Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

MES MEGYRI HÍRLAP­MEGYEI KORKÉP/HIRDETÉS 1993. november 19., péntek Szorító Bakos, Tűhegyi, Nász és a többiek Jövőre: telefon A Matáv szegedi igazgatósága a közelmúltban ismét megerősí­tette, hogy Dobozon a jövő esz­tendő második felében vala­mennyi telefonigényt kielégíte­nek. A konkrét munkálatokról, feladatokról e hónapban kapnak tájékoztatót a doboziak. Korszerű rendelő Az idén jelentős mértékben javult a dombiratosi orvosi rendelő fel­szereltsége. Az önkormányzat sa­ját forrásból és pályázati pénzek­ből EKG-t, vérvizsgáló készülé­ket, minilabort, számítógépet, egészség- ügyi bútorzatot és egyéb eszközöket vásárolt Kell a jó könyv Az eleki képviselők — pótelő­irányzatként —50 ezer forinttal megemelték a könyvtár erre az évre előirányzott bevételi keretét A jövő a gyulaiaké Mint ismeretes, a Békés megyei németek legutóbb Mezőbe- rényben rendezték meg kulturá­lis találkozójukat. A gyulaiakat 58-an képviselték a rendezvé­nyen. Megfigyelői „státusukra” szükség is volt, hiszen a jövő évi rendezvény gazdái éppen a gyu­laiak lesznek. Éppen az erdélyi naív művé­szetről és népi mesterek mű­vésziéről tervezett új köny­vem anyagának gyűjtése és rendszerezése közben került asztalomra a napokban Bánszky Pál tanulmánya (Né­pi szobrászat. Kecskemét, 1993), aki 1972-ben megjelent első szerény kezdeményemet felkarolva (Banner Zoltán: Csillagfaragók) mind a kecs­keméti naiv múzeum tükré­ben, mind elméleti munkássá­gában először merte az erdélyi alkotókat is felvonultatni, együtt láttatni tehát a magyar- országi és erdélyi „Nagy Reá­lisok” (Kandinszkij) vonulatát a kortárs magyar művészet szövetében. Merthogy ez az első alapelv, amelyet (most éppen' e kis könyv fényében) le kell szö­geznünk: a naiv és ábrázoló népi mesterek tevékenysége nem művészeten kívüli művészet­ként érdekes számunkra, ha­nem, akárcsak az egész világon, ahol egyáltalán művelik ezt a sajátos műfajt, a 20. századi ma­gyar művészet szerves eleme­ként, amelynek jelentősége, vo­nulat jellege egyenes arányban nő a hivatásos művészetben tör­vényszerűen szemléletmegha­tározóvá, majdnem kizárólagos formaképző ösztönzéssé hatal­masodó elidegenedéssel, elma­gányosodással és az elszemély­telenedésig fokozódó személyi­ségkultusszal. Ezen belül pedig ' különös súlyt kölcsönöz a lassanként nem is létező, így hát szükség­képpen nem szakkiadónál, ha­nem egyszerű múzeumi kiad­ványként napvilágot látott elemző összegzésnek (Magyar Naiv Művészek Múzeuma ki­adványai I.), hogy ötven eszten­dő után újra ráirányítja a figyel­met a magyar nép szobrászatá­ra. (1944-ben jelent meg And- rássy Kurta János könyve a Misztótfalusi Kiadónál A ma­gyar nép szobrászata címmel.) Eme másik, ám nem másod­lagos szempont ugyanis Bánszky mondanivalóján is túl­mutat (a szobrászi formaadás­nak nemzeti-etnikai művészei önmeghatározásunkban betöl­tött, kiemelt szerepére), ezzel azonban nem szeretnénk elte­relni a figyelmet a kiindulásul szolgáló textusról. A szerző ugyanis, mint a naiv és népi művészeti téma első számú ha­zai szakértője ezúttal is módsze­res körültekintéssel veszi birto­kába a terepet: a szoborfara­gó” elődök műfaji besorolásá­val (egyházi és szakrális jellegű fafaragások, korpuszok, türe­lemüvegek, kiskun Madonnák, sírjelek, használati tárgyak, bot­készítés) ugyan nem fedi le hi­ánytalanul a történeti hátteret (Erdély, de különösen a Felvi­dék és Kárpátalja vonatkozásá­ban; ámbár a részkutatások hiá­nyában valójában nem is tehe­ti); az esztétikai célú szoborfa­ragás jelentkezésétől a népi szobrászat 1945 utáni három nagy megmérettetésén ke­resztül azonban (a nyugdíjasko- rúak országos pályázata 1972, Nemzeti Galéria; a népi szob­rászat első országos pályázata 1974, Debrecen; népi szobrá­szat, 1991 Kecskemét) jól ta­golt, érzékeny elemzések sorá­val érzékelteti s rajzolja meg a törzsanyag kettős gyökerét: a hagyományos paraszti világból fogant, illetve az útkereső önki­fejezés személyes mitológiájá­ból fakadó laikus szobrászat párhuzamosságát. S ha már szí­nesre nem tellett — természet­szerűleg, hiszen ismétlem: affé­le házi kiadványról van szó — az illusztrációs képmelléklet me- legbama nyomata finom utalással emeli jogerőre 'áfa, az első számú nyersanyag stílusalakító szerepé­ről leírtak érvényét Külön öröm és figyelmeztető (a jövőre nézve) számunkra a Békés megyei népi szobrászok jelenléte szövegben és képmel­lékleten egyaránt, így például a dombiratosi, hajdani fodrász és vasutas Bakos Lajos (1901— 1974), akinek három munkája is szerepel a könyvben, s akinek Arató család című szobor­együttese — amelyben más­más fából faragta ki a gyerme­keket, assszonyokat és a férfia­kat, s a talapzatba búzakalászo­kat ragasztott, mint egy pop art művész — az 1972-es országos kiállítás katalógusának a fedő­lapját díszítette (Magyar naiv művészet a XX. században, Nemzeti Galéria), vagy a most is alkotóereje teljében lévő Tűhegyi Mihályé (Kunágotá- ról), aki az orosházi Nász Mi­hállyal együtt a Népművészeti Egyesület nemrég Békéscsabán tartott minősítő zsűrizésén is fi­gyelmet keltett új munkáival. Banner Zoltán Olaszország legszebb bútorai és lakástextíliái tuttoMobili BÉKÉSCSABA A tuttoMobili BÚTORÁRUHÁZ SZERETETTEL MEGHÍV MINDENKIT ÚJ BÉKÉSCSABAI ÁRUHÁZA MEGNYITÓJÁRA. ♦ HATALMAS ÁRUKÉSZLET ♦ ♦ SZUPERKEDVEZMÉNYES ÁRAK ♦ ♦ TOMBOLA MINDEN LÁTOGATÓNAK ♦ YfllUUK I99S. ROY. 20-ÁÍI M’° TÓI ÉirCIIG. BÉKÉSCSABA ♦ 5600. Kétegyházi út 7. ♦ Tel.: 66-442-666 ♦ Fax: 66-442-777 k ______________________________________ HOGY OLAJOZOTTAN MENJENEK A DOLGOK Motorolajok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom