Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

Ma Mezőkovácsháza és környékéről olvashatnak lapunk 7. oldalán

1993. OKTÓBER 15., PÉNTEK

ÁRA: 16,30 FORINT

XLVIII. ÉVFOLYAM 241. SZÁM

/

Átpolitizálódtak az önkormányzatok

Kétnapos tanácskozás Békéscsabán

Mezőmegyer nem lesz „illatos”

A környezetvédelmi szakemberek érvekkel bizonyították, hogy semmilyen szaghatása nem lesz a Mezőmegyeren tervezett hulladékkezelőnek, az érintettek mégis félnek. (5. oldal)

Hogyan lehet sikeres vállalkozó?

Frank Aponyi 101 részes sorozata segítségével próbálunk olvasóink segítségére lenni a sikeres vállalkozásokban. Az anyag első részében a szerző az induláshoz szükséges legalapvetőbb tudnivalókra hívja föl a figyelmet. (9. oldal)

A nagymama sejtelmei

Adva van egy hétvégi ház, egy nem egészen 16 éves leányunoka, egy elfoglalt apa és egy „lezser” anyuka. Meg a rossz sejtelmek: vajon mi folyhat abban a házban, amikor 10—15 fiatal összejön? (10. oldal)

Narancshéjban

Sarkad

A kissé hosszúra nyúlt nyári szünet után felfrissülve, új ötletekkel tarkítva ismét megjelenik Sarkadon a „Narancshéjban Sarkad” című fideszes ifjúsági lap. Az újság minden hónap második hetének szerdáján kerül az utcára. A formai és tartalmi változásokon túl még egy (ezúttal kellemetlen) változást is bejelentettek a lap szerkesztői. Nevezetesen, hogy a korábbi ingyenes terjesztés helyett most már ők is csak pénzért tudják adni a lapot. Mint a szerkesztőség nevében Vári Lajos elmondta, a példányonkénti 10 forintokat természetesen sok-sok érdekes, fiatalos stílusban megírt hírrel szeretnék megszolgálni.

Békéscsaba polgármestere, Pap János nyitotta meg tegnap délután azt a háromnapos konferenciát, amelyet Az önkormányzatiság lehetőségei és határai Közép-Európában címmel rendez a Friedrich Naumann Alapítvány, a Szabad- demokraták Szövetsége, valamint Békéscsaba város.

Szabadság és szolidaritás, szabadság és a másikért érzett felelősség az alapja az önkormányzati szerveződéseknek, amelynek igen sok formája van. A települési önkormány— Hogyan látja a neptun: fürdői találkozó, s a? azt követő vita után az RMDSZ és a romániai magyarság helyzetét?

— Aki ismeri az RMDSZ belső helyzetét, az emlékszik arra, hogy szívesen fogalmaztak a kívülállók — és olykor nemcsak ők — bizonyos személyi pólusokban: Domokos Géza—Király Károly, Domokos Géza—Szőcs Géza, Tokay György—Szőcs Géza. Ez azt a látszatot keltette sokakban, hogy itt személyi ellentétekről van szó. Nagyon kevesen ismerik fel, hogy az emberek eltérő nézetrendszerében, illetve ennek konfrontációjában olyan ellentét termeli magát újra, amely tulajdonképpen független a személyektől. Olyan pólusokról van szó,

zat a közvetlen és a képviseleti demokrácia metszéspontjában áll. A kis településeken kevésbé pártszerű, a működése, inkább közvetlen emberi kapcsolatokon nyugszik az önkormányzat és a polgár kapcsolata. Az területi önkormányzatiság formálódó rendszer, amely aligha működhet demokratikus föderáció nélkül — mondta nyitóelőadásában Konrád György író. Az önkormányzatok feladata: a szellemi vagyon kiaknázása is. Az (Folytatás a 3. oldalon)

amelyek eltérő mentalitás és politikai filozófia hordozói, és ezek törvényszerűen képződnek újra. Akár a patkómágnes, amit ha eltörnek, nem marad az egyik pólus az egyik szálon, a másik a másikon, hanem mindkettő beköltözik a kisebb egységbe. Ez történik az RMDSZ-ben, s ha ez így van, akkor föl kell ismernünk, és együtt kell élnünk ezzel a helyzettel.

— Nem arról van szó, hogy az RMDSZ-nek feltétlen egyben kell maradnia, ehhez pedig túl nagy a párt? Sok a platform, a nézetrendszer, a frakció, és ezek folyton konfrontálódnak.

— Elmondtam már máshol is, az RMDSZ unicum a maga nemében, olyan egypártrend- szert hozott létre saját akaratá/

Göncz Árpád látogatása a rendőrségnél

A közbiztonság romlása hozzájárult az ország rossz közérzetéhez, javulása pedig javíthatja a közhangulatot — mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a rendőrségnél tett látogatása alkalmából szervezett sajtó- tájékoztatón. Göncz Árpád az ORFK-n kezdte látogatását, majd a BRFK Mosonyi úti objektumába érkezett, ahol tájékoztatást kapott a BRFK tevékenységéről. Áz államfői látogatás a Rendőri Ezrednél folytatódott, itt Göncz Árpád a Rendőri Ezred és a Különleges Szolgálat technikai bemutatóját tekintette meg.

ból az erdélyi magyarság, amely hiába egypártrendszer, megjelennek benne azok a szempontok és értékfelmutatások, melyek egy plurális társadalomban megfogalmazódnak. Nekünk is megvannak a magunk Antall Józsefei, Tor- gyán Józsefeink, Orbán Vikto- raink, PetőIvánaink, csak az a különbség, hogy míg ezek az emberek Magyarországon nyíltan vállalhatják a többiek- • kel való konfrontációt, addig nálunk ezeknek az embereknek egy asztal mellett kell mosolyogniuk, és mondani: fő az egység és szeretjük egymást.

—Mintha gyakran használná azt a kifejezést egy-egy esemény vagy megnyilvánulás kapcsán, hogy „politikai prostitúció”. Mit ért On ez alatt?

— Politikai prostitúció az, ha valaki a saját személyes vagy csoportjának az érdekeit tartja szem előtt. Ezzel elárulja azokat az érdekeket, amelyeket a kétmilliós közösség képviseletében kötelessége volna védelmeznie.

(Folytatás a 2. oldalon)

„Az emberi jogok helyzete rendkívül gyalázatos”

Csíkszeredái beszélgetés Szőcs Géza költő-politikussal

Munkatársunk Csíkszeredán készített exkluzív interjút Szőcs Géza erdélyi költővel. Az író-olvasó találkozó után az RMDSZ belső állapotáról, az őt ért vádakról, Románia Európa tanácsi tagságáról és irodalmi munkájáról kérdeztük a kolozsvári költőt.

Jövőkutatásaink

Nem véletlen, hogy olyan jól megy manapság a horoszkóp- készítőknek, a csillagok állásából jövendölőknek és a tenyérjósoknak. Még a szerényebb körülmények között élők is áldoznak erre a szolgáltatásra; hiszen az ember kíváncsi, tudni szeretné, mit hoz a holnap, mit rejteget számára a jövő. Aki jobban bízik a tudományos módszerben, a közvélemény- vagy a jövőkutatáshoz fordulhat. Bár ez utóbbi hírnevének nem használt, hogy a földrészünkön lejátszódott és jelenleg zajló forradalmi átalakulások hirtelen bekövetkeztét és mélységét nem tudta előre jelezni. A jövőkutatók mentségére legyen mondva, hogy ez valószínűleg nem a fantáziátlanságukon múlott. Persze a jóslatok nem mindig válnak be, ahogyan az időjárás-előrejelzés sikeressége is változó. De legalább foglalkoznak a félelmeinkkel, elgondolkodtatnak, reményt, kapaszkodót adnak.

Nincs ebben semmi különös. Egyszerűen szeretnénk tudni, mit hoz a holnap. Hogy felkészüljünk, védekezzünk, ne érhessen semmi váratlanul. Ki nem akar olykor a jövőbe látni, kit ne érdekelne, hogyan végződnek a dolgai?! Nagy kár, hogy sohasem nyílik ki előttünk a sors könyve, a rólunk szóló fejezet. De talán jobb is így...

Niedzielsky Katalin

„Magad uram, ha...” ihatatlan a vized

A padlószőnyeg asztmatikus betegséget okoz

„Problémáink vannak a víz minőségével. A hidegvizes csapból szúnyoglárvás, zavaros, a melegvizesből barna lé folyik. Ha felforraljuk, akkor az edény oldalára barna hab kerUl. Szűrés nélkül ebből inni, főzni képtelenség. Orosházán tisztítják vizünket, ami abból áll, hogy a három tízemeletes lakótömb mögött megnyitják a tűzcsapot és fél napig ömlik belőle a víz. (A művelet után még rosszabb a helyzetünk, minősíthetetlen víz távozik csapjainkból.)

Problémánkról tud a lakásszövetkezet, a polgármesteri hivatal, a vízmű, a Köjál, a gyermekorvos. Mégsem lép senki az ügyben, pedig ezreket fizetünk havonta vízdíjra!”

Panaszosunk mellékelt egy textilszűrőt, amin fémesen csillogó és matt, barna üledék „virít”. Ezt isszák Orosháza lakosai. Kivételesen nem a szokásos riportalanyainkat kerestük meg az ügyben, hiszen ők már nyilatkoztak néhányszor, az eredmény viszont változatlan. Paluska György szarvasi vállalkozó valami mást ajánl a kétségbeesett háziasszonyoknak:

— A GET Kft. amerikai, német és angol termékei között (Folytatás a 3. oldalon)

Emléktábla az újratelepítőnek

Tegnap a békéscsabai városháza földszinti folyosóján avattak emléktáblát Békéscsaba város újratelepítőjének, báró Harruckern János Györgynek, akinek tevékenységéről dr. Jároli József, a megyei levéltár igazgatóhelyettese emlékezett meg. A márványtáblát a város önkormányzata, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és a Békéscsabai Haán Lajos Helytörténeti Szakkör állíttatta

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

A húsipar gondjai az agrárválságból erednek

Közel 80 küldött részvételével tegnap megkezdődött a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének harmadik kongresszusa. Az érdekképviselet az élelmiszeripari ágazat legnagyobb létszámú szakszervezete, 15 ezer aktív tagja van. Kapuvári József, a húsipari dolgozók titkára beszámolójában kiemelte: a húsipar alapvető gondjai szerintük az agrárválságból erednek. A problémák megoldásához leginkább a mezőgazdaság támogatására lenne szükség, enélkül

ugyanis a húsüzemek egy részét be kell zárni.

A szakszervezeti vezető elmondta továbbá, hogy tavaly 5 ezer munkahely szűnt meg az iparágban, míg az idén újabb 2 ezer elbocsátás várható. Á csődöt jelentett vagy veszélyeztetett helyzetben lévő vállalatoknál 3 ezer ember dolgozik, s a rövid távú válságmenedzselés elmulasztása esetén ezek a munkahelyek is megszűnhetnek. A tanácskozáson jelen volt Nagy Sándor.

i

i

i

i

X

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

X

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

X

I

I

I

I

I

Ingatlanközvetítés

felsőfokon!

VÁLASSZA A LEGJOBBAT!

Ingatlanközvetítés csak 0,8%-ért.

Érdeklődni: Hargita plusz Kft

Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 327-971.

HARGITA |PLUSZ

I

I

I

I

X

I

I

X

X

I ■

I

X

I

X

I

I

X

X

X

X

I

I

I

X

I

X

X

X

I

X

X

X

X

X

X