Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

«Sc gKÉS MEGYEI HÍRLAP 1 1 KÖRKÉP 1993. november 29., hétfő | Fórum a felsőoktatásról Regionális fórumot szervezett mára, november 29-én, hétfőn fél 12 órai kezdettel Békéscsa­bán, a Körösi Csorna Sándor Főiskola a felsőoktatás aktuá­lis problémáiról. A fórum elő­adója dr. Kubocs Imre egyete­mi tanár, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium állam­titkár-helyettese. Szlovák karikatúrák A trencséni Lubomír Kotrha karikatúráiból nyílik kiállítás december 2-án 15 órakor Bé­késcsabán, a Meseházban. A nemzetközi díjakkal rendelke­ző művész tárlatát Somogyi Józsefné, a polgármesteri hi­vatal nemzetiségi referense nyitja meg. Testületi ülés Ujszalontán Az újszalontai képviselők de­cember 2-án 13 órakor a pol­gármesteri hivatal épületében találkoznak egymással. Ülésük napirendjén többek között az építési hatósági tár­saságban való tömörülés felül­vizsgálata, a köztisztviselői jogállásról szóló törvény meg­tárgyalása, a gyergyószent- miklósi település támogatása és a jövő évi költségvetési kon­cepció elfogadása szerepel. Képviselői beszámoló Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő 1993. de­cember elsején este hat órakor Szeghalmon, a volt ifjúsági házban képviselői beszámolót tart. Kerékpárost ütöttek el Békéscsabán, a Tinódi utca— Kazinczy utca kereszteződé­sében nem adta meg az elsőbb­séget a gépkocsival közlekedő D. M. és elütötte a 67 éves F. M.-né békéscsabai lakost, aki kerékpárral haladt. A baleset következeiében az asszony sú­lyos sérüléseket szenvedett. Lángolt a kolbász is Mezőberényben, a Rákóczi út 10. szám alatt gyulladt ki egy 12x4 méteres melléképület szombaton délelőtt. A tűz kö­vetkeztében 11 ezer zsák égett el és a húsfüstölőben lángra kaptak a kolbászok is. A kelet­kezési okot és a kárértéket vizsgálják. Tegnap, az esti órákban Bé­késcsabán a Kemény utca 23. szám alatt egy 1500-as Lada motortetében elekrtomos hiba következtében elégtek a veze­tékek. A kár nem jelentős. „BÁRMIT TANULSZ, MAGADNAK TANULOD.” (Petronius) A Lottó Unió tájékoztatása szerint a 47. heti Ausztria Lot­tó nyerőszámai a következők: 4,9,14,16,36,42. A pótszám: 33. Jókerszám: 773780. Felszentelték a festett imát (Folytatás az 1. oldalról) az adományokat. Emlékeztet­te a híveket arra, hogy az építés csak akkor érte el célját, ha a templom a hívek igazi otthona lesz, vagyis nem csak ünnep­napokon, hanem hétköznapo­kon is kellően látogatják. Szentbeszédében a püspök ki­tért az egyház hivatására, a fiatal nemzedék nevelésében és az elesettek gyámolításá- ban. Távolabbi — az egyháza­kon is túlmutató, nemzeti — összefüggésben gondolkodva kijelentette: soha nem volt ak­kora szükség az összefogásra, mint napjainkban, e templom építése legyen ennek kifejező­je és örök emlékműve. A templomszentelés hagyo­mányos szertartássorozatának végén százak áldoztak. A jami- naiak nagy részvételére jellem­ző, hogy míg Gyulay Endrétől a frissen felszentelt oltárnál, ad­dig Szigeti Antal esperestől és Guliga György plébánostól a sorok között vehették át a hívek a szentelt ostyát. Á. Z. A szertartás végén százak áldoztak Kegyelemdöfés a kistelepüléseknek? (Folytatás az 1. oldalról) van ez? Vagy az egészségügy kérdése. Hat-hétszáz ember után annyi kártyapénzt kap az orvos, amennyitől csak elme­nekül hetedhét határra. Pedig az elöregedett településeken van a legnagyobb szükség or­vosra, de alig tudunk egy tisz­tességes vérnyomásmérőt be­szerezni! — Ón nem csupán Puszta- ottlaka gondjait sorolja. — Harminchárom kiste­lepülés érdekeiért szólok, ahol kétezer alatti a lakosságszám. Nálunk Ottlakán az emberek 67 százaléka nyugdíjas, több a munkanélküli, mint máshol. A helyzetünk elég tipikus. Vi­dékről bejárót nem szívesen alkalmaznak a városokban, van ott elég választék a mun­kásokból. Nekünk kellene pénzt szerezni az intézmények fenntartására, s eddig próbál­tunk is, de a nincs nagy úr. A megye segített, amiben tudott. — Tudomásom szerint az egészségügyről és az oktatás­ról egyaránt készült felmérés a kistelepülések esetében. — Igen, ennek alapján pró­bálunk cselekedni. A gyereke5 ink továbbtanulnak, elsősor­ban szakmunkásképzőbe és a román gimnáziumba jelent­keznek. Nemzetiségi hagyo­mányainkat éltetjük, szoros a kapcsolatunk egy romániai te­lepüléssel. Jártak nálunk a nemzetiségi és a népzenei na­pon is. 1990. áprilisában lettünk önállóak, azóta azért sokat fejlődtünk és a nemzeti­ségek a legnagyobb barátság­ban élnek egymással. Bőví­tettük a villanyhálózatot, rava­talozót építettünk, szélesí­tettük a bekötőutat, a napközi­otthonban főzünk a gyerekek­nek, az időseknek. A képvise­lőnk, Remport Katalin kiáll mellettünk, ő is tudja, hogy a hitelekből gazdálkodni nem vezet jóra. — Öntől tudom, hogy 1960- ban még 1800-an éltek Ottla­kán, most pedig 570-en... — Nem látnak perspektívát a fiatalok abban, hogy hazajöj­jenek. Mégsem hagyhatjuk el­sorvadni az oktatást, az lenne a település kegyelemdöfése. Fejleszteni kellene az infra­struktúrát, az utakat, a telefon- hálózatot. Az emberek elsze­gényedtek és nem tudtak fel­készülni a magángazdálko­dásra. Persze ezeket nem azért mondtam el, mintha csak a sült galambra várnánk, nem ülünk a babérainkon mi sem, tesszük a dolgunkat, de a gondokról igenis beszélni kell! Bede Zsóka A művelődési házak szükségessége beigazolódott (Folytatás az 1. oldalról) művelődést. Az intézmények és technikai eszközök állagá­nak szinten tartása és fejleszté­se kiemelten fontos feladat. A működés folyamatossága és kiegyensúlyozottá tétele érde­kében szükséges a szakmailag megalapozott finanszírozás biztosítása. Ugyanakkor a mű­velődési házi tevékenységek bővülése és a fenntartási kia­dások növekedése mellett az önkormányzati pénzforrások szűkülése tapasztalható. Egyes esetekben a pályázati, alapítványi források kiürülé­se, zártkörűvé válása és átpoli- tizálódása akadályozza a le­hetséges anyagi pénzforrások megteremtését. Földiák András, az egyesület elnöke sajnálatát fe­jezte ki, hogy a pártok művelő­déspolitikusai részvételével megrendezett fórumon — a meghívások ellenére — a kor­mánykoalíció pártjai nem kép­viseltették magukat. Ezt olyan jelzésnek fogják fel, hogy nem kívánnak szembesülni az el­rontott művelődéspolitika kö­vetkezményeivel. Ny. L. Mire is jó a kollektív szerződés? A Békés Megyei Gabonaforgal­mi és Malompari Vállalat egy­kori dolgozói nagyon is tudják, mire lett volna jó a kollektív szerződés, de nekik nem volt. A vállalat — ma úgy mondják — álprivatizációja során ez ékesen bebizonyosodott. Most másod­fokon a Munkaügyi Bíróságon keresik igazukat. Az Agrimill Rt.-hez került hatszáz dolgozónak viszont no­vember 25-én megszületett a kollektív szerződése, amely a Munka Törvényköny vében biz­tosított jogoknál is többet nyújt néhány passzusában a dolgo­zóknak. Ehhez persze az kellett, hogy belátta a magántársaság is, csak rendezett viszonyok között le­het eredményesen gazdálkodni. Úgy szokták ezt mondani, a munkabéke feltétele egy jó bel­ső szabályozás. A Gabonafor­galmi és Malomipari Dolgozók Szakszervezete helyi szerveze­te kötötte meg a kollektív szer­ződést több hónapon át tartó egyeztetéseket követően ezt a határozatlan idejű szerződést — tájékoztatta lapunkat Engel­hardt Ferenc titkár. A szerző­désben többek között szerepel, hogy a munkaszerződéseket írásban kell rögzíteni, a túlmun­ka díjazása a törvényben megál­lapítottnál kedvezőbb, a gabo­naipari hagyományoknak meg­felelően biztosítják a munkaru­hát, havonta mindenki 1600 fo­rint étkezési hozzájárulást kap, a képzett létszámnál 1500 fo­rintban határozták meg szemé­lyenként a szociális támogatás mértékét, aktív dolgozó elhalá­lozása esetén a család 10 ezer forint támogatásban részesül. A dolgozók természetbeni vásár­lási kedvezményt is kapnak rizsre és lisztre. Kár, hogy sok helyütt hiány­zik még ez a fontos dokumen­tum. B. S. E. Lány a diákigazgató Szeghalmon Véget értek Szeghalmon a Péter András Gimnáziumban a ha­gyományos András-napok. Az iskolaalapító nevenapját az idén is gazdag programmal kö­szöntötték a diákok. Új kezde­ményezésük, hogy egy napra elhívták egykori tanáraikat mostani iskolájukba egy kis be­szélgetésre. Közben teljes erő­vel folyt a választási kampány a diákigazgatói címért, a legfan­tasztikusabb ötletekkel. A leg­jobban a IV/D osztály tudta je­löltje mellé állítani a többieket, így—az András-napok történe­tében először—egy lány, Faze­kas Renáta lett három napra az iskola igazgatója. Csütörtökön számos programmal folytató­dott a vidám kavalkád, komoly dolgokkal vegyítve. Érdekes színfolt volt a fideszes Deutsch Tamás rendhagyó történelemó­rája, majd pénteken Dinnyés József megzenésített Sinka- verseket adott elő. Kedves Előfizetőink! g Tájékoztatásul ismét közöljük a Békés Megyei \ Ajf ' Hírlap terjesztőhálózatának ügynökségeit a hozzá WBßif tartozó településekkel. A terjesztéssel kapcsola- JM« tos kérdéseiket, észrevételeiket közvetlenül az 'rW ügynökségeknél is megtehetik. 1. sz. ügynökség (vezetője: Borbély Éva, Békés, Veres P. tér 8/b): Mezőberény, Köröstarcsa, Csárdaszállás, Gyoma, Endrőd, Dévaványa, Ecsegfalva, Körösladány. 2. sz. ügynökség (vezetője: Baláti László, Bucsa, Kossuth tér 1., tel.: Bucsa 36): Szeghalom, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Bucsa. 3. sz. ügynökség (vezetője: Oláh Lajos, Békés, Petőfi u. 40., tel.: 341-631): Békés, Murony, Kamut, Kétsoprony, Kondoros, Hunya, Kardos, Örménykút, Csabacsűd, Szarvas, Békésszentand- rás. 4. sz. ügynökség (vezetője: Kristóf János, Medgyesegyháza, Sport u. 1., tel.: Medgyesegyháza 579): Szabadkígyós, Újkígyós,. Csabaszabadi, Csanádapáca, Gábortelep, Kaszaper, Nagybánhe- gyes, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Mező­hegyes, Battonya, Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardom- begyház, Kunágota, Almáskamarás, Nagykamarás, Bánkút, Med­gyesegyháza, Medgyesbodzás, Pusztaottlaka. 5. sz. ügynökség (vezetője: Pataki Antal, Orosháza, Vörös­marty u. 10.): Telekgerendás, Csorvás, Gerendás, Orosháza, Kar- doskút, Tótkomlós, Békéssámson, Pusztaszőlős, Pusztaföldvár. 6. sz. ügynökség (vezetője: Bacsúr Imréné, Orosháza, Posta u. 22., tel.; 312-476): Nagyszénás, Gádoros, Szentetomya, Rákóczi- telep. 7—8. sz. ügynökség (vezetője: Christián László, Gyula, Tom- csányi u. 16/b., tel.: 361-545): Doboz, Sarkad, Kötegyán, Méhke­rék, Újszalonta, Sarkadkeresztúr, Mezőgyán, Geszt, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Okány, Vésztő, Bél- megyer, Tarhos, Gyula, József-szanatórium, Gyulavári, Kétegy- háza, Elek, Lökösháza, Revenues, Dombiratos. 9. sz. ügynökség (vezetője: Csehi István Békéscsaba, Kőris u. 3., tel.: 328-704): Békéscsaba. * *- ★ Terjesztéssel kapcsolatos kérdésekben személyesen vagy telefonon (450-450/151) készséggel informálunk minden érdeklődőt. Az Erkel gimnáziumért A Gyulai Erkel Ferenc Gimná­zium Baráti Köre december 1 - jén, szerdán 17 órakor fórumot szervez a gimnázium épületé­ben. A találkozó központi té­mája a gimnázium jövője lesz. (Hol álljon, hol állhat majd a gimnázium, milyen feltételek mellett működhet?) Az ad idő­szerűséget e széleskörű meg­beszélésnek, hogy a gyulai képviselő-testület decemberi ülésén kíván dönteni e témá­ban. A városban, a térségben és országosan is nevet, rangot szerzett, értékálló hagyomá­nyokat teremtő gimnázium öregdiákjai e fórumon, e fó­rummal is szeretnék megis­merni, összegyűjteni Gyula város lakosságának vélemé­nyét. Az ellenségeskedés nem használ Szocialista fórumot tartottak a napokban a szentetomyai is­kola épületében, ahol a helyi MSZP vendégeként Keleti György és Dr. Vastagh Pál vett részt. Bevezetőjében dr. Vas­tagh Pál elmondta, hogy 1994- ben mindannyiunk számára a legfontosabb a választás lesz. A képviselő meggyőződése, hogy a pártok minden eszközt bevetnek majd a siker érdeké­ben, de akik a múltat idézik, vagy nagy ígérgetéseket han­goztatnak, azok nem érhetnek célt. Az ellenségeskedés sem használ az országnak, csak az erők koncentrálása, az össze­fogás. Az MSZP felismerte ezt és reális programot dolgozott ki az élet minden területére. A legfontosabb a gazdaság talp- raállítása. Keleti György minden baj okozójaként a hozzá nem ér­tést nevezte meg. Véleménye szerint ez hat ki a kárpótlásra is, ahol egyenlőtlen feltétele­ket teremtettek, hiszen kezdet­ben olcsón lehetett jó földhöz jutni, most viszont kevés is, drága is. A gazdák közül sok­nak nincs megfelelő anyagi háttere, eszköze. A kormány nem tudja garantálni a kárpót­lásijegyek értékét, újabbak ki­adásával az inflációt növeli. Befejezésül Keleti György arra kérte hallgatóságát, minél többen menjenek el szavazni és maradjanak a realitások ta­laján. B. L. Satúklra szúfífva Az otthon melege A minap nagy öröm ért, bekötötték hozzánk is a vezetékes földgázt. A meleg lakásból a dermesztőén hideg tájat nézve az elmúlt heti találkozásaimat, élményeimet rendez­getem, ám minduntalan visszakanyarodok egyetlen gon­dolathoz: ahol jártam, meleg volt-e a lakásokban? Fia csak a hőérzetemre hagyatkozom, akkor igen, ám ha arra is visszaemlékszem, amit beszélgetőpartnereim elmond­tak, nem ilyen kedvező a kép. Sok helyen csak a lakás egy­két helyiségét fűtötték, a másik szobából még a virágokat is kihozták, nehogy megfagyjanak. Gyakori téma volt a téltől való félelem, hiszen a kínkeservesen kikoplalt pénz­ből vett tűzrevaló nem lesz elég a télen. Hogy ha elfogy, mi lesz, nem tudják. Majd megint megpróbálnak a csöppnyi nyugdíjból valamit félretenni, talán a gyerek is el tud helyezkedni, bár annak is megvan a maga családjával a gondja, de talán... Talán kihúzzuk valahogy tavaszig, hallottám. Mert akkor jobb időlesz-, nem kellfagy oskodni, új remények lehetnek. És addig? Majd csak kibírjuk valahogy. Talán. Gila Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom