Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
àRF.KFS MF.OVF.I HÍRÜPGAZDASÁG 1993. október 12., kedd o Tulajdonosváltás a Pannonliver Rt.-ben Törpevízmű épül A megyében talán Nagybán- hegyes-az egyedüli település, ahol nem volt törpevízmű, és a lakosság magánkutakból oldotta meg ivóvízellátását. A képviselő-testület döntése értelmében 1992-ben fogtak hozzá a település ivóvízhálózatának kiépítéséhez és az ezt ellátó törpevízmű létrehozásához. A munkálatok a tervnek megfelelően haladnak, s szerződés szerint az átadás végső határideje október 30. A vízmű fő épülete elkészült, jelenleg az utcai bekötések folynak. A családok a vízbekötéshez 30 ezer forint kedvezményes kölcsönt is igénybe vehettek, amelynek közműfejlesztési része, valamint az áfája visszaigényelhető. Eddig 450 család jelezte a vízműhöz való csatlakozást, de ez a szám várhatóan emelkedni fog. A remény megvan A Kontrax Telekom és a Kont- rax Irodatechnika Rt. október 6-i csődegyezsége után minden remény megvan arra, hogy a két vállalat megerősödve, korábbi piaci pozícióit visszaszerezve tevékenykedjen tovább — mondta Dicső Gábor, a Kontrax csoport elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, kijelentve egyben, hogy a két cég a következő öt évben valamennyi adósságát visszafizeti. Emlékeztetett arra, hogy ez év májusában a két cég csődöt jelentett, kérve azt a három hónapos fizetési moratóriumot, amely a törvény szerint rendelkezésére áll a pénzintézeti hitelezőkkel és a szállítókkal való egyezkedésre, az adósságok átütemezésére. A tárgyalások és a válságból kivezető üzleti terv alapján október 6-án a hitelezők hozzájárultak mindkét cég csődegyezséghez, így kerülték el a részvénytársaságok a felszámolást. A Kontrax Irodatechnika 118 hitelezőnek 1,9 milliárd forinttal, a Kontrax Telekom 110 partnerének 1,2 milliárd forinttal tartozott. A mezőkovácsházi Pannonliver Baromfifeldolgozó Rt.-nél a napokban tisztújító közgyűlésen értékelték az eddig végzett munkát, illetve új tulajdonos került a vállalatvezetésbe. A Magyar Hitelbank Rt. eddig is meghatározó tulajdont képviselt, mivel 38 százalékos részesedést szerzett a társaság gazdálkodásában. Másik meghatározó fél a Mezőkovácshá- za és Vidéke ÁFÉSZ volt, amelynek részvényeit — a szövetkezet felszámolása miatt — a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. megvásárolta. Mivel a régi vezetőség mandátuma lejárt és új tulajdonostárs került a vezetésbe, az igazgatóság és a felügyelőbizottság újraválasztása törvényszerű volt. A közgyűlés döntése értelmében mindkét bizottság tagrium és a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (MEDOSZ) között a napokban létrejött megállapodás értelmében a két fél vállalta, hogy elősegíti a privatizációs törvényben előírtak végrehajtását és segít a munlétszámát „karcsúsították” 5- ről 3-ra. Az igazgatóság soros elnöke Sándor István, a Magyar Befektetési Bank Rt. munkatársa lett. Az igazgatóság tagjai: Baracs Anna, a MHB Invest Rt. munkatársa, illetve Szilvásy Ferenc, aki a társaság régi-új vezérigazgatója. A felügyelőbizottságba a két nagy részvényes ajánlott egy-egy személyt, a harmadik tagot pedig egy hónapon bélül a Pannonliver Rt. dolgozói választják meg. A vállalat a félévet szerény eredménnyel zárta, és a gazdaságos termelést példázza, hogy a dolgozók július 1-től 20 százalékos béremelésben részesültek. A személyi változások mellett a közgyűlés megtárgyalta az 1994-re vonatkozó elképzeléseket, s úgy döntött, hogy — ismerve a termelői háttér, a kanélküliek ujraelhelyezke- désében. Czirmay Tibort, a MEDOSZ főtitkárát a szak- szervezeti elképzelésekről kérdeztük:- Kezdettől nem rejtettük véka alá a véleményünket, miszerint a privatizáció fő vesztesei a munkavállalók. Azóta sikerült elérnünk az ÁVÜ-nél, mezőgazdasági kistermelők kilátástalan helyzetét — keresi a lehetőséget a termelők támogatására. Megvizsgálja például, hogy milyen pénzügyi forrásokat mozgósíthatnak a termelők megsegítésére. A naposliba-ellátás mellett szeretnék megszervezni a jó minőségű tápellátást, azt megelőlegezni a termelőknek, valamint jövőre biztosítani a töméshez szükséges kukoricát. Szorosabbra kívánják fűzni a termelők és a vállalat kapcsolatát, az igazán jó partnerekkel pedig többéves szerződést kötnek. Olyan felvásárlási árrendszerről gondolkodnak, amely a vállalkozóknak is elfogadható jövedelmet nyújt. Erőfeszítéseik nagy része arra irányul, hogy a libaágazat ne kerülhessen a sertéséhez hasonló helyzetbe. A társaságnak is érdeke, hogy a baromfitartás hosszú távú, stabil megélhetést, megbízható és egyenletes jövedelmet biztosító ágazattá fejlődjön. Ennek érdekében keresik azokat a pontokat, ahol együtt tudnának működni a térségben levő társfeldolgozókkal. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben fontos, hogy a feldolgozóipar ne egymás ellen harcoljon, hanem kölcsönösen építsen a másikra. Mint tudjuk, Magyarország a libamájból a világtermelés háromnegyedét adja. Ezt megtartani csak egy termelői biztonságra épülő, közös érdekeltségen alapuló ágazatban lehet. Halasi Mária hogy ma már a szakszervezetek véleménye nélkül nem fogadnak el privatizációs csomagtervet. Az átalakulással járó bizonytalanság légkörét enyhítendő arra törekszünk, hogy az átalakulási tervek mellé foglalkoztatáspolitikai elképzeléseket tartalmazó javaslatokat is készítsenek. Ma a falvakban minden negyedik embernek nincs állása, de térségeként igen eltérő a helyzet. Exportra csomagolják a mezőkovácsházi libákat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kárvallottak a munkavállalók A Földművelésügyi MinisztéNyitás előtt Aki így megbízik a szállítókban és járókelőkben, abban a vásárlók is megbízhatnak, legalábbis emberi számítások szerint , FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Guruló forintok Hol itt, hol ott, mint aprópénz gurulnak el a milliók... Egyik nap bankrablás visz el több mint kilencvenet, másik nap végkielégítés hatvanöt. Mindkettő alaposan fölverte a port, ugyanis ily nagy mértékűt eddig még egyik szakma sem produkált. Érthető az érdeklődés. Mivel azonban bankrablás mióta bankok vannak mindig volt, meg lesz is, végkielégítés viszont a magyar gyakorlatban hosszú szünetelés után jelentkezett, mégiscsak ez az érdekesebb. Különösen, hogy az Állami Vagyonügynökségnél történt, s még különösebben, hogy nem olyanok tették zsebre, akik jó munkájuk után távoztak. A híradások szerint menesztették őket, nem valami hosszú munkálkodás után, hisz maga azAVÜ is még gyermekkorát éli. Igaz ettől, no meg a Munka törvénykönyvétől eltérő szerződésből kifolyólag vígan gurulhatnak a forintok. E törvény ámbár kiköti, hogy legalább 3 évet kell az adott cégnél dolgozni 1 hónapi végkielégítésért, legalább 5-öt a 2 haviért, s 6 havi átlagkereset pedig csak akkor jár, ha 25 évet húzott le valaki azon a helyen. Persze, nem lennénk magyarok, ha ilyen bagateü kikötések megakadályoznák az ezzel ellenkező tételeket tartalmazó szerződéseket. Olyanokat, amelyek már az illetékes minisztert is felülvizsgálati tettekre ragadtatták, mert kiskapu ide, kiskapu oda, ami sok, az sok. Pláne, ha nyilvánosságra is kerül, hogy az a 60 millió 4 vagy 5 zsebbe gurult. Hát még, ha egyesek mindezt fényévnyi távolságból nézik, mint a vám- és pénzügyőrök a maguk 20-25 ezer forintos havi fizetésükkel. Vass Márta A vadászat, vadgazdálkodás a szenvedély mellett napjainkra mindinkább gazdasági, üzleti tevékenységnek számít. Korábban a vadkereskedelem szigorúan behatárolt volt Magyarországon, majd a rendszerváltás után tízessével születtek meg a különböző vadkereskedelmi vállalkozások. Békés megyében a tradicionális vállalatok mellett a Hódiana Vadkereskedelmi Kft. neve mindinkább jól cseng. Két éve alakultak meg, és jelenleg a megye vadkereskedelmének mintegy negyedét reprezentálják. Farkas László—képünkön balra—, a kft. szakmérnök menedzsere mondja: — A Hódiana központja Hódmezővásárhelyen van, de Békés megyében is van irodánk, Gerendáson. Az ország más területein úgyszintén képviseltetjük magunkat, Egerben, Veszprémben, Dombóváron működik kirendeltségünk. Mi főleg az alföldi vadásztársaságokat céloztuk meg, nem utolsósorban a Békés megyeiekkel, már több mint harminc itteni vadásztársasággal van kapcsolatunk. S ami külön öröm számunkra, hogy az olasz, német, svájci, ausztriai és francia ügyfeleink az esetek döntő többségében elégedetten távoznak a vadásztársaságoktól. Keresztes László ügyvezető a konkurenciáról, napjaink sokszor kegyetlenül szigorú üzleti, vadkereskedelmi realitásairól mondta: — Az Alföldön 120 vadász- társasággal van kapcsolatunk, van olyan köztük, amelynek teljes vadkereskedelmét mi bonyolítjuk le. A kívülállók el sem tudják képzelni, hogy a mi területünkön milyen éles a konkurenciaharc. Elég, ha a társaság csak egyszer játssza el a becsületét a külföldi bérvadász szemében. Olyan profi üzleti kapcsolatokra törekszünk, amely révén minden vendégünk azt kapja meg a pénzéért, amit elvárhat. —A konkurenciára jellemző, hogy legalább másfél tucatnyi vadkereskedelmi vállalkozást tudnék felsorolni egy percen belül. Mivel magyarázzák, hogy az önök cége ilyen jelentős részesedést ért el néhány alföldi megyében a bérvadásztatások területén? — A már előbb említett szemlélettel, következetességgel. Az Alföld nagyon messze van Nyugat-Európától, kétszer nem lehet becsapni a vendégeket elfuserált vadászatokkal. A nagyotmondás, a felelőtlen ígérgetés nem fér bele üzletfilozófiánkba. — Az eddigiekből kiderült, hogy a vadkereskedelem elképzelhetetlen a külföldi piac, mindinkább a külföldi tőke nélkül. Az önök vállalkozása milyen anyagi fedezettel működik? — A kft.-t két évvel ezelőtt kizárólag magyar állampolgárok alakították, kevés pénzzel, személyes kapcsolatainkra hagyatkozva. De mostanra megért a helyzet, hogy fejlesszük a kft.-t. Szerencsére Piero Petrella olasz vállalkozó személyében egy profi üzletemberrel is gazdagabbak lettünk. Ráadásul az olasz piac egyre jelentősebb a magyar vadkereskedelemben. — A környező országokban ugyancsak „vadásznak” a pénzes külföldi bérvadászokra. Ezzel a konkurenciával hogyan birkózhatnak meg a magyar vadkereskedelmi cégek? —- Az olasz vadászszövetség elnöke nemrégiben Magyarországon .járt, és az ottani vadászlap „Magyarország, a vadászati nagyhatalom” címmel számolt be a tapasztalatairól. Magyarország különben sem feltétlenül drágább a környezeténél, hiszen például a bolgárok idén nyáron visszaemelték áraikat a magyarországi szintre. Ahol pedig olcsóbbak, ott az infrastruktúra hiánya miatt nem feltétlenül érzik jól magukat a pénzes nyugati vadászok. Egyszóval, a környező országok konkurenciáját sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. — Az őszi-téli vadászszezon milyen kilátásokkal kecsegtet vadkereskedelmi szempontból? —A fácán, nyúl, fogoly, vadkacsa, gerle változatlan formában kivihető, pontosabban bevihető legnagyobb felvevőpiacunkra, Olaszországba. A csül- kös vadak esetében viszont nehézségek vannak, a beviteli engedélyek kiadását közös piaci bélyegzőhöz kötik. A vadász- társaságoknak jelentős bevétel- kiesést okozhat a szigorítás. —A fogoly vadászati jelentősége mindinkább megnőhet a jövőben. Az önök kft.-je fölkarolta ezt a száp madarat, megpróbálnak hozzájárulni a fogoly újbóli elterjedéséhez. Kizárólag üzleti szempontok vezérelték önöket ebben ? — Úgy éreztük, hogy kötelességünk konkrét lépéseket tenni a magyar fogolyállomány megmentéséért. Eddig tíz vadásztársaságnak adtunk el foglyot, s ezeknek a madaraknak nagy része megmarad a határban. Van olyan hely, ahol ismét népes fogolycsapatok reppen- nek föl, holott három-négy évvel ezelőtt nem volt belőlük egy darab sem. —A vadászat jövőjéről sokat beszélnek mostanság. Készül a — ki tudná megmondani, hányadik — vadászati törvénytervezet. Az üzletember, a vadkereskedő, illetve a gyakorló vadgazda szemével nézve önök milyen vadászati törvényt szeretnének? — A jelenlegi gyakorlatot kellene továbbfejleszteni, a benne lévő erényeket javítani, az ellentmondásokat megszüntetni. Nem lenne szabad elaprózni a vadászterületeket. A magyar vadgazdálkodási szakembereket, vadászokat tökéletesen jellemzi mindaz, amit munkájuk révén elértek, hogy Magyarországról, mint vadászati nagyhatalomról beszél a világ. Nem lenne szerencsés, ha mindezt fenekestül fordítanák föl- Lovász Sándor Vadászat a kereskedő szemével A Hódiana maroknyi csapata a profi üzleti kapcsolatokra esküszik.
