Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

1993. november 26., péntek MEGYEI KÖRKÉP A tótkomlósi szlovákság kutatója A 80 éves Koppány János köszöntése Lelkészi munkája mellett foglalkozott a nép életével és kultú­rájával FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Segítsünk! Az „Új családok és fiatalok az egyesült világért” tömegmoz­galom dombegyházi képvise­lői gyűjtést rendeznek a Vaj­daságban és Ukrajnában élő szűkölködők, valamint a volt Jugoszlávia területéről elme­nekültek megsegítésére. A ka­rácsonyra szánt adományok lehetnek élelmi- és tisztítósze­rek, tiszta és jó állapotban lévő ruhaneműk, valamint a legkülönfélébb közszükségle­ti cikkek. Az adakozni szándé­kozókat először e hét péntek­jén 8 és 10 óra között várják a dombegyházi római katolikus plébánián. Az országos akció keretében szervezett gyűjtés­hez a dombegyháziak és a kör­nyékbeliek a jövő hét bármely napján csatlakozhatnak: a plé­bánián folyamatosan átveszik tőlük az adományokat. András(ok) és Katalin(ok) A nagykamarási nyugdíjas klub november 27-én 18 órától András és Katalin napi össze­jövetelt szervez a művelődési házban. A várhatóan színes és hangulatos programon élő ze­ne mellett szórakozhatnak a helyi, valamint a szomszédos falvakból meghívott társklu­bok tagjai. Iskolabüfé Medgyesegyházán új szolgálta­tást vehetnek igénybe az általá­nos iskola tanulói. A hónap ele­jén iskolabüfé nyílt a volt gya­korlóteremben. Az üzemeltetés jogát pályázati úton Száméi Pál vállalkozó kapta meg. A tanítás megkezdése előtt és délig min­den szünetben vásároható isko­laszer, kiegészítők és uzsonna. Mint megtudtuk, a közkedvelt szendvics mellett jelentős mennyiségű kakaó, karamellás tej is gazdára talál. A büfé kíná­latához tartozik a helyi Dobi­pékség süteményválasztéka, a hot dog, a gyümülcsfélék és az elmaradhatatlan Túró Rudi. Feltétlen említést érdemel az a kezdeményezés is, amely a fo­gászati hónap alkalmából dr. Gubcsó András ötlete alapján valósult meg: a gyerekek min­dennap kapnak egy-egy ingyen almát. 1993. októberében töltötte be 80. évét Koppány János, a tót­komlósi szlovákok kiváló és tudós kutatója, tárgyi és szelle­mi műveltségük gyűjtője. Ab­ba az evangélikus papi vonu­latba tartozik, amely hivatásos lelkészi munkáján túl tudomá­nyosan foglalkozott a nép éle­tével és népi kultúrájával is. A sort a nemzetközi hírű felvilá­gosult Tessedik Sámuel kezd­te Szarvason, folytatta Skolka András Mezőberényben, Haan Lajos Békéscsabán, s követték őt Jeszenszky Károly, Czin- kotszky Áron és mások. Tót­komlósi elődei is nevesek, akár Horváth Sámuelre, akár Gajdács Pálra, a nagyközség máig leggazdagabb monográ­fiájának írójára gondolunk is. Koppány János Pitvaroson született szlovák paraszti csa­ládban. Édesapja sokoldalú gazdaember volt, tőle tanulta el a mezőgazdasági eszközök, szerszámok szeretetét és nagy­ra értékelését. Édesanyja a szelídségre, jámborságra ne­velte, s ezzel akaratlanul is egyengette útját a papi pálya felé. Sok kacskaringós kitérés, újrakezdés után végleg Tót­komlóson telepedett le, elő­ször egyházi oktató, majd ren­des lelkész. Az ötvenes évektől felfi­gyelt rá, hogy a társadalomvál­tozás, a termelőszövetkezesí- tés rohamos léptekkel söpri el a hagyományos népi paraszti kultúrát és eszközeit, bútorait, viseletét. Nagy lelkesedéssel lát neki a gyűjtésnek, s csakha­mar országos hírű gyűjte­ményre tesz szert. Szinte za­rándokhely lesz az evangé­likus egyházi magtár, ahol fél­tett kincsét őrizte: szakembe­rek egymás után váltják a ki­lincset, s messzi vidékekről jönnek az érdeklődők Koppá­nyi János gyűjteménye kedvé­ért Tótkomlósra. Eközben egymás után írja tanulmányait, melyek orszá­gos néprajzi pályázatokon első díjat kapnak, s nem egy közülük lát napvilágot szakfo­lyóiratokban, tanulmányköte­tekben. A nagyközségi önkor­mányzat is kezd büszke lenni Koppány Jánosra és a komlósi nép raritásaira, s megvéve a gyűjteményt, kétszintes kiállí­tó termet biztosít a számára. A gyűjtemény kezelőjének ter­mészetesen magát a gyűjtőt kérik fel. így azután Koppány János a nyugdíjba vonulása óta minden szabad idejét kedvelt tárgyai között töltheti, s még mindig gyarapítja is őket. Nyolcadik évtizedét betölt- vén kívánjuk neki, hogy még hosszú-hosszú esztendőkön át lelje örömét bennük a magyar néprajztudomány, a tótkomló­si szlovákság és minden ember számára, aki tiszteli, becsüli a nép halhatatlan alkotásait. Dr. Krupa András KANDIDÁTUS Színjátszók találkozója A mezőkovácsházi Crazy Ama­tőr Színjátszó Társulás novem­ber 26-án utazik Egerbe, ahol a Magyarok Nemzetközi Talál­kozójának háromnapos rendez­vényén vesznek részt. Ez azért jelentős esemény, mert 60 cso­port közül választotta ki a szak­ma és a közönség azt a hatot, akik országunkat képviselik a találkozón. Ennek egyikeként mehetnek a mezőkovácsházi­ak, amely egyrészt megméret­tetés, másrészt a társulat mun­kájának eddigi legnagyobb elis­merése országos szinten. A program szerint a megnyitó után már első este előadások lesznek, amit másnap szakmai tréning követ. Közös játékra is sor kerül nemzetközi nagymes­terek részvételével. A mezőko­vácsházi csoport szombaton es­te mutatkozik be az Óz, a csodák csodája című darabbal. Adai vendégek Battonyán A közelmúltban Battonyára lá­togatott a vajdasági Ada község küldöttsége. Évtizedekkel ez­előtt a két település már kapcso­latban állott egymással, s most ennek a felújítását kezdemé­nyezték az adaiak. A polgár- mesteri hivatalban zajló meg­beszélésen a vendégek elmond­ták, hogy Ada a hozzá tartozó tíz, magyarlakta faluval együtt érdekszövetséget alkot. E szö­vetség legfőbb célja az ottani magyarság megmaradásának szolgálata. Az anyaország úgy tehet leg­többet a kis-jugoszláviai ma­gyarokért — hangsúlyozták a vendégek —, ha érvényt szerez az immár hatályos nemzetiségi és kisebbségi törvénynek. Mindaz, amit hazánkban e tör­vény szellemében cseleksze­nek, hivatkozási alap lehet a vajdasági magyarok és más nemzetiségek számára. Az vi­szont kifejezetten hátrányosan érinti a kis-jugoszláviai ma­gyarságot, ha fiataljaikat ma­gyarországi általános és közép­iskolába „csábítják”. E gyakor­lat egyik következménye, hogy a tanulói létszám csökkenése miatt a-„vegyes” iskolák ma­gyar osztályait megszüntetik. Ugyancsak kedvezőtlen a vaj­daságiak számára szakembere­ik emigrálása, áttelepülése, ezért — a vendégek szerint — csak azokat kellene befogadnia Magyarországnak, akik való­ban politikai menekültek. A küldöttség battonyai prog­ramja a szerb iskolában ért vé­get; az iskolavezetés tisztítósze­reket adományozott az adai ok­tatási intézményeknek. Ménesi György —-----­I WmrfCMMMCA, ~TZ7 Békéscsaba, Szerdahelyi út 2/A. A Tisztelt Lakosság és a közületek figyelmébe ajánljuk az INTER TECHNIKA Kft. új szolgáltatását: SZAKÜZLETÉBEN (BÉKÉSCSABA. SZERDAHELYI ÚT 2/A) A PAPÍR. ÍRÓSZER ÉS IRODASZEREK FORGALMAZÁSÁT IS MEGKEZDTE. Figyelmükbe ajánljuk az 1994. évi naptárak időbeni beszerzését! MOST RENDKÍVÜLI ÁRON KAPHATÓK SZAKÜZLETÜNKBEN A 13 MM-ES PIROS-FEKETE ÉS FEKETE ÍRÓGÉPSZALAGOK. Az Újkígyósi Tüzép-telep és fiókboltjainak ajánlata: ■ burkolóanyagok nagy választékban 500 Ft/m2-től, olasz csempék, fagyálló padlólapok — ipariak is, porcelánlapok, kerámia parketták, lépcsőlapok, csempevágók, eternitcsövek több méretben ■ egyes nyílászáró szerkezetek 10—30%-os kedvezménnyel ■ fürdőszoba-berendezések, rozsdamentes mosogatók kedvezményes áron, szerelvények, PVC-padlóburkolók 595 Ft/m2-től 745 Ft/m2-ig, kéménybéléscsövek és szerelt kémények ■ fenyő fűrészáruk 13 000—23 900 Ft/m3, állványfák 12 500 Ft/m3, faforgácslapok (3500 x 1750 x 15 mm-es) 1380 Ft/tábla nagy választékban ■ Izolit szigetelőanyagok, ömlesztett izolit 5 Ft/kg ■ betonacélok, csövek, zártszelvények, horganyzott lemez 990 Ft/tábla ■ 8 cm-es albafal 1490 Ft/m2, cement 659 Ft/q ■ valamennyi típusú vb-gerenda és áthidaló 30 q feletti vásárlása esetén díjtalan házhoz szállítás. Áraink az áfát is tartalmazzák! Telefonszámaink: 356-200 vagy 356-297. J Olvasóink írják • " -=.™ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Pusztulnak a gyarmati kertek Szomorú dologról szeretnék írni, bízva, hogy talán változtatni lehet a helyzeten. A gond a következő: mi lesz a füzesgyarmati szőlőskertekből? Mert nagyon elkeserítő látványt mutatnak. Valamikor a környező községekben úgy, mint Füzesgyarmaton, körös-körül szép kertek voltak, egy 1931-es adat szerint például Szeghalmon 336 hold, Füzesgyarmaton 238 hold, Körösladány 241 holdésVésztő91 hold kert adta a faluknak a sok gyümölcsöt, ugyanígy voltak a szőlőskertek is, például Gyarmaton 150 hold, Szeghalmon 184, Körösladányban 173, Vésztőn 193 holdról ihattak jó nedűt a bort szerető emberek... Ma szomorú látvány fogadja a kertekben járó embert, nem díszlenek már szép gyümölcsösök, szőlők, mert kivágják őket a gazdák, ennek főként az az oka, hogy kiöregszenek az emberek, nem bírják azt a sok munkát, amit a szőlő és gyümölcsfák ápolása megkíván! Így aztán sokan kivágták az elmúlt évtizedekben és kukoricát vetnek bele, amely nem igényel sok munkát. Ugyanígy a kunyhók is eltűnnek, mert az évek során állandóan feltörték, s elvitték a szerszámokat, szőlőkarókat stb. Az az egy szem mezőőr nem győzi cérnával, no meg fél is. Hiába van a faluban több helyen, ahol facsemetét, szőlőoltványt árulnak, nemigen keresett cikk. Pedig ha ma ember nem ültet fát, az unokák sínylik meg azt. Valamit tenni kéne országos és helyi szinten is, hogy ne pusztulja­nak ki a kertek, mert ez hasznos az egyén és az egész ország számára—nem igaz? Borbíró Lajos Nyugdíjas-találkozó az Uniconnál Derűs ősz végi délutánon nyugdíjas-találkozóra gyülekeztek a meghívott vendégek. A vendéglátó, az Unicon Rt., az Unicon Ruházati Vállalat jogutódja. A szépen megterített asztalok mellé a részvénytársaság vezetői, aktív dolgozói kedves szóval, szíves vendéglátással invitálták a nyugdíjasokat. Az összegyűlt mintegy 230 nyugdíjast a részvénytársaság ügyvezető elnöke, Hatos lstvánné meleg szavakkal köszöntötte, majd néhány mondatban tájékoztatta a vendégeket a gazdasági tevékenységről, nem titkolva a gondokat sem. Rendkívül jól esett hallani az ígéretet— miszerint a már hagyományos találkozót a továbbiakban is megrendezik. A RUHAGYÁR NYUGDÍJASAI Köszönet Lvovból Köszönetemetfejezem ki a magam és családom nevében Nemesi György professzor úrnak és a békéscsabai kórházi személyzet­nek, a Magyar Vöröskeresztnek, a Máltai Szeretetszolgálatnak, dr. Perjési Erzsébetnek, a mentőknek, a Békés Megyei Hírlap­nak, B. Sajti Emese újságírónak, a békéscsabai embereknek, mindazoknak, akik a családunk szerencsétlenségét és fájdalmun­kat átérezve segítettek! Hálás köszönet a kedves magyaroknak Ukrajnából! Vascsenko Tamara, Vascsenko Natalija és Anuska # A család 1993. januárjában Békés megyében balesetet szen­vedett, itt gyógyították és segítették őket a hazajutásban. Két szék között Az egyik széken ül dr. Zsíros Géza, a Békés Megyei GMV vezérigazgatója, a másikon dr. Bacsa Vendel, az Agrimill Rt. vezére. A két szék között, a padlón több szaí gabona- és malom­ipari dolgozó. Hogy kerültek oda? Tanulságos privatizációs történet. A Békés Megyei Hírlap örömteli hírt közölt olvasóival ez év június 2-án: Előző nap a GMV udvarán tartott munkásgyűlésen tapssal búcsúztak el dr. Zsíros Gézától a GMV vagyonának 80 százalékát megszerző Agrimill Rt.-hez átkerülő dolgozók. Volt főnökük tájékoztatta őket, hogy július 31 -éig megkapják a GMV- nél töltött idő után járó végkielégítést és a felmondási időre járó munkabért. Aki igényli, az augusztus 31 -éig felveheti a vagyonje­gye értékének 70 százalékát is. Szép búcsú volt. ,,A dolgozók minden kérését teljesítettem” — nyilatkozta Zsíros Géza. —A döntést saját hatáskörömben hoztam, a felelős­ség csak engem terhel. De ehhez meg kellett teremteni a feltétele­ket, hiszen nagyon sok pénzről, 200 millió forintról van szó. Kemény időszak van mögöttünk, de nem volt hiábavaló a gabona dolgozóinak áldozatos munkája.” Szép beszéd volt. A tapsolok nem is sejtették akkor, hogy csúnyán átejtették őket. Egy hónap múltán újságoldalnyi,,Nyílt levélben” értesítette őket dr. Zsíros Géza, hogy nem fizet sem végkielégítést, sem felmondási időre járó munkabért, mert nem veszítették el az állásukat. Ha majd elvesztik, az új gazda fizet. Az új gazda—az Agrimill Rt. —szinte másnap el is bocsátott 150 dolgozót, de csak az Agrimill-nél töltött idő után járó végkielégítést és felmondási időre járó munkabért hajlandó megfizetni, a GMV-nél töltött időt, jó né­hány dolgozónál 20-30 évet, nem. Ennek már nem tapsolnak a dolgozók, úgy látják, mégiscsak hiábavaló volt az ,Áldozatos munkájuk". Tiltakoztak, perre mentek, hiába. Küzdenek tovább az eltöltött évekért. Vajon meddig? Vajon itt is „joghézag” van? Csak ez nem olyan, mintáz, amelyen át azonnal kifizethető volt több tízmillió forint végkielé­gítés az AVRt. hat vezetőjének. (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom