Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-03 / 256. szám

1993. NOVEMBER 3., SZERDA ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 256. SZÁM Pénzhiány a mezőgazdaságban Belőttek munkatársunk ablakán! Tegnapi lapunk 1. és 3. olda­lán közöltük a Ki venne uránt? című cikket Ménesi György újságíró kollégánk tollából. Lapzártakor kaptuk a megdöbbentő' hírt, hogy a szerző battonyai lakásának ablakát este ismeretlen tettes belőtte csúzlival. Az eset felté­telezésünk szerint összefüg­gésben állhat az uránüggyel. A rendőrség megkezdte a tör­téntek kivizsgálását. Cáfolja a finnugor eredetet Páter Pesti József jezsuita szerzetes az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola egyik elő­adásán beszámolt a magyarok őstörténetéről folytatott kuta­tásairól. (5. oldal) Lebilincselő felvételek A múlt hét elején igazán nagy fogásuk volt a sarkadi rend­őröknek. A házkutatások so­rán talált halmennyiség szót sem érdemel ahhoz képest, hogy a biharugrai halastavak rendszeres fosztogatóinak egyik díszes különítménye akadt a horgukra. (8. oldal) Erkelre emlékeznek Erkel Ferencre emlékeznek az immár harmadszor megrende­zendő Hegyvidéki kulturális napokon. Budapesten a Diana utca 7. számú ház falán -— ebben az épületben halt meg 100 évvel ezelőtt a zeneszerző — november 6-án megkoszo­rúzzák emléktábláját. A családok éve Az ENSZ Közgyűlése 1994-et a családok nemzetközi évévé nyilvánította. A családév hazai koordinátora a Népjóléti Mi­nisztérium, ahol kedden sajtótá­jékoztatón számoltak be az ese­ménnyel kapcsolatos rendezvé­nyekről, tervekről. A „Családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire számít” mottóval a közösség jelentő­ségére hívják fel a figyelmet. A Békés Megyei Agrárkamara tegnap fórumot szervezett Bé­késcsabán a mezőgazdasági hitellehetőségekről. A rendez­vényen Vörös István, a Föld­művelésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője és dr. Tarján Zoltán, a minisztérium osz­tályvezetője tartott ismertetést a várható jövő évi változások­ról, illetve a jelenlegi lehetősé­gekről. Mindketten hangsú­lyozták, hogy a kormányzati döntések elhúzódása miatt napjainkban kizárólag az elő­készületi anyagok szolgálhat­nak támpontul az 1994-es év­re. Az viszont biztos, hogy ígéretünkhöz híven tegnap a kiadó igazgatója és munka­társaink Almáskamaráson jártak, hogy személyesen is meggyőződjenek arról a „rémhírről”, amely lapunk több előfizetőjének a felhá­borodását váltotta ki. — Húsz éve járatom a Békés Megyei Népújságot, illetve Hírlapot, nagyon megszok­tam. Tetszik, hogy a megye minden településéről, így a környékünkről is információ­kat közöl. Most szokjak meg egy ismeretlen másikat? Hiá­ba akartam előfizetni a Hírla­pot, a. kézbesítő közölte: nem lehet, mert úgyis megszűnik — mondták az előfizetők. —1A postás szerint megszű­nik a kézbesítés, nem tudják, jövőre mi lesz. Bizonytalan helyzet elé állítottak sokunkat, de valamilyen újság azért kell. Hát előfizettük, amit ajánlot­tak — bizonygatták többen. (Érdekes módon csak egy la­pot ajánlottak mindenkinek — szerk.) — Nincs itt valami más is a háttérben? — kérdezte az egyik fiatalember. Munkatársaink megkérdez­1993 a magyar mezőgazdaság szempontjából az egyik mély­pont, gabonából mindössze 9 millió tonna termés várható. A termelők közül jó néhányan súlyos pénzügyi helyzetbe ju­tottak. Kalkulációk szerint a magyar mezőgazdaság 1993- ban 30 milliárd veszteséget könyvelhet el. Az exportunk visszaesett, csökkent az árua­lap, az import viszont jelentő­sen nőtt. A kedvezőtlen ten­denciákat érdemben nem vál­toztatta meg, hogy az agrárol­ló összébb zárult idén. A stabi­lizáció alappillére a tulajdon- viszonyok rendezése, illetve a tek 20—25 embert, akik előfi­zetői voltak a Hírlapnak, sőt azokat is, akik nem érdekeltek az ügyben, de a faluban elter­jedt szóbeszédről véleményük volt. Sokan elmondták, ha ha­vonta előfizethetnének, akkor ők is járatnák az újságot. (A posta eddig csak kéthavi előfi­zetést fogadott el — szerk.) Ezt követően munkatársa­ink felkeresték a helyi postahi­vatal vezetőjét és a kézbesítő­ket, akik elhatárolták magukat attól, hogy ők befolyásolták volna az embereket. Bár a hi­vatal vezetője célzott arra, hogy a példány szám megtartá­sa érdekükben áll. Ismételten hangsúlyozzuk: a rémhírekből semmi sem igaz, a megyei Hírlap nem szű­nik meg, továbbra is havonta előfizethető s szeretnénk, ha naponta minél előbb eljutna olvasóinkhoz. Reméljük, Al­máskamaráson decemberben újra előfizetőink között üdvö­zölhetjük azokat, akik a téves információ miatt lemondani „kényszerültek” lapunkat. Addig is naponta megvásárol­hatják a Szent István utcai ABC-ben. H. M. szükséges törvénykezési mun­ka elvégzése. A kárpótlások tapasztalata, hogy megszűnt a földbőség, ma már nemigen lehet aranykoronánként 500 forintért kárpótlási földhöz jutni. Az agrárkormányzat ki­emelten fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek jogbiztonsága megerősöd­jön, december 16-áig a kor­mányzat elé terjesztik a szö­vetkezeti törvényre vonatkozó tárcaelképzeléseket. Körvonalazódnak az 1994- es garantált felvásárlási árak, amelyek rendszere az európai (Folytatás a 9. oldalon) A kormányzat legsikeresebb ágazata Dr. Weber János helyettes igazságügyi államtitkár teg­nap az MDF békéscsabai szék­házában szakmai fórumot tar­tott Rendszerváltozás a jogal­kotás tükrében címmel. Az Igazságügyi Minisztériumot a kormányzat legsikeresebb ágazataként jellemezte, ez nem is véletlen, mert a kor­mányprogram kiemelkedő ré­sze vplt a jogalkotási munka. A politikai és gazdasági életet alakították át az életbe lépő törvények és létrehozták egy alkotmányos jogállamnak és egy szociális piacgazdaság alapjait. Külön szólt a helyettes ál­lamtitkár arról a jogtörténeti érdekességről, amely a média- törvény szavazásánál állt elő, ekkor ugyanis nulla igen sza­vazatot kapott a beterjesztett törvényjavaslat. Ugyanakkor a bírói függetlenséget bizo­nyítja az a tény, hogy a minisz­terelnök feljelentése sem hat különösképpen a bírákra, csak a törvényekből kiolvasható ítélet születhet. Beszélt az or­szággyűlés előtt lévő törvé­nyekről; ilyen a gazdasági ka­marákról, a honvédelemről, a rendőrségről szóló, melyek esetében az előzetes egyezte­tések ellenére komoly vita vár­ható. b.T. Milyen lap járhat az almáskamarási előfizetőknek? Döntött a posta Az erősebb kutya jogán Nem hátrány, ha van egy házon tető. Mégha az a lakhely olyanoké is, akik nem tudják megakadályozni, hogy idegenek lebontsák a fejük fölül, ami az övék. A szép szó, a kérés, a dolgok megbeszélése lenne hát fegyverük, de erre például Békéscsabán, a Gyóni Géza utcában repülő lécekkel és cserepekkel válaszoltak a rontóbontók. Mit nekik bontási engedély hiánya, a szomszéd megértéséről, helyzetébe való beleélésről már ne is beszéljünk. Egy a cél ma: én érvényesül­jek, az én érdekem szerint történjen minden, nekem legyen hasznom. És ezért átlépek mindenkin, eltaposom az utamba kerülőket. Aztán ha sok embert becsaptam, megkárosítottam, kiszolgáltatott helyzetbe sodortam, lesz pénzem bőven, általa kapcsolatok, társadalmi tekintély. Szép lassan felfaljuk egymást, persze kifelé egymás meg­becsüléséről, érdekek szem előtt tartásáról, kölcsönös biza­lomról papoíunk, aztán az első adandó pillanatban: hamm, már be is kaptalak. Lebontjuk a tetőket, mert erősebbek vagyunk. Azt pedig ugye tudjuk, hogy mindig az erősebb kutya... Hudákék Békéscsabán, a Gyóni Géza utcában majd szépen végigjárják a törvényes utat kártalanításért, helyreállí­tásért esedezve. A jog malmai lassan őrölnek, tető azonban most nincs. Tél lesz. Hideg napok, hideg szívek és hidegvérrel lebontott tetők... " Nyemcsok László Fejük fölül lebontották a tetőt... Bekavart a bérlő? A békéscsabai Gyóni Géza ut­ca 24. szám alatt lakó Hudák család fél és ideges. „Némi” alapjuk van rá, hiszen a napok­ban mosókonyhájuk fölül — amely helyiség kazánházként is funkcionál — lebontották a tetőt, a cserepet elhordták és elvágták a telefonzsinórt is. Tették mindezt érvényes bon­tási engedély nélkül. De kik és miért? — adódik a kérdés. — A szomszédos ingatlant három éve vásárolták meg — kezdi Hudák Ferencné. — A mi mosókonyhánk ugyan belenyú­lik, de a házunkhoz tartozik, a tulajdonjogot hivatalos iratok bizonyítják. Eire idejönnek és sző nélkül bontani kezdenek. Amikor erre magyarázatot kér­tem, válaszul léceket, cserepet dobáltak felém. Idős házaspár vagyunk, egyedül neveljük a négyéves unokánkat. Belegon­dolni is szörnyű, mi lesz, ha lebontják télire a kazánházat, és fűtés nélkül maradunk. Azon­nali helyreállítást követelünk. A rendőrség felé is lépéseket tettünk. Az önkormányzat csak annyit ígért, hogy a további bon­tást megtiltják. Ha jön az esős idő, a sárfödém, a vályogfal könnyen beszakadhat. Az ügyben megkérdeztük a szomszédos ingatlan egyik tu­lajdonosát is, aki kérte, nevét ne közöljük. (Folytatás a 3. oldalon) Ne legyen többé háború! Emlékművet avattak Szarvason A Mihály Árpád szobrászművész által készített II. világhábo­rús emlékmű párhuzamos oszlopaiban 736 hősi halott nevét vésték réz szegekbe. Az emlékmű előtt dr. Dankó László kalocsai érsek (középen) és dr. Balsai István miniszter FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A II. világháborús emlékmű alapítvány és Szarvas város önkormányzata több hónapig tartó előkészítő munka után tegnap az evangélikus ó-temp­lom és a parókia közötti téren (a város legősibb pontján) fel­avatta a II. világháborús em­lékművet. A mű Mihály Árpád szarvasi származású szob­rászművész alkotása, amely méltó emléket állít a II. világ­háborúban elesett vagy eltűnt, pontosan 736 szarvasi áldozat­nak. A rendezvény díszvendége volt dr. Balsai István igaz­ságügyminiszter és dr. Dankó László kalocsai érsek, Szarvas város díszpolgára. Balsai Ist­ván avató beszédében kiemel­te, hogy végre az ország több településén méltó módon, nyíltan róhatják le az élők ke­gyeletüket a háború és a hábo­rú utáni időszak áldozatai em­lékére. — A régi rendszer vétkes mulasztásai között legsúlyo­sabb, hogy a nemzettudaton okoztak maradandó károso­dást. A nemzeti érzés elfojtása olyan méreteket öltött, amely egész Európában szinte pél­dátlan. A nemzeti önbecsülés komoly sérüléseket szenve­dett, s ennek hatásai a mai pol i - tikán is érződnek — emelte ki az igazságügyminiszter. Ezt követően dr. Dankó László kalocsai érsek idézte fel szarvasi emlékeit, s az aláb­biakat mondta: (Folytatás a 3. oldalon) TÜZELŐ- ÉS HEJŐCSABAI CEMENTAKCIÓ! Tüzelőajánlatunk: — Dorogi brikett 790 Ft/q — Berentei mosott dió akciós áron (4000 kai) 660 Ft/q — Jäger brikett 890 Ft/q, német brikett Magyarországon gyártva — Tatai brikett 820 Ft/q — Orosz dió 820 Ft/q (7200 kai) — Fűrészelt tűzifa 490 Ft/q — Hasáb tűzifa 470 Ft/q — Pécsi iszap 590 Ft/q 30 q felett a megyében díjtalan házhoz szállítás. Megrendelést telefonon is elfogadunk. Áraink az áfát is tartalmazzák. Új padlómegoldás! Import melaminpadló divatos színekben megrendelhető 1500 Ft/m2 áron. Legolcsóbb cementvásár! — Hejőcsabai cement 350-es, 660 Ft/q. Á megyében 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. — Fenyő fűrészáru 18 900—22 500 Ft/m3 — Rúdfal 2 000 Ft/m3 — Faforgácslap, natúr és laminált: 10—19 mm-ig — A—AD jelű áthidalók és E jelű gerendák — Olasz padlólap 15% engedménnyel — Orosz pala 300 Ft/db. A Jamina Téglagyár termékei megrendelhetők gyári áron. Nikecel és üveggyapot szigetelők kaphatók. Ajánlunk még oltott meszet, kisméretű téglát, pillértéglát. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefon: (66) 441-264. Borbély Tüzép. Békéscsaba, Berényi út 140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom