Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

„Négyesek” ne fizessenek! A MATÁV Rt. Békés Megyei Távközlési Üzeme kéri azokat a távbeszélő előfizetőket, akiknek kapcsolási számuk 4- es számjeggyel kezdődik, ok­tóber hóban kézbesített távbe­szélőszámlájukat ne egyenlít­sék ki, mivel technikai hiba történt. A helyesbített távbe­szélőszámla a napokban újra kézbesítésre kerül, határidő­módosítással — közli az érin­tettek megértését kérve a Bé­kés Megyei Távközlési Üzem. Véradókat várnak Dobozon a nagyközségben ok­tóber 21-én rendeznek vér­adást, október 25-én a békés­csabai baromfifeldolgozónál. Október 28-án a békéscsabai MÁV vontatási főnökség dol­gozói nyújthatják segítségüket a rászorulóknak. Fürdósök Gyulán A Magyar Fürdőszövetség ok­tóber 20-án Gyulán, az Agro Hotelben rendezi meg idei, ki­helyezett közgyűlését. A ta­nácskozáson többek között az egészségügy-biztosítás és a fürdők viszonyát, az idegen- forgalom és a fürdők kapcsola­tát tekintik át. Ez utóbbi témá­ban — a közgyűlés vendége­ként — várhatóan Téglássy Tamás, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal elnöke is ki­fejti a véleményét. Nem evangélikus... A reformátuskovácsházi hála­adó istentiszteletről szóló, teg­nap megjelent tudósításunk­ban sajnálatos elírás történt. A tudósító elnézést kér minden érintettől tévedése miatt, külön kéri a szervező reformá­tus lelkipásztor-házaspár és a résztvevők megértését. A he­lyi presbitérium szervezésé­ben a református templom fel­újítása alkalmából tartott is­tentiszteleten nem az evangé­likus, hanem a református egy­ház képviselői voltak jelen. Több református egyház tag­jai, lelkipásztorai mellett, így dr. Kocsis Elemér is a tiszántú­li református egyházkerülettől vett részt az ünnepi progra­mon. Ötmillió a „Földistennek” A Sarkad térségi települések által létrehozott Ceres (Földis­ten!) Alapítvány a napokban ötmillió forintot kapott a Nép­jóléti Minisztérumtól. A pénzt az alapítványhoz tartozó te­lepülések pályázat útján nyer­ték. Sarkad városa a ráeső részt mezőgazdasági gépek és vető­magok vásárlására kívánja fordítani. A megmunkált föl­deket azután az arra rászorult családok meghatározott ideig ingyenes használatba kapják. „AZ ERÉNY — SZÉP; MÍG A SZÉPSÉG, HA OLCSÓ / JELLEM KÖNTÖSE: CSAK FESTETT KOPOR­SÓ.” (Shakespeare) KÖRKÉP Óriáshologram-kiállítás nyílt tegnap délután a békéscsabai ifjúsági házban. Varga Miklós budapesti hologramkészítő magángyűjteményét november 7-éig naponta 10 és 18 óra között tekinthetik meg az érdeklődők fotó: lehoczky péter Tőkére vár a gyulai gyár (Folytatás az 1. oldalról) — kérdeztük az igazgatót. Ő abban látja a problémát, hogy Gyula főként exportra termel, és a pénz forgási ideje viszony­lag lassabb. Nagy hitellel gaz­dálkodnak, ezért a vevőnek nagy forgóalappal kell rendel­keznie az üzemeltetéshez. Olyan vevőre számít, akinek van annyi pénze, hogy a vásár­láson túl a forgóalapot is fel­töltse vagy esetleg az alaptő­két megemelje. így a folyama­tos üzemeltetés és a nyereség biztosítható. A pályázat meg­hirdetésére még október hó­napban sor kerül, ezután 45 nap kivárás után december kö­zepén lesz ennek elbírálása. * Néhány megjegyzés az elhang­zottakhoz. Tény, a dunántúli tej­ipari vállalatok előnyösebb helyzetben vannak. Ez mutat­kozik meg sikeres értékesí­tésükben is. Fejlettebb techno­lógiával rendelkeznek, az oszt­rák és német befektetőkhöz jó­val közelebb vannak, mert 2— 400 kilométer távolságkülönb­ség nagyon is számít. Emellett az itt meglévő üzemek szállítá­sában nagyobb hangsúlyt ka­pott a belső fogyasztás kiszolgá­lása. A pénz forgási ideje ezáltal gyorsabb, kevés hitellel gazdál­kodnak, ez pedig nem elhanya­golható előny. Ám ne legyenek különö­sebb illúzióink a befektetők­kel szemben sem — elsősor­ban Schöller és Eskimo válla­latokról van szó —, ők is in­kább piacot keresnek árujuk­nak hazánkban. Jellemző, hogy itteni gyártókapacitásuk meg sem közelíti piaci jelen­létüket. Persze saját szem­pontjukból igazuk van. Bőd Tamás Az MDF elnöksége Békéscsabán Az MDF ügyvezető elnöksége október 20-án kihelyezett ülést tart Békéscsabán. Â dél­után 14 órakor "kezdődő szek­cióüléseken miniszterek, kor­mánytisztviselők és államtit­károk vesznek részt. A munka kilenc szekcióban folyik. A gazdasági szekciót, amelyre gazdasági szakembereket, he­lyi vállalkozókat és a vállalko­zói kamarát hívták meg, Szabó Tamás vezeti. A megye pol­gármestereit és jegyzőit tömö­rítő önkormányzati szekció­ban ott találjuk dr. Boross Pé­ter belügyminisztert. Az egy­házi szekció fő szószólója Le- zsák Sándor, meghívottjai pe­dig a különböző egyházak ve­zetői. A mezőgazdasági szek­ció ülésére a gazdakörök elnö­kei, a kistermelők és az átala­kult szövetkezetek képviselői hivatalosak. Az oktatási szek­ció munkájában a megye isko­láinak vezetői, pedagógusai vesznek részt. A koalíciós pár­tok és az MDF-hez közel álló szervezetek képviselőit a poli­tikai szekcióba invitálták. Az orvosok és kórházak vezetői az egészségügyi, a nemzetisé­gi csoportokat képviselők pe­dig a nemzetiségi szekcióban munkálkodnak. A kibővített megyei választ­mányi ülés 17 órakor kezdődik az MDF-székházban. S bár a sajtót már a délutáni tájékozta­tási szekcióba is meginvitálták a szervezők, este 19 órakora Fiu­me Szállóban egy összefoglaló sajtótájékoztatót tartanak. Egykori kultúrosok találkozója „Azok bizony egész más idők voltak” — talán ez volt a leg­gyakrabban elhangzó mondat este Füzesgyarmaton, ahol fe­hér asztal mellett találkoztak az egykori „kultúrcsoport” tagjai. A több, mint száz részt­vevő a hatvanas—hetvenes években a falu kultúrházának néptánc- és színjátszó csoport­jának volt tagja. Ezúttal már másodjára gyűltek össze a mű­velődési ház egykori vezetőjé­nek, Szentesi Károlynak hívá­sára. Akkoriban ponyvás te­herautókon járták a vidéket és egész estét betöltő műsorokat adtak zsúfolt házak előtt. A jó hangulatú rendezvény közös vacsorával, az emlékek felidé­zésével folytatódott. Sokan nem élnek a nyugdíjkiegészítés és a kárpótlás lehetőségével Látókörbe vonni a hadifoglyokat A U. világháborús hadifoglyok Békés megyei szervezete két éve alakult meg az országos szövetségen belül. A közel­múltban a vezetőség áttekintet­te az eddigi munkát és a jövőben rájuk váró feladatokat. Kovács György megyei elnököt először arról kérdeztük, hány tagja van szervezetüknek. —Tevékenységünk egyrészt éppen arra irányul, hogy szám- bavegyük a volt hadifoglyokat, akik még élnek, illetve az el­hunytak családjaival kapcsola­tot teremtsünk — kezdte. -— Jelenleg az özvegyeket is figye­lembe véve, 250 taggal rendel­kezünk. Békésben becsléseink szerint 800—1000 volt hadifo­goly él, és szeretnénk minél többjüket látókörbe vonni, helyzetükön segíteni, vagyis, hogy a törvényekben meghatá­rozott nyugdíj-kiegészítési és kárpótlási lehetőségeket ki­használják, igénybe vegyék. Sokan tájékozatlanság, beteg­ség vagy egyéb okok miatt nem éltek ezekkel, pedig általában kisnyugdíjasok, akiknek min­den forint jól jönne. — Úgy tudom, a kárpótlási kérelmek benyújtásának ha­tárideje már lejárt. — Információink szerint rö­videsen dönt az országgyűlés arról, hogy a határidőt meg­hosszabbítják. A nyugdíj-kiegé­szítésnél egyszerűbb a helyzet, hiszen nincsen határidő. Sokan azt sem tudják, hogy az özve­gyeket is megilletik juttatások. — Tanácsokért, felvilágosí­tásért hova fordulhatnak az érintettek? — Minden szerdán délelőtt 9—12 óra között összejövünk Békéscsabán, az Andrássy út 19. szám alatt, a Vöröskereszt irodájában. Ide várjuk azokat, akiknek bármiféle problémá­juk, kérdésük van. — Úgy hallottam, egy kiállí­tás szervezése is szóba került. — Az emberekben szeret­nénk azt a tudatot, gondolatot erősíteni, hogy egy háborúban száz és százezrek szenvednek, családok látják kárát a vérontás­nak, rombolásnak. Elsősorban az utódok figyelmét szeretnénk felhívni erre egy országos ván­dorkiállítással, amelynek anya­gát gyűjtjük. Kérjük azokat, akik a hadifogolyélettel kapcso­latos tárgyakkal rendelkeznek, juttassák el hozzánk. Ny. L. 1993. október 19., kedd Felfüggesztik a házelnököt? Indulatos felhangoktól sem mentes napirend előtti felszóla­lások jellemezték az Ország- gyűlés hétfői plenáris ülésének első részét. Az ülésteremben ki­sebbfajta vihart keltett felszóla­lásával G. Nagyné Maczó Ág­nes, aki törvénysértőnek találta, hogy a Házelnök átfogalmazta egyik interpellációjának címét, az Országgyűlés két illetékes bizottsága, valamint a Házbi­zottság pedig elutasította a Füg­getlen Kisgazdapárt és a Piac­párt közös frakcióalakítását. A képviselőnő éppen ezért kezde­ményezte, hogy az Országgyű­lés függessze fel a Házelnököt. A napirend előtti felszólalá­sok után az Országgyűlés a ka­marai törvény javaslata feletti általános vitával folytatta mun­káját. A miniszteri expozéban Balsai István igazságügy-mi­niszter kiemelte, hogy a kama­rai törvény célja a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének az érintettek bevoná­sával történő ellátása. A kama­rák a polgári törvénykönyv által újonnan megalkotott szervezeti formát képviselve a köztestüle­tek egyik válfaját jelentik majd. A három újonnan létrejövő köz­testületben — a kézműves, az ipari és kereskedelmi, valamint az agrár —kamarában az ága­zatban működők kötelezően tagságot kapnak. A kamarák fő feladata a gazdaság fejlesztésé­nek, az üzleti forgalom bizton­ságának és a gazdaság általános érdekeinek szolgálata lesz. A szakmai kamarák felett a mi­niszter gyakorol majd törvé­nyességi felügyeletet. A tegnapi ülés napirendi pontjai között szerepelt még az alkotmányról szóló törvénymó­dosítás javaslata, az országgyű­lési képviselők választásáról szóló általános vita, valamint a honvédelemről szóló törvény- javaslat és általános vita. Lakmuszpapír-szavazás Szabó Iván pénzügyminiszter jelezte az 1994. évi költségvetés tárgya­lásának megkezdésekor, hogy a törvényjavaslat június végi benyújtá­sa óta jelentős változások következtek be. Például most már azt javasolta, hogy a közalkalmazotti törvény 1994. január 1-jén lépjen hatályba. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi kamatemelésének kiadásnövelő hatásai vannak, továbbá a társadalombiztosítás profil- tisztítását nem három évre elosztva, hanem most, egyszerre hajtják végre. Mindezek eredményeképpen a központi költségvetés beter­jesztett 249 milliárd forintos hiánya kereken 100 milliárddal nő. Az ellenzéki pártok vezérszónokai azonnal jelezték, hogy itt új költségve­tési koncepcióról van szó, nemcsak technikai módosításokról, aminek írásban is meg kellene jelennie. Király Zoltán független képviselő tegnap tovább ment egy lépéssel, mert azt javasolta, hogy az új változat benyújtásáig a T. Ház ne tárgyalja a régi, lényegében véve érvénytelen törvényjavaslatot és az ahhoz kapcsolódó adótörvény-módosításokat. A javaslatot 122:104 arányban elutasították. Ez a szavazás a nagy izgalommal várt költségvetési végszavazás előjátékának tekinthető, érdekes tehát megnézni, ki melyik gombot nyomta meg. Igennel szavazott, vagyis a vita megszakítása mellett az SZDSZ, az MSZP, a Fidesz, a függetlenek, 7 kisgazda és 4 MIÉP-es. Nemet mondott vagy tartózkodott valamennyi MDF-es, KDNP-s, a kisgazdák többsége és 3 MIEP -es. A Békés megyei képviselők szavazatai: igen: Futaki Géza, Pásztor Gyula, Sarkadiné Lukovics Éva, Tóth Imre, Varga Zoltán, Vastagh Pál, nem: Kádár Péter, Remport Katalin .tartózkodott: Deme Zoltán, Pelcsinszki Boleszláv. Úgy tűnik, hogy a kormány sorsa decemberben megint egyszer a kisgazdák kezében lesz. SlMONFFY ÁGNES Vesztettek, mert nyertek A békési polgármesteri hivatal szabálysértési hatóságának igencsak megnövekedett a munkája a pénznyerő automa­ták üzemeltetői és tulajdono­sai jóvoltából. Az idén eddig kilenc elkövetővel szemben kellett eljárniuk a játék- és pénznyerő automaták üzeme­lésére vonatkozó jgoszabá- lyok megszegése miatt. Tize­nöt pénznyerő gép került el­kobzásra, s ezekre 80 ezer fo­rint bírságot róttak ki. A közel­múltban újabb rendőri razzia volt a városban a „félkarú rab­lók” lefülelésére. Ennek ered­ményeként jelenleg 30 pénz­nyerő gép vár elkobzásra, mi­közben az üzemeltetők, tulaj­donosok felelősségrevonása is folyamatban van, akik az ér­vényben lévő rendelkezések értelmében 30 ezer forintig terjedő pénzbírság kiszabásá­ra számíthatnak. Sareícba szorítva Ami a tudósításokból kimarad Mint kezdő újságíró, kötelező és érdekes témák között botorkáló, szidást és dicsérő szavakat egyaránt kapó, az emberi természet mozgatórugóira figyelő és az alanyt-állítmányt olykor helyesen egyeztető közíró, ezúttal rendhagyó dolgot szeretnék mondani. Látom, hallom, érzékelem, megfigyelem, észreveszem — csak nem írom le. Mert a műfaj követelményei és keretei nem engedik meg. Pedig írni kellene a nyilatkozók remegő kezéről, elfúló hangjáról, könnyeiről. Nem írhatom le egy harmincsoros tudósí­tásban, hogy beszélgetésünk alatt hányszor kéri a megszólított: itt most kapcsolja ki a magnóját! Vagy a négyszemközti bizalmas információ elmondása közben néhányszor odaveti:,, Ezt majd úgyis letagadom!” A tudósítás a legegyszerűbb újságírói műfajnak tűnik. Csak azt kell leírni, mi is történt. Am ha kicsit komolyan vesszük, nem is olyan könnyű. Tisztességesnek kell lenni, hazudni tilos, lehetőleg rá kell tapintani a problémára vagy a jelenségre és elmondani érthetően: mi történt. Ez szakmai és erkölcsi feladat. Enélkül persze lehet írni, csak tán épp nem érdemes. Részemről ,.mind­össze" ennyi. Elmegyek a helyszínről, de embereim ött maradnak. A játszmák—közben—szakmára, egzisztenciára, olykor vérre is mennek. A számítógép képernyője előtt ülök és írok— nem baj, ha ezalatt nem feledkezem meg a helyszínen maradottakról. Mert nemcsak „ügy" van, de hús-vér emberek is. Akik nemcsak számok egy képleten. Bőd Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom