Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-15 / 241. szám

1993. október 15., péntek NAGYVILÁG ■BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Segítség! Bili Clinton amerikai elnök biztonsági főtanácsadója sürgette a nemzetközi pénz- intézményeket, hogy na­gyobb politikai érzékeny­séggel viseltessenek Orosz­ország és más volt kommu­nista államok gazdasági re­formjai iránt és ennek meg­felelően gondolják át a se­gítségük fejében szabott feltételeket Anthony Lake, az amerikai Nemzetbizton­sági Hivatal vezetője meg­kockáztatta, hogy ellenke­ző esetben ezek az intézmé­nyek — mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank — hátráltathatják az érintett országok piacgazdaságra való áttérését. * * * Sok minden hátráltatja a piacgazdaságra való átté­résünket, de ezek közül valóban a pénztelenség a legnagyobb akadály. így hát csak köszönetét mond­hatunk Anthony Lake úr­nak, hogy felhívta erre ezen intézmények figyel­mét. Köszönjük, és várjuk tovább szívélyes segít­ségüket Hiába, magunk­tól nem boldogulunk. K. i. Vlagyimir Iljics és az egyházi temetés A moszkvai ortodox patriar­chátus zavarát fejezte ki a Vö­rös téri mauzóleumban elhe­lyezett Lenin-múmia esetle­ges elhamvasztásáról szóló ér­tesülésekkel kapcsolatban. A patriarchátus illetékese az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy míg Lenin földi maradványai­nak elhamvasztását csak örömmel lehet üdvözölni, mi­vel a mumifikálásnak nincse­nek hagyományai Oroszor­szágban, addig az esetleges egyházi temetés kérdése már sokkal bonyolultabb és alapos tanulmányozást igényel. Az illető egyházi személyi­ség szerint Vlagyimir Iljics Úl- janov — Lenin — meg volt keresztelve, de a proletárforra- dalom atyja „nyilvánvalóan nem volt keresztény, mivel életének minden cselekedete és meggyőződése a vallással kapcsolatban elfoglalt negatív magatartását bizonyítja”. Ezért—tette hozzá—kevéssé valószínű, hogy a temetési szertartás az ortodox rítus sze­rint menne végbe. Amióta a mauzóleum elöl — múlt kedden, közvetlenül a puccs leverése után — vissza­vonták a díszórséget, Moszk­vában tartják magukat a hí­resztelések arról, hogy közvet­len küszöbön áll a Szovjetunió megalapítója földi maradvá­nyainak eltávolítása onnan. Közben Anatolíj Szobcsak, Szentpétervár polgármestere megismételte azt a javaslatát, hogy temessék Lenint édes­anyja mellé a város volkovói temetőjébe. Ellenzi ezt azon­ban Joann, Szentpétervár és l_adoga metropolitája, s ehe­lyett azt szorgalmazza, hogy a temetés Volga menti Szim- bírszkben (az egykori Ulja- novszkban) történjék, ahol Le­nin apjának hamvai pihennek. „Az emberi jogok helyzete rendkívül gyalázatos” Csíkszeredái beszélgetés Szőcs Géza költő-politikussal (Folytatás az 1. oldalról) — Nemrég még az RMDSZ alelnöke volt, most pedig „csak" pártjának politikusa... — Nem vagyok az RMDSZ politikusa, én akkor és azért vállaltam tisztséget korábban, mert úgy tűnt, különböző okokból fontos voltam a szö­vetségnek. Ez a helyzet azóta átalakult, elvégeztem azt, amiről úgy gondoltam, el tu­dom végezni. Nem volt ben­nem politikai ambíció és ma sincs. De azt a jogot, hogy ennek a kétmilliós közösség­nek a sorsát befolyásoló törté­nésekről, alternatíváiról el­mondjam a véleményemet, a múltban is, a jelenben is fenn­tartom magamnak. Ezzel ak­kor is éltem, amikor földönfu­tó ellenzéki voltam. Ez a fajta felelősségérzet véleményem szerint talán a költőé, nem a politikusé. Mindenfajta politi­kai mozgástól független ez a ténykedésem, egyszerűen lel­kiismereti kérdés. — Az RMDSZ-en belül — hacsak négyszemközt, hacsak szóban is — olyan vádak érik, hogy anyagi visszaéléseket kö­vetett el. — Ezek a sajtóban is megje­lentek, a kolozsvári napilap­ban — hál’ istennek — ezt azért mondom, mert így már meg lehet válaszolni a váda­kat. Méghozzá nem is én vála­szoltam, hanem akik nálam érintettebbek. Ha egy összeg valamilyen célra fölhasználta- tik, akkor elsősorban annak van joga reklamálni, akitől az adományozott összeg szárma­zik. Megszólalt a kolozsvári Szabadság hasábjain egy poli­tikai ellenfelem és megkérdő­jelezte azt, hogy egy amerikai alapítvány által adományozott összeg úgymond, eltűnt. Eb­ben az esetben nem az én vála­szom az érdekes, hanem az alapítvány vezetőjéé. O el­mondta, szó sincs arról, hogy az emlegetett összeg eltűnt. Ekkor kiderültek egyebek is. Elhangzott, hogy én a Kolozs megyei szervezetnek nem szá­moltam el a pénzekkel, az is szóba került, amit sosem akar­tam nyilvánosságra hozni: nemhogy én tartozom a me­gyei szervezetnek, ellenben komoly magánadománnyal tá­mogattam őket, amikor haza­települtem. — Néhányon úgy húzzák meg az RMDSZ belső erővona­lait, hogy van egy tömörülés Elvégeztem azt, amiről úgy gondoltam, el tudom végezni Tőkés László körül Nagyvára­don és egy másik Markó Béla vezetésével Marosvásárhelyt. Szőcs Géza hol látja saját ma­gát a párton belül? — Nagyon hamisnak tar­tom ezt a szembeállítást. Én örülök annak, ha osztják a né­zeteimet. Az eddigi megmé­rettetések alkalmával mindig az derült ki, hogy a szövetség­nek mintegy a fele tartósan és megbízhatóan mellettem állt. Ez mindig igazolta: jó úton járok. Ennél többet nem kíván­tam, nem szerveztem tábort, nem állítottam ezeket az em­bereket csatasorba mások el­len. — Miként látja a jövőt, eb­ben a magyar kisebbség és az RMDSZ helyzetét, valamint saját sorsát? Tervezhető-e a jövő? — Tervezhető, de az soha nem olyan. Nem vagyok pesszimista az RMDSZ jövő­jét illetően, nem hiszem, hogy valamiféle hasadás bekövet­kezne, holott nagyon sokan beszélnek erről. Abban látok valamilyen veszélyt, hogy el­halványul a népszerűsége és a tömegbefolyása a pártnak, 1989—1990-ben az emberek 80-90 százaléka elment sza­vazni, nemcsak a választás napján érződött tevőleges és szerves részt venni akarás, ha­nem egyébként is. Ma ez a fajta aktivitási késztetés jóval alábbhagyott az erdélyi ma­gyarokban. Ebben a városban a polgármester-választáskor nem ment el elegendő számú szavazó a választásra. A meg­ismételt választáson már vol­tak elegen, tehát nem súlyo­sak, drámaiak ezek a jelek. Ha időben felismerjük és szembe­nézünk velük, akkor tudjuk megfelelően kezelni ezt a problémát. —Mit szól Románia Európa tanácsi tagságához? Ón ho­gyan foglalt állást a döntés előtt? — A filozófiám kezdettől az volt, hogy olyan ellentmon­dásos helyzettel van dolgunk, amit csak egyféleképpen lehet föloldani. Románia európai integrációja nekünk kétség­kívül érdekünk, mert ez az el­lenőrzés érvényesülését is je­lentheti. Ám nemcsak erről van szó, hanem az információ- áramlásról, a valós piaci viszo­nyok begyűrűzéséről, a de­mokratikus intézmények jobb megismeréséről és fölépítésé­ről is. Arról, hogy Románia tartozzon ugyanabba az integ­rációs rendszerbe mint Ma­gyarország. Viszont ebben a kérdésben csapdahelyzet ala­kult ki. Románia felvételét emberjogi szempontból olyan felmutatható eredményekhez kívánták kötni sokan és soká­ig, amelyeknek Románia nyil­vánvalóan nem felel meg. És nemcsak a kisebbségi helyzet miatt, hanem más okokból sem. így alakult ki az a felemás álláspont, hogy sokan közülünk azt mondták, ez bo­nyolult dolog, az országnak tényleg ott lenne a helye, de az állapotok még nem megfelelő­ek. Én pedig azt mondtam: Ro­mániában az emberi jogok helyzete rendkívül gyalázatos, éppen ezért minél hamarabb be kell vinni ezt az országot az európai struktúrába, és ezt ne akadályozzuk. Mivel konti­nentális hatalmi érdekek és vi­szonyok alakították ezt így — éppen ezért nyilvánvaló volt, Romániát fölveszik. . — Végül egy irodalmi kér­dés. Az 1989—1990-es esemé­nyek előtt Ön rendkívül pesszi­mista, ironikus, olykor öniró- nikus verseket írt. Gondolok itt elsősorban a Születésnapom­ra, a Komprom ittálódásra, a Dal a házkutatásról címűekre. Azóta történt-e hangsúlyelto­lódás a költészetében ? — Nem. Akkor sem voltam pesszimistább, mint ma, ma sem vagyok optimistább, mint akkor. Alapvetően derűlátó al­kat vagyok és az, hogy ez iró­niával, öniróniával, keserű­séggel párosul, az nem jelenti azt, hogy nem bízok a jövőben és nem szeretem az életet, akármilyen is az. Bőd Tamás Nem alakul Szlovákiában magyar parlament Ján Cámogursky volt szlovák kormányfő, a Keresztényde­mokrata Mozgalom elnöke a mozgalom csütörtöki sajtótá­jékoztatóján az nyilatkozta, hogy információi szerint Szlo­vákiában „valamilyen magyar parlament létrehozására ké­szülnek”. Cámogursky tudni véli, hogy „magyar politikai pártok, első­sorban az Együttélés és minde­nekelőtt Duray Miklós” szor­galmazza egy szlovákiai ma­gyar parlament megalakítását. „Ha esetleg létrejönne egy ilyen parlament, annak nem lesz sem­milyen alkotmányos alapja, te­hát alkotmányon kívüli intéz­ménynek kell majd tekinteni. Ennek az intézménynek termé­szetesen semmiféle jogköre sem lesz, de valamilyen jogkör­re minden bizonnyal igényt akar majd tartani. Tudatosítani kell, hogy ez rontani fogja a szlovákiai politikai helyzetet és a nemzetiségi viszonyokat” — nyilatkozta csütörtökön a szlovák rádiónak a volt kor­mányfő. Ján Cámogursky föltehetően amögött vél látni ilyen törek­vést, hogy hétfőn Dunaszerda- helyen a Csallóközi Régió Ta­nácsa egy, választott parlamenti és önkormányzati képviselőket tömörítő egyesülés létrehozásá­ról tanácskozott. Pásztor István­ra, a szlovákiai Komárom pol­gármesterére, a Csallóközi Ré­gió Tanácsának elnökére hivat­kozva erről kedden a pozsonyi Új Szó azt írta, hogy „a magán- személyek által alapítandó egyesülésbe Dél-Szlovákia par­lamenti képviselőit, polgármes­tereit, illetve önkormányzati képviselőit” várják. „A regio­nális önkormányzati szervként működő szervezet célja Dél- Szlovákia gazdasági életének fellendítése, illetve a felmerülő problémák megtárgyalása” len­ne. A Camogursky-nyilatko- zatban név szerint említett Du­ray Miklós csütörtökön az MTI pozsonyi tudósítójának elmondta: „Ján Cámogursky kijelentései alaptalanok, for­rásukat nem ismerem. Az Együttélés és a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom támogatja a Csallóközi Régió Közgyűlésének augusz­tusi határozatát, mely a válasz­tott magyar helyhatósági és parlamenti képviselők, pol­gármesterek országos tanács­kozásának összehívásáról döntött.” Német államférfiak jókívánságai Antall Józsefnek Vezető német államférfiak jókívánságaikat fejezték ki a Köln­ben kezelés alatt álló Antall József miniszterelnöknek. A magyar kormányfő telefonon beszélt Helmut Kohl kancellárral, Richard von Weizsäcker államfő és a közelmúltban Magyarországon járt észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, a szociáldemokraták ál­lamfőjelöltje, Johannes Rau személyes üdvözletét küldte virág­csokrok kíséretében. Klaus Kinkel külügyminiszter táviratot küldött, a volt külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher telefo­non ajánlotta fel segítségét — közölte csütörtökön Marinovich Endre címzetes államtitkár, miniszterelnöki kabinetfőnök, aki a kezelés idejére szintén Németországba ment. A magyar kormányfőt több mint egy hete helyezték el a kölni egyetem egyes számú belgyógyászati klinikáján. Az orvosok egy hete adták ki első közleményüket, amelyben tudatták: az előzetes vizsgálatok lezárultak, azok eredményével elégedettek, a kezelést újabb kemoterápiás beavatkozás formájában folytat­ják. Újabb orvosi tájékoztatás még ezen a héten várható. Az orvoscsoportot Volker Diehl professzor vezeti, aki már az elmúlt két évben is kezelte Magyarországon a non-Hodgkin lymphomá- ban szenvedő Antall Józsefet. A Diehl irányítása alatt álló klinika az ilyen típusú megbetegedések gyógyításával foglalkozó legne­vesebb intézménynek számít Németországban. Borúlátóak a japán lapok A vezető japán napilapok közül egyedül az Aszahi Simbun tartja kielégítőnek, hogy Borisz Jelcin közvetett utalást tett az 1956. évi japán—orosz közös nyilatkozat érvényességére, vagyis a vitatott hovatartozású területek esetle­ges visszaadására. A többi japán újság szerint nem történt a területi vita megoldásában áttö­rés az orosz államfő tokiói tár­gyalásain. A Jelcin-látogatásról kiadott közös nyilatkozatba csak az került bele, hogy Moszkva tartja magát a Szovjetunió által kötött nemzetközi szerződésekhez. A Mainichi Simbun című lap hiá­nyolja azt, hogy a „tokiói nyilat­kozatban” a két fél nem kötelezte el magát a területek visszaadásá­ról rendelkező 1956. évi közös nyi­latkozat érvényessége mellett. Re­ménykedik abban, hogy Jelcin el­nök tartani fogja magát a záró sajtóértekezleten tett megjegyzé­séhez — ekkor említette meg, hogy az 1956. évi közös nyilatko­zat érvényességét is elismeri —, ám a Jomiuri Simbun ebben kétel­kedik. A japán napilapok maradékta­lanul csak Jelcinnek a japán hadi­foglyok felé tett gesztusát, bocsá­natkérését méltatják fenntartá­sok nélkül. Mindennap feladhatja îî 441-311 MPPRPIPRPMP hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon Is feladhatja 8—16 óráig. Portland cement 620 Ft/q áfás áron vásárolható. Kövesi János export- impoç nagykereskedő, Szabadkígyós, Vörösmarty u. 1/1. sz. Fiatal bolti eladót felveszek. Érdeklődni: a 361-376-os telefonon. Munkát vállalok 13 éves szakmai gyakorlattal. Marik István szobafes- tő-mázoló, tapétázó kisiparos, Békéscsaba V., Tavasz u. 83. Az Újkígyósi Tüzép ajánlata: impor cement vagonból 620 Ft/q, a telepeken, illetve kiszállítva 659 Ft/q. Nagy mennyiségű olasz burkoló­lapok érkeztek 500—1500 Ft/négyzetméter áron. Telefon: (66) 356- 200. Csiperkegomba nagy tételben eladó. Füzesgyarmat, Baross u. 4L, telefon: 8— 16 óráig 371 -858. NÉHÁNY UTUNK, AMIRE SZÍVESEN LÁTJUK Advent Salzburgban. 4 nap autóbusszal. Idő­pont: december 9. Elhelyezés: zuhanyozós szo­bában. Ellátás: félpanzió. Részvételi díj: 16.420 Ft/fő Karácsony Alsó-Ausztriában egyedülállóknak. 5 nap autóbusszal. Időpont: december 23. Elhelye­zés: St. Coronan zuhanyozós/WC szobákban. Ellá­tás: félpanzió. Részvételi díj: 21.950 Ft/fő Maldive-szigetek. 11 nap repülőgéppel. Időpont: december 24. Elhelyezés: kétágyas, zuhanyozós szobában. Ellátás: félpanzió. Részvételi díj: egyéni: 120.880 Ft/fő, csoportos: 126.090 Ft/fő (van idegenvezető). FMógoíHás és jelentkezés irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási indában. o o HUNGARIAN TRAVEL COMPANY JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom