Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
Ma Szeghalom, holnap Mezoberény és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 254. SZÁM Palotás fellendülést ígér SPORT melléklet 12-16. oldal Lovász világbajnok! Torontóban az Erőemelő világbajnokságon Lovász György, a gyulaiak kiválósága a masters I. kategóriában, a 100 kg-osok között világbajnoki címet ért el. ( 15. oldal) Államosítják a takarék- szövetkezeteket A gazdasági változások során országszerte számos vállalkozás jött létre, de a rendelkezésünkre álló pénzügyi szolgáltatások nem bővültek. Ezen kíván a kormány változtatni a takarékszövetkezetek integrációjával. (4. oldal) Tenni Komlósért A Tótkomlós Slovensky — Komlós Barátainak Köre Egyesület szombaton tartotta idei közgyűlését. Az elmúlt évekhez képest sokkal többen jöttek haza, hogy meghallgassák a társaság elnökének, dr. Tóth Mátyásnak és Tótkomlós polgármesterének, Juhász Pálnak a beszámolóját. — Ez az év a baráti kör újjáalakulásának és a módosított alapszabály jóváhagyásának az évé. Komlóson nem, de Békéscsabán és a fővárosban találkoztunk már az idén, ahol megfogalmaztuk feladatainkat. Tenni szeretnénk azért, hogy a település főtere rendezett legyen, a Komló sorsa megoldódjon. Felkínáljuk segítségünket az újratelepítés 250. évfordulójára készülő monográfiához is — mondta beszámolójában dr. Tóth Mátyás, majd átadta a szót a polgármesternek, aki az 1993-as esztendő önkormányzati költségvetéséről, a fejlesztésekről és természetesen a várossá válás áldozatvállalásairól, lehetőségeiről szólt. Palotás János adta át szombaton a Köztársaság Párt gyulai választási irodáját, melyet az Erkel Gyógyszálló földszintjén alakítottak ki. Rögtönzött sajtótájékoztatóján a pártelnök elmondta, hogy a „liberális négyesfogat” szocialistákat kiközösítő álláspontját nem fogadja el, mivel pártja nyitottságával az ilyesmi nem egyeztethető össze. Egyedül a szélsőségesekkel nem fognak kezet. Nem lépnének koalícióra az MDF-fel, mely nem tudott a társadalom bizalmával élni, illetve a kisgazdákkal politikai komolytalanságuk miatt. Választási pártként kormányozni akarnak, s csak akkor vonulnának ellenzékbe, ha a kormányzó erők programja, útja nem felfelé vezetne. Bírálta a tévé, a rádió alelnökei- nek szakmai érvek nélkül hozott, célszerűtlen döntéseit. (Hozzátette: hasonló mechaTudom, nem illik, mégis váratlanul toppanok be Újkígyóson Harangozó Péter Pálék Bartók Béla utca 22-es számú családi házába. A váratlan látogatásomnak az az oka, hogy Harangozóékat is „kisorsolták”, s azon tíz család közé tartoznak, akiket október 31- én délelőtt 10.30 és 11.30 között dr. Schamschula György miniszter úr lakásukon telefonon hív fel. S mi tagadás, kíváncsi voltam, hogyan fogadják ezt a hívást... Vasárnap délelőtt milyen nizmust takar az is, hogy a kormány 3,5 év alatt egyetlen törvényjavaslathoz sem mellékelt hatástanulmányt.) Január közepére kiderül, kik lesznek a Köztársaság Párt jelöltjei. Nem vájkálnak a jelöltek múltjában, a rátermettség a meghatározó — a világnézet pedig mindenkinek magánügye. Palotás János felkereste hivatalában Gyula város polgár- mesterét, meghitt beszélgetést folytatott tizenéves fiúkkal és lányokkal, a Vállalkozó Diákok Klubjának tagjaival. Este gyertyát gyújtott Apor Vilmos domborművénél, majd az Erkel Gyógyszállóban több száz érdeklődő kérdéseire válaszolt — két és fél órán át, keményen és elegánsan. „A politika visszaél a helyzetével, amikor eleve bukásra ítélt kényszervállalkozásokba (Folytatásai, oldalon) kép is fogadhatna? A háziasszony, Erzsiké főz, a férj, Harangozó Péter Pál újságot olvas. Az ebédlőben kellemes meleg és finom illat árad. — A feleségem híres arról, hogy ő süti a legfinomabb kacsát — büszkélkedik a férj —, én meg öt órakor keltem, hogy a jószágokat leadjam. Most egy pár percet engedélyeztem magamnak, hogy átfussam az újságot.-—Mit szólt, amikor megtudta, hogy a miniszterrel kell szót váltania? Elsején vagy másodikén? A Római Katolikus Egyház ünnepi naptárában halottak napja november másodikán van, mégis november elseje került a köztudatba. Az egyház ezt mindenszentek napjaként tartja számon. Az ünnepek összemosódásának okáról Réthy István gyulai apátplébánost kérdeztük. — November elsején a mindenszentekre emlékezünk, másodikán halottainkra; a két ünnep összefügg — válaszolta. — Régen mindenszentek napja munkaszüneti nap volt, másodika nem. Kialakult a szokás, mint más ünnepekkor is, gondoljunk a karácsonyra, hogy a megemlékezés már előző délutánon, estén megkezdődött. Gyermekkoromban az elhunytakra emlékezve mindenszentek napján, alkonyaikor gyújtottuk meg a gyertyákat. Tehát szokás szerint ekkor kell, de ma már mindkét napon elfogadott. — Örültem, s mondtam a feleségemnek: hívni fog a miniszter. Pár percre Erzsiké asszony is leül mellénk, beszélgetünk. Megtudom, hogy mindketten rokkantnyugdíjasok. Amit látok körülöttük, minden a két kezük munkájának eredménye. S miután két férjezett leányuk van, most éppen az egyiknek segítenek az építkezésben. — Ezen a helyen 1962-ben szántóterület volt — hallom a házigazdát —, amikor elkezdtünk építkezni, megszerveztem a gáz, a víz bevezetését, a járda építését. Most megkaptuk a telefont is. Nagy segítség, mert volt, amikor négyezer csirkét tartottunk, és végig kellett autózni a fél megyét, ha tápot kerestünk. Lassan megöregszünk, ha az ember beteg, (Folytatás a 3. oldalon) Hívni fog a miniszter! •• / Ünnep Újkígyóson - 540 család kapott telefonkészüléket Október 31-én, vasárnap délelőtt több százan ünnepeltek Újkígyóson. 540 lakásban szólalt meg a telefon. S ennek tiszteletére a gazdakör székházában találkozhattak a meghívottak dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügy i miniszterrel, Remport Katalin országgyűlési képviselővel, a Szegedi Távközlési Igazgatóság és a kivitelezést végző Körösvidéki I Vízügyi Igazgatóság prominens képviselőivel. Az önerős telefonépítési társulás elnöke, Nátor János és Bozó Imre polgármester reggel 9 órától fogadták a vendégeket. Kitörési pontok Csak aki helyi lakosként megélte, az tudja, mit jelent egy kisváros vagy egy falu életében, ha bekapcsolják a települést az országos gázhálózatba, ha korszerűsítik az oda vezető utat, vasutat. A vidéken élők életében jeles napnak számít az is, amelyen „kikövezték” az utcát, megépítették a járdát. Továbbá: felér egy ünneppel, amikor az ember először jelentheti ki: „elmegy a víz a házam előtt”. (Ma már tudjuk: az öröm . akkor lenne teljes, ha „a szennyvíz is elmenne” minden porta előtt.) A bezártság, az Isten-háta-mögöttiség érzésének enyhítésére szolgál többek között a telefon is. Tavaly Battonyán és környékén lakossági önerőből hajtottak végre jelentős hálózatfejlesztést. Tegnaptól sok-sok újkígyósi család tapasztalhatja, mekkora előny, micsoda kényelem az, ha „az embernek csak fel kell emelnie a kagylót”. Persze lehetne elménckedni azon, hogy nem megkésett örömök-e ezek. A hazai városlakók többségének az út, a járda, a hőszolgáltatás, a telefon (és még mennyi minden!) olyan természetes, akár a lélegzetvétel. Még inkább így van ez Nyugaton, ahonnan mostanság sokat és sokakat várunk: pénzes beruházókat, falusi turistákat. Hogy jönnek-e, ez nem kevésbé a vidéki Magyarország „komfortfokozatán” múlik. Ménesi György Kétféle tagság magánorvosoknak Kamarai törvény esetleg a következő ciklusban A kérdés önmagában nonszensz, mégis realitás lehet. A Parlament határozatai szerint ugyanis a magánorvos a gazdasági kamara tagja legyen magánvállalkozóként és az orvosi kamara tagja orvosként. Az orvosi kamara ügyeiről tárgyaltak szombaton délelőtt a megyei szervezet éves közgyűlésén a békéscsabai Garzon Szállóban. Azaz közgyűlés lett volna, ha az ezemegyyen (a megye minden orvosa névre szóló meghívót kapott) invitált közül nemcsak negyvenvala- hányjön el. A jelenlévők meghallgatták dr. Viski Anna megyei elnök beszámolóját, dr. Zámori Csaba gazdasági vezető biztató helyzetelemzését és dr. Doktorits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárának kétségekkel teli tájékoztatóját. A megyei orvosi kamara alapító tagjai mintegy négy éve próbálják bizonyítani a vitathatatlant, szükség van az orvosok egységes etikai, érdek- védelmi szervezetére, amely tervei szerint megyei alapítványt is létre kíván hozni. Ez az alapítvány támogatná a hazai és külföldi továbbképzéseken részt venni kívánókat, a szakmai fejlődést. Megtudtuk, hogy a kamarának 659 regisztrált tagja van, ez évben 19-en. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzedékek emlékeztek, s helyezték el a virágaikat a világ- háborús emlékműre fotó: fazekas ferenc Mindenkinek megvan a maga belső drámája, s ebből kimondani valamit olykor nagyon nehéz. Tízezrével vannak olyanok, akik évtizedek óta élnek e lelki gyötrelemmel. Az első és a második világháború áldozatainak hozzátartozóiról van szó. S azokról, akik a sors kegyetlensége folytán idegen földön, idegen érdekekért haltak meg, s most távol a szülőföldtől jeltelen sírban nyugszanak. Elsiratták őket . a szülők, a gyerekek, a hitvesek, a barátok, s sorolhatnám még tovább. De sírjukra talán sohasem került egy szál virág sem. A közelgő halottak napja előtt, szombaton délelőtt Me- zőberényben, a város központjában lévő világháborús emlékműnél a település hősi ha- lottaira emlékeztek, s a négy történelmi egyházzal karöltve ökumenikus istentiszteleten imádkoztak a két világégésben elesettek, az elhurcoltak, s a különféle fogolytáborokban elhunytak lelki üdvéért. Ott voltak a helybelieken kívül az áldozatok elszármazott hozzátartozói, a még élő feleségek, testvérek, gyermekek, s haza látogatott a Németországba kitelepített herényiek képviseletében a város szülötte, Pan- gert Mihály. A ’20-as években emelt emlékmű márványoszlopán 797 néhai mezőberényi neve olvasható. Megrázó, szívszorító látvány volt, amikor a nyolcvanas éveiben járó nénike férje nevét kereste, vagy az évek során nagyapává lett férfi, aki a sors kegyetlensége miatt sohasem láthatta meg édesapját, unokájával kézenfogva helyezte el a kegyelet, a megemlékezés virágait. Szombaton az áldozatokért is szóltak a herényi harangok. —szekeres—*Luther a világosságot hozta A budapesti protestáns nagygyűlés, a debreceni ünnepség mellett a békéscsabai evangélikus gyülekezet is megemlékezett október 31 - érői, a reformáció napjáról. A tegnap délelőtti istentiszteleten az evangélikus nagytemplomban Pátkai Róbert püspök, az Angliai Evangélikus Egyház elnöke hirdetett igét. A lutheri reformáció 476. évfordulóján Jézus Krisztus tanújaként emlékezett Luther Mártonra, aki „a hit bátorságával vette kezébe 1517. október 31- én a kalapácsot, hogy az evangélium tiszta tanítását összefoglaló tételeit kiszögezze a wittembergi vártemplom kapujára”. Beteg egyházi korszakban a reformot követelő 95 tételével új egyháztörténeti korszak kezdődött. Luther Isten tanújaként szólalt meg, mondta a püspök. A wormsi birodalmi gyűlés előtt, V. Károly német-római császár jelenlétében, tanítása védelmében mondott szavaira ma is emlékezünk: „Itt állok, másként nem tehetek...” Luther és a reformáció megítélése a mai Római Katolikus Egyház szemében nem hiteha- gyott eretnekség. A két egyház által létrehozott vegyes bizottság Luther születésének 500. évfordulóján nyilatkozatot adott ki, amely a reformátort mint az „evangélium tanúját, a hit tanítóját és a lelki megújulás hirdetőjét” értékeli, része a keresztény hagyománynak. Az akkori egyházszakadás oka a középkori kereszténység eszméinek és intézményeinek bomlása, egy új kor szellemi és társadalmi, törekvéseinek jelentkezése volt — mondta az egyháztörténészeket idézve Pátkai Róbert. Luther öröksége a hit által való megigazulás, az evangéliumi világosság megőrzendő érték. (Szőke) Akikért a herényi harangok szóltak
