Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

àgÉKÉS MEGYEI HIRUP­SPORT 1993. október 12., kedd © Sportol a gépészeti apraja-nagyja Dr. Bándi Andor asztalitenisz-emlékverseny és országos veteránbajnokság Faházi-show a sportcsarnokban Amikor az úszó is a labdát rúgja A Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szak- -jW- középiskola diákjai évek óta szervezett keretek kö- '° zött sportolnak, ám a hó'n áhított tornaterem hiányá­ban (nemrégiben adtunk hírt annak ünnepélyes felavatásáról —A szerk.) szegényesebbek voltak a lehetőségeik a testedzés­re. A szakközépiskola gépészeti diáksportkörének elnöke Dobó János, a Békéscsabai Eló're egykori csupaszív labdarú­gója, az iskola szakoktatója. Őt kértük arra, hogy mintegy bemutatásként mondja el: hogyan is munkálkodik a sport­kör, s milyen eredményességgel küzdenek a különbözősport­ágakban. A Kazinczy úti szakiskola rendezett miliőjében egységet alkot a sportudvar, a tornaterem és a tanműhelyek, amely már sugallja az arrajárónak, hogy itt a tanulás és a sport „édes testvérek”. Korábban mostohább körülmények között dolgoztak — Egy évvel ezelőtt lettem a Gépészeti DSK elnöke, átvéve Szabó Sándor testnevelő tanár úr szerepét — mondja Dobó János. — A sportkör az iskola létezése óta működik, bár koráb­ban sokkal mostohább körülmények között zajlott a sportélet. Négy alapsportágban képezzük a fiatalokat, akikkel a kézilabdá­ban Tímár Imre, a kosárlabdában Béládi Csaba, atlétikában Boross László foglalkozik, míg a labdarúgás terén jómagam irányítom a szakmai munkát. Persze lehetőség van asztaliteni­szezni, sakkozni is, de azt csak amolyan szabadidő-eltöltés gyanánt. Úgy érzem, hogy jó a kapcsolatom Békéscsaba sportve­zetőivel, akik segítenek a fiatalok sportolási, testedzési lehetősé­geinek megvalósításában. Most már lényegesen kedvezőbb helyzetben vagyunk az új tornaterem megépítésével is, hiszen korábban tél víz idején úgy oldottuk meg a testedzési lehetőséget, hogy az Árpád fürdőbe jártunk úszóedzésekre, s ott is tartottuk a testnevelési órákat. Igaz, a bérleti díj nem volt olcsó, mégha kedvezményesen is kaptuk azt meg. Annyiból viszont üdvös volt, hogy a gyerekek megtanultak úszni. Fiatalok világcsúcskísérlet előtt —A gépészetisek azonban többnyire más sportágakban jelesked­nek... — Igen, a középiskolás bajnokságokon minden évben részt veszünk, ahol elég jó eredményekkel rukkoltak ki a tanulók. A labdarúgásnak hagyománya van iskolánkban, s a legsikeresebb sportágunk is. Legutóbb tavasszal megnyertük az országos kö­zépiskolás kispályás labdarúgó-bajnokságot, s akkor a csapat erőssége volt Gyura, Igricz, Bácsik és Kulcsár is. De ugyanígy a legjobbak között van Varga Mihály, aki az Előre ifjúsági A csapatában játszik, Pék és Gajdács a Békéscsabai MÁV-ban rúgja a labdát, de említhetem még az ifjúsági válogatott kosár­labdázót, Zöldi Istvánt vagy az atlétika területéről a diszkoszvető Huszár Endrét. Dani Pál tehetséges futó, s nagyon eredményes az úszó Purcsi György is, aki remekel. —Legutóbb írtunk arról: világcsúcskísérletre készülnek... — De előtte még azt hadd jegyezzem meg, hogy Gépészet néven felnőtt és ifjúsági labdarúgócsapatunk játszik a megyei III. osztályban. A kosárlabdázók is a megyei és a városi bajnokság­ban szerepeltetnek csapatot. Hogy ennél a sportágnál maradjunk, mint tudott, a téli vakáció idején rendezzük meg az új torna­termünkben a 120 órás világcsúcskísérletet, amelyre a gyerekek nagyon nagyon készülnek, s folyik a lázas szervezés. —De maradjunk még a megyei Hl. osztályú csapatnál: hogyan jött létre, kik alkotják, s hol játsszák a kilencven perceket? — Korábban a Rekord FC-ben játszott néhány fiatal, s idősebb futballistánk, de miután megszűnt a Rekord, azt jogfolytonos alapon átvette az iskolánk, s Gépészetként futunk ki a pályára. A fiatalok mellett persze felnőtt csapattal is kiállunk a kilencven perceken, amelyben többek között Araczki János, Hajdú Zsig- mond, Osgyán Csaba, Kovács Tamás rúgja a labdát más, kívülál­ló futballistákkal együtt. Mindkét együttest Boross László irá­nyítja. Sajnos, mivel nagypályával nem rendelkezünk, így bérle­ti díj mellett a Békéscsabai MÁV sporttelepen játsszuk mérkőzé­seinket iskolai és szponzori segítség mellett. Szerény anyagiak között —Miből, hogyan gazdálkodik a sportkör, s kinek köszönhetik a legtöbbet? — Az iskola segítségén kívül a diákszakszervezet és a sport­alap biztosít támogatást, de ugyanakkor néhány szponzori segít­ségre is szert teszünk. A K. S. P. É. Kft., a Körös Kazán, a Tégla és Cserépipar, az Univerzál Rt. az, amely segít. Persze nem szorít­kozunk csak a külső támogatásra, hanem az adott szakipari lehetőségeinket kihasználva mi magunk is társadalmi munkában vállaljuk a pályák és öltözők javítási és karbantartási munkálata­it, s ennek fejében használhatjuk, vehetjük igénybe a sportlétesít­ményt. Sajnos, az az idő elmúlt már, hogy egyszerűen csak jeleztük az igényünket, mikor szeretnénk játszani, s kedvünkre tölthettük el az időt a zöld gyepen. Köztudott, hogy az iskoláknak eléggé szűkösek az anyagi lehetőségeik, így persze a miénknek is. Evente körülbelül 90-100 ezer forintból gazdálkodhatunk, s minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a versenyeztetési és a testedzési lehetőségeket megteremtsük a fiataloknak -— mondotta végezetül Dobó János. Gyurkó Mihály , Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal zajlott le a dr. «^5^ Bándi Andor-emlékverseny és országos veteránbaj- nokság Békéscsabán, a városi sportcsarnokban a Ma­gyar Országos Asztalitenisz Szövetség, a Békés Megyei Testnevelési és Sporthivatal, a Békés Megyei Asztalitenisz Szövetség, a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa, vala­mint dr. Bándi Andor családja rendezésében. A versenyt Pap János polgármester nyitotta meg, majd dr. Nagy Bálázs, a Réthy Pál Kórház igazgató-főorvosa méltatta egykori kollégája spor­tolói és emberi nagyságát Ezt követően kitüntetések átadására került sor, majd 16 asztalon megkezdődtek a versenyek. A vártnál kevesebben jöttek el, s éltek a versenyzési lehetőséggel azok, akik egykor a magyar asz­taliteniszsport élvonalát képvi­selték, azaz a legjobbaknak szá­mítottak. Közülük többen per­sze ma is tagjai egy-egy NB I-es vagy másodosztályú klubnak, s ez meglátszott a játékukon. A jelenlévő nagyságok mindegyi­ke egybehangzóan vélekedett, hogy noha kisebb a létszám, s jó lett volna, ha nagyobb részvé­tellel lennének jelen a külföldi­ek, de sokkal magasabb színvo­nalúak és küzdelmesebbek is a párharcok az asztaloknál. A „hölgyek” gyér mezőnyében a budapestiek játszottak főszere­pet, közülük is leginkább Vá- rady Zoltánná volt elemében, s nyerte biztosan korosztálya ver­senyét az egykor orosházi szí­nekben versenyző Balaton Zsu­zsa előtt. Az ötven év felettiek küzdelmében Piller Ernőné bi­zonyult a legjobbnak. A férfiak 50—-60éves korosztályánál Fa­házi János, a „pingpongbohóc” meglepően nagyvonalú játék­kal rukkolt ki, s ízelítőt adott abból a tudományból, amellyel korábban bemutatókat is tartott Gergely Gáborral. Pazar dolgo­Kitüntetések szakembereknek, játékvezetőknek Az ünnepélyes megnyitó után Sídé Ferenc, a Magyar Asztali- tenisz Szövetség alelnöke és Juhos József, a szövetség techni­kai igazgatója kitüntetéseket adott át a sportágban dolgozó szakembereknek és játékvezetőknek. A Magyar Asztalitenisz Sportért kitüntetés arany fokozatát kapta: Molnár Sándor. Az ezüst fokozatot vehette át: Bertalan Sándor, Pintér Attila. Bronz fokozat elismerésben részesült: dr. Búzás László, Botyánszki András, Bogdánfy Csaba, Dobókői György. Á Játékvezetésért kitüntetés arany fokozatát kapta: Molnár Sándor, Bertalan Sándor, Pintér Attila, Herczeg János. Ezüst fokozat elismerésben részesült: Vladárné Hajdú Agnes, Bog­dánfy Csaba. A bronz fokozatot kapta: Balogh József, dr. Búzás László, Lipták Károly, Kát ai Sándor, Deák Lajos, Vajda Attila. kát művelt, s a döntőben most simábban nyert Arató ellen, mint tavaly: — Tudtam, hogy vele vívok majd küzdelmet az elsőségért, éppen ezért is készültem na­Nagyüzem a városi sportcsarnokban a békéscsabai veteránbajnokságon. Az idén is nagy sikere volt a rangos rendezvénynek az asztalitenisz-barátok körében fotó: fazekas ferenc így látja a kilencszeres világbajnok „Legalább öt év kell a felzárkózáshoz” Az idei békéscsabai rendezvényt megtisztelte jelenlétével a magyar asztalitenisz-sport „aty­jának” nevezett Sidó Ferenc, a szövetség alel­nöke, akinek javaslatára öt évvel ezelőtt létre­jött az országos veteránbajnokság. A kiváló szakembert, az egykori kilencszeres világbaj­nokot a sportág jelenlegi helyzetéről és jövőjé­ről kérdeztük. — Mennyiben változott a játék napjainkra az Önök korában alkalmazotthoz képest? — A mostani játék rendkívül felgyorsult és ez az ütőváltásnak, a soft megjelenésének köszön­hető. Ezzel együtt azt mondom a jelenlegi játék nem olyan szép, mint az évtizedekkel ezelőtti volt. — Mi okozta a magyar asztalitenisz-sport visszaesését a nemzetközi porondon ? —Jónyer ék idejében nem kaptak játéklehető­séget azok a nemzetközileg jegyzett fiatalabb versenyzők — Molnár, Kriston, Kreisz —, akik pedig állandó versenyeztetés mellett a világ leg­jobbjainak is méltó partnerei lehettek volna. Bérezik Zoltán szövetségi kapitány a sikerek fé­nyében nem fordított elég gondot az utánpótlás foglalkoztatására. Legnagyobb gond az volt, hogy a külföldön játszókat korábban nem enged­ték a hazai ranglistaversenyeken indulni, így kevés lehetőségük volt a versenyzésre, mivel csak az ottani csb-küzdelmekben vehettek részt. Ma már más a helyzet, részt vehetnek ezeken a viadalokon a külföldön szereplők is. Egyébként napjainkban már több mint ötven magyar asztali- teniszező játszik a határainkon túl. A fárasztó utazások és egyébb okok miatt csak keveset tudnak edzeni, így többségük visszaesik. —Megítélése szerint a jelenlegi gödörből mi­kor zárkózhat fel a magyar asztalitenisz-sport a nemzetközi élmezőnybe? — Bár az ifjúsági Európa-bajnokságon értünk el szép sikereket, ez nem téveszthet meg bennün­ket A legjob­bak mögött kevés az iga­zán tehetséges versenyző. Rendkívül ki­csi a választási lehetőség. A fiatal fiúk egy része — Hol­ló, Gárdos — kiment kül­földre játsza­ni, ahol az em­lített okok mi­att kétséges a továbbfejlő­désük. Meg­ítélésem sze­rint legalább öt év kell a fel­zárkózáshoz. Sidó Ferenc, a szövetség alel­nöke, kilencszeres világbaj­nok is megtekintette a küz­delmeket — Hogyan értékeli az idén ötödik évébe lépett országos veteránbajnokságot? Milyen tapasztala­tokat szerzett Békéscsabán ? — Külföldön már jóval korábban megrendez­ték a veteránbajnokságokat, mi több kétévente világbajnokságokat is rendeznek, mi is útjára indítottuk ezt a rendszert. Úgy érzem egyre inkább betölti szerepét, a régi sportbarátok pedig emléke­zetes találkozón elevenítik fel a korábbi élményei­ket. A legutóbbi két esztendőben elnöke voltam a nemzetközi veteránszövetségnek, a Swaythling Klubnak, jelenleg az alelnöki posztot töltöm be. Jövőre Melboume-ben rendezik a veterán-világ­bajnokságot és itt választanak új elnököt a klub élére. Ismét én vagyok a poszt várományosa. A Békés megyei és a békéscsabai szervezők ebben az évben is kitettek magukért, magas színvonalú versenyt rendeztek—fejezte be Sidó Ferenc. gyón. Csapatommal, Erdőker­tesen az NB II-ben játszunk, s ily módon játékban vagyok. Örülök, hogy ismét bebizonyí­tottam, hogy ötven-egynéhány éves fejjel is lehet eredményt elérni, ha valaki igazán szereti ezt a sportágat—mondta Fahá­zi, akinek neve ezúttal is fel­kerül a serlegre. Persze a többi korosztályban sem a Békés megyeiek jeles­kedtek, hanem a fővárosiak, no és a pécsi Ragoncsa. Mindent egybevetve, a kétnaposra terve­zett versenyt hamar „megették” a rendezők, s a délutáni órákban befejeződtek a küzdelmek. Dr. Bándi Andor özvegye zárszavában a következőket mondta: — Megköszönöm a rendező­társaknak és a szervezőknek, hogy ismét egy csodálatos ver­senyen fogadhattuk városunk­ban az „örökifjú” sportembere­ket, akik helyenként színvona­las és izgalmas párharcot vívtak a poénokért Bízunk abban, hogy jövőre ugyanilyen lelke­sedéssel vetik magukat a küzde­lembe, mint ahogy most tették. Jámbor Zoltán, a Békés me­gyei szövetség főtitkára: — Most meglátszottak az idei év belső villongásai. Szervezési nehézségeink voltak, s a gazda­sági helyzet is rányomta bélye­gét a versenyre. A szövetség önállóan nem képes megren­dezni ezt a versenyt, de mivel önálló jogi szervezet vagyunk, támogatást sem kapunk a me­gyei sportigazgatóságtól. Ázonban a hangulat és a hozzá­állás mindenért kárpótolt Beitalan Sándor, a megyei klubtanács útkára: — Hiányol­tuk a népesebb külföldi me­zőnyt, akik ugy an jelezték a részvételüket, de nem jöttek el. Nem kesergünk, s mindent megteszünk azért, hogy ezt a jó ügyet tovább vigyük. Most isazt kell mondanom, hogy csak kö­zös összefogással lehetséges mindez! Gyurkó—Verasztó Eredmények. Nők. 50 éven aluli­ak: 1. Várady Zoltánné. 2. Balaton. 3. Agotáné (mindhárman budapestiek). 50 éven felüliek: 1. Piller Exnőné. Z Magvamé (mindkenő Bp.). Férfiak. -10—50 év közöttiek: 1. Gréczy Ká­roly. 2. Melay (mindkenő Bp.), 3. Ta­kács (Selyp) és Tóth (Pécs). 50—60 év: I. Faházi János (Erdőkertes), Z Arató (Pécs). 3. Séra és Orbán (mind­kettő Bp.). 60—65 év: 1. Ragoncsa Ferenc (Pécs), 2. Mezei (Bp.), 3. Szabó (Hatvan) és Nagy (Hajdúszoboszló). 65 év felett: I. Magyar József, 2. Ke­resztes. 3. Rung és Táp (valamennyien Bp). Szponzorok: Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség, Békés Me­gyei Testnevelési és Sporthivatal. Bé­kés Megyei Asztalitenisz Szövetség. Békés Megyei Szabadidős Klubok Ta­nácsa. Sárréti Tej Rt.. Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Rt.. Békéscsabai KSPÉ Kft.. Sütőker Rt. Békéscsaba. Hungária Biztosító Rt.. Békéscsaba. Gyulai Bútorgyártó és Értékesítő Kft.. Colors-Coop Kft., Békés. Mezőbank Rt. Ter. lg.. Békéscsaba, Élésker Sza­badidős Sportklub. Gyula, Unicon Ru­házati és Szolgáltató Rt.. Békéscsaba. Népújság Kft., Békéscsaba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom