Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-02-03 / 230. szám
CSALÁD - OTTHON 1993. október 2-3., szombat-vasárnap / V © Gazdaképzés a Obérés megyei hírlap -ban 40/b. Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böű István békéscsabai állatorvos. A háziméh IV Amíg a nektárból méz lesz... A méhcsalád napi munkaideje gyűjtés alatt látástól vakulásig tart, mintegy 12—14 óra, időjárástól függően. A méhlegelőre kirepülő méh repülősebessége óránként 30—60 km, teherrel hazafelé tartva ennek fele, a napi fordulók száma 6—10 között mozog. A gyűjtő- területre megérkezett méh virágról virágra száll, de előnyben részesíti a több nektárt termelő virágokat, ezeken hosszabban időzik. A nektárt a legkisebb résbe is beférő szipókájával felszippantja, a maradékot szőrös nyelvével feltörölgeti, majd nyelőcsövén át a mézhólyagba juttatja. Mivel gyűjtés közben táplálkozik is, mézhólyagjából időnként szükség szerinti mennyiséget ad egy szelepen át az emésztőgyomrának. Egy méh átlagos nektárrakománya 50 milligramm, 1 kg nektár hazaszállításához tehát 20 ezer fordulót kell megtennie. Nem kis teljesítmény! Miután a méh mézhólyagját megtöltötte, szi- pókáját letisztogatva, majd összecsukva álla alá húzza. Testéről szőrös lábaival letörölgeti a rátapadt virágport, majd visszaindul otthonába. Megérkezve, a kaptámyíláson bejutó méh mézhólyagjának tartalmát a kijáróhoz közeli sejtekbe ömleszti vagy a már őt váró fiatalabb testvéreinek adja át. A nektár feldolgozása és raktározása a 10—20 napos méhek feladata. A nektár feldolgozása abból áll, hogy a méhek a benne lévő összetett cukrokat egyszerű cukorrá bontják le, víztartalmát pedig erősen lecsökkentik. A „mézcsinál ás” alatt a nektár a méh garatmirigyének váladékával keveredik, enzimek kerülnek bele, ezek bontják le az összetett cukrokat, a többszörös levegőztetés, szétterítés pedig a víz elpárologtatását biztosítja. A mézzé való átalakítás minimum 5—6 napot vesz igénybe. Mikor a víztartalom 17—20%-ra csökkent, a méhek a telerakott sejteket viasszal légmentesen lezárják. Hazánk az egy méhcsaládra jutó méztermelés szempontjából előkelő helyen állt, fogyasztásával ellenkezőleg. Érdekes, hogy a legtöbb mézet az iparilag legfejlettebb országokban fogyasztják, vagyis ott, ahol méhlegelők híján a termelés alacsony. A biológiai alapkérdések közül számosra nem jutott idő. Mindenkit érdekel, miképpen történik a család munkájának „megszervezése”, mekkora a méhek röpkörzete, hogyan ismerkednek a környezettel, hogyan tájékozódnak, miképpen történik a legelők felderítése, mi az illatok szerepe, hogyan találnak haza több kilométeres távolságból, van-e a méheknek időérzékük, emlékezőképességük stb. Nem tudtunk beszélni a mézről, az ember egyik legtökéletesebb táplálékáról sem. S akkor még hol vannak a technológiai, termelési ismeretek! Mindezek bizonyítják, hogy a méhészkedés ismeretanyaga kimeríthetetlen. A kezdet: gyulladás a nagylábujjon Köszvény ellen szegényes életmód és... Vannak még „lukak” a sokakat — főleg idősebbeket — kínzó köszvény életrajzán. Gyógymódját ugyan már évszázadokkal ezelőtt papírra vetette a szonettek mestere, Petrarca („Ha köszvény elől biztonságban akarsz lenni, szegénnyé kell válnod vagy szegény ember módjára élned”), de kialakulásának okait teljesen még nem sikerült földeríteni. Annyi azért bizonyos, hogy a köszvény — ízületi gyulladás, a köszvényesek ízületi folyadékában pedig a húgysav sójából képződő urat-kristá- lyok lelhetők fel. Arra viszont nincs magyarázat, hogy e kristályok miért és hogyan csapódnak ki. A betegségre való hajlam örökölhető; Petrarca azonban hiteles, jó tanáccsal szolgált. A köszvény elsősorban azok életét keseríti meg, akik mérték nélkül fogyasztanak alkoholt, étrendjükben túlteng a hús, továbbá keveset mozognak és testsúlyuk jóval magasabb a kelleténél. A „szegényes” életmód tehát nem lebecsülhető védettséget nyújt a szervezetnek. Érdemes megjegyezni: a betegség első jele, hogy a nagylábujjon a bőr megduzzad, kipirosodik, érzékennyé válik. Az idejében „tetten ért” kór ellen a siker reményében lehet fölvenni a harcot. A gyógyszertárak ma már több, a húgysav képződését gátló készítményt forgalmaznak. Az orvosok szerint fontos, hogy a patikaszerek kedvező hatását erősítse a vitaminokban és nyomelemekben gazdag táplálkozás, teljesen mellőzve a különféle belsőségek, halkonzervek fogyasztását. Gazdag a népi gyógyászat eszköztára is. Régóta használatos a gyógynövényes fürdőterápia: a citromfűből, a fenyő tűleveleiből, kamillából, macskagyökérből készült gyógyteából egy-egy evőkanálnyi kell az ülőfürdő vizéhez. (A citromfű és a fenyő olaj formában is beszerezhető.) A gyógyszeres kezelés mellett gyors enyhülést ígér a gyógyteakúra is. A főzet összetétele: 15-15 gramm babhéj, fekete áfonyalevél, cickafarkfű, kökényvirág, továbbá 20-20 gramm orbáncfű és mezei zsurlófű. A jól összekevert füvekből 1 teáskanálnyit kell 2-2,5 dl vízben 5-10 percig főzni, s szűrés után a meleg teát napi két-három alkalommal elkortyolni. Ajánlatos a főzetet naponta frissen elkészíteni. T- SZÓMA A futkározási fejadag napi szükséglet Hűséges barátaink olyan világból szelídültek hozzánk, ahol alapvető létezési forma a mozgás. Kutyáink közeli rokonai, a farkasok napjában gyakran 50 kilométeres sugarú terepet is bejárnak. A szánhúzó kutyák testsúlyuk kétszeresének megfelelő terheket húznak 8-10 órán át, a vadászkutyák pedig az erdőt járva akár 70-80 kilométeren át is cserkészik a zsákmányt. Érthető tehát, hogy a lakásban tartott jószág a mozgás lehetőségétől megfosztva előbb-utóbb inaktívvá válik; erőt vesz rajta minden kutyák legkellemetlenebb ellensége, az unalom. Az ellustuló kutya olyannyira passzívvá válik, hogy saját jószántából napi 100 méternél nemigen tesz meg többet. A naponkénti testedzésre múlhatatlanul szükKutya egy élet így a kosárban archív fotó sége van minden ebnek, kivált az őrző-védő fajtájúaknak és a munkakutyáknak. A német juhász, a boxer, a rottweiler, a doberman és a többi közepes nagyságú, erőteljes állat nemcsak állóképes, stabil izomzattal, hanem a környezet iránti élénk érdeklődéssel is rendelkezik. Ezért is igénylik a „kalandozást”, a szobafogság rövidebb- hosszabb feloldását. A csivavának például naponta legkevesebb 800 méter, a kisebb terriereknek jó másfél kilométer, az agaraknak már mintegy 5 kilométer a napi futkározási fejadagjuk. Ez persze nem gond ott, ahol van erre használható, szabad terület. A csöndes, forgalommentes útszakaszok — esetleg kerékpár-követéssel egybekötve — szintén jó terepet kínálnak. A sűrűn beépített lakónegyedekben azonban csak pórázon tartva sétáltathatja meg a gazda négylábú kedvencét. Ezekre a naponkénti túrákra legalább egy-egy órát kell szánni (jó és rossz időben egyaránt!), méghozzá úgy, hogy a lassú tempót időről időre rövid kocogás, futás élénkítse. A kényszerséták egyébként nemcsak a kutyáknak, hanem tulajdonosaiknak is jót tesznek. Németországban a közelmúltban 200 orvostól kérdezték meg: mi a véleményük arról, ha pacienseik kutyát tartanak. 170-en habozás nélkül azt felelték, hogy jó hobbinak tartják főleg a kötelező séták miatt. Ezek ugyanis a fogyókúrát épp úgy helyettesíthetik, mint az idegnyugtató vagy a kondicionáló kezelést. Veress István, FEB Tippek, tanácsok háziasszonyoknak Patyolatakció mosószer nélkül Manapság még az olcsóbb mosószerek beszerzése is alaposan megviseli a családi kasszát. A térítőkön, ruhákon, gyermekholmikon éktelenkedő szenynyeződésekkel azonban az ügyes háziasszonyok nagyobb kiadások nélkül is elbánhatnak. A gyümölcsfoltok nagy része makacsul ellenáll a szappanos, langyos vizes mosásnak. Ha két-háromszori öblítés sem használ, tegyük az érintett textíliát, inget 12 órára tejbe — utána nyom nélkül eltávolíthatjuk a foltot. A spenót főként a kicsik holmiját ékteleníti gyakran. Mosószer helyett megteszi egy félbevágott nyers krumpli is: először alaposan dörzsöljük be vele a zöldelő nyomokat, majd meleg, lúgos vízben mossuk át a ruhácskát. Az ingek és blúzok nyakán sokszor a leggondosabb tisztogatás után is ottmaradnak az enyhén zsíros izzadságfoltok. Könnyen eltüntethetjük őket, ha meleg vízbe ecetet öntünk és abban néhányszor megöblítjük, puhán átdörzsöljük a nyakrészeket. Kedvelt és divatos padlóborító manapság a kókuszszőnyeg. Hátránya csak az, hogy aránylag gyorsan piszkolódik. Átvarázsolásához azonban nem kell más, csak kevéske szappan, szódavíz és kefe vagy tiszta söprű. Ha az oldatba márott tisztítóeszközzel néhányszor puhán átsikáljuk, a szőnyeg visszakapja eredeti küllemét. Ha pedig időnként vízzel bespricceljük, sokáig megóvhatjuk a kiszáradástól. S végül egy másfajta foltról, a rozsdáról: ha kulcsainkat, apróbb fém használati tárgyainkat terpentinolajba mártjuk, eltűnik róluk a rozsda. Ha a dobozba, ládába, amelyben szerszámokat, régi darálókat, stb. tartunk—egy darab krétát rakunk, a rozsda elkerüli a fémholmikat. A kerti szerszámokat homokba dugva óvhatjuk meg a rozsdásodástól. Konyhai furfangok „Orvosságok” - finom falatok frissen tartására A gyakorlott háziasszonyok is ritkán találják el, hogy miből mennyit főzzenek. Az is baj, ha alátervezik az ebédet vagy a vacsorát, az is, ha túlméretezik, hiszen a maradék sok esetben veszendőbe megy. Néhány konyhai furfang azonban segít a többlet hasznosításában és a különféle fogások kellékeinek frissen tartásában. Gyakori eset, hogy—vendégek fogadására készülve — túl sok hideg szendvics kerül a tálakra, s ha a finom falatok nem fogynak el, másnapra élvezhetetlenné válnak. A frissen tartás megoldható, ha a szendvicseket beterítjük vagy begöngyöljük salátalevélbe és betesszük a hűtőbe. Biztos, hogy másnap ugyanolyan finomak, frissek lesznek, mint amikor elkészültek. Apró süteményekből is rendszerint megmarad több-kevesebb, s ha megszikkad, később már nem lesz keletje. Konzerválásuk egyszerű: tegyük valamennyit fémdobozba, s rakjunk melléjük „társbérlőnek” ‘egy- egy félbevágott almát. Ha ezzel már megkéstünk, a megszáradt süteményt tegyük kartondobozba, ezt helyezzük fémdobozba, s a két doboz fedele közé rakjunk nedves kendőt. Hűvös helyen tárolva megfiatalodnak a sütemények. A fölvágott kalács kiszáradását megelőzhetjük, ha egy szelet friss kenyeret két- három szál fogpiszkálóval rátűzünk. A citrom egészben sokáig megőrizhető, ha vízzel töltött üvegbe téve a hűtőszekrényben tároljuk. Félbevágva is lédús marad, ha megszórjuk egy kevés kristálycukorral. A mai árak ismeretében fényűzés a főtt leveszöldséget a kukába dobni. Jól felhasználhatjuk például rizottó vagy zöldségkrokett készítéséhez; apró kockára vágva, savanyú uborka és almadarabkákkal vegyítve, tartármártással leöntve pedig kitűnő salátát készíthetünk belőle. A megmaradt főtt húsokat se tekintsük selejtnek: ízletes töltelékekként kerülhetnek az asztalra. Jó alapanyagai a különféle pástétomoknak, esetleg hagymás szaftban vagy bundában finom főzelékfeltétekként is felhasználhatók. Ne feledjük azonban, hogy a főtt húsokat általában erőteljesebben kell ízesíteni, mint a frisseket. —bóta— Ferenczy Europress Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. október 11. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. szeptember 18—19-ei rejtvény megfejtése: „Önt rövidesen messziről érkezett lények fogják meglátogatni.” Nyertesek: Farkas Istvánná, Geszt, Győri Magdolna, Békés, Soós István, Orosháza, Ud- vardy Józsefné, Békéscsaba, Vaszkó Tamásné, Szeghalom.
