Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

Szarvas címere Az oldalt írta Keserű Zsuzsa, Papp János és Szenes János. Szerkesztette: Papp János. Telefon: (66)450-450 és 458-016. A fotókat Benkő László készítette Nagycsaládosoknak Örménykút. — Az önkor­mányzat a nagycsaládosok óvodai térítési díjait 50 száza­lékos mértékben támogatja. Eszerint az 55 forint napon­kénti költségből mindössze 27,50 forintot kell fizetni a többgyermekeseknek. Megemlékezés Szarvas. — Október 6-án az aradi vértanúk és a szarvasi mártírok emlékére az 1. Szá­mú Általános Iskola 12.15 óra­kor megemlékezést tart az I. világháborús hősi emlékmű előtt. Ünnepi beszédet mond Takács István, a Honvéd Ha­gyományőrző Egylet tagja. A megemlékezésre és az azt kö­vető koszorúzásra várják a vá­ros lakóit. Pályázat Kardos. — Sikeresen pályá­zott az önkormányzat egy se­gédmotor-kerékpár megvá­sárlására. így a házigondozó a napokban már birtokba vehet­te a kétkerekűt, amellyel a tá­volabbi tanyákra is ki tud men­ni. Kábeltévé Kondoros. — A kábelteleví­ziós rendszer már lassan be­lopja magát a helyi lakások majd 50 százalékába. A hét minden napján továbbítanak műsort, általában az esti órák­ban hol 18, hol 19 órai kezdet­tel. Adnak Békés megyei hír­műsort, továbbítják a Tv4 és a Szív Tv adásait. Szombaton 2 órától ifjúsági műsorral jelent­kezik a stúdió. Képviselői beszámoló Szarvas. — Ma, október 6-án délután 18 órakor a városháza földszinti tanácstermében Bő- di János önkormányzati képvi­selő beszámolót, illetve lakos­sági fórumot tart. Nyitvatartási rend Szarvas. — A katolikus plébá­nia értesíti a lakosságot, hogy az Ó- és az Újtemető nyitvatar­tási rendje október 16-ától megváltozik. Ezután május 1- jétől október 1-éig 7 és 19, október 1-jétől április 30-áig 8—16 óráig van nyitva. Visszakapták Örménykút. — A Petőfi Szö­vetkezettől visszakérte és — kapta az önkormányzat sa­ját földterületét. A képviselők úgy döntöttek, hogy ebből mintegy 36 hektárt az önkor­mányzat művelne meg, a töb­bit pedig haszonbérbe adnák. SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1993. október 6., szerda Akinek inge, vegye magára! Az 1994-es fazonú ingeket mutatják be a képen látható urak, melyeket a Szirén fejlesztett ki és gyárt világszínvonalon Szarvas. — Puszta nap a Club d’Amingo Clubban szeptem­ber 22-én 11 órakor — kaptuk a baráti hangú meghívót a múlt hónap végén. Ekkor a Szirén Szövetkezet legnagyobb kül­földi partnere a GmbH és a legnagyobb honi forgalmazó a RaborNSOKft. A gyönyörű környezetű és hangulatos klubban megtartott bemutató már az 1994-es tava­szi férfiingek színes kavalkád- ját vonultatta fel. Mint azt a klubtalálkozó egyik szüneté­ben Kiszely Mihály elnöktől megtudtuk, a szövetkezet az utóbbi hetekben vetett véget hároméves „hallgatásának” és egyre-másra rendezi, immár partnerei támogatásával a ke­reskedelmi bemutatókat és reklámakciókat. A meghívott vendégsereg előtt az egész Szirén vezérkara stílszerűen a most általuk gyártott márkás ingekben, Club d’Amingók- ban pompázott. Sőt, ugyan­ezen a napon a Rádió Danubi­usban 40 napos reklámhadjá­rata kezdődött meg az ingek­nek. Különlegességük, hogy ezeket csak azok a cégek for­galmazhatják, amelyek tagjai a klubhálózatnak. A megnyitó után a vendége­ket az emeleten korszerű kivi­telezésű kirakatrendszer várta. S amíg az ottani ingcsodákat nézegettük, megtudtuk, hogy a Szirént a világpiacon az inggyártásban csak a Benet­ton, a Boss, a Guy és a Laroche tudja csak lekörözni. Az ingek mellett a vendégeket ősi Szarvas környéki ízvilágot be­mutató kínálat fogadta. A kül­földiek megcsodálhatták a ha­zai gőzölgő töltött káposztát, a bográcsos öregtarhonyát és különböző fűszerezésű kol­bászfüzéreket, szalonnákat és sonkákat. S hogy teljes legyen a kínálat, az asztal megtelt ka- pusznyikával, tepertős pogá­csával, kelt lekváros kiflivel és más leírhatatlan finomságok­kal. A nem mindennapi vendég­látás után a vendégek hajóra szálltak és a Katalin II. fedél­zetéről gyönyörködtek a Kö­rös-part szépségében. Elnyert támogatások A PHARE program lehetőséget adott arra, hogy Szarvas megépítse az új víztisztító műtárgyat Szarvas. — Az egyébként szűkre szabott költségvetésű önkormányzatokat a kormány megfelelő feltételek esetén cél-, illetve címzett támogatá­sokkal segíti beruházásaik­ban. Az 1992-re kiírt és az önkormányzatok által elkül­dött céltámogatási pályázato­kat a kormány tavaly különbö­ző okok miatt nem bírálta el. Idén szigorú feltételek mellett ugyanakkor eredményeket — például hiánypótlási lehetősé­geket — adva megismételtet­ték a pályázatokat. Ezek elké­szítése Szarvas város önkor­mányzatának műszaki osztá­lyán megtörtént. Bár mint Tóth Imre, az osztály vezetője elmondta, nem kis erőfeszí­tésükbe került, hiszen ugyan­ekkor volt a címzett támogatá­sok leadási határideje is! Eb­ben a kormányzati ciklusban Szarvas.—AT rombitás T ária­tok jól ismert sorozat keretén belül ezúttal az ásványgyűjtők köre és Bujdosó József mutat­kozott be a nagyközönségnek. Előbbiek közül Demeter Péter és dr. Szál ai Tibor rendezte tárló alá a Kárpát-medence legszebb köveiből rendezett gyűjtemé­nyét. Bujdosó József pedig a ez volt az utolsó lehetőség tá­mogatás elnyerésére. így min­denképpen meg kellett ragad­ni az alkalmat. Szarvasról összesen 11 pá­lyázatot küldtek el. így céltá­mogatást kap az önkormányzat a szarvasi szennyvízhálózat utolsó ütemének befejezéséhez, a lakott területek ivóvízzel való ellátásához, a Wesselényi utcai iskola életveszélyessé vált tan­termeinek kiváltásához, az egyesített gyógyító-megelőző intézmény műszerekkel történő ellátásához, a 615-ös számú szakmunkásképző, szakközép- iskola 80 fős kollégiumának és tornatermének építéséhez. Összesen ilyen módon 107mil- lió forintot kap Szarvas. Közel 17 millió forintot nyert el az önkormányzat a kerékpárút épí­téséhez, melyet nemrégiben el­kezdtek. napóleoni háborúktól napjain­kig különleges katonai és polgá­ri kitüntetésekkel lepte meg a numizmatika barátait. Minivá­logatást láthatnak az 1945 előtti évtizedek különleges értékpa­pírjaiból is. A kettős kamaratár­lat még két hétig, október közepé­ig tart nyitva és csak munkanapo­kon látogatható 8—16 óráig. A földkiadásról Örménykút. — Magyar Lász­ló, a földkiadó bizottság elnö­ke nemrégiben tájékoztatót adott a képviselő-testületnek a földek kiadásáról. A beszámo­lóból megtudtuk, hogy a föld­kiadó bizottság 17 taggal ala­kult, s munkájukat három ve­zetőségi tag irányítja. Felada­tuk a részarány-tulajdonosok között megegyezni, hol mér­jék ki földterületüket. A részarány-tulajdonosok összesen 1450 hektárt kértek kimérni. A kérelmeket márci­us 23-áig kellett benyújtani, amelyben mindenki megjelöl­hette, hova kívánja a földki­mérést. Az új földtulajdon ren­dezése több mint 110 személyt érintett. Ebből mintegy 620 kérelem érkezett a bizottság­hoz. Ezeket nemcsak begyűj­teni, de rendezni is kellett. A mai napig összesen 130 tulaj­donos kérte földjének kiméré­sét, mert ők egyénileg kíván­ják azt megművelni. Előfordul olyan is, hogy egy táblára több jelentkező van, mint amennyi szabad földterület. Ilyenkor van igazán dolga a bizottság­nak, mert nem könnyű eseten­ként egyezséget létrehozni. Nincs politika Kondoros. — A képviselő- testület legutóbbi ülésén a ká­beltelevízióban közreadott hirdetések díjairól is tárgyalt. Ezt megelőzte, hogy több or­szágos és megyei pártszerve­zet politikai tartalmú hirdetést szeretett volna elhelyezni a ká­beltévé csatornáin. A képvise­lők úgy döntöttek, hogy a helyi televízió kizárólag a kondoro- siak érdekeit kell, hogy szol­gálja, s ez a hirdetésekre is vonatkozik. Politikai hirdetés nem jelenhet meg a kábeltévé­rendszeren, csak kereskedel­mi és szolgáltató jellegű. Érem- és kőzetkiállítás Értelmiség Orménykúti kesergő A fogalom sokmindent takar, egy­részt felsőfokú iskolai végzettséget feltételez, másrészt olyanfajta maga­tartást, amely ugyan nem függvénye a végzettségnek, de mindenképpen előremutató és a haladás ügyét szolgáló. A pedagógusok vitán felül ebbe a körbe tartoznak még akkor is, ha esetenként hozzáállásuk gondolkodóba ejti a nem értelmiségi halandót. A falusi tanító mindig jelképe volt a magyar kultúrának, bölcsességével, emberszeretetével és humánus gondolko­dásával nemcsak ismeretet oktatott, hanem meghatározója volt egy-egy közösség szellemi életének. Az őpéldáját kevés kivételtől eltekintve már csak tankönyvekből idézhetjük. A mai pedagógus elsősorban pénzkereső személy, mint bár­mely más hivatását gyakorló, és eldurvult világunkban sajnos nem egy esetben nem is akar ennél több lenni. Az igazi lámpás szerepét nehezen tölti be, pedig a kormányzat az elmúlt két-három évben igen komolyan rendezte bérüket, elismerve áldozatos munkájukat. Ennek ellenére kevés van közöttük, aki lelkesedésből tart szakkört, felvállalja a dél­utáni klubfoglalkozásokat, s netalántán a nyári szünetben elmegy a gyerekekkel kirándulni. De felróhatjuk-e neki anyagiasságát, amikor a világon mindent csak pénzért lehet megkapni? És vajon van-e határa annak, amikor a pedagó­gus is elégedett lesz bérével és társadalmi helyzetével? Szeretnénk újra megélni, hogy az oktató-nevelő munka előbb legyen hivatás, mint pénzszerzési forrás. Hogy a tanár nevelő legyen és ne az óráját igazító munkavállaló, s újra hajtóereje legyen egy település szellemi életének. Hogy ismét ötleteivel, tenniakarásával irányt mutasson, s ne csak követeljen. P< ü Rémhír Örménykút. — Bezárják az ál­talános iskolát és a könyvtárat — kapta szerkesztőségünk a hírt. Ilyet még nem hallottunk, s bár igazából nem is nagyon hittünk a telefonálónak, azért mégis úgy illik, hogy utánajár­junk. Bohrát Sándor polgármes­tert kérdeztük, mi az alapja az információnak: — Ilyet nem tervezünk és más sem tervezhet. Elhatároz­tuk azonban, hogy az általános iskolát és a könyvtárat átszer­vezzük, ami azt jelenti, hogy a kettőt különválasztjuk egy­mástól. A vita azonban, hogy egyben vagy külön működjön a két intézmény. Az átszerve­zés egyébként személyi moz­gást nem jelent, elbocsátásra nem kerülhet sor. A testület egyébként már döntött a különválásról, csupán a peda­gógusok közül néhányan van­nak más véleményen — mon­dotta a polgármester. Örménykút azonban a me­gyében talán az egyetlen te­lepülés, ahol úgy működtetik az iskolát, hogy a költségve­tésnek nincs felső határa. Gya­korlatilag az iskola annyit költ, amennyit akar, csupán azt kötötte ki a képviselő- testület, hogy szigorúan ve­gyék figyelembe a takarékos­ságot és vegyék elejét az okta­lan költekezésnek, de konkrét költségvetési keretet nem ha­tároztak meg. Az intézmény gazdaságilag önelszámoló. Hogyan tovább? Kardos. — Munkahelyet talál­ni és megélni minden települé­sen igen nehéz, de talán a legne­hezebb a kis lélekszámú falvak­ban. Az esetek többségében csak a helyi termelőszövetkezet (ha van még maradványa) és az áfész (ha még nem számolták fel) képes valamennyi munkát adni. Ä településen a termelő- szövetkezet éppen felszámolás alatt áll. Az önkormányzat kí­sérletet tesz arra, hogy a volt irodaépületet árverés útján megvásárolja, s később azt a közművelődési feladatok szol­gálatába állítsa. Az épület már csak azért is jól jönne a falunak, mert az iskolai faház 2000-ig kapott működési engedélyt. Ezt követően az ok­tatást ebből az átmeneti létesít­ményből ki kell vinni. Az ön­kormányzatnak sem jár na­gyobb kedvezmény és semmi­féle előny licitáláskor, mint bár­mely más jogi vagy magánsze­mélynek. Ezért nem lehetetlen, hogy gondot okoz majd a 2 mil­lió 600 ezer forintért kikiáltott irodaház megszerzése. A testület úgy döntött, hogy vala­milyen módon, akár pályázati segítséggel vagy pénzintézeti hitellel, de megpróbálja megvá­sárolni a volt termelőszövetke­zet ingatlanát. Kardoson a munkaképes la­kosság 22 százaléka munka- nélküli. A felszámolás és a mű­ködő egységek értékesítése újabb veszélyt jelent a még dol­gozók munkahelyére. A kacsa­telep megszünteti működését, ezt talán bérbe adják. Márcsaka sertéstelep és a tehenészet üze­mel, a többi új gazdára, eladásra vár. Pannon táj A szarvasi arborétum tanácstermében a hét elejétől október 23- áig (hétfó'kivételével) naponta megtekinthető' lOés 17 óra között T. Kiss Eszter tűzzománc munkáiból összeállított kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom