Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

Középiskolai nyílt napok Elsősorban a tanítói pályára készülőket várja a Körösi Csorna Sándor Főiskola (Bé­késcsaba, Bajza u. 33.) no­vember 25-én reggel nyolc órakor. Az intézmény iránt ér­deklődő középiskolásoknak a főiskola életéről dr. Szabados Lajos főigazgató-helyettes tart tájékoztatót, majd lehető­ség lesz több mint harminc óra látogatására, valamint az in­tézmény megtekintésére. A kollégium társalgójában dél­előtt tízkor a tanárképző főis­kolák tartanak tájékoztatót az intézmények közötti tovább­tanulási lehetőségekről. A nyílt nap során tantárgypeda­gógiai és műhelykiállítás vár­ja a fiatalokat. Ezen a napon várja a Ruha­ipari Szakközépiskola (5600 Békéscsaba, Lencsési út 140.) reggel 9 órától a biokertészet, a gyógynövénytermesztés és a virágkötészet iránt érdeklődő középiskolásokat. Jóga a mindennapi életben Kovács Ildikó szegedi jógaok­tató tart előadást december 3- án, pénteken este 18 órától Bé­késcsabán a Szabó Pál Téri Általános Iskolában Jóga a mindennapi életben címmel. Az előadást bemutató kíséri, és az érdeklődők számára kö­zös gyakorlásra is biztosítanak lehetőséget. Idősek klubja Nagykamaráson A Nagykamaráson élő idős emberek ez év elejétől vehet­ték birtokba az újonnan kiala­kított idősek klubját. Mint azt megtudtuk, a helyi önkor­mányzat támogatásával, vala­mint erre a célra beadott pá­lyázatokból 4,5 millió forint bekerülési költséggel valósult meg e régen várt intézmény. A berendezéséhez nagy segítsé­get nyújtott a Komlói Tribu Betéti Társaság, a kapott esz­közöket, tárgyakat pedig kö­szönettel és nagy örömmel hasznosítják az otthon lakói. Ifjúsági életstratégiák Az ifjúság jövőnk záloga, ezért komoly érdeklődésre számíthat Patakiné Deák Éva és Szántó Tamás ifjúságkuta­tók előadása november 26-án (pénteken) délelőtt 10 órától Békéscsabán, a Békés Megyei Művelődési Központban. Ifjú­sági szubkultúrák — ifjúsági életstratégiák foglalkozásukat az Állampolgár kör szervezi. „Barátok amíg élünk” Korda györgy és Balázs Klári új lemezbemutató műsora lesz 1993. november 29-én 19 óra­kor a Békés Megyei Jókai Színházban. Az énekes házas­pár délután 16-18 óra között dedikálja új lemezét az Autó­kéi' szaküzletben (Békéscsaba Szabolcs u. 3.). szerda MEGYEI KÖRKÉP Tersánszky-bemutató Békéscsabán Szidike lakodalma - zenés cigány vígjáték A főszereplők — Bellái Judit (Szidike) és Molnár László (Dani) fotó: kovács Erzsébet „Minden mese váza igényte­len. Azon múlik, hogy ragadta meg az író. Tersánszky úgy állította elénk a semmis, szinte meg sem fogható történetet, úgy formálta ki alakjait, hogy munkája szigorú irodalmi mértékkel mérve is remekmű, annyi életet, egészséget, vad alkotókedvet tárt fel első „bo­hóságában”, hogy mellette az utóbbi évek sok színdarabja meglehetősen elhalványul, íme egy született író, ki haji- gálja magából a kincseket, s amihez ér, arannyá válik.” írta 1923-ban az ősbemutató alkal­mával Kosztolányi Dezső a Pesti Hírlapban. A történet már-már banális­nak mondható. Szidike, a ne­ves kávéházi cigányzenész szép lánya és Dongó Dani, a nyalka kocsmai cigányprímás szeretik egymást. A szerelem­ből házasság lesz, annál is in­kább mert a lány apja szeretné elit zenekarába beolvasztani a népszerű Danit. De ez a kísér­let nem jár sikerrel. Dani sokat ad rangjára, népszerűségére és vigyáz önállóságára. Váratlan bonyodalmat okoz azonban, hogy Danit sikerül — egy éj­szakára legalábbis — a ven­déglő kacér kasszírnőjének el­csábítani... Az ifjú férj félrelé­pése kiderül: óriási a botrány, a veszekedés, a verekedés. A nagy családi vihar végül elül: s közben Dani megtanulja a há­zasélet alaptörvényeit tiszte­letben tartani. Az addig dróton rángatott Szidike pedig a pa­pucskormányzás jól bevált módszereit. S ami nem utolsó dolog, a fiatal pár egészséges, természetes ösztöne, szerelme győz a családi mesterkedések felett. A vígjáték zenéjét Szakcsi Lakatos Béla szerezte. Több­ször dolgoztak már együtt Csemer Gézával, a darab ren­dezőjével. Közös munkájuk eredményeként született Ter­sánszky Kakuk Marci című ze­nés műve is. Legutolsó darab­juk a szegedi szabadtéren be­mutatott Bestia című rockope­ra volt. Csemer Géza operaházi se- gédrendezősködése idején készült a Hej, cigányok! című zenés játék, a Piros karaván, a Tizenötéves kapitány musical változata, az Egyszer egy ci­gánylány mesejáték és a Win­netou rockmusical. Aztán sorba a többi zenés játék, köztük Petrik József és az akkori Déryné Színház fel­kérésére a Szidike lakodalma zenés változatban. így érthető jókedvvel jött Békéscsabára, e bűbájos, cigányokról szóló zenés játéknak a rendezésére, s — állítása szerint — nem­csak azért, mert megtisztelő számára, hogy Tersánszky Jó­zsi Jenő társszerzője lehet, ha­nem azért is, mert szereti a muris lakodalmakat (ki nem?), ahol jól lehet szóra­kozni. M.K. Nagyszalontai vendégek Gyulán Jeles elődök példái napjainkban is hatnak közöttünk Nagyszámú közönség gyűlt össze a közelmúltban a gyulai Mogyoróssy János Könyvtár­ban az Arany János Művelődé­si Egyesület meghívására, a Nagyszalontai Arany János Egyesület estjére, Dánielisz Endre „Nagyszalonta jeles szülöttei” című művének be­mutatójára. Az est házigazdá­jaként Krasznahorkai Géza, a könyvtár igazgatója köszön­tötte az egybegyűlteket, meleg szavakkal mutatta be a szerzőt és a szalontai egyesület kül­döttségét. A küldöttséget elkí­sérte Tódor Albert, Nagysza­lonta polgármestere és Mikló Ferenc református lelkész is. Dánielisz Endre, az egyesület tiszteletbeli elnöke, tanár, helytörténész évtizedek óta fá­radhatatlanul kutatja szeretett városa múltját, hagyományait. Hosszú időn át volt az Arany János Emékmúzeum igazga­tója. Kutatásainak összegzése Arany-emlékek Nagyszalon­tán című műve és Szülőhe­lyem Szalonta..., melyet 1992- ben Arany János szobrának felállításakor vehetett kezébe a közönség. Ebben az évben adta ki Sza­lontai séták című szép munká­ját is. Ez a kötet a Békés Me­gyei Levéltár segítségével je­lent meg. A szerző tizennégy jeles szalontai szülöttet muta­tott be könyvében és hangula­tos előadásában. Arany János, Arany László, Sinka István élete, kötődése a városhoz új megvilágításban jelent meg a hallgatóság előtt. Külön érde­kességet jelentett Zilahy La­jos, Erdélyi József és Kulin György bemutatása, hiszen a jelenlévők közül is kevesen is­merték szalontai kötődésüket. Az esten szalontai versmon­dók, Pelokné Csordás Gabriel­la tanárnő, Nagy András tanár értékes közreműködésükkel gazdagították az előadást, a három diák: Deák Melinda, Borbély Boglárka, Dékány Éva bizonyította, hogy az ifjú nemzedék is magas színvona­lon folytatja az irodalom, a nyelv ápolását. Ezután Fekete Pál Péter, az egyesület elnöke köszönte meg az élményt adó előadást és a lehetőséget a bemutatko­zásra az általuk megcsodált könyvtárban. A szerző dedi­kálta könyvét a hosszú sorban várakozó érdeklődőknek, a je­len lévő gyulaiak és szalontai- ak pedig még sokáig beszél­gettek, ismerkedtek egymás­sal az ezt követő vendéglátá­son. Nagyszalonta a megye több településével alakított ki jó kapcsolatokat, ezek sorába tartozott a gyulai találkozó is. T. E. Akinek kell a pénz, megfogja a lapát végét! Aki mostanában Vésztőn jár, több helyen is frissen ásott árokkal találkozhat az utcák­ban. A telefonkábelek vezeté­séhez szükséges munkaárko­kat ássák azok a cigány embe­rek is, akikkel a minap beszél­gettünk. Vezetőjük, Mihucza Sándor elmondta, október ötö­diké óta dolgoznak, ezt meg­előzően valamennyien mun­kanélküli járadékosok voltak. A munkaügyi hivatal jelezte, hogy lesz munkalehetőség, él­jenek vele. Nos, nem minden­ki használta ki a kedvező al­kalmat, először mindössze he­ten voltak, most már tizenket- ten vannak. Nem könnyű a munka, de — mint egyikőjük megfogalmazta — akinek kell a pénz, az megfogja a lapát nyelét. Azt sem titkolják el, bizony nehéz az ötezer forin­tos segélyből megélni, vala­mennyien családos emberek, ahol nagyon sok helye van minden fillérnek, ezért vállal­ták a munkát. No meg hogy legyen lehetőség a gyerekek­nek valamilyen kis ajándékot venni karácsonyra. Most de­cember elejéig dolgozhatnak, ám híreik szerint a tíz cigány­ból és két „fehér”-ből álló tár­saság teljesítményével meg vannak elégedve, elképzelhe­tő, hogy tavasszal újból mun­kát kap a csapat. Gila Olvasóink írják ■ ................................................ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Egy volt zsadányi lány a munkanélküliségről Sajnos itt a nem várt munkanélküliség. Sok családban van olyan, hogy az egyik szülő' munkanélküli és csak a másik dolgozik. A gyerekek meg iskolába járnak. Sok diák a nyolcadik után nem tud továbbtanulni, mert a szülei munkanélküliek. A diákok aztán próbálkoznak a munkahelyeken, de nem sok eredménnyel, mert nincs szaktudásuk a munkához. Ezért elküldik őket. Amiket itt leírok, azok velem történtek meg. Én 1991 nyara óta vagyok munkanélküli. Akkor szabadultam fel, mint kárpitos tanuló. Jártam a várost én is. Egyik munkahely után a másikat, de semmi lehetőség nem volt. Úgy éreztem magam, mint egy kivert kutya, amikor elutasítottak. Olyan volt, mint amikor valaki egy kiskutyát kap ajándékba, aztán később a kiskutya nagyra nő és kidobják, mert nem tudják tovább tartani. Ezután kóborkutya lesz belőle, mert nem kell senkinek. Én is így éreztem magam az utóbbi időben. A munkaügyi hivatalban azt mondják az embernek, hogy helyezkedjen el, mert lejár a segély. Engem is elküldték a munkahelyek, mivel nekik csak szakember kell. Meddig tart ez még, és mikor lesz már vége ennek a munkanélküliségnek? Kovács Ilona Gyula Csodálatos zarándokút segítséggel Önök talán azt hiszik, hogy reklámot akarok csinálni írásommal a békéscsabai Zenit Tours-nak. Pedig nem az a szándékom. Annyi kritika, annyi rossz jelenik meg az újságokban innen-onnan, hogy örömöm telne abban, hogy végre a jót is olvashatnánk. Az történt, hogy az említett utazási iroda szervezésében idős nyugdíjasokkal olasz zarándokúton voltunk. Guliga György plé­bános úr hirdette meg templomában, s ez alapján jelentkeztek negyvenen, mind idős nyugdíjas. Eljutottunk minden szent hely­re, megnéztük a templomokat, a látnivalókat. Imádkoztunk azért is, hogy szűnjön meg a földön a gyűlölet, a háború. Ezek az idős emberek soha életükben nem jártak külföldön, nem látták a tengert, s boldogok voltak, hogy életükben eljutottak azokra a gyönyörű helyekre. S hogy egyáltalán eljuthattak, az annak is köszönhető, hogy magam mentem el Pap János polgármesterhez, hogy anyagi támogatását kérjem. Megértéssel fogadott és bizony nagy volt az öröm, mikor elutazásunk előtt egy héttel megjött a polgármester által kiutalt pénz. így utólag is köszönet érte. Megkerestem ebben az ügyben dr. Lukovics Évát is, aki megígérte, hogy írni fog különböző vállalatoknak, bankoknak és anyagi segítséget kér tőlük. Nem az ő hibája, hogy a tizenhárom megkeresett vállalat, intézmény, bank közül mindössze egy válaszolt. Köszönjük a „Másik kéz alapítványnak” és az Agrostopnak, hogy lehető­ségükhöz mérten segítették kirándulásunkat. Utoljára pedig visszatérek a Zenit Toursra, köszönjük dr. Hugyecz Györgynek, Fábián Mártának és Boros Ildikónak, hogy emlékezetessé tették az utunkat. Silló Mihál yné szervező A magyar nemzetgazdaságról... A magyar nemzetgazdaság visszaszorult, nagyrészt kiszorult Európából is. A gazdaság termelési tényezői—az ember, a föld, a termelőeszköz — igénybevétele a kimerülés határán van. A társadalom túlhajszoltság miatt a nemzet biológiai-genetikai értékei súlyos sérülést szenvednek. Nem „igazán" sikerült a kárpótlás, az állami szektor vezetői pozícióinak az újrafelosztá­sa, illetve újra fel nem osztása. Egy kivételezett vállalkozói réteg preferálása csak egy nagyon szűk réteg gazdagodását eredmé­nyezte. Az egyenlő esélyek hiányában elmaradt a középosztály fejlődése, és a privatizáció után a lakosságnak legfeljebb 5—7 százaléka válik igazi tulajdonossá. Nem csökken tehát, hanem tovább nő a szerkezeti válság, a nem átgondoltan szelektív, restriktiv politika miatt olyan terüle­tek mennek tönkre az iparban, mint a műszeripar, az elektronika, összeomlik a mezőgazdaság is. Mindenképpen el kell érni a gazdaság tényleges átalakításával a válsághelyzet fokozatos felszámolását, mindenekelőtt az emberi erőforrás fejlesztésének, fejlődésének hatékonyságára támaszkodva. Ezért kiemelt figyel­met kell fordítani a népegészségügyre és az oktatásra. Hangsú­lyozva, hogy csak egy átfogó műszaki fejlesztés és az ehhez kapcsolódó minőségi program hozhatja meg a kívánt megújulást. Ebben a modernizációs folyamatban, leküzdve a nemzetközi együttműködési válságot, egyrészt újjá kell alakítani, fejleszteni a kelet-európai piacokat, másrészt törekedni kell meghatározott tárgykörű gazdasági kooperációra Nyugat-Európával. A helyzetünk nem reménytelen, egy átgondolt gazdaságpoliti­kával elindulhatunk a fejlődés útján! Botyánszki György, az MSZDP-MSZDKSZ országos főtitkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom