Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
Obérés megyei hírlap GAZDASÁG 1993. november 30., kedd Szívügyük a természetvédelem, csak... Mindenki másképp gondolja...? Gondolatváltás négyesben. A képen balról: Kovács Péter, Kertész Éva, Szelekovszky László, Gál Imre Manapság az élet teremthet olyan furcsa helyzeteket, amikor — a közismert mondást alapul véve — nem a fától nem látjuk az erdőt, hanem mert kivágták. A fát is, az erdőt is. Doboz felé menet a kíváncsiság csak erősödik a hírlapíróban, vajon milyen kép tárul elé, ha jobbra kanyarodva — immáron gyalogosan — besétál az erdőbe, s megkeresi a legfrissebb fakivágásokat. Kísérői, segítői mind-mind szakemberek a maguk területén azzal a közös vonással, hogy életük, munkájuk a természetvédelemhez kötődik. E dicséretes és nemes cél azonban sok szálon megközelíthető, ami ellentéteket szülhet, szakadékokat teremthet. A természet védelmét azonban csak a párbeszéd, a közös gondolkodás szolgálhatja igazán. Ennek jegyében kértünk randevút Gál Imrétől, a Délalföldi • Erdészeti Részvénytársaság Körösvidéki Erdészetének vezetőjétől, Kertész Évától, a Megyei Múzeumok Igazgatósága természettudományi osztályának botanikusától, Kovács Pétertől, a dobozi erdő „gazdájától” és Szelekovszky László megyei természetvédelmi felügyelőtől. A téma pedig a szó szoros értelmében a lábunk előtt hevert: „talajt vesztett” az erdő egy szeletkéje, egy úgynevezett vágásérett csertölgyes. Hallgassuk előbb a természetvédelmi felügyelőt, mi a véleménye a kivágásról. Tarvágással vagy anélkül? — Mindenekelőtt leszögezem: nem az erdészek hozzáértését akarom megkérdőjelezni, biztos vagyok benne, hogy nem a természet ellen dolgoznak. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az országban Békés megyében található a legkevesebb erdő, mindössze“ 3,8 százalék. Tudom, hogy az erdészek számára fontos a kitermelt fa értékesítése, de az erdőnek nemcsak az a funkciója, hogy köbméterben számoljuk. Az is tény, hogy az erdészek egy 10 éves terv alapján dolgoznak, amely az aszályos évek kezdetén készült. Azóta hiányzik a víz, tehát még inkább szükség van az erdőre, kíméletre szorul. Véleményem szerint mellőzni kellene a dobozi erdőben is alkalmazott tarvágást, ami káros a természetre. Ha pedig az erdészet emiatt anyagilag hátrányba kerül, akár a természet- védelemre elkülönített központi pénzekből lehetne kiegyenlíteni. Gál Imre az erdészet oldaláról érvel: — Meggyőződésem, hogy itt a természet nem szenved csorbát. Azt a területet, ahonnan most kivágtuk a fákat, jövőre újratelepítjük. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy a normális, az idei tervbe beillesztett gazdálkodás része, amin vitatkozunk. A kitermelés másképpen nem oldható meg, mint tarvágással. Egyébként minden évben valamennyivel nagyobb területet telepítünk újra, mint amennyit kivágunk. Ezért még azt sem mondhatjuk, hogy a gazdálkodással csökken a megye erdőterülete. A fakitermelés fő feladataink közé tartozik az állami vagyon kezelése körében, aminek egyébként nyilvánvalóan sokan örülnek is. A fa ugyanis viszonylag olcsó és keresett tüzelőanyag. Ami pedig a kivágott csertölgyest illeti: 73— 75 éves, úgynevezett fagyléces, vágásérett fákról van szó. Nem tehettünk mást, kivágtuk őket. Életveszélyes fák Kovács Péter ez utóbbi gondolathoz csatlakozik: — A fák kiöregedtek. Számolnunk kell azzal, hogy egy idő után egyszerűen kidőlnek. Ezért nem is járulok hozzá, hogy az erdő szélén fasort hagyjunk, mert balesetveszélyes. Pósteleken is hagytak néhányat, félő, hogy egy óvatlan pillanatban valakire rádől. Az a véleményem, hogy a környezet- és természetvédelemben ennél sokkal súlyosabb problémák is vannak, amelyek megoldásra szorulnak. Kertész Éva a botanikus szemszögéből közelíti meg a problémát: — Ezen a környéken természetközeli, az eredetiséget megőrző növényvilágot találhatunk; tölgyet, kőrist, szilt, ártéri ligeterdőt. A doboz-marói erdő jó géncentrum, 80—90 lágyszárú növényfaj telepedett meg, sőt, az Alföldre lehúzódó hegyvidéki géncentrumokkal is találkozhatunk. A tarvágással ezek sérülhetnek, elpusztulhatnak, s egyáltalán nem biztos, hogy újra kialakulnak. Súlyosabb esetben a természet egyensúlya is megbomolhat. A géncentrumok áttelepíthetek Mint érzékelhető, az álláspontok alapvetően eltérőek, ám a beszélgetés néhány szempontból eredményes. Kiderül, hogy az értékes géncentrumok áttelepíthetek olyan erdőbe, ahol még nem vágják a fákat. Természetesen ehhez előzetes megbeszélés szükséges. Megtudjuk, hogy a tarvágás után nem tuskózzák ki a területet, ami a természetvédelem szempontjából is rendkívül kedvező. A végső összegzésben Gál Imre ismételten, határozottan kijelenti: az üzemszerű gazdálkodástól nem térnek el. Csupán pénz kérdése egyébként, hogy több erdőt telepítsenek. Szelekovszky László továbbra is fenntartja javaslatát, vagyis: módosítani a terven, s az ebből eredő kárt központi pénzből fedezni. Kertész Éva szerint ameddig Csak lehet, fenn kell tartani a géncentrumokat, a természetvédők segítségével térképen megjelölni ezek helyét, s figyelembe venni, alkalmazkodni hozzá a fakitermelés során. Magunk pedig csak bízhatunk abban, hogy az érintettek nem tekintik ellenséges álláspontnak egymás véleményét, s mostantól az említett néhány egyetértő gondolat szellemében igyekszenek szolgálni a természet védelmét a maguk szakterületén. László Erzsébet Frank Aponyi: r""AMIllMAY Hogyan lehet valaki )'“KSf sikeres vállalkozó? 18. $ ! Belső építészet és lakáskultúra Mielőtt megijednének ettől a címtől, előrebocsátom, hogy ez nem olyan munka, amit csak szakképzett belsőépítészek végezhetnek. Bárki megteheti ezt, akinek van érzéke a színekhez, formákhoz, anyagokhoz, akinek van fantáziája és vannak ötletei. Azt se gondolják, hogy azt a „luxust”, hogy belsőépítészt fogadnak, csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. Annak, hogy valaki lakását vagy házát belsőépítésszel tervezteti meg, számos előnye van. Egyfelől harmonikus, összehangoltan berendezett lakása lesz, másfelől pénzt takaríthat meg rajta. Igen ! Nemhogy többe, hanem kevesebbe kerül így a lakberendezés. Hogyan takaríthat meg pénzt egy lakberendező? Tudja, hol kell vásárolni, hol mi olcsóbb, hiszen ez a munkája. Nagyon sok olyan trükköt ismer, amellyel pénzt takaríthat meg, tudja, hol talál nem túl drága, mégis értékes kiegészítőket. A lakberendezések díja lehet órabér vagy a lakás berendezési költségének 10—15%-a. Hirdesse szolgáltatásait a telefonkönyben és újságban! Előbb- utóbb azonban szájhagyomány útján is terjedni fog az ön jó híre. Hangsúlyozza, hogy az ön segítségével nemcsak szebben, de olcsóbban is rendezheti be lakását! Nyomtasson névjegykártyákat! Építsen ki szoros kapcsolatot búrotboltokkal, lakásfelszerelésüzletekkel, akik ha ön rendszeresen vásárol tőlük, körülbelül 15% engedményt adnak! Szokjon hozzá ezenkívül, hogy szokatlan helyeken vásárol, használt áruk boltjában, bolhapiacon! Legyen kapcsolatban egy bútorfelújítóval, aki megjavít egyes darabokat, amiket például a bolhapiacon vett és így azok sokkal többet fognak érni! Sokféleképpen továbbfejlesztheti lakberendezési képességeit. Saját otthona, ismerősei lakása a legjobb terep erre, de tanulmányozhat szakfolyóiratokat, magazinokat is. A legfontosabb az, hogy pontosan megtudakolja megrendelőjétől, hogy milyen hatást akar elérni, majd mutassa meg neki, lehetőleg több verzióban, hogyan lehet azt a hatást elérni. Ha a munkához nagyobb átalakításra, falak átverésére, vízszerelésre stb. van szükség, álljon rendelkezésre néhány jó szakember telefonszámával! Munka közben sok tapasztalatot fog szerezni, tehát ne ijedjen meg, ha eleinte nem érzi túl biztosnak magát a dologban ! Mivel az ügyfeleinek gyakran fog tanácsot adni, hogy hol vásároljanak, ügyeljen rá, hogy ők is megkapják azt a 15% engedményt, amit ön kap. Ahhoz, hogy ön igazán sikeres legyen ebben a szakmában, a következő dolgok szükségeltetnek: művészi véna, rugalmasság, megértés és fantázia, hogy el tudja képzelni, mit akar az ügyfele, valamint képesség arra, hogy a meghatározott árhatárokon belül megvalósítsa ezeket az elképzeléseket. Minden munkájáról készítsen fényképeket, és ezeket következő munkáiban használja fel referenciául! (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. Mit mutatnak a KSH statisztikák Árak és a létminimum A fogyasztói árak 1993 októberében szeptemberhez képest 1,7 százalékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt 22 százalékkal nőtt az árszínvonal. Tavaly októberben 2,5 százalékos havi és 23,4 százalékos, tehát magasabb 12 hónap alatti árnövekedés mutatkozott. Októberben is érvényesültek az áralakulás tartós tendenciái: folytatódott az élelmiszerek árainak tavaly ősszel kezdődött nagyobb ütemű emelkedése, az élelmiszereken kívüli javak esetében pedig állandósult az árnövekedés mérsékelt üteme. Ebben a hónapban nem történtek érdemleges hatósági áremelések (a forint- leértékelés közvetlen áremelő hatása is csak szűk körben érvényesült). Az élelmiszerárak októberben — szeptemberhez képest — 3,1 százalékkal, a többi javak árai átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek körében a tavaly ősztől tartó áremelkedés leginkább a kenyérre, tejre, sertészsírra, cukorra jellemző. Az éllelmiszereken kívüli javak esetében tavaly és idén egyaránt mérsékelt, havonként 0,7—1,3% közötti áremelkedés következett be, ennél csak azokban a hónapokban volt nagyobb, amikor központi árintézkedések történtek (mint a kétkulcsos áfa bevezetése, a fogyasztási adók emelése, ártámogatások csökkentése és megszüntetése). A 12 hónap alatt átlagosan 22,0 százalékos árnövekedési mértéken belül az előző hónapokhoz hasonlóan az élelmiszerek áremelkedése a legmagasabb. Csaknem azonos mértékű a szolgáltatások áremelkedése is. Sokkal kisebb az átlagosnál a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia- hordozók 12 hónap alatti árnövekedése 11,2, illetve 15,1 százalék (a háztartási energia esetében az előző években ment végbe az átlagot messze meghaladó áremelkedés). Az év eltelt 10 hónapjában a fogyasztói árszínvonal átlagosan 22,8 százalékkal volt magasabb a tavaly január— októberinél. Figyelemmel a A leggyakoribb háztartástípusok létminimum-értékei 1993 október Egy háztartásra Egy főre jelenlegi tendenciákra, a hátralévő egy hónap áralakulása ezen a mértéken érdemlegesen nem változtat, 23 százalék körüli éves árindexszel lehet számolni. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 1993 októberében 46 ezer 900 forintot tett ki; ez az egy főre számolva 11 ezer 730 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. Az októberi áremelkedésekkel összhangban a létminimumérték növekedése szeptemberhez képest e családtípusnál 800, egy főre számítva 200 forint. A különböző—a táblázatba foglalt — családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállóknál, ez 1993. októberben 16 ezer 500 forintot tett ki é:y|i legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 1993 októberben 55 ezer 500 forint, egy főre számítva 9250 forint volt a létminimum. Aktív háztartások * városok községek forint városok községek 1 aktív korú felnőtt 16500 15 100 16500 15 100 1 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 25 400 23 900 12 700 11950 1 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 34 800 31800 11600 10600 2 aktív korú felnőtt 28 800 27 200 14400 13 600 2 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 38 700 35 600 12 900 11 870 2 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 46900 44200 11730 11050 2 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 53400 50100 10680 10020 2 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel 59200 55 500 9 870 9250 3 aktív korú felnőtt 42100 39000 14030 13 000 3 aktív korú felnőtt, 1 gyermekkel 50800 48000 12 700 12000 3 aktív korú felnőtt, 2 gyermekkel 58 800 55 100 11760 11020 3 aktív korú felnőtt, 3 gyermekkel 64600 60600 10770 10100 .3 aktív korú felnőtt, 4 gyermekkel NYUGDÍJAS HÁZTARTÁSOK** 70300 66000 10040 9430 1 személy 12 200 11 100 12 200 11 100 2 személy 21 100 19000 10550 9500 3 személy 30500 28100 10170 9 370 * = a gyermek 0—14 éves, a 15 évesnél idősebb személy felnőttként van figyelembe véve ** = aktív kereső nélküli háztartások Alapvető élelmiszereink árnövekedése 1992. 1993 aug. okt. jan. júl. aug. szept. ■ okt. 1 kg sertéscomb 282 352 373 272 302 354 378 1 kg sertésoldalas 166 215 235 193 215 250 270 1 kg sertészsír 50 66 116 79 80 91 102 11 napraforgó étolaj 74 77 93 90 93 93 94 1 kg normál kristálycukor 50 54 66 68 75 77 79 1 kg fehér kenyér 32 35 43 47 49 49 52 1 kg házi jellegű kenyér 38 42 49 53 55 55 58 11 tej (2,8%) 26 26 33 34 36 36 36
