erejüket. A sikeres rendezvényt az OTP és a a helyi takarékszövetkezet közösen szponzorálta. Átalakítás Akik az elmúlt napokban keres­ték fel az almáskamarási pol­gármesteri hivatalt, azok ta­pasztalhatták, hogy a lakossági ügyintézés egyetlen helyszí­nen, a házasságkötő teremben zajlik. E furcsa állapot oka, mint kiderült, hogy az épület irodái­ban régi, elavult, munkavédel- mileg is elfogadhatatlan vil­lanyvezetékek voltak. Felújítá­suk elkerülhetetlenné vált. Ez­zel párhuzamosan a falak meg­bontása miatt az önkormányzat rákényszerült a festés, meszelés munkálatainak megrendelésére is. Mivel a felújítás nem szere­pelt az éves költségvetésben, így egyezséget kötöttek a kivi­telezővel, aki a jövő évi elszá­molásig meghitelezi a közel 200 ezer forintnyi költséget. Földhaszonbérlet A mezőhegyesi képviselő- testület legutóbbi ülésén mó­dosította az önkormányzat tu­lajdonában levő földek ha­szonbérbeadásáról szóló ren­deletet. A módosítást az indo­kolta, hogy sokan szeptember 30-áig, a bérleti díj fizetésének határidejéig, nem rendezték a föld bérleti díját. Ezen hátralé­kok között pedig nagyobb összegek is szerepeltek. Ezért a javaslatként elhangzó márci­us 1-jei határidőt fogadta el a testület új befizetési határidő­ként, amely a bel - és külterüle­ti szántó művelési ágú földe­ket egyaránt érinti. A szándék pedig egyértelmű: ha valaki március 1-jéig nem fizet, az a következő évre nem bérelhet ilyen jellegű földterületet. „A GONOSZSÁG AZ ERÉNYT ÉS ÖNMA­GÁT SOHASEM IS­MERHETI MEG.” (Platón) — Megszületett a döntés, há­rom tulajdonos részvételével — Gulyás Gyula, a Békéscsa­bai Lakásszövetkezet és Bé­késcsaba Megyei Jogú Város — aláírták a Csaba Kábel Kft. megalakulását dokumentáló iratot, amely révén a már meg­lévő belvárosi és Lencsési-la- kótelepi kábelhálózat össze­kapcsolására, új fejállomás ki­építésére, többletszolgáltatá­sok bevezetésére, valamint fejlesztési lehetőségekre lesz mód a megyeszékhelyen. Minderről azon a tájékoztatá-. son esett szó, amelyet az ame­rikai HBO mozicsatorna bé­késcsabai indítása és a Csaba Kábel Kft. megalakulása al­kalmával rendeztek tegnap es­te a Fiume Hotelben. A tájékoztatón Domokos László, Békéscsaba alpolgár­mestere örömét fejezte ki, hogy a közgyűlés csütörtökön meghozta döntését, amellyel hozzájárult a ma minőségé­ben, rendszerében elavult bé­késcsabai kábeltelevíziós há­lózat rekonstrukciójához és a szolgáltatás minőségének ja­vításához. A továbbiakban a társaság gondjaira bízza az ön- kormányzat a rendszer fejlesz­tését és menedzselését. Steve Smith, a HBO marke­ting igazgatója bejelentette, hogy az országban a 36. kábel- rendszer a csabai, amely teg­nap este megkezdte a HBO mozicsatoma napi nyolcórás kísérleti sugárzását egyelőre a belvárosban, vasárnap este hattól pedig a Lencsésin is. Szólt arról is, hogy a HBO kódolt mozicsatorna, amely csak az előfizető döntésére vár. Sok mozifilm, rajzfilm, természetfilm sportprogra­mok láthatók nyolcórás napi műsorában, amelynek 85 szá­zaléka szinkronizált. A fejlesztésekről Gulyás Gyula számolt be. Első lépés­ként összekötik a Lencsési és a belvárosi rendszert, majd új, korszerű fejállomást építenek ki a vételi minőség javítására, amely munkálatokkal az év végéig végeznek. A jövő év első hónapjában átépítik a rendszert, hogy a szolgáltatást egyénivé tudják tenni. Ma hét­ezer, vasárnap már tízezer la­kásban élvezhetik Békéscsa­bán a kábeltelevíziós adáso­kat. E munkában a MATÁV is aktívan részt vett. A díjakról a lakászövetke­zet elnöke, Galovicz Mihály szólt. A HBO program havi 600 forintba fog kerülni áfával együtt, a dekóder letéti díja egyszeri 1400 forint lesz, amit a szolgáltatás lemondása után visszakap az előfizető. A rend­szerben 18-20 hónapig tartó átalakítást végeznek. A jami- nai kábelrendszer, ha alkalmas a csatlakoztatásra, szintén fog­hatja majd a HBO adásait. A kísérleti műsor alatt ügynökök keresik fel a rendszerbe bekap­csolt lakások tulajdonosait, s megkérdik, milyen típusú programcsomagot kívánnak előfizetni. A fogadáson Szlota József, a lakásszövetkezet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Csaba Kábel irodája az And- rássy u. 75 szám alatt, vagy a 445-566-os telefonon fogadja az érdeklődőket. B. Sajti Emese Oroján István kiállítása Békéscsabán Majd két évtizedbe tellett, míg a gyulai képzőművész, Oroján István ismét bemu­tatkozhatott munkáival Bé­késcsabán — mondta kö­szöntőjében dr. Grin Igor, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet igazgatóhelyettese a tegnapi Munkácsy Mihály Múzeumban megnyitott Oroján-kiállításon. A mű­vész geometrikus festményei légiesek, áttekinthetőek és lí­raiak. Képein, szobrain a forma genetikus elemzése, s azok különböző változatai alkotnak egészet—sommáz­ható Cs. Tóth János művé­szeti író megnyitóbeszéde. A tárlatot a nagyváradi Szabó Éva hegedű-, és tanára, Ma­rin Popescu zongorajátéka tette hangulatosabbá. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Víztisztító-avatás Szeghalmon Pénteken délelőtt került sor a Szeghalom—Füzesgyarmat kistérségi vízműrendszer áta­dási ünnepségére Szeghal­mon. Először Szeghalom pol­gármestere, Kovács Imre kö­szöntötte a megjelenteket, majd dr. Simon Imre, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dr. Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium helyettes államtitkára avató beszédében hangsúlyoz­ta, hogy egy országosan jelen­tős, szakmailag is példaértékű beruházás valósult meg. A ma­gyar parlament 1991-ben ho­zott döntést a települések ve­zetékes ivóvízzel történő ellá­tása ügyében, melynek része ez a mostani víztisztító, mely Európában, de talán a világon is egyedülálló módon nem­csak az arzéntől, hanem több­féle egyéb szennyezéstől is megtisztítja a nyersvizet. Dr. Pelcsinszki Boleszláv, a térség országgyűlési képviselője sze­rint az állam régi adósságának tesz eleget ezzel a víztisztító­val, melyhez nem elhanyagol­ható segítséget jelentett a me­gyei képviselők pártállásra va­ló tekintet nélküli kiállása a megye ivóvíz-tisztító programja érdekében. Ezután dr. Goda Péter, a KÖV1ZIG igazgatója bemutatta a telepet az érdeklődőknek, majd a program Füzesgyarmaton saj­tótájékoztatóval folytatódott. Nemzetiségiek találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Etelka, a Magyarországi Szlo­vákok Szövetségének titkára köszöntötte a több mint hatvan résztvevőt, akik az ország különböző tájairól érkeztek. Csipka Rozália, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala kormányfőtanácsosa a hivatal munkájáról tájékoztatta a klub­vezetőket. Kiemelte, hogy a hi­vatal a nemzetiségi közössé­gektől nagyon kevés jelzést kap, így valósággal fel kell ku­tatni gondjaikat, igényeiket. A résztevők előadásokat hallot­tak az egyén szerepéről a ha­gyományápoló közösségek­ben, a kisebbségi helyi közös­ségek működéséről, az eleki német kulturális hagyomány- ápolásról, s a szlovák hagyo­mánykincs életbentartásáról. A nap során dr. Pataj Pál festő­művész többségében Békés­csabát megörökítő munkáiból kiállítás nyílt a művelődési házban. B. S. E. Sarkad dicséretesen fejlődik Sarkadon, a Bartók Béla Mű­velődési és Szervező Központ épületében tegnap este köz­meghallgatásra invitálták a város lakosait, ahová a vártnál többen mentek el. Mint Tóth Imre polgármester bevezető szavaiban elmondta, a képvi­selő-testületnek nemcsak le­hetősége, de kötelessége is évente legalább egy alkalom­mal közmeghallgatást tartani. Ebben az esztendőben a testületi programokon átlago­san 80—90 százalékos volt a jelenléti arány, ami nagyon jó statisztikai adat. Az eredmé­nyesség súlyát növeli az a tény is, hogy a módszeresen (a lehe­tőségük szerint) legjobban fej­lődött négy település között szerepel Sarkad is. A további­akban a polgármester beszélt a város 1993. évi eredményei­ről, illetve a közeli tervekről, valamint a helyi hiányérzetek­re (például munkahelyhiá­nyokra) is kitért. Ezt követően a testületi bizottságok elnökei mondták el tapasztalataikat, majd a pénzügyi osztály veze­tője az 1994. évi tervezett költ­ségvetésről szólt. A lakosság közérdekű kérdései lapzártánk után hangzottak el. Magyari Sarokba szorítva Személyhez kötött félelem Járom a megye településeit és szomorúan tapasztalom, hogy akikkel szóba elegyedek, azok közül sokan félnek. Félnek, ki ettől, ki attól, legtöbben a létbizonytalanság­tól, a közbiztonság romlásától, a munkanélküliségtől. Ak­kor viszont megdöbbentem, amikor ez a félelem személyhez kötődött. Zsíros Géza neve nem ismeretlen a megyében. Kinek- kinek magánügye, hogy mi a véleménye róla, mint magá­nemberről. De az már kevésbé magánügy, hogy mit gondol - nak az országgyűlési képviselőről. S vélemények vannak, nem is akármilyenek! El is mondák nekünk, újságíróknak a hivatal élén állók éppen úgy, mint a munkanélküliek, a nyugdíjasok. Ez így is van rendjén, hiszen fene nagy demokráciában élünk, nem? A szólásszabadság fogalma is ismert, mi hát a baj? Az, hogy beszélgető partnereim többsége tart Zsíros Gézától! Kérdésemre, hogy ugyan miért a félelem, volt aki a közösségét látta veszélyben, aminek az élén áll, volt aki azt vette a fejébe, hogy az országgyűlési képviselő kidobatja az állásából, ha megtudja mit gondol róla; és volt a nyugdíja­sok között olyan, aki a gyerekeinek létét féltette tőle. Olyan véleményt is hallottam, hogy „gazdaságilag zse­bében tartja a megyét” a képviselő úr, s ahol a pénz — mondják — ott a hatalom. Hogy mennyi pénze van az országgyűlési képviselőnek, ez magánügy. Volt neki mit a tejbe aprítani abban a „régi rendszerben" is, miért ne lenne most? Mindenesetre én nem hiszek abban — míg az ellenkező­jét nem tapasztalom —, hogy akkora hatalma lenne a képviselő úrnak, amitől nekünk, közelében élőiknek félnünk kellene. Jól ismert a mondás: demokratának lenni annyit tesz, hogy nem félünk. A képviselő demokrata. O már nem fél tőlünk! (?) Béla Vali

Next

/
Oldalképek
Tartalom