Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

Gyújtsunk gyertyát a békéért! A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat gyulai szervezete ké­ri a lakosságot, hogy jöjjön el október 22-én Gyulára a Har- ruckem térre (az Ofotért előtt) és gyújtson meg egy szál gyer­tyát a békességért, amelynek eljövetelét milliók várják. Ez a béke az, amely befogadja majd az elűzötteket, kenyeret ad az éhezőknek és begyógyít­ja a szörnyű háború sebeit. A helyszínen kapható gyertyák teljes bevételét a délvidéki há­ború áldozatainak megsegíté­sére fordítják. Emlékkiállítás Gaburek Károly festőművész emlékkiállítása nyílik október 22-én 14 órakor Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban. Napirenden a módosítások Orosháza önkormányzatának képviselő-testülete pénteken tartja soros ülését, ahol az első lakást szerző fiatal házasok tá­mogatása mellett napirendre kerül az 1993. évi költségve­tésről szóló önkormányzati rendelet, valamint az önkor­mányzati vagyonrendelet mó­dosítása is. Az egyéb előter­jesztések között szó lesz a BM szolgálati lakások megvásár­lásáról, a Vízmű vagyonának rendezéséről, az utcaelneve­zésről. Fogadóóra 'Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő október 22-én pénteken 14 és 16 óra között képviselői foga­dóórát tart Békéscsabán a Ma­dách Utcai Általános Iskolá­ban. Lakossági fórum Vastagh Pál országgyűlési képviselő október 22-én dél­előtt 10 és 11 óra között Med- gyesbodzáson a polgármesteri hivatalban, délután 14 és 14.45 óra között Nagybánhe- gyesen a polgármesteri hiva­talban, 17 és 18 óra között az újkígyósi MSZP irodában tart képviselői fogadóórát. 18 órá­tól az újkígyósi könyvtárban lakossági fórumon vesz részt. Hivatali betörés A telekgerendási polgármes­teri hivatalba törtek be tegnap hajnalban és onnan több elekt­romos írógépet, egy számító­gépet tartozékaival, valamint több ezer forint készpénzt zsákmányoltak. A összkár hozzávetőlegesen 300 ezer fo­rint. Az ismeretlen elköve- tő(k) ellen a rendőrség nyomo­zást folytat, de kérik a lakossá­got, hogy aki az ügyben infor­mációt tud nyújtani, hívja a 07-et, vagy tegyen bejelentést bármely rendőri szervnél. „NEM MINDENKI MU­ZSIKUS, AKI HEGEDŰ­VEL MÁSZKÁL.” (Abraham a Santa Clara) KÖRKÉP 1993. október 21., csütörtök | o „A színház az önkifejezés lelke” Holnap új bemutató lesz a Jó­kai Színházban, Lengyel Menyhért Róza néni című víg­játékát Surányi András állí­totta színpadra. 1971-ben vég­zett a színművészeti főiskola film- és tévérendezól szakán, Máriássy Félix osztályában. Ezt követően filozófiát és pszi­chológiát hallgatott az egyete­men. Hosszú évekig asszisz­tensként dolgozott, majd do­kumentum-, később játékfil­meket rendezett. Rengeteg külföldi produkcióban vett részt, ahol elsősorban színész­vezetést tanult. ‘Most egy Amerikában élő, magyar származású rendezővel, Paul Istvánnal a Kölcsönkapott időt forgatják. — Úgy tudom, Amerikában is dolgozott. Magyar rendező, hogyan jut ilyen lehetőséghez? — Ez elsősorban szerencse és jó kapcsolatok kérdése. A 80- as évek elején elkészült Arany­csapat című filmemnek akkori­ban elég rossz politikai vissz­hangja volt, ugyanis itt szere­peltek először 56-os archív anyagok, hamisított szöveg nélkül. Óriási botrány lett belő­le. Miután mártír nem akartam lenni, és a nekem szánt szerep- játszást nem vállaltam, úgy gondoltam, inkább elkezdem elölről — elmentem asszisztálni. Szerencsém volt, mert rögtön egy külföldi filmbe kerültem. — Kint nagy sztárokkal — Rod Steigerrel a Mindhalálig zene főszereplőjével, Michel Az előadás rendezője, Surá­nyi András Piccolival, a világhírűfrancia színésszel, Schwarzeneggerrel —forgatott és forgat. Milyen velük együtt dolgozni? — Nagyon megtisztelő és megható. Érdekes, hogy akik valóban méltóak erre a sztár kifejezésre, azok alázatos, ko­moly színészek, alaposak, na­gyon érzékenyek. Égyik leg­nagyobb élményem az Actors stúdióban ért, ahol részese le­hettem Dustin Hoffmann mes­terkurzusának. Itt a színészek­kel különböző színjátszási technikákat, önkifejező terá­piákat gyakoroltak. Csuda iz­galmas volt, nálunk ilyenfajta továbbképzés nem létezik. — A filmes és a színpadi rendezés között legalább annyi hasonlóság van, mint amennyi különbség. Hogyan éli meg ezt egy filmrendező? —Nagy boldogság volt szá­momra, hogy jöhettem, mert úgy vélem, hogy a színház vi­lágából és a színészektől ren­geteget lehet tanulni. Ahogy dolgoznak, ahogy egy figurát keresnek és felépítenek, ahogy belaknak egy színdarabot, ahogy a mondatokat betöltik a személyiségükkel — csodála­tos dolog. Alapvető különbség talán az, hogy itt a színészek hosszabb távon kényszerülnek koncentrálni. Egy filmben 2-3 perces jelenet közé lehet őket kondicionálni, ahol minden gesztust be lehet gyakorolni és minden hangsúlyt lehet értel­mezni. Itt a színházban egy kicsit más. Egy színész, ha 7 órakor nem a figura személyi­ségében él, akkor este 10-ig sem talál rá. S közben az előa­dás folyik. Teljesen eltérő például a hangsúlyok kiemelése. A filmben adott a vágással, a fé­nyekkel. A színházban azon­ban ez nagyon veszélyes játék; a térben és az egyidejűségben, az egyszerre jelenlévő figurák között megteremteni a darab hangsúlyait, nagy iskola, me­lyet szakadatlanul tanulni kell. — Milyen tervei vannak a Róza néni bemutatója után? — Megpróbálom talpra állí­tani a játékfilmtervemet, amely egy mai Carmen-törté- net lenne. Ugyanakkor arról ábrándozom, hogy milyen jó lenne újra színházban dolgoz­ni. Mert úgy gondolom, hogy a színház az alapja, a lelke az önkifejezésnek. Muzslai Katalin Tovább folyik a Tegnap délelőtt a parlament­ben folytatódott a jövő évi költségvetési javaslat általá­nos vitája. A hozzásszólások után az Országgyűlés áttért az 1992. évi költségvetés teljesí­téséről szóló javaslat és az ar­költségvetési vita ról készült számvevőszéki je­lentés általános vitájára. Ezt követően a képviselők folytat­ták a honvédelmi törvényja­vaslat és az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás együttes általános vitáját, melyet végül elnapoltak, s ezzel a Ház befe­jezte e heti plenáris ülését. A képviselők délután bizottsá­gokban folytatták a törvény­hozó munkát. A privatizáció nem cél, hanem eszköz A jövő évi költségvetés és a hozzá kapcsolódó adótörvé­nyek vitájában felszólalt az orosházi Varga Zoltán függet­len képviselő. Véleménye sze­rint bizonyosnak látszik, hogy az ezévi tényleges helyzet és a jövő évre tervezett intézkedé­sek nem alkalmasak arra, hogy elmozdítsák gazdaságunkat a holtpontról. A költségvetési ter­vezet feltételezi ugyanis, hogy mind az export, mind a belföldi kereslet növekedésének meg­vannak, illetve 1994-re megva­lósulnak a feltételei. Ezt Varga szerint semmi sem támasztja alá. A költségvetés idei hiánya több lett, mint azt az elfogadott pótköltségvetés tartalmazta, ugyanakkor az 1994-re terve­zett bevételek túl-, míg a kiadá­sok alábecsültek, vagyis a jövő évre előirányzott költségvetési hiány sem lesz tartható. Ezután Varga Zoltán részle­tesen szólt az állami vagyon magánkézbe adásáról. A priva­tizáció eszköz arra, hogy a ma­gyar gazdaság bizonyos halódó területei újra életképesek legye­nek. De nem mindegy, hogy piacát elveszített vagy éppen új piacokhoz jutott gyárakról, vál­lalatokról van-e szó, s az sem, szabad-e az új tulajdonosnak dolgozókat elbocsátania. Kép­viselőnk úgy vélte, hogy ideje lenne a privatizáció felgyorsítá­sa helyett áttérni a privatizáció ésszerűsítésére. Az agrárágazat mély válságát elemezve leszö­gezte, hogy szó sincs a mezőgaz­daság többlettámogatásáról, mert a számokban kifejezhető több­letet elviszi az infláció. Gazdasági életünkben egy valódi fordulatra van szükség, ez Varga szerint csak külső se­gítség, az adósságszolgálat könnyítése vagy egy valamiféle újabb Marshall-segély révén lenne megvalósítható. Ki arat jövőre? Megemlékezések 1956-ról (Folytatás az 1. oldalról) Békésszentandrás Ünnepi megemlékezésre kerül sor a Hősök kertjében október 23-án 16.30-kor. Beszédet mond Kemlinger László, az Üldözöttek Szövetségének el­nöke. Csanádapáca Horváth Lajos sírjánál helyez­nek el koszorút október 23-án 9 órai kezdettel, majd emlék­táblát avatnak és témévadó ünnepségre várják az ünneplő­ket. Gyula A gyulavári kopjafánál októ­ber 23-án 15 órakor kezdődik a koszorúzás, ünnepi beszédet mond Nádházi János, Gyula város díszpolgára. 15.30 óra­kor a Kossuth téri kopjafánál A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet rendezésében há­romnapos továbbképzést szer­veztek a megye védőnői és körzeti ápolónői számára. Az első napon a budapesti Szent László Kórházat keresték fel, hazánkban itt ápolják a HIV- vírussal fertőzötteket és az AIDS-es betegeket. A résztve­vőknek döbbenetes élmény­ben volt részük. A fennmaradó két napon pedig szakmai elő­adásokat hallgatnak a beteg­ség diagnosztikájáról, történe­téről, terjedési irányairól, gya­koriságáról és a megelőzés le­hetőségeiről. Megtudtuk, Ma­gyarország az alulfertőzött ka­tegóriájú országcsoportba tar­tozik, ezt az előnyünket min­denképpen meg kell tartanunk és a legjobb védekezés a felvi­lágosítás. koszorúznak. Az ünnepi testületi ülést 18 órakor tartják a művelődési és közösségi házban. Itt többek között test­vérvárosi megállapodást írnak alá a csíkszeredaiakkal, vala­mint ’56-os emléklapokat ad­nak át. Az ünnepi műsorban közreműködik a Csíkszeredái Csángó néptáncegyüttes, a gyulai Körös néptáncegyüttes és az Erkel Ferenc vegyes kar-. Körösladány Az Asztalos Miklós Művelő­dési Házban szombaton 18 órakor kezdődik a megemlé­kezés. Ünnepi beszédet mond dr. Pelcsinszki Boleszláv kép­viselő, majd koszorúzásra kerül sor az ’56 emlékére állí­tott kopjafánál. Köröstarcsa A helyi önkormányzat a köz­társaság kikiáltásának évfor­Mára az egész világot érinti ez a betegség, egészen friss adatok szerint, 718 ezer AIDS beteget tartanak nyilván, eb­ből hazánkban 137 esetet re­gisztráltak, a HIV-vírussal fer­tőzöttek száma ennek a több­szöröse. A szakemberek szól­tak arról a talányról, hogy egy- egy fertőzött emberből három, öt, tíz, esetleg húsz év alatt hogyan lesz — ma még — gyógyíthatatlan beteg. A férfi­akat nagyobb mértékben sújtja ez a kór, hiszen tizenötször több esetet regisztráltak az erősebb nem körében. De megnyugtatták a hallga­tóságot, az ÁIDS a mindennapi érintkezés útján nem terjed és a megye kórházaiban minden je­lentkezőnek elvégzik a szűrő- vizsgálatot anonim módon. B.T. dulója alkalmából szombaton este 6 órakor a községháza há­zasságkötő termében szervez ünnepséget, melynek szónoka dr. Pásztor Gyula országgyű­lési képviselő lesz. Mezőberény A városi köztemetőben koszo­rúzásra kerül sor október 23- án, délután fél 5-kor, majd este 6 órakor a Petőfi Sándor Mű­velődési Központban lesz az ünnepi megemlékezés, melyet kultúrműsor követ. Ünnepi be­szédet mond Cservenák Pál Miklós, a város polgármeste­re, a kultúrműsor keretében er­délyi költők verseit adják elő a nagyenyedi Bethlen kollégi­um diákjai, majd erdélyi tán­cokat mutat be a magyarlapádi néptánc csoport. (Megyénk többi településé­nek ünnepi megemlékezései­ről holnapi lapunkban számo­lunk be.) Képviselői beszámoló Az elmúlt héten dr. Remport Katalin országgyűlési képvi­selő megtarotta szokásos be­számolóját Almáskamaráson és Nagykamaráson. A képviselőnő rövid ismer­tetőjét követően a találkozó kötetlen beszélgetés formájá­ban folytatódott. A kérdések zöme a nyugdíjakat, a kárpót­lást és a közbiztonságot érin­tette. De szóba került az okta­tási törvény és a képviselők fizetése is. A fórum befejezté­vel az érintett települések pol­gármesterei köszönetét mondtak a képviselőnőnek, hogy a nehéz gazdasági körül­mények ellenére is hatéko­nyan támogatja az önkor­mányzatokat pályázataik megnyerésében. A földárverések elhúzódása va­lószínűleg az idén is szembeál­lítja a szövetkezeteket és a ma­gángazdálkodókat, akárcsak ta­valy — mutatott rá kedden a parlamentben Pelcsinszki Bo­leszláv (SZDSZ), a szeghalmi körzet képviselője—, hiszen az októbert követő árveréseken már bevetett földek is új tulajdo­nosokhoz kerülhetnek. Köte- les-e a szövetkezet az új tulajdo­nos kérésére birtokba adni a be­vetett földet vagy nem? Ha igen, mikor kell a vetés költségeit megtéríteni, az átadás előtt vagy azt követően megegyezés sze­rint? — kérdezte a földműve­lésügyi minisztertől. A miniszter és az államtitkár távollétében, felkérésükre, Nagy Ferenc József tárca nélküli mi­niszter válaszolt. Valóban elő­fordul olyan eset, magyarázta, amikor a gazdálkodó szervezet az árverésen megszerzett föl­dön a terményt betakarítja, de ahelyett, hogy kiadná a birtokba adáshoz szükséges nyilatkoza­tot, a földet ismét beveti. Az ilyen magatartás már nem ne­vezhető jogszerűnek. A gazdál­kodó szervezet a jogszerűtlenül bevetett földet sem köteles az új tulajdonos kérésére birtokba adni, viszont az év utolsó napjá­ig mindenképpen megtörténik a föld birtokba adása, függetlenül attól, hogy volt-e lehetőség a termény betakarítására vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a gaz­dálkodó szervezet a birtokba­adást követően követelheti az új tulajdonostól a vetés költségét, és azt meg is kell fizetni. A ter­ményt ás annak hasznait azonban már az új tulajdonos szedheti be. S.Á. Sarokba szorítva Nincs takargatni valója Először azt hittem, hogy Pelcsinszki Boleszláv, megyénk egyik egyéni kerületben megválasztott országgyűlési kép­viselője megsértődött. Csodálkoztam is, hiszen megvá­lasztása óta meggyőződhettünk arról, hogy számára a képviselőség szolgálat, s az ilyesmivel önmagában—neki is tudnia kell—nem nagyon lehet vagyonra szert tenni. Aztán megértettem, hogy parlamenti bérlapját, kis fel­jegyzésével egy jegyzetemre válaszolva küldte meg. Abban ugyanis azt indítványoztam, hogy a megye országgyűlési és helyi képviselői, önkormányzati tisztségviselői—akár e hasábokon — tegyék közzé, hol, mennyiért igazgatóta- nácstagoskodnak. így azután felhatalmazva érzem magam arra, hogy közhírré tegyem: nála kevesebb bért aligha kap magyar parlamenti képviselő. Igazgatótanácsnak meg egyebeknek nem tajga, még csak lakás-hozzájárulást sem igényel Pesten tartózkodásáért. Róla mást kell elmondanunk. Azt, hogy az első perctől fogva, mindenfajta szélsőségtől mentesen, csendes szor­galommal képviseli választóit, a Békés megyeieket, s ahogy látjuk, minden magyart. Akkor szólal meg a parla­mentben, ha valós okok késztetik véleménynyilvánításra, javaslatra. Talán túlzottan is a háttérben marad: általá­ban másokkal társulva interpellál, javasol. Otthon ugyan­azt a dolgos időket éli, melyek a választások előtt adattak meg neki. Azt hiszem, ideje se nagyon maradna bármiből is hasznot húzni. Kiss A. János Továbbképzés az AIDS-ról

Next

/
Oldalképek
Tartalom