Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-03 / 256. szám
BŰNBE(L)ESÉS 1993. november 3., szerda Akik a halat fogták, s akiket a rendőrök fogtak meg Lebilincselő felvételek „Egyelőre élménybeszámolónak tekintjük az első vallomásokat” — adott kimerítő helyzetjelentést az egyik zsa- dányí haltolvajbanda kihallgatásának első óráiról Tokai György rendőr őrnagy, a sarkadi megbízott rendőrkapitány. Amíg a hallgatagság kifejezetten jól áll egy halnak, kissé furcsa egy őrizetbe vett esetében. A kérdezettek megpróbáltak elúszkálni a nyomozók minduntalan beléjük akadó kérdései elől, ám akkorra már sűrű szövésű háló fogta őket körül: a rendőrök egy évnyi, hangyaszorgalmú gyűjtőmunkája. Harcsák a nap kétmázsás fogásából. A családi fotó két éve készült. Az még csak rendben volna, hogy feltehetően lopták a halat, de hogy ilyen bűnrossz felvételeket csináljanak róluk... A múlt hét elején igazán nagy fogásuk volt a sarkadi rendőröknek. A házkutatások során talált halmennyiség szót sem érdemel ahhoz képest, hogy a biharugrai halastavak rendszeres fosztogatóinak egyik díszes különítménye akadt a horgukra. Olyan ez a kis csapat, mint egy nagy család. Az is. A főkolomposok többsége ugyanis szoros rokoni kötelékben áll egymással. A vallomások alapján annyi máris kiderült: M. S„ M. J., M. M. zsadányi lakosok és társaik alaposan gyanúsíthatok legkevesebb másfél millió forint értékű nemes hal ellopásával. S akkor még nem szóltunk az orgazdaságra vállalkozó, hallopásra bujtogató vendéglősökről, halárusokról, akik többsége a megye településeiről került ki, de akad köztük más megyebeli, sőt budapesti is. M. J. valaha — 10 évig — brigádvezető volt a Biharugrai Halgazdaságban. Valami sikamlós ügye akadt 1990-ben a gazdaság halaival, ezért kívül került a kerítésen. Két és fél éve hasznosítja egykor szerzett ismereteit arra, hogy a maga szerény lehetőségeivel tehermentesítse a halgazdaságot a lehalászás és az értékesítés fáradalmaitól. Segítőtársai — B.F.,T. I.,N.S.,Cz. A.,L. I„ R. E., T. K. — maguk is a kis költséggel lebonyolítható halfogás meggyőződéses hívei voltak, nem szólva most a hal- pucolók népes hadáról. A lecsupaszított halakat hűtőládák nyelték el. (E kicsinek egyáltalán nem mondható halakat még nagyobbak, valóságos cápák: az orgazdák. A sor végén mi magunk állunk, akik a vendéglőkben szintén lenyeljük a halat, igaz busás áron. Sőt, adófizetőként még a gazdaság kára is az adófizetők, biztosítást leszurkolok pénzéből térül meg, ha megtérül egyáltalán.) Mind^a 36 éves M. J-re vallottak. Ő szervezte a holdfényes halászpartikat az ugrai tavakon, nála dolgozták fel a halászhajók legénységének is becsületére váló halmennyiséget, ő szervezte az eladást, ő osztotta el a pénzt. (Mi tagadás, nem került az egyenlősdit hirdetők demagóg uszályába.) A halgazdaságnál foglalkoztatott rokonok egyike rendre jelezte, hogy éppen melyik tóból halászták le a pontyot. Ilyenkor sekélyebb a víz, könnyebb a dolga a halászem- bemek, mégha orvul támad is. A halbarátok estére, éjszakára egy-két autóval kibandukoltak a tóhoz, s egy 10 méteres hálóval hozzáláttak a harcsák, süllők szabad rablásához. Zsákba szedték az árut, mely a csomagtartókban kötött ki. Állítólag jelzőőrt alkalmaztak, aki egy elektromos kutyasíppal adott jelt a tónál várakozók kutyájának. M. J. tagadja ezt. (Ha napközben feltűnt egy rendőr, halőr vagy más „illetéktelen”, működésbe lépett a risztó rendszerük: semmi balhé, míg a veszély el nem múlt ! ) Alkalmanként egy-két mázsa hallal gyarapodva tértek haza. Egy a fortélyaik közül: zsákot húztak a vergődő óriásharcsák fejére, amitől átmenetileg mozdulatlanná váltak. (A zsadányi hipnotizőrök legnagyobb harcsája közel 40 kilogrammos volt.) Az orgazdák általában 300 forintot fizettek a harcsa kilójáért, a süllő 500-at ért náluk. M. J.-t — akár legközelebbi „munkatársait” — tavaly már elítélték egyszer hallopásért. Mint mondja, azért építették elsősorban a rokonságra vállalkozásukat, mert a haszon nagyobbik része így a családban maradt, s kisebb volt a lebukás veszélye. (Mint látjuk, azért nem a nullával egyenlő.) A legfőbb munkaeszközt, a hálót a gazdaság területén „találták”. „Azért a halért meg kellett szenvedni” — panaszkodik egyikük. Korábbi lebukásuk következnényeit taglalva elmondja, hogy a bíróság vala- mennyiüket egy évnyi próbára bocsájtotta. Mit mondjunk, nem vált be... L. I. romantikus körülmények között került M. J. hálójába. Éppen orvhor- gászgatott, mikor ráköszönt a nagyfőnök a teliképpel ragyogó hold alatt: „Miért ne járnánk ezentúl együtt?” — mondták ki szinte egyszerre a boldogító igent. M. J.-t a kukoricaföldről szólította el a kötelesség — a rendőrök képében. Éppen böngészgetett. Zöld gumicsizmában, terepszín ruhában (az ilyesmi szinte semmit nem véd a nyomozók ellen), borostásan ül velünk szemben. Kizárt dolog, hogy róla mintázták volna a nyugalom szobrát. — Hol voltak a halőrök, amikor ki-kiruccantak a tavakhoz? — Aludtak a bódéban — szippant egy mélyet cigarettájába. ^ — Állítólag hivatásos határőr is akadt a szabadcsapatában. —Csak addig járt ki velünk, amíg határőr nem lett. Nem sokra megyünk egymással. Annyit azért elismer, hogy a családi fotóalbumból nagyhirtelenjében előkerült színes felvételeken, a tengernyi hal társaságában őket, a zsákmányszerzőket látjuk. (Kedves figyelmesség egy- egy családi fotó, különösen a gyanúsítottak részéről: a házkutatáson megtalált felvételek alighanem meggyőző bizonyítékul szolgálnának a világ bármely bírósága számára. Ráadásul gondosan megőrizték a halak eladásáról készült feljegyzéseket is.) Á halászlegény tehát most nem frakkban, hanem fogdában várja a jövőjét... Ruhája száraz, nyoma sincs rajta a tó nedvének, melybe éjjelente derékig kellett belegázolniuk. Persze, most is benne van, nem derékig, nyakig — a pácban. Kiss A. János A diszkóban leállt a zene, s a rendőrök minden lámpát felgyújtattak Irány az éjszaka! A rendőrautók egymás után gördültek ki a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság udvarából pénteken az esti órákban. Szarvas felé vették az irányt, ahol 3 21 órakor kezdődő eligazítás után nagyszabású közbiztonsági akciósorozat kezdődött a helyi rendőri erők, a főkapitányság beavatkozási alosztályának és a megyei for- galomeUenőrök részvételével. Egymás után érkeztek a csoportok a kocsmákhoz, diszkókhoz, ahol totális ellenőrzést hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy leállt a zene, minden lámpát felgyújtattak, a kiás bejáratokat rendőrök vigyázták mindaddig, amíg mindenkit nem igazoltattak. Megközelítőleg száz gyermek- és fiatalkorúval szemben intézkedtek, akik közül 58-at hazakísértek és átadták a szülőknek, de jó néhányat feljelentettek botrányos részegség, garázdaság és egyéb szabálysértések miatt. Néhány kocsmá- rosnak is mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia, mert fiatalkorúakat szolgált ki szeszes itallal. Míg a közbiztonságiak a kocsmákban razziáztak, addig a közlekedésiek sem tétlenkedtek. A várost ellenőrző— átengedő pontokkal zárták körbe, és a hálón 17 ittas vezető akadt fenn. A legnagyobb fogást egy ittas vezető kézre kerítése jelentett, aki ráadásul még lopta is az autót. így aztán őkéimét őrizetbe vették. A folytatás szombaton éjjel Békéscsabán következett, a rendőrök itt is hasonló szisztéma alapján dolgoztak. A két éjszakán közel ezer embert igazoltattak, a helyszíni bírság összege megközelítette a 100 ezer forintot. Az ittas vezetőkön kívül 15 személlyel szemben kezdeményeztek szabálysértési és büntető feljelentést különböző cselekményekért. L. E. Hol mér a traffipax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 6.00— 14.00 óráig, a második helyszínen 14.00—22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálat- szervezési okokból kivételesen változhatnak. November 4.: Mezőkovács- háza és környéke; Orosháza és környéke. November 5.: — ; Békéscsaba belterülete, valamint Szarvas és környéke. November 6.: — ; Békéscsaba belterülete, valamint Mező- berény és környéke. November 7.: Szarvasés környéke; Szeghalom és környéke. November 8.: Békéscsaba belterülete; Gyula és környéke. November 9.: Sarkad és környéke; Szarvas és környéke. November 10.: Gyomaend- rőd és környéke; Mezőberény és környéke. Cikcakk az utcán % az ehhez kapcsolódó — korábban elkezdett — mozgalmainkat kiszélesítettük. A gyerekek szívesen vesznek részt a munkában. — Tapasztaltak változást a felnőttek közlekedésében is? — Akcióink során félévkor érezhető volt az állampolgári közlekedési morál javulása. Döntően betartják a szabályokat és a notóriusan vétők mind jobban kiszűrhetők. Az új KRESZ módosításairól minA közlekedést is tanulni kell Ez az év a közlekedésbiztonság éve. Legalábbis arra kell törekednünk, hogy bebizonyítsuk: nagyobb odafigyeléssel, óvatosabb közlekedéssel, szervezett megelőző munkával csökkenteni lehet a balesetek számát. A mezőkovácsházi körzetben a statisztikai kimutatások szerint ez az elvárás szerencsésen bebizonynyoso- dott. A cél elérése érdekében sok új kezdeményezéssel találkoztunk a térségben, amelyekről Gyömbér Ferencet, a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetőjét kérdeztük. — 1988-tól fokozatos emelkedés mutatkozott a balesetek terén — mondta. — A kedvezőtlen számadat 1990-ben érte el a csúcsot. A közlekedésbiztonság évének célja, hogy számszerűen és belső struktúrájában is csökkenteni kell a baleseteket. 1990 után ugyan tapasztalni lehetett némi javulást, de ilyen pozitív eredményt, mint ez évben, még nem könyvelhettünk el. —Miben mutatkozott meg a változás? — Rendőri oldalról elsősorban a sűrűbb közterületi jelenlétben és a megelőző propagandaelőadások számának növekedésében. Húsz általános iskolával vettük fel a kapcsolatot, ahol a „Cikcakk az utcán” elnevezésű segédanyag felhasználása mellett bemutatókat, versenyeket szervezünk. Az óvodában játékos tesztlapokon ismerkednek a kicsinyek a helyes közlekedés szabályaival. Központi kezdeményezésre közlekedési szak- referensek által tartunk állandó kapcsolatot az intézményekkel. Mivel területünkön igen elterjedt a kerékpár, ezért den vállalatnál, üzemnél tartottunk előadást. Szigorítottuk a közutakon az ellenőrzést, és rendszeres akciókon „emeltük ki” a szabálysértőket a közúti forgalomból. Rendszeres közúti ellenőrzéseket szerveztek például a közlekedésfelügyelet szakemberei is, valamint jelentős az együttműködésünk az polgárőrök helyi szervezeteivel. — Milyen hatással voltak a szigorúbb intézkedések? — A jelenlegi helyzetkép szerint átlag 30—35 százalékkal csökkent a személyi sérüléses közúti baleseteink száma. Ezen belül 30-ról 10 százalékra csökkent az ittas vezetés. A legjellemzőbb baleseti okok: az elsőbbség meg nem adása, a figyelmetlen vezetés, a sebesség helytelen megválasztása és a szabálytalan kanyarodás. Akcióinkon elsősorban az új KRESZ-sza- bályok betartását ellenőriztük: sebesség, biztonsági öv, világítás. A legtöbb baleset térségünkben figyelmetlen, gondatlan vezetésből eredt. Másodsorban az elsőbbség meg nem adása, és utolsó helyen az út- és látási viszonyok figyelmen kívül hagyása áll. A statisztika azt is jól mutatja, hogy novemberben és decemberben kétszer annyi baleset fordult elő a délutáni órákban, mint délelőtt. Sosem szabad figyelmen kívül hagynunk a „látni és látszani” szabály betartását. Igaz, körzetünkben nincs főútvonal, de a ködös, szeles, esős időszakban kifejezetten előnyös a tompított világítás, és amit nem elégszer hangsúlyozunk, a biztonsági öv haszná- lata. Halasi Mária
