Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

BŰNBE(L)ESÉS 1993. november 3., szerda Akik a halat fogták, s akiket a rendőrök fogtak meg Lebilincselő felvételek „Egyelőre élménybeszámolónak te­kintjük az első vallomásokat” — adott kimerítő helyzetjelentést az egyik zsa- dányí haltolvajbanda kihallgatásának első óráiról Tokai György rendőr őr­nagy, a sarkadi megbízott rendőrkapi­tány. Amíg a hallgatagság kifejezetten jól áll egy halnak, kissé furcsa egy őrizet­be vett esetében. A kérdezettek megpró­báltak elúszkálni a nyomozók mindun­talan beléjük akadó kérdései elől, ám akkorra már sűrű szövésű háló fogta őket körül: a rendőrök egy évnyi, han­gyaszorgalmú gyűjtőmunkája. Harcsák a nap kétmázsás fogásából. A családi fotó két éve készült. Az még csak rendben volna, hogy feltehetően lopták a halat, de hogy ilyen bűnrossz felvételeket csináljanak róluk... A múlt hét elején igazán nagy fogásuk volt a sarkadi rend­őröknek. A házkutatások so­rán talált halmennyiség szót sem érdemel ahhoz képest, hogy a biharugrai halastavak rendszeres fosztogatóinak egyik díszes különítménye akadt a horgukra. Olyan ez a kis csapat, mint egy nagy csa­lád. Az is. A főkolomposok többsége ugyanis szoros roko­ni kötelékben áll egymással. A vallomások alapján annyi máris kiderült: M. S„ M. J., M. M. zsadányi lakosok és társaik alaposan gyanúsíthatok legke­vesebb másfél millió forint ér­tékű nemes hal ellopásával. S akkor még nem szóltunk az orgazdaságra vállalkozó, hal­lopásra bujtogató vendéglő­sökről, halárusokról, akik többsége a megye települései­ről került ki, de akad köztük más megyebeli, sőt budapesti is. M. J. valaha — 10 évig — brigádvezető volt a Biharugrai Halgazdaságban. Valami si­kamlós ügye akadt 1990-ben a gazdaság halaival, ezért kívül került a kerítésen. Két és fél éve hasznosítja egykor szer­zett ismereteit arra, hogy a ma­ga szerény lehetőségeivel te­hermentesítse a halgazdaságot a lehalászás és az értékesítés fáradalmaitól. Segítőtársai — B.F.,T. I.,N.S.,Cz. A.,L. I„ R. E., T. K. — maguk is a kis költséggel lebonyolítható hal­fogás meggyőződéses hívei voltak, nem szólva most a hal- pucolók népes hadáról. A le­csupaszított halakat hűtőládák nyelték el. (E kicsinek egyál­talán nem mondható halakat még nagyobbak, valóságos cá­pák: az orgazdák. A sor végén mi magunk állunk, akik a ven­déglőkben szintén lenyeljük a halat, igaz busás áron. Sőt, adófizetőként még a gazdaság kára is az adófizetők, biztosí­tást leszurkolok pénzéből térül meg, ha megtérül egyáltalán.) Mind^a 36 éves M. J-re val­lottak. Ő szervezte a holdfé­nyes halászpartikat az ugrai ta­vakon, nála dolgozták fel a ha­lászhajók legénységének is becsületére váló halmennyisé­get, ő szervezte az eladást, ő osztotta el a pénzt. (Mi taga­dás, nem került az egyenlősdit hirdetők demagóg uszályába.) A halgazdaságnál foglal­koztatott rokonok egyike rendre jelezte, hogy éppen me­lyik tóból halászták le a pon­tyot. Ilyenkor sekélyebb a víz, könnyebb a dolga a halászem- bemek, mégha orvul támad is. A halbarátok estére, éjszakára egy-két autóval kibandukoltak a tóhoz, s egy 10 méteres háló­val hozzáláttak a harcsák, sül­lők szabad rablásához. Zsákba szedték az árut, mely a cso­magtartókban kötött ki. Állító­lag jelzőőrt alkalmaztak, aki egy elektromos kutyasíppal adott jelt a tónál várakozók kutyájának. M. J. tagadja ezt. (Ha napközben feltűnt egy rendőr, halőr vagy más „ille­téktelen”, működésbe lépett a risztó rendszerük: semmi bal­hé, míg a veszély el nem múlt ! ) Alkalmanként egy-két mázsa hallal gyarapodva tértek haza. Egy a fortélyaik közül: zsákot húztak a vergődő óriásharcsák fejére, amitől átmenetileg mozdulatlanná váltak. (A zsa­dányi hipnotizőrök legna­gyobb harcsája közel 40 kilog­rammos volt.) Az orgazdák ál­talában 300 forintot fizettek a harcsa kilójáért, a süllő 500-at ért náluk. M. J.-t — akár legközelebbi „munkatársait” — tavaly már elítélték egyszer hallopásért. Mint mondja, azért építették elsősorban a rokonságra vál­lalkozásukat, mert a haszon nagyobbik része így a család­ban maradt, s kisebb volt a lebukás veszélye. (Mint lát­juk, azért nem a nullával egyenlő.) A legfőbb munka­eszközt, a hálót a gazdaság területén „találták”. „Azért a halért meg kellett szenvedni” — panaszkodik egyikük. Korábbi lebukásuk következnényeit taglalva el­mondja, hogy a bíróság vala- mennyiüket egy évnyi próbára bocsájtotta. Mit mondjunk, nem vált be... L. I. romantikus körülmények között került M. J. hálójába. Éppen orvhor- gászgatott, mikor ráköszönt a nagyfőnök a teliképpel ragyo­gó hold alatt: „Miért ne jár­nánk ezentúl együtt?” — mondták ki szinte egyszerre a boldogító igent. M. J.-t a kukoricaföldről szólította el a kötelesség — a rendőrök képében. Éppen bön­gészgetett. Zöld gumicsizmá­ban, terepszín ruhában (az ilyesmi szinte semmit nem véd a nyomozók ellen), borostásan ül velünk szemben. Kizárt do­log, hogy róla mintázták volna a nyugalom szobrát. — Hol voltak a halőrök, amikor ki-kiruccantak a ta­vakhoz? — Aludtak a bódéban — szippant egy mélyet cigarettá­jába. ^ — Állítólag hivatásos ha­tárőr is akadt a szabadcsapa­tában. —Csak addig járt ki velünk, amíg határőr nem lett. Nem sokra megyünk egy­mással. Annyit azért elismer, hogy a családi fotóalbumból nagyhirtelenjében előkerült színes felvételeken, a tenger­nyi hal társaságában őket, a zsákmányszerzőket látjuk. (Kedves figyelmesség egy- egy családi fotó, különösen a gyanúsítottak részéről: a ház­kutatáson megtalált felvételek alighanem meggyőző bizonyí­tékul szolgálnának a világ bár­mely bírósága számára. Rá­adásul gondosan megőrizték a halak eladásáról készült fel­jegyzéseket is.) Á halászlegény tehát most nem frakkban, hanem fogdá­ban várja a jövőjét... Ruhája száraz, nyoma sincs rajta a tó nedvének, melybe éjjelente derékig kellett belegázolniuk. Persze, most is benne van, nem derékig, nyakig — a pácban. Kiss A. János A diszkóban leállt a zene, s a rendőrök minden lámpát felgyújtattak Irány az éjszaka! A rendőrautók egymás után gördültek ki a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság udva­rából pénteken az esti órákban. Szarvas felé vették az irányt, ahol 3 21 órakor kezdődő el­igazítás után nagyszabású közbiztonsági akciósorozat kezdődött a helyi rendőri erők, a főkapitányság beavatkozási alosztályának és a megyei for- galomeUenőrök részvételével. Egymás után érkeztek a cso­portok a kocsmákhoz, disz­kókhoz, ahol totális ellenőr­zést hajtottak végre. Ez azt je­lenti, hogy leállt a zene, min­den lámpát felgyújtattak, a ki­ás bejáratokat rendőrök vi­gyázták mindaddig, amíg min­denkit nem igazoltattak. Meg­közelítőleg száz gyermek- és fiatalkorúval szemben intéz­kedtek, akik közül 58-at haza­kísértek és átadták a szülők­nek, de jó néhányat feljelentet­tek botrányos részegség, ga­rázdaság és egyéb szabálysér­tések miatt. Néhány kocsmá- rosnak is mélyen a pénztárcá­jába kell nyúlnia, mert fiatal­korúakat szolgált ki szeszes itallal. Míg a közbiztonságiak a kocsmákban razziáztak, addig a közlekedésiek sem tétlen­kedtek. A várost ellenőrző— átengedő pontokkal zárták körbe, és a hálón 17 ittas veze­tő akadt fenn. A legnagyobb fogást egy ittas vezető kézre kerítése jelentett, aki ráadásul még lopta is az autót. így aztán őkéimét őrizetbe vették. A folytatás szombaton éjjel Békéscsabán következett, a rendőrök itt is hasonló sziszté­ma alapján dolgoztak. A két éjszakán közel ezer embert igazoltattak, a helyszíni bírság összege megközelítette a 100 ezer forintot. Az ittas vezető­kön kívül 15 személlyel szem­ben kezdeményeztek szabály­sértési és büntető feljelentést különböző cselekményekért. L. E. Hol mér a traffipax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 6.00— 14.00 óráig, a második hely­színen 14.00—22.00 óráig vé­geznek méréseket. A helyszí­nek és az időpontok szolgálat- szervezési okokból kivétele­sen változhatnak. November 4.: Mezőkovács- háza és környéke; Orosháza és környéke. November 5.: — ; Békéscsa­ba belterülete, valamint Szarvas és környéke. November 6.: — ; Békéscsa­ba belterülete, valamint Mező- berény és környéke. November 7.: Szarvasés kör­nyéke; Szeghalom és környéke. November 8.: Békéscsaba belterülete; Gyula és környéke. November 9.: Sarkad és kör­nyéke; Szarvas és környéke. November 10.: Gyomaend- rőd és környéke; Mezőberény és környéke. Cikcakk az utcán % az ehhez kap­csolódó — ko­rábban elkezdett — mozgalmain­kat kiszélesí­tettük. A gyere­kek szívesen vesznek részt a munkában. — Tapasztal­tak változást a felnőttek közle­kedésében is? — Akcióink során félévkor érezhető volt az állampolgári közlekedési mo­rál javulása. Döntően betart­ják a szabályo­kat és a notóriu­san vétők mind jobban kiszűr­hetők. Az új KRESZ módo­sításairól min­A közlekedést is tanulni kell Ez az év a közlekedésbizton­ság éve. Legalábbis arra kell törekednünk, hogy bebizo­nyítsuk: nagyobb odafigyelés­sel, óvatosabb közlekedéssel, szervezett megelőző munká­val csökkenteni lehet a balese­tek számát. A mezőkovácshá­zi körzetben a statisztikai ki­mutatások szerint ez az elvárás szerencsésen bebizonynyoso- dott. A cél elérése érdekében sok új kezdeményezéssel ta­lálkoztunk a térségben, ame­lyekről Gyömbér Ferencet, a Mezőkovácsházi Rendőrkapi­tányság közlekedési alosztá­lyának vezetőjét kérdeztük. — 1988-tól fokozatos emel­kedés mutatkozott a balesetek terén — mondta. — A kedve­zőtlen számadat 1990-ben érte el a csúcsot. A közlekedésbiz­tonság évének célja, hogy számszerűen és belső struktú­rájában is csökkenteni kell a baleseteket. 1990 után ugyan tapasztalni lehetett némi javu­lást, de ilyen pozitív ered­ményt, mint ez évben, még nem könyvelhettünk el. —Miben mutatkozott meg a változás? — Rendőri oldalról elsősor­ban a sűrűbb közterületi jelen­létben és a megelőző propa­gandaelőadások számának nö­vekedésében. Húsz általános iskolával vettük fel a kapcso­latot, ahol a „Cikcakk az ut­cán” elnevezésű segédanyag felhasználása mellett bemuta­tókat, versenyeket szer­vezünk. Az óvodában játékos tesztlapokon ismerkednek a kicsinyek a helyes közlekedés szabályaival. Központi kezde­ményezésre közlekedési szak- referensek által tartunk állan­dó kapcsolatot az intézmé­nyekkel. Mivel területünkön igen elterjedt a kerékpár, ezért den vállalatnál, üzemnél tar­tottunk előadást. Szigorítottuk a közutakon az ellenőrzést, és rendszeres akciókon „emeltük ki” a szabálysértőket a közúti forgalomból. Rendszeres köz­úti ellenőrzéseket szerveztek például a közlekedésfelügye­let szakemberei is, valamint jelentős az együttműködésünk az polgárőrök helyi szerveze­teivel. — Milyen hatással voltak a szigorúbb intézkedések? — A jelenlegi helyzetkép szerint átlag 30—35 százalék­kal csökkent a személyi sérüléses közúti baleseteink száma. Ezen belül 30-ról 10 százalékra csökkent az ittas vezetés. A legjellemzőbb bal­eseti okok: az elsőbbség meg nem adása, a figyelmetlen ve­zetés, a sebesség helytelen megválasztása és a szabályta­lan kanyarodás. Akcióinkon elsősorban az új KRESZ-sza- bályok betartását ellenőriztük: sebesség, biztonsági öv, vilá­gítás. A legtöbb baleset tér­ségünkben figyelmetlen, gon­datlan vezetésből eredt. Má­sodsorban az elsőbbség meg nem adása, és utolsó helyen az út- és látási viszonyok figyel­men kívül hagyása áll. A sta­tisztika azt is jól mutatja, hogy novemberben és decemberben kétszer annyi baleset fordult elő a délutáni órákban, mint délelőtt. Sosem szabad figyel­men kívül hagynunk a „látni és látszani” szabály betartását. Igaz, körzetünkben nincs főút­vonal, de a ködös, szeles, esős időszakban kifejezetten elő­nyös a tompított világítás, és amit nem elégszer hangsúlyo­zunk, a biztonsági öv haszná- lata. Halasi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom