Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

Gyula város címere Az oldalt Kiss A. János írta és szerkesztette. A fotókat Kerekes István és Kovács Erzsébet készítette. Telefon: (66) 450-450 Oda-vissza Kétegyháza. — A település polgármestere november 8-án ötödmagával a romániai Kis- jenőre látogatott. A helyi kép­viselők vendéglátóikkal Arad­ra utaztak, ahol a város és né­hány üzem meglátogatása sze­reptelt a programjukban. A ro­mániai forradalom óta fennál­ló kapcsolat, melynek kereté­ben a testületek évente — vál­takozó helyszínnel — felkere­sik egymást, az idén különö­sen gyümölcsözőnek ígérke­zik. Ugyanis a kisjenőiek de­cember elsején Kétegyházára, illetve Gyulára látogatnak, majd néhány nap múlva képvi­seltetik magukat a kétegyházi- ak ünnepi programján is. Chitighaz — benn a gáz? Kétegyháza. — Falugyűlést hívott össze november 25-én 18 órára, a művelődési házba a képviselő-testület. Egyetlen — ám igen fontos! -— napi­rendként a település gázellátá­sának gyakorlati teendőit je­lölték meg. A vizsgalista nem „B’Mista Kétegyháza. — A polgármes­teri hivatal dolgozóinak — az ország minden más közigaz­gatásban dolgozójához hason­lóan — közigazgatási alapfo­kú vizsgát kell letenniük. No­vember 22—24-én a már na­gyobb gyakorlattal rendelke­zők mérettetnek meg, míg a kevesebb szolgálati időt ma­guk mögött tudók február vé­gén, március elején állnak a vizsgabizottság elé. Gamesz-fínálé Kétegyháza. — Közmeghall­gatás, majd testületi ülés lesz november 29-én 17 órától a községháza tanácskozó termé­ben. A közmeghallgatáson el­sősorban a jövő évi költségve­tési terv összeállításához vá- ják a lakosság segítségét, míg a testületi ülésen — egyebek mellett — ismertetik a függet­len szakértők véleményét a megszüntetett Gamesz gaz­dálkodásáról. Gyulai szövetkezők Gyula. — November 12-én a városban alakult meg a Magyar Fürdővárosok Szövet­sége, mely dr. Pocsay Gábor gyulai polgármestert válasz­totta első elnökének. A 18 megjelent város mellett 8 má­sik faxon jelezte tagsági szán­dékát. GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1993. november 16., kedd Az a szép hatvan év... Csak ők tudhatják, mennyi minden fért bele hatvan közös évükbe Krizsán Anna és Flóra Mihály — egyikük most 79, másikuk 84 éves — hatvan évvel ez­előtt, pontosabban 1993. no­vember 12-én, Békéscsabán kötött házasságot. Az evangé­likus templomban akkor egy­szerre 10 pár mondta ki a bol­dogító igent. Jóban-rosszban kitartottak egymás mellett, s most Gyulán — lakóhelyükön —. családjuk körében, s nagy boldogságban ünnepelték rit­ka szép házassági évfordulóju­kat. Köszönet a nagylelkű adakozóknak! Az Elekiek II. Világtalálkozójának Szervező Bizottsága a II. világháborús emlékmű létesítésére és az I. világháborús em­lékművön az elesettek neveit megörökítő márványtábla elhe­lyezésére eddig beérkezett adományokat megköszöni a kö­vetkezőknek: Szabó Jánosné, Adámné Eleméry Edit, Strifler József, Hoffmann Lujza, Hoffmann Gizella, Váradi Boldi­zsár, Honos Ferencné, Bogár Szabó Imréné, Purecs Pétemé, id. Klemm Istvánné, Brandt Antal, Szkaliczki Jánosné, Witt- mann György, Kaposi Károlyné, Nagy Anna, Formann Ist­ván, Pavelka János, Czápos Miksa, Molnár Demeter, Halász Gyula, Betle Sándor, Radnai Alajosné, Braun Franciska, Rutkai Ferencné, Müllek János, özv. Bender Adámné, Somos Lászlóné, Bereczki Mihály, Nádor Józscfné, Kcnyő Sándor, ifj. Váradi Boldizsár, Püspöki Jánosné, Szelényi Mihályné, Wittmann Ferenc, Zsidó Ferencné, Szabó Pálné, Baráth Já­nos, Fanaczán György, Radnai Alajosné, Stumpf Mihályné, Rácz János és családja, Tóth Sándor, Topa Sándomé, Gábor Ferenc, Tóth Józsefné, Bender Veronika, Aradi József, Krá­lik István, Rostás Péter, Bender Miksa, Ruck Rozália, Baráth Mihály, Klemm Ferenc, Wittmann Józsefné, Bajaczán Mi­hályné, Csapó Lajos, Miszlai István, Schreyer Béla, Petm- zsán György, Kisházi Pálné, Rizs Erzsébet, Ruck János, Spitzer János, Szelényi Ernő, Rapajkó Tibor, Czápos Rezső, ifj. Rotyis Györgyné, Vigh Károlyné, Wittmann György, Áment Mihály, Gyurkovics Kálmán, Juhász és özv. Eckemé, Köblös Ferencné, Niedermayer József, Schneider György, Árgyelán Jánosné, Bender István Györgyné, Regős György­né, Weber József (eleki lakosok). Grenlid Manfred, Zöllner Emerich, Albert család, Reis Georg (németországi lakosok). Bender György (budapesti lakos). Brandt Szilveszter, Brandt Szilvesztemé (gyulai lakosok). A szervezők továbbra is szá­mítanak az adakozásra. Csekk az eleki művelődési házban igényelhető, s befizethetnek a gyulai OTP-nél vezetett 269- 98040, 638-000713 számú számla javára, „II. világháború­ban elesettek emlékművére adomány” megjelöléssel. (A névsor lezárásának ideje 1993. október 25. volt.) Rajzolj a tűzoltóknak! Rajzversenyt hirdet 3—8 éves gyerekek számára a tűzoltó­ság. Bármilyen technikával (vízfesték, zsírkréta, mozaik stb.) a következő témák vala­melyikének vagy mindegyiké­nek feldolgozását várják: Előzzük meg a tüzeket! Trombi segíts! Tűzoltók munka köz­ben; Kukucsmanó, a tűzoltó. A gyulai tűzoltók kérik, hogy a gyerekek december 12-éig jut­tassák el címükre) Gyula, Bar­tók B. út 12.) a rajzokat. Ered­ményt 1994. február 10-én hir­detnek, a nyerteseket értesítik majd. Zsűrizésre képzőművésze­ket kívánnak felkérni, s a leg­jobb rajzokat kiállításon is be­mutatják. „Gázolás”, melynek örülhetünk Lökösháza, Elek, Kétegyháza, Revenues, Dombiratos, Kun- ágota, Almáskamarás, Nagy­kamarás, Bánkút vezetékes- gáz-ellátásáról tanácskoznak — s remélhetően kötnek elő­zetes megállalodást — a te­lepülések vezetői a Dégázzal. A tanácskozáson részt vesz az illetékes bányakapitányság. Ott lesznek a térség ország- gyűlési képviselői (Lukovics Éva, Remport Katalin, Futaki Géza, Kádár Péter, Markó Ist­ván, Vas tag h Pál és Zsíros Gé­za) is. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium képviseleté­ben Pohánkái István államtit­kár utazik Lökösházára. A programra délelőtt 11 órától a művelődési házban kerül sor. Huszár Mátyás emlékére A Magyar Földmérési, Térké­pészeti és Távérzékelési Társa­ság, valamint a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság ma 15.30- kor emléktáblát avat Gyulán, a Kövizig székházának falán. Az avatásra Huszár Mátyás halálá­nak 150., s az általa megkezdett, a Körös nagyv íz-rendszerére kiterjedő első térképészeti fel­mérés 175. évfordulója adott al­kalmat. Ezt követően em­lékülést tartanak a Mogyo- róssy-könyvtárban. A rendez­vényt Kolossváry Gábor (Or­szágos Vízügyi Igazgatóság) nyitja meg, majd dr. Erdmann Gyula (Békés Megyei Levél­tár), Hrenkó Pál (MFTTT) és dr. Goda Péter (Kövizig) előa­dása hangzik el. Ha végigmegyek rajtad én... Megkerestek az egyik gyulai választási kerület lakóinak képviselői, s kiöntötték a lelkűket. Nehezményezték például, hogy az arrafelé épülő kerékpárút ügyében beszélni szeretnének választott képvi­selőjükkel, ám ő nem akar kö­télnek állni. Ha igaz, 1992. január 16. óta színét sem lát­ták. —így van ez? —fordultunk az érintetthez, Bagossy László képviselőhöz. — Nagy kaliberű gyűlést valóban régen tartottam — vá­laszolta. — Hamarosan póto­lom. Ha jelezték volna, hogy igényük van ilyesmire, termé­szetesen sort kerítek rá. — A választóinak jelentős része ellenzi a kerékpárút megvalósításának módját. — A belváros képviselője­ként az ő érdekeiket is képvise­lem, de a városi érdekeket is. A kerékpárút megvalósítása érde­kében egyedül én interpellál­tam. Én hajtottam a dolgot, hogy legyen kerékpárút Szak­mai bizottságot hívtak létre a hivatalban. Ahol lehetett, el­kerülték a természet pusztítását Ha szükség van a kerékpárútra, akkor a zöldterületeket fel kel­lett szabdalni. Szinte mindenki így tartotta szakmailag indo­koltnak a megépítést —A jelentős környezeti be­avatkozás ellenére nem kérték előzetesen a városlakók véle­ményét. — Az út lefedésére például összehívtam a Dob utcaiakat. Nem kérték az út burkolását, mert attól félnek, hogy a kór­házhoz érkezők előttük par­kolnának a kocsijaikkal. A ke­rékpárút hasonló kérdés, nem­csak azok használják, akinek a háza előtt elmegy. Most haj­tom. hogy a Béke sugárúton is legyen kerékpárút. Mindenki azt monja. hogy ehhez ki kel­lene vágni a fákat vagy meg kellene tiltani a gépkocsik par­kolását. Pedig bizonyára más megoldás is akadna, de ennek megtalálása a szakemberek dolga. Remélem, mielőbb el­készül a most épített kerék­párút, szeretnék mielőbb vé­gigbiciklizni rajta. Visszakérjük az iskolapénzt? A gyulai képviselő-testület mára aligha­nem elérte, ami egy ilyen iskolabolondé- riával egyáltalán elérhető. Időről időre felzaklatta a város közvéleményét, szét­roncsolta működőképes iskolaszerkeze­tét, pénzt—s nem is keveset—áldozott olyasmire, ami elkerülhető lett volna, stréberkedésével „megszabadította” a várost egy kocsideréknyi bevételtől. Devalválta—talán a jelenidő sem lenne túlzás — jeles gimnáziuma elismert értékeit, rendre sorsára hagyta az ígéreteivel hitegetett másikat. Szinte megfeledkezett a többi középiskoláról, háromnak „szájától” még a ,/entről” jussként érkezett , falatok” egy részét is megvonta. Rettegésben tartotta a megszüntetés rémével fenyegetett általános iskolákat, irányítási válságot robbantott ki az óvodákban. Igaz, közben csak mutatóban fogadott el e gyet-e gyet az illetékes osztály előterjesztései közül, ám a szükséges következteté­sek levonása már túl nagy feladatnak bizonyult számára. Eredmények is voltak. Visszaadták az egyháznak egy általános és egy középiskoláját. Létrehoztak egy új közép­iskolát, melynek további sorsáról másfél év alatt kilenc­szer szavaztak, s álomszép épületéből egy elhagyatott bölcsődébe száműzték. A (fél)készen álló középiskolai épületben viszont megnyílt a tornaterem és más kiszolgáló létesítmények hiányától szenvedő — egy orvosegyetem más városban működő főiskolai karának szakaként műkö­dő—főiskola. „Eredmény” az is, hogy mindezt anélkül tették, hogy megalkották volna a város oktatási koncepció­ját, a pedagógus közvélemény szaktudására alapozták volna döntéseiket. Bevallottan egyéni és szűk csoportérde­kek motiválták e döntéseik jelentős részét. Mindezek összegzéseként igazat kell adnunk az egyik városatya képviselő-testületi ülésen elhangzott — meg nem cáfolt, vissza nem utasított — véleményének: a testületi tagoknak még mandátumuk lejárta után is sokáig szégyenkezniük kell majd a gyulai iskolaügyben hozott döntéseik miatt. i Az ígéret szép szó A gyulai határállomás felé tar­tók nyári nagy inváziója során a rendőrség rendszeresen a ke­rékpárútra terelte a személy- gépkocsikat. A nem ilyen igénybevételre tervezett bi- cikliút széttöredezett. A város először a rendőrség felelőssé­gét firtatta, majd a polgármes­ter levélben fordult a térség köztársasági megbízottjához, dr. Farkas László címzetes ál­lamtitkárhoz. A kérelemben 5 millió forint megtérítését kéri, ennyi közvetlen károkozás mutatható ki ugyanis a sajná­latos nyári események kap­csán. (A kerékpárúiban oko­zott kár ebből 3,2 millió fo­rint.) A kérés nem is alaptala­nul fogalmazódott meg: min­den bizonyítható, illetve dr. Kara Pál belügyminisztériu­mi helyettes államtitkár ígére­tet tett a kártérítésre. Az ígéret pedig szép szó... Tévéláz Lökösházán Lökösházán — a képviselő- testület beruházásában — el­készült a kábeltévé-fejállomá­sa és hálózata. Nagy ütemben folyik a lakások bekötése is. A képviselő-testület eddig 4 mil­lió forintot fordított a helyi nyilvánosság és közművelő­dés e fórumának megvalósítá­sára. A lakosságnak beköté­senként 6—10 ezer forintot kell áldoznia, ha a tizenkét át­vett és az egy helyi adás vételé­nek lehetősége felkeltette ér­deklődését. Az önkormányzat a helyi adások elkészítése ér­dekében stúdió működtetésére is vállalkozott. A kábelfekte­tés a kecskeméti Telekábel Kft., a fejállomás kialakítása a szegedi Unicom Bt. keze mun­káját dicséri. Germán Géza polgármester parabolával a feje fölött

Next

/
Oldalképek
Tartalom