Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

1993. október 11., hétfő

NAGYVILÁG

Hazánk előterjesztése a NATO-csúcsra

Iliescu: teljes körű jogokat adunk a romániai kisebbségeknek

A Dimineata hét végi számának mellékletében teljes terjedelmében közli azt a beszédet, amelyet Ion Iliescu román elnök a „keleti románság konzultatív tanácskozásának” résztvevőivel lezajlott múlt heti bukaresti találkozóján mondott el. A beszéd javát Iliescu a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos felfogásának kifejtésére szentelte, beszámolva többek között arról, hogy Jeszenszky Gézával folytatott legutóbbi bukaresti megbeszélésén Hitler második világháború előtti politikájához hasonlította a más államok területén működő magyar kisebbségi szervezetek pártolását.

— Egyes magyar politikai körök arra irányuló igényei, hogy szervezetileg, politikailag pártfogolják a más államok területén élő magyar kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, veszélyes dolgok, ez a más országok bel ügyeibe való beavatkozás egy formája, és ez az a gyakorlat — ezt megmondtam Jeszenszkynek is, amikor nálam volt, és nem tetszett neki, de nem is azért mondtam, hogy tessék neki —, amelyet Hitler alkalmazott a második világháború előtt, amikor megszervezte az 5. hadoszlopot, felforgató módon támogatva a németek tevékenységét azoknak az államoknak a területén, amelyeket (aztán — a tudósító megjegyzése) meghódított. Ezt akarják Önök tenni az ilyesfajta tevékenységekkel? A kisebbségekkel való kapcsolat mindenekelőtt az adott ország problémája.

— Ezek az állam és állampolgárai közötti kapcsolatok problémái, és a román állam ugyanolyan kötelezettségeket érez többségi román állampolgárai, mint a kisebbségekhez tartozó polgárai iránt... Nem szabad összekevernünk a dolgokat, és nem szabad a nemzeti kisebbségeket az országok közötti viszályok és feszültség forrásává tennünk, mert akkor nem szolgáljuk sem ezeket a kisebbségeket, sem államaink és a köztük való kapcsolatok ügyét.

Iliescu okfejtése szerint két külön elv a saját kisebbségekkel való kapcsolat és az államok közötti kapcsolat a kisebbségeket illetően.

— Más dolog, hogy mint állam az állammal megvitassuk az egyik vagy másik államban fennálló gyakorlatot, nevezetesen pedig hogy kedvező légkör megteremtésével elősegítsük — ahogy mi teljes körű jogokat adunk a romániai kisebbségeknek —, hogy a más államok területén élő románok is ugyanolyan jogoknak örvendjenek, tehát legyenek kölcsönösségi elemek is.

Beszédének bevezető részében a román elnök kifejtette azt az álláspontját, hogy Nagy-Románia létrejötte (1918) óta Románia mindig tiszteletben tartotta a gyulafehérvári nyilatkozat elveit, és az ország területén mindig, a nehéz időkben is, a két háború között, a második világháború után, a totalitárius kommunista rendszerben, Ceausescu előtt és után is biztosította az önálló megnyilvánulás feltételeit a nemzeti kisebbségek számára. A magyarok mindig rendelkeztek az anyanyelvi oktatással. Iliescu vitába szállt Tőkés László tanulmányával, amely a magyarság erőszakolt asszimilálását bizonyítja, kifejti, hogy a városok román lakosságának számaránya az iparosítás természetes következményeként haladta meg a korábban domináló magyarokét.

Iliescu Románia Európa Tanács-beli felvételével kapcsolatban szóvá teszi, hogy a strasbourgi parlamenti közgyűlésen még voltak, akik leckét akartak adni Romániának. Elmondta, hogy a felvétele előtt néhány héttel, Crans Montanában hosszabb vitát folytatott Catherine Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, felvetette például, milyen helyzetbe jutna Francia- ország, ha elfogadná „az etnikai területi autonómia” (Iliescu megfogalmazása) elvét, amelyet szerinte az RMDSZ és egyes magyarországi körök nyilvánítanak ki.

Kijelentette a főtitkárasszonynak: „Ez etnikai szegregációt jelent, bantusztánosítást” (a bantusztán szó a Dél-Afrikában élő jogfosztott feketék elkülönített területét jelenti — a tudósító megjegyzése). A Székelyföldön az elnök szerint az ott élő románok kisebb szigetei maguk is „bantusztánokká” válnának egy, a román állam területén lévő magyar bantusztán területén”. Ha ez európai norma lesz, az elzászi németeknek is kedvük támadhat ilyesmire — mondotta Iliescu elnök Lalumiere asszonynak.

Iliescu beszédének egy másik részében leszögezi, hogy a határokon kívül élő románok kérdésében nem segíthet egyes kérdések zajos felvetése, hiába vádolják e tekintetben egyesek őt is. „Vannak nemzetközi szerződések, létezik a helsinki megállapodás, a párizsi charta, senki sem támogatna bennünket valamely területi követelésben, ahogy mi sem akarunk vitatkozni a Magyarországgal fennálló határról”.

Baracs Dénes

Maffiavezért tartóztattak le Olaszországban

HlktPLUSZ

Tizenhárom éves gyilkos

Egy 13 éves fiút és három fiatal társát vád alá helyezték Rondában egy angol turista meggyilkolása miatt. Az áldozat barátnője, aki megsérült, de életben maradt, kijelentette az AP hírügynökség tudósítójának, hogy megdöbbentette a négy bűnöző fiatal kora. Margaret Ann Jagger azt mondta. ,Jia ez az ügy hozzájárul új fegyvertartási törvény megalkotásához és ezáltal megment másokat, akkor Gary' nem hiába halt meg”.

A 34 éves Gary Colleyt gépkocsijában lőtték le egy floridai fürdőhely jól kivilágított utcáján. O volt a 10. külföldi turista, akit egy év alatt meggyilkoltak Floridában.

A 13 éves fiú már nem először került a rendőrségre, mivel korábban tetten érték autólopáson.

— Természetesen semmilyen gyilkosnak sem kívánok halálos ítéletek mert Gary is ellene lett volna — mondta az áldozat édesanyja, Brenda Armitage. — Csupán azért kívánom részükre a börtönbüntetést, hogy ne ölhessenek meg másokat és senki se menjen keresztül azon, amin én keresztülmentem.

A bűnöző gyermekek nevét nem hozták nyilvánosságra, mert azt a floridai ifjúsági törvény tiltja.

* * *

Az életet — ha elveszett — nem adhatja vissza senki. A tizenhárom éves gyermek szabadságát néhány év, évtized múlva visszanyeri. Vajon hol folytatja majd? Az ő érdekeit a törvény védi, de ki védi meg az ártatlanokat? k. i.

Jutalom Konsztantyinov kézre kerítójének

Az orosz rendőrség pénzjutalmat helyezett kilátásba annak, aki segít elfogni a feloszlatott orosz parlament nacionalista képviselőjét, Hja Konsztantyi- novot.

A Moszkovszkij Komszo- molec című lap szombati számában megjelent a 37 esztendős képviselő fényképe, aki a parlament hétfői ostromakor menekült el az épületből. A pénzjutalom nagyságára vonatkozóan nincsenek értesülések.

Konsztantyinov a Borisz Jelcin által időközben betiltott szélsőséges Nemzeti Meg- mentési Front vezetőségi tagja. Már július végén követelte pártjának kongresszusán „Jelcin bűnöző rezsimjének kisöprését”.

Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek

A teljes jogú NATO-tagság kritériumainak megjelölését, valamint a majdani tagságig elvezető, időben is belátható folyamat megindítását, így már megelőzőleg is egyfajta társult viszony megteremtését kéri egyebek között az a határozati javaslat, amelyet magyar beterjesztésre — Wachs- fer Tamás FIDESZ-es képviselő indítványaként — a hétvégén fogadott el az Észak- atlanti Közgyűlés védelmi és biztonsági bizottsága Koppenhágában.

Az eredetileg a NATO-tag- országok parlamenti

képviselőiből álló közgyűlés munkájában Magyarország társult delegációként 1990 óta vesz részt, de a testület történetében most először került arra sor, hogy egy kelet-európai képviselő előterjesztése alapján tárgyaljon és fogadjon el valamely bizottság határozati javaslatot.

Ámagyar ipari termelés újbóli növekedését jósolta a párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a Frankfurter Allgemeine Zeitung hét végi kiadásában ismertetett, Magyar- országgal foglalkozó jelentése. A „Magyarország 1993” című összeállítás visszatekint az 1991/92-es évekre, kitekint az idei, valamint a következő évre, és számos ajánlást tartalmaz.

A német lapban olvasható ismertetés szerint Magyarországnak meg kell tartania az átalakítási folyamat lendületét. Hosszabb idő után az idén ismét az ipari termelés fellendülésével számolhat — miután annak szintje 1992 végén 1989-hez képest jó harminc százalékkal volt alacsonyabb, s az 1975-ös szintnek felelt meg —, a hazai össztermék (GDP) azonban legjobb esetben is csak nulla növekedést fog elérni. Az export akadozik, a kereskedelmi mérleg két-három milliárd dolláros deficitet mutat majd fel, ám 1994-ben — prognosztizálja az OECD — három-hat milliárdos többlettel kell számolni. A munkanélküliség és az inflációs ráta magas szinten stabilizálódik.

Az OECD ajánláskatalógusában tanácsolta a magas költségvetési deficit lefaragását. A hiány az OECD számításai szerint a GDP csaknem hét

A humanitárius kérdésekkel kapcsolatos genfi találkozón vita volt a magyar és a jugoszláv küldött között. Az erről szóló vasárnapi Tanjug-jelen- tés állítása szerint „Magyarország a legdurvább módon intézett támadást a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen, amely állítása szerint „etnikai tisztogatást hajt végre a vajdasági magyarok körében, majd ennek ürügyén a nemzetközi közösség erélyes közbelépését követelte”.

A Tanjug beszámolója szerint a szombaton befejeződött vitában a magyar küldött, akinek ne vét a T anjug nem közölte, „megpróbált politikai kérdésekről vitát nyitni, felhasználva az emberi tragédiát országa területi igényeinek felvetésére”.

Vladimir Pavicevic ismét az oltóanyagügyet melegítette

A „Határozat a NATO- csúcsról és a szövetség kiszélesítéséről” címmel megszavazott dokumentum felszólítja a majdani, januári brüsszeli NATO-csúcstalálkozót, hogy „vázolja fel egy kiszélesített védelmi szövetség” képét, megjelölve egyúttal „mindazokat a kikötéseket és feltételeket”, amelyek teljesítésével a „stabil demokratikus renddel és piacgazdasággal rendelkező, az EBEÉ párizsi charta és a NATO-alapokmány elvei mellen egyértelműen elkötelezett” országok számára elérhetővé válhat a szövetség.

Mint Wachsler Tamás az MTI munkatársának nyilatkozva utóbb rámutatott, különösen fontos, hogy elnyerte a bizottság támogatását az a kitétel, ami olyan folyamat megindítását szorgalmazza, amely „belátható időn belül” elvezethet a taggá váláshoz, beleértve egyfajta „társult viszoszázalékát teszi ki. A nem hatékony és költséges szociális rendszerben ritkításokat kell végrehajtani, javítani kell az adóbehajtási rendszeren.

A párizsi szervezet jelentése megállapította, hogy az eddigi privatizálási stratégia sikeresnek bizonyult, „valódi tulajdonosok” termelődtek ki, de a folyamatot meg kell gyorsítani, többek között az állam- háztartás tehermentesítésére. Az állami holdingtársaság súlyos konstrukciós hibákkal terhelt, meg kell reformálni. Ugyanakkor a csődeljárás jogi szabályozását az OECD szakemberei alapvetően jónak látják, bár a bíróságok és a könyvvizsgálók túlterheltek. A jelentés arra ösztönözte a magyar kormányt, hogy piac- konform iparpolitikát dolgozzon ki, amely nem egyes vállalatok támogatását, hanem „a pozitív gazdasági környezetet” tartja szem előtt. Teljesítőképes pénzügyi rendszert is létre kell hozni, hogy a beruházásokat az eddiginél alacsonyabb kamatok mellett nagyvonalúbb hitelajánlatokkal ösztönözzék. Az OECD-jelen- tés bírálta a magyar statisztikákat, kételyeit fejezte ki az olyan számokkal szemben, amelyek szerint a GDP harminc százalékát már a magán- gazdaság állítja elő, vagy hogy a foglalkoztatottak 15 százaléka a privát szektorban helyezkedik el.

fel a vitában, visszautasítva a magyar álláspontot. „Éppen Magyarország az, amely gátolja a humanitárius segítség- nyújtást” — így a jugoszláv nagykövet, aki szerint Magyarország „a segélyek helyett mérget küldött át határán, miként a toxikus oltóanyag esetében történt”. Szerinte ennek az anyagnak a meg nem felelő voltát nemzetközi szakértők is megerősítették.

Az oltóanyagokkal kapcsolatos nemzetközi vizsgálat éppen azt tárta fel, hogy a Magyarországról Jugoszláviába szállított vakcina nem tartalmaz semmilyen idegen anyagot, csupán a magyar és a jugoszláv kontrollpróba eltérő, más egértörzseket használnak az oltóanyagok ellenőrzésére, s emiatt minősülhetett nem megfelelőnek a magyar Diper- te vakcina Belgrádban.

nyon keresztül a teljes jogú tagságig vivő kezdeti és közbülső lépéseknek” a meghatározását is.

A magyar képviselő különösen biztatónak minősítette, hogy a bizottságon belül a javaslat —- amelyről ma szavaz majd a közgyűlés plenáris ülése — elnyerte valamennyi amerikai honatya támogatását. Arra a kérdésre, mekkora súlya lehet egy ilyen közgyűlési határozatnak, Wachsler Tamás rámutatott: a NATO-csúcson a végső döntéseket természetesen a kormányok hozzák majd, de az sem közömbös, hogy milyen álláspontot foglalnak el adott kérdésekben a tagországok parlamenti képviselői. „A mostani szavazás azt mutatta, hogy ezeknek az embereknek ez a véleménye”, márpedig többnyire az adott témán belül hazájukban befolyásos politikusokról van szó — hangoztatta a magyar képviselő.

A kubai mezőgazdaság és a szocializmus

A mezőgazdaságban végrehajtott reformok nem jelentenek eltávolodást a szocializmus alapértékeitől — bizonygatta hallgatóságának Fidel Castro kubai állam- és kormányfő, aki részt vett az első Havanna megyei „szövetkezeti termelési alapegység” létrehozása alkalmából rendezett ünnepségen.

A Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának augusztusi határozata értelmében Kubában országszerte ezekben a hetekben hozzák létre az eddigi állami gazdaságokból a tsz-ekhez hasonló munkaszervezeteket, amelyek abban különböznek a valódi szövetkezetektől, hogy a föld nem a tagok tulajdona, azt haszonbérletbe kapják, ám a termények fölött e munkabrigádok elvileg szabadon rendelkeznek, annak tulajdonosai. Elvileg csupán, mert áruikat csak az állami gazdaságokból fennmaradó központi felvásárló és a gép-, eszközellátást biztosító szervezetnek adhatják el, sőt, az állam azt is meghatározhatja, hogy mit termesszenek.

Castro a változtatás szükségességét indokolva azt fejtegette, hogy e kvázi-szövetke- zetek „csak megszilárdítják a munka szerinti bérezés szocialista alapelvét, ugyanakkor megfelelnek a kubai mezőgazdaság jelenlegi szükségleteinek”. Ugyanakkor hosszan érvelt amellett, hogy az állami gazdaságok megteremtése nélkül a kubai mezőgazdaság nem érhette volna el a nagyüzemi termelés jelenlegi szintjét, az új munkaszervezetek létrehozása nem érvényteleníti az állami szektor kimagasló fejlődését. — Az állami gazdaságok talán egy'fejlettebb formát képviseltek, e szövetkezetek azonban jobban igazodnak a realitásokhoz, a mezőgazdaság sajátosságaihoz — magyarázta beszédében.

A kubai vezető által nem részletezett realitások közé mindenekelőtt az tartozik, hogy a Caströ-rendszer hatalomra kerülése óta eltelt csaknem 35 év alatt Kuba nem tudta elérni, hogy élelmiszerekből önellátóvá váljék.

Pénteken este az olaszországi Piombinóban letartóztatták az 52 esztendős Salvatore Prófétát, a maffia egyik hírhedt vezetőjét — jelentették az olasz hatóságok szombaton. Prófétát azzal vádolják, hogy ő tervelte ki a Paolo Borsellino maffiaellenes vizsgálóbíró és öt testőre ellen

1992-ben elkövetett robbantásos merényletet. Giovanni Conso olasz igazságügy-miniszter szombaton a Reuter szerint Próféta letartóztatását nagy sikernek nevezte, hozzáfűzve, hogy ez az akció bizonyítja az állam eltökéltségét, hogy nem hagyja lélegzetvételnyi szünethezjutni a szervezett bűnözést.

Ipari növekedést jósol az OECD

Magyar—jugoszláv vita Genfben