Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
1993. november 30., kedd SPORT írékés megyei hírlap Szívmelengető mérkőzések a rideg őszben A rúgott és kapott gólok mindent elárulnak Ha az őszi szezonkezdetkor a „leg- elvakultabb” békéscsabai szurkoló azt állítja: ezüstérmes helyen fejezi be az első kört az Előre FC, alighanem — a legegyszerűbb szóval élve — kinevetik. Sokan féltették a csapatot a tavalyi sikeres év után, mások azt állították: kicsúszott eredmény volt a tavaszi szereplés. Egy tény, most bizonyította a gárda, hogy nem egy rövid tündöklés volt a tavaszi menetelés. Nemcsak a helyezés, hanem — ahogy Pásztor József is fogalmazott — a rúgott és kapott gólok is azt mutatják, összeforrt, vagy mégjobban összekovácsolódott az együttes. Ahogy máskor is tettük, ezúttal is arra kértük a vezető edzőt, értékelje a szezont! Pásztor edző a kispadon Az év csapata: Békéscsaba Az 1993-as esztendő tavaszi és őszi NB I-es eredménysorát, vagyis két különböző bajnokság fél-fél szezonjának mérkőzéseit figyelembe véve elkészítettük az esztendő képzeletbeli tabelláját. Ennek alapján az első helyen jobb gólkülönbsége révén a Békéscsabai Előre FC áll hetvenszázalékos teljesítménnyel, 42 ponttal az ugyannanyi pontot gyűjtött Vác FC- Samsung előtt. Hogy miért állítjuk: a Békéscsaba az év csapata? Nos a lila-fehérek az előző évi Magyar Kupa sorozatban a legjobb négyig jutottak, míg a Vác már korábban kiesett — éppen az előrések búcsúztatták a Duna-parti együttest. Az új kupasorozatban már szintén kiestek a váciak, míg a Pásztor-tanítványok a legjobb 16 közé jutottak. A tabellában azért csak 13 csapat szerepel, mivel a nyáron kiesett (Veszprém, Diósgyőr, Nyíregyháza), illetve felkerült (Haladás, Debrecen, Sopron) eredményeit nem vettük figyelembe, mivel ezek csak fél szezont játszottak a legmagasabb osztályban. Ugyancsak nem szerepel az elmaradt FTC— Debrecen és B VSC—ÚTÉ találkozó sem a táblázatban, (v. 1.) Az NB 11993-as „képzeletbeli” tabellája 1. Békéscsabai Előre FC 30 17 8 5 59—25 42 2. Vác FC-Samsung 30 15 12 3 55—29 42 3. Kispest-Honvéd 30 17 6 7 68—32 40 4. Ferencváros 29 17 4 8 52—30 38 5. Rába ETO FC 30 14 7 9 50—40 35 6-Csepel-Kordax 30 14 6 10 33—46 34 7.MTK 30 11 8 11 50—50 30 8. Siófoki Bányász 30 10 10 10 39—44 30 9. Videoton-Waltham 30 11 7 12 35—41 29 10. Pécsi MSC-Fordan 3& 8 11 11 33—42 27 11.Újpesti TE 29 7 8 14 32—41 22 12.BVSC-Dreher 29 7 8 14 30—50 22 13.Vasas 30 5 10 15 31—41 20 — Közhelynek illő kérdés, de nagyon egyszerű ilyen szezon után feltenni: elmondhatod, hogy elégedett vagy a csapat teljesítményével? — Egyértelműen elégedett voltam az őszi eredményekkel és a játékunkkal is — mondja Pásztor edző. — Talán annyi szépséghibája volt a dolognak, hogy a hazai mérkőzéseken nem mindig úgy szerepeltünk, ahogy illett volna. Amikor viszont a Pécset (5—0), a Csepelt (6—1) és a Videotont (5—0) legyőztük, akkor sziporkázóan játszott a csapat, gólerőseknek bizonyultunk, ami húsz éve nem volt jellemző a Békéscsabára. Senkit sem szeretnék külön kiemelni —Kik nyújtották a legmaradandóbb teljesítményt a 15 forduló alatt? — Egyénileg senkit sem szeretnék kiemelni, az ősszel igazi csapat voltunk. Ha az egyik mérkőzésen az egyik játékos nem hozta a maximumot, a másik pótolta, de a következőn viszont a korábban gyengélkedő vitte a hátán a gárdát. Talán egyedül Gricajukkal nem voltam elégedett, noha keveset játszott, de amikor bizonyítási lehetőséget kapott, akkor sem élt vele. Pedig több van benne. Ka- sik az ősz folyamán alig jutott szóhoz a hosszan tartó sérülés miatt, ezért az ő teljesítményét nem tudom értékelni. — A mezőny többi csapatához képest meglehetősen szűk játékoskerettel dolgozhattál. Ráadásul olykor éppenhogy akadt olyan, akit a kispadra ültess... —Tény, akadt olyan találkozó, nem is egy, amikor a Békésre igazolt fiatalokat kellett visszahozni, hogy legalább a kispadon üljön valaki. De abból a szempontból szerencsések voltunk, hogy egy-két játékosnál több egyszerre nem hiányzott sérülés vagy sárga lap miatt. Meg akik kimaradtak emiatt a csapatból, mindig volt, aki a helyükre lépve jól teljesített. Ha a védelemből hiányzott játékos, Zahorán oldotta meg jól a feladatot. Vagy a Kispest ellen Vá- czi és Kulcsár nélkülözése esetén a középpályások vették át a feladatot, így Vancea, Csató, Szarvas, Fodor... Amit tudunk, azon ne változtassunk! —Miben lépett előre a csapat a tavalyihoz képest? — Nem mondhatom, hogy bármiben is előreléptünk volna. De ez azért van, mert nem is akartam túlságosan megbolygatni a csapatot, mert az esetleg bonyodalmakhoz vezetett volna. Ügyanazt játszottuk, amit az előző bajnokságban, amivel újonc létünkre sikerült a legjobbak között megkapaszkodnunk. Azon a véleményem vagyok, ha egy csapat valamit tud, s ráadásul jól tud, azt ne akarjuk túl überelni. Egyébként is nem fiatal csapat a mienk, fizikálisán már nehéz fejleszteni a játékosokat. A szerkezetet pedig csak sérülés, betegség, eltiltás esetén bontottam meg. Főleg Kasik kiválása okozott gondot olykor a bal középpályán, ahol a fél csapatot kipróbáltam, attól függően, ki volt az ellenfél. — A 15 forduló alapján úgy tűnt: állóképpésségben legyőzte a csapat a mezőnyt! Ez nem előrelépés? — Valóban a legtöbbször fölülmúltuk ellenfelünket e téren. Ez annak köszönhető, hogy én ritkán veszek elő stoppert, azaz, nem csak egyszerűen futunk egy nagyot. Helyette is inkább labdát veszek elő, mert vallom, hogy azzal ugyanolyan jól lehet — futással együtt — növelni az állóképességet. Ráadásul szórakoztatóbb is, no meg kevésbé veszi észre a játékos, hogy alaposan elfáradt. Még olyan talajon is így edzünk, amilyen az utóbbi három hétben „meglepett” minket. Azt hiszem, ennek is köszönhető a legutolsó, Kispest elleni sikerünk. Mivel a jégen is edzettünk, jobban tudtunk a fagyos talajhoz alkalmazkodni, mint ellenfelünk. De egyébként is mindig úgy tréningezünk, mintha abban a pillanatban is versenyhelyzet lenne. — Melyik mérkőzések voltak a legszívmelengetőbbek? —Az ősz mérkőzései közül a Pécs, a Csepel és a Videoton elleni hazai, valamint a BVSC elleni idegenbeli 90 percek voltak. Mégpedig azért, mert remek napot fogott ki a-csapat, mindegyiken nagy gólkülönbségű győzelmet arattunk. Márpedig a szurkolóknak ez kell, így tudtuk maradéktalanul kiszolgálni őket. A Kispest elleni pedig azért tartozik ezek sorába, mert a legjobb játékosállománnyal rendelkező, tavalyi bajnokot fektettük kétvállra saját otthonában. A Ferencváros elleni meg azért „lóg ki a sorból”, mert annál fegyelmezettebben, annál nagyobb akarással talán egyszer sem küzdött a csapat. Igaz, volt ellenkező, vagyis keserű példa is, amikor ugyanúgy megcsináltak a játékosok mindent, de a kapufáról kifelé pattant a labda, s ez vereséghez vezetett. De ilyen a futball, ezt is bele kell kalkulálni. —Az átigazoláskor szerződtetett játékosok közül kik „érik mega pénzüket" ? — A nyáron igazolt játékosok közül Zahorán igazából csak hazatért, ugyanis kölcsön- játékosként volt az NB Il-es Szarvasi Vasasban. Vagyis az ő visszaigazolása nem került pénzünkbe. De ha már szóba került, talán annyit róla: sokszor hasznosan játszott. A Kaposvárról érkezett Udvarácz Milán nem volt túl drága igazolás, vele úgy vagyok, remélem hosszú távon bebizonyítja, hogy jó vásárt csináltunk leigazolásakor. Mi csábítja a szurkolókat? — Elég játékosod van, lesz változás a keretben? — Nem tervezünk változást, aminek legfőbb akadálya az anyagiak. Drága, már kész játékost igazolni nem tudunk, így marad a saját utánpótlás vagy az alacsonyabb osztályú csapatokban felfedezni a tehetségeket. A mostani utánpótlásunkat nehéz összehasonlítani a 10—20 évvel ezelőttivel, amikor egy Bán- fi, Miklya, Belvon, Kasik, Szarvas, Kanál került ki az ifjúsági csapatból. Egy visszaesés után most úgy látom, megint felfelé indultunk e téren. De azt is hozzá kell tennem: fiataljaink edzésmennyisége és intenzitása még mindig alacsony. Sokkal többet kell tenniük a magánéletben és az edzésen annak érdekében, ha a felnőtt csapatban hosszú távon gyökeret akarnak verni. Négy-öt fiatalt edzőmeccseken kipróbáltam, sőt La- urinyecz Norbert személyében újonc is debütált nálunk. Tehetségük révén — ha sokat dolgoznak — egy-két-három éven belül lehet helyük a csapatban. —Sok helyen panaszkodnak, elfogy a közönség a lelátókról. Talán a Békéscsaba ez alól most kivétel, hiszen 'a Ferencváros után itt volt tapasztalható a legnagyobb nézőszám. Demit lehet tenni annak érdekében, hogy visszapártoljanak a szurkolók a futballhoz? —Nálunk nem lehet különösebb panasz a közönségünkre. Igaz, ha a hazai meccsek közül többet hozunk, lehet, még többen kijöttek volna a további mérkőzéseinkre. S hogy országosan mit lehet tenni? Én vallom, inkább kapjon ki egy csapat 4—3-ra egy izgalmas, ira- mos, fordulatokban gazdag mérkőzésen, mint egy unalmas, csak a védekezéssel törődő 0— 0-lal végződő összecsapás szülessen. Igaz, ha kikap a csapat, az edzőt Magyarországon könnyen menesztik, míg a gólnélküli döntetlen „életet menthet”. De ez utóbbi nem nézőcsábító, az tény. —Az év elején, a tavalyi sikeres év után, nagyon szerényen úgy fogalmaztál: a nyolc között kellene végezni. Most ott vagytok a második helyen. Reális ez? —A rúgott és kapott góljaink is azt mutatják, rácáfoltak ajáté- kosok az elgondolásra. Bár tudom, hogy vannak nálunk jobb játékosokkal rendelkező csapatok az NB I-ben, de a mienk nagyon egységes, egyszerűen éhesek a sikerre. S ebben van az erőnk. De egy ilyen jó helyezésre, a pontok számára senki sem gondolt, talán még titkon sem. Marad az eredeti célkitűzés — Ezek után felülbíráljátok a célkitűzést? —Nem hiszem. Bár mindenki vágya az előrébblépés, de marad az eredeti célkitűzés. Mert most is azt mondom: egyelőre játsszuk tovább a bajnokságot! Ha az első hatban leszünk, elégedett leszek. Tudom, a vezetőink is sokszor kérdik, miért fogalmazok ilyen szerényen? Csak azt mondhatom, mint oly sokszor, a labda gömbölyű... Érhet mindkét pechszéria, lehet egyszerre sok sérültünk, s ha nem lesz kivel pótolni őket, jöhet vereség. —Ezek szerint sokaknak csak titkos vágya továbbra is a nemzetközi kupaszereplés lehetősége... ■ — Nem beszélünk erről, hosszú még a tavasz, mint mondtam. —Végül az utolsó kérdés: mi lesz a következő napok programja? — A bajnokság után egyhetes levezető jellegű mozgás lesz, majd háromhetes teljes pihenő következik. Január 3-án találozik újra a csapat, s kezdjük a felkészülést. Január 13-án tíz napra Cottbusba utazunk, ahol egy teremtornán veszünk részt, valamint négy szabadtéri nagypályás edzőmérkőzést játszunk német csapatokkal, köztük egy Bundesliga I. osztályú gárdával. Utána hazatérünk, s a tavaszi rajtig itthon készülünk sok felkészülési mérkőzéssel. Legalább 6—1 meccset szeretnénk játszani a márciusi rajt előtt. Jövőre egy fillérrel sem lesz több Ennyi győzelem vélhetően örömteli anyagi gondokkal jár a csapat háza táján. De hogyan is áll az egyesület az anyagiak terén? Erre a választ dr. Orosz Istvántól, a klub elnökétől kértük. — Talán úgy summázhatnám, a szerény, fél évre 22 milliós költségvetésünk ellenére megfelelő az anyagi helyzetünk. Sőt, túl is teljesítettük a célkitűzést, ugyanis néhány dolgot előbb kifizettünk. így például azoknál a játékosoknál, akik lakást vásároltak, cseréltek . vagy gépkocsit kívántak venni, előrébb hoztuk a szerződéskötési juttatás jövő év eleji részét. S tehettük ezt azért, mert -— főleg a szponzori támogatások révén — valamivel több volt a bevételünk, mint amit terveztünk. Merészebb anyagi terveink pedig csak arra az esetre vannak, ha a bajnokságban olyan helyen köt ki a csapat, ami a nemzetközi kupaszereplésre jogosíthatna... — Jövőre a fő szponzor, a békéscsabai önkormányzat jobban kinyitja a bukszát ilyen szereplés után? — Nemrégiben tárgyaltunk az önkormányzati vezetőkkel, akik megmondták: jövőre egy fillérrel sem tudnak többet adni. Támogatásuk két részből áll. Az egyik a létesítmény 11—12 milliós dotálása, amit egy vállalkozón keresztül kapnak a helyi sportegyesületek, a tornászok, az atléták, a vívók és sorolhatnám. Ennek egy hányada a miránk eső rész. A másik az évi 5,5—6 millió forintos közvetlen támogatás, ami jövőre ugyancsak nem növekszik. Jávor Péter Az egyik legnagyobb fegyverténynek a Ferencváros legyőzését tartják a csapat tagjai. Felvételünk is ezen a november eleji mérkőzésen készült, amint a zöld-fehérek védője, Hrut- ka és Váczi csatázik a labdáért, a háttérben Páling figyel FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin. Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Martin Feldenkirchen és dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; sportrovat: 451-114; telefax: (66) 441-020. Kiadói telefonszámok: (66) 441-545; hirdetés: 441-311: telefax: 450-198; telex: 83-312. Terjeszti a Magyar Posta és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 375 forint, egy évre4140 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross u. 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HÍJ ISSN 12151068
