Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
1993. november 1., hétfő HAZAI TŰKOR Államosítják a takarékszövetkezeteket? A vidék bankjai az ország legerősebb pénzintézetei lehetnek A vidéki bankhálózat alapjainak megteremtésével egységes banki szolgáltatás áll a vidéken élok rendelkezésére. IBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye: „A médiaügy nem veszélyezteti a sajtószabadágot” Szájer a „dobogón” A Fiatal Demokraták Szövetségének Miskolcon ülésező országos választmánya Szájer Józsefet választotta szombaton a testület elnökévé. Mint ismeretes, a posztra Szájer József frakcióvezető-helyettes mellett Fodor Gábor, a párt alelnöke is pályázott. A 78 tagú választmányból 77-en voltak jelen. A 76 érvényes szavazat alapján Szájer Józsefnek 53 küldött szavazott bizalmat, míg Fodor Gábor 23 voksot kapott. MAGYIT-találkozó A gyerekeket érintő általános kérdésekben a gyermekmozgalmaknak egységesen kell fellépniük — állapították meg szombati tanácskozásukon a gyermekszervezetek képviselői. A Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács (MAGYIT) által meghirdetett találkozó folytatása volt annak a gyermekszervezeti kerékasztalnak, amelyet különböző, pártokhoz kapcsolódó, illetve civil gyermekszervezetek hoztak létre. A tanácskozás résztvevői valamennyien úgy vélték, hogy módosítani kellene az önkormányzati törvényt, pontosan meghatározva az ön- kormányzatok feladatait az iskolán kívüli nevelő munkában. A szervezetek továbbra is igénylik, hogy szülessen külön törvény a gyermekszervezetekről, amely kitér az állami költségvetésből kapott támogatásokra is. Mindszentyemléknap Mindszenty József bíboros 1956-os kiszabadulásának évfordulója alkalmából ünnepélyes megemlékezést tartottak szombaton Felsőpetényben. A bíboros tiszteletére a felsőpetényi katolikus templomban Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök tartott ünnepélyes szentmisét. A gazdasági változások során országszerte számos vállalkozás jött létre, de a rendelkezésünkre álló pénzügyi szolgáltatások nem bővültek. Ezen kíván a kormány változtatni a takarékszövetkezetek integrációjával. Megteremtik a vidéki bankhálózat alapjait, hogy ezzel egységes banki szolgáltatás álljon a vidéki lakosság rendelkezésére. Erről az új kormányintézkedésről kérdeztük Náray Lászlót, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét. — Ha a takarékszövetkezetek integrálódnak az állami bankrendszerbe, hogyan és mennyiben tudják megó'rizni az önállóságukat, szövetkezeti jellegüket? — A takarékszövetkezeteket továbbra is a közgyűlés irányítja, tehát e tekintetben nincsen változás. Változás annyiban történik, hogy ha belépnek az integrációba, önkéntes önkorlátozást kell felvállalniuk, ami kizárólag e bankok gazdaságos működésének feltételeire terjed ki. — A vidéki bankoktól más hitelezési formát, más garanciákat, más futamidőket várnának el. Ha a szabályok egységessé válnak, mitói lesznek sajátosan mások a vidéki bankok? — Ketté kell választani a kérdést. Való igaz, hogy a vidéki vállalkozások finanszírozása speciális dolog. A banki világban munkamegosztást hoztunk létre, így vidéken ezután már háromféle finanszírozás létezik majd: a nagy projektek a nagybankok ügyei lesznek, a hosszú távú hitelezést — amely tulajdonképpen jelzáloghitelezési funkciót feltételez — a majd létrehozandó Földhitel Intézettel kívánjuk megvalósítani. A harmadik csoportba a kisebb fi- nanszírozásos hitelek és beruházások tartoznak majd. — Ha valaki például egy traktort két-három éves hitelre szeretne megvenni, akkor célszerű a takarékszövetkezetekhez fordulni. A jelenlegi helyzetben ez a konstrukció csak akkor működik, ha állami támogatást kapnak a gazdák, a vállalkozók. Maga a takarék- szövetkezet attól, hogy létrejött az integráció, még nem tudja megoldani ezt a problémát. Csak akkor tudnak prefe- renciális hitelezést folytatni, ha állami támogatást kapnak bizonyos hitelfajtákra s ezeket azután szétoszthatják a jelentkezők között. Abban lehet tehát az államnak meghatározó szerepe, ha el tudja érni, hogy a takarékszövetkezetek valóban lefordítsák ezeket a kedvezményeket a hitelezés „nyelvére”. Tehát valóban vannak speciális feladatok, s ezekhez nélkülözhetetlen az állami támogatás. A kérdés második fele a hitelezési tevékenység egységesülésére vonatkozik. Van ilyen törekvés, de az egységes feltételeket úgy fogjuk meghatározni, hogy azok a mainál jobban igazodjanak a falusi lakosság hiteligényeihez, mert különben nem is érdemes falusi bankhálózatot működtetni. — A nyugati falusi bankok önsegélyező rendszerben működnek. Mi miért választottunk más utat? — Az önsegélyezési rendszert, mint lehetőséget nem vetettük el, de a hazai pénzpiac még éretlen erre. —Hírek szerint a falusi bankok elsősorban a vidék pénzére alapozzák majd az üzleti tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy a takarékszövetkezeteket kitiltják a városokból? — Olyan elképzeléseink nincsenek, hogy a városokban ne működhetne takarékszövetkezet. Ez olyan mértékű beleszólás volna a takarékszövetkezetek belügyeibe, ami eszünkbe sem jutott. Arról van szó, hogy a vidéki lakosság igen sok megtakarított pénzt visz be a takarékszövetkezetbe, de az nem forog vissza oda, ahol arra a legnagyobb szükség volna, mert a helyi szervezeteknek kicsi az alaptőkéjük és nem tudnak hitelt nyújtani. A bankbiztonság érdekében szigorú előírás, hogy a bank saját tőkéjének csak bizonyos százalékát hitelezheti meg, függetlenül attól, hogy mennyi betétet őriz. Hitelezni csak a saját pénzéből hitelezhet. Az integrációval kialakult tőkeerős intézményrendszer megnöveli a visszaforgatás lehetőségét. (KOÓS) FEB „A közszolgálati médiumok elnöki jogkörrel felruházott alelnökei az elmúlt napokban olyan munkajogi döntéseket hoztak, amelyek a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a MagyarTelevízió köz- társasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemények helyet kapjanak a köz- szolgálati intézményekben. Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipuláció és a tudatos félrevezetés alapos gyanúja miatt beosztásából a tévé alelnöke felfüggesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem határolódott el a Főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatartásától. A közszolgálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előterjesztett személyi javaslatokat és Tüntetés a Parlament előtt „Már régen nem műsorokról, újságírókról, Rádióról, Televízióról van szó, hanem a sajtószabadságról. Minden demokrácia legfontosabb alapelveinek és eszközeinek egyikéről, mellyel a polgárok a hatalmat kordában tarthatják” — fogalmazták meg újságírók szombaton a Kossuth téren, a Parlament előtti tüntetésükön. Petíciójukban leszögezték: „A Rádió meg a Televízió ismét fegyver lett a kormányzó hatalom kezében, és pontosan azok ellen irányul, akikért egyáltalán a szabad sajtót kitalálták.” 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról. A kormány elutasítja azt a fel- . fogást, amely a sajtó szabadsága és néhány újságíró, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A médiaalelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szükségesnek olyan új vezetők kinevezését, akik képesek végrehajtani az elfogulatlan tájékoztatásért tett intézkedéseiket. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felülbírálni, s jogi lehetősége sincs arra, hogy beavatkozzék a közszolgálati médiumok belső szakmai kérdéseibe. A kormánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egyáltalán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyaroszági demokratikus rendet és stabilitást. A munkajogi döntések súlyát indokolatlanul meghaladó politikai hangulatkeltést és az országnak erkölcsi károkat okozó kampányt a kormány határozottan visszautasítja.” Charta-nagygyűlés A Demokratikus Charta által —T a sajtószabadság védelmében — meghirdetett nagygyűlésre több ezren gyűltek össze a budapesti Városháza dísztermében, az épület folyosóin és udvarán. Az első szónok Balassa Péter, a Charta szóvivője hangsúlyozta: a média szabadsága a választópolgárok szabadsága, és az utóbbi hónapokban ez került végveszélybe. A választások tisztaságán múlik, hogy az ország ne menjen ismét tönkre. Kedden tüntetni készül az egyetemi ifjúság is és több városban demonstrációk lesznek—mondták. Kántor Zsolt „...a Képletesbe lépnek”-Pörbölyegyenkint (a flamingók) elalszanak az ég akár a gázló merő rémület mint minden borzalom a legmélyén üres az álom és az is szétszakad az ébredés most nem pirkadat iszonyok által átszőtt szürkület mélyebben néma mint a nemlét őrület mint a rémület mint a tragédiába fúló nyarak Isten jelenléte helyett süt a nap kibírhatatlan ez a hevület mikor túl sűrűn van a Stressz csak búsongani képes az agy a mohóság egyre zabolátlanabb és jeges italokra szomjazik a test Fábián István felvételei
