Békés Megyei Hírlap, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-09-10 / 236. szám

CSALÁD - OTTHON 1993. október 9-10., szombat-vasárnap Gazdaképzés a #f»«íw -ban 41/a. Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. Az ember és a ló A mai gazdasági állatok közül legjobban a ló törzsfejlődését ismerjük. Az ősemlősökből fejlődött első olyan állat, mely azután a lófélék irányába „tar­tott”, körülbelül 60 millió év­vel ezelőtt jelent meg: alkata és testnagysága rókaszerű volt; mindegyik lábán 5 ujj volt, az ujjak végén már apró „patácskák” voltak; fogazatá­ban a gumós zápfogak mellett még a ragadozókra jellemző szemfogak voltak. Ennek az ősformának évmilliókig törté­nő fejlődése (testnagyság-nö- vekedése, ujjak számának csökkenése, a lombevésről fű­evésre való áttérés miatt meg­változott fogazat) az amerikai kontinensen történt, melyet akkor Eurázsiával még föld­nyelv .kötött össze. Ezen a földnyelven át juthattak a ló ősei kontinensünkre. E rop­pant időhöz képest elenyésző az a hatezer év, amióta a ló társa az embernek. A háziasí­tás célja — csakúgy, mint a többi állatfaj esetén — a ha­szonszerzés. Az ember a vadlóval legelő­ször mint vadász találkozott: az ősembernek legelőször a mamut szolgáltatta a húst, majd a vadlovak kíméletlen vadászata. Mivel a többi állat­fajjal ellentétben a vad- és há- zilócsontok között szinte lehe­tetlen különbséget tenni, a há­ziasítás helyéről és céljairól többféle elképzelés született. Például ma sem tisztázott még, hogy a hús és a bőr fel- használása után teherhúzásra vagy hátasként alkalmazta-e először az ember a lovat. Egy biztos: a háziasítás visszahatá­sa az emberre itt a legerősebb, hiszen az eddig kis területen mozgó ember akár napi 100 kilométert is megtehetett, ezáltal rendkívüli módon fel­gyorsult az akkori értelemben vett kereskedelem. A leletek arról tanúskod­nak, hogy a pleisztocénkorban (jégkorszak) az erdőkben, tundrákon, sztyeppéken egy­aránt éltek vadlovak. Számuk azonban a klíma zordabbá vá­lása, a növényzet gyérülése, nem utolsósorban az ősember kíméletlen vadászata követ­keztében jelentősen csökkent. A jégkorszak végét csak egy középtermetű vadlófaj élte túl, tehát az összes házilónak csak­is ez lehetett az őse. Az is logikusnak tűnik, hogy a ló háziasítása csak ott történhe­tett, ahol akkor ezek a vadlo­vak éltek, nagy valószínűség­gel Ázsiában, a Tigris és Euf- rátesz folyók környékén. Az első olyan terület a Földön, ahol a ló háziasítását biztosan ki lehet mutatni, a mai Dél- Ukrajna volt. Innentől kezdve a lovak története több kötet­nyi, csakúgy, mint a lovak sze­repe az emberiség történeté­ben. Az időskor leggyakoribb balesete Sebészfőorvos a combnyakcsonttörésről Az orvosi statisztikák tanúsága szerint az idősek — és kivált a korosabb nők — körében az egyik leggyakoribb baleset a combnyakcsonttörés. Miért ép­pen rájuk leselkedik ez a ve­szély? — kérdeztük dr. László Gyulát, a budapesti Mentőkór­ház baleseti sebészfőorvosát. — Sajnos, ez az élettani fo­lyamatok természetes velejáró­ja. Az évek múltával elnehezül a mozgás, tompulnak az érzé­kek, így az egyensúlyérzék, a látás, és fokozatosan romlik a környezeti veszélyhelyzetek megítélése is. A nőknél mind­ehhez járulnak a 40—50 év kö­zött bekövetkező hormonális változások, amelyekkel nem­csak a havi ciklus elmaradása, hanem rendszerint a csontritku­lás is együtt jár. A bizonytalanabbul mozgó öregek többet botladoznak és esnek, egy-egy szerencsétlen mozdulat árát pedig gyakran a ritkuló csont törésével fizetik meg. Sok baleset „csak” csuk­lótöréssel jár, ami gipszeléssel viszonylag könnyen rendbe­hozható; a tört combcsont sok­kal nehezebb eset. Ritka, hogy az eltört csont komolyabb beavatkozás nélkül összeforr; rendszerint elkerül­hetetlen a műtét: a csontok összeillesztése és fémmel rög­zítése. A szegecsek csak akkor távolíthatók el, ha a forradás végbement. Ám a gyógyulás­hoz gyógytorna, járókeret vagy mankó használata kell, mert a fel­sőtest nem nehezedhet rá a frissen forrt csontra. Összességében a lá­badozás 34 hónapig tart. — Alkalmaznak már mű- izületet is? — Igen, de tudni kell: ez nemcsak költséges, hanem igen nagy műtét is, amelyet nem le­het minden betegnél alkalmaz­ni. A protézis beépítésével a lábadozási idő néhány hétre csökken, de 8—10 év után — olykor hamarabb is — a mű­ízület kilazul, s akkor még na­gyobb operáció kell a cseréhez. — Csökkenthető-e egyálta­lán a combnyaktörések száma ? — Bizonyos mértékben fel­tétlenül. Tudjuk, hogy maga a csontritkulás visszafordíthatat­lan folyamat. Vitaminban, ás­ványi anyagokban gazdag ét­renddel, tornával, sportolással azonban megelőzhető, illetve késleltethető. Erre főként a ne­gyedik X-en túl járó hölgyek figyelmét szeretném fölhívni. S természetesen a prevencióhoz tartozik, hogy a hatvanasok- hetvenesek, bármilyen frissnek, fürgének érzik magukat, legye­nek annak tudatában, hogy rá­juk különösen igaz a mondás: lassan járj, tovább érsz...-borgó­Az őszi nagytakarítás forgatókönyve Az ablakmosás a takarítás fontos része Mi tagadás, nagy áldozat a higi­énia oltárán az őszi nagytakarí­tás. Az otthoni megpróbáltatá­soknak ez az időszaka azonban lerövidíthető, ha a feladatokból részt vállalnak a család férfi tag­jai s a teendőket megfelelő sor­rendben és ütemezésben vé­gezzük. Először érdemes a ruhatárat rendezni: a nyári holmikat, szandálokat stb. elcsomagolni, elrakni, hogy helyükre az őszi­téli ruhaneműk, pulóverek, ka­bátok, anorákok, bundák, cipők kerüljenek. Az öltözékek hely­cseréje után a kályhák, konvek­torok és egyéb fűtőberendezé­sek tisztítása (szükség esetén ja­víttatása), rendbehozatala, az ajtók, ablakok zárhatóságának ellenőrzése, esetleg szigetelése következhet. A nagytakarítás előkészítésének fontos állomá­sa az alapos lomtalanítás. Ez azonban csak akkor lehet ered­ményes, ha szigorú következe­tességgel — esetleg a családi kupaktanács megkerülésével — döntünk a használhatatlanná vált, fölösleges holmik sorsáról. A selejtezés után célszerű hozzálátni a lakás portalanításá­hoz, elsőként a könyvek — ki­vált a nyitott polcokon tartott olvasnivalók — tisztába tételé­hez. Sajnos megkerülhetetlen a kötetek leszedése, egyenkénti portalanítása, de gyorsítható, ha nem ronggyal, hanem autópor­szívóval végezzük. A portalaní­tás további sorrendje: a függö­nyök, sötétítők leszedése után a mennyezet, a csillárok, függő­lámpák és a falak megtisztítása. A szőnyegeket, bútorkárpitokat alaposan úgy pormentesít­hetjük, ha előbb porolóval ki­verjük, majd kiporszívózzuk, s ezt követően tisztítjuk vegy­szerrel. A mindentudó szőnyeg- tisztító masinák kölcsönzése elég drága, de ha valamelyik szomszéddal közösen vesszük ki, feleződik a bérleti díj. A nagytakarítás következő szaka­sza: az ablak- és ajtófélfák le­mosása, utána pedig az ablak­pucolás. „Kikapcsolódásként” közbeiktatható a függönyök ki­mosása és a bútorok áttörlése tisztítószeres ruhával, illetve esetleg újrafényezése. Végül a záróakkord: a tiszta, áttörölt padló, parketta „kifényesítése”, a kilincsek, falikarok stb. átdör- zsölése, a tiszta, száraz sötétí­tők, függönyök fölrakása — és az elmozdított bútorok, székek „visszaköltöztetése”. —szóma— Ferenczy Europress Influenza ellen védőoltás Az influenza elsősorban a gyerekeket és az időseket támadja meg ARCHÍV FOTÓ A hideg évszak közeledtével valószínűleg egyre többen gondolunk arra, vajon lesz-e most is a kellemetlen tünetek egész sorával járó influenza- járvány. Nyugat-Európa egyes országaiban már elterjedt a hí­re a Peking-, a Panama-, a Te- xas-vírusoknak, amelyek állí­tólag a tavalyi influenzavíru­soknál is agresszívebbek. Mi­vel információk hallatán való­színűleg sokan már egy kis megfázás mögött is alattomos influenzavírusok garázdálko­dását sejtik, megkérdeztük minderről az Országos Köz­egészségügyi Intézet vírus­osztályának vezetőjét. — Jelen pillanatban még nincs információnk arról, hogy milyen influenzavírusok támadása várható — mondta Dr. Berencsi György. — A tendenciákról a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezete londoni székhelyű influenzaközpontja minden év februárjában ad ki jelentést, amely útmutatást ad arra néz­ve is, milyen vakcinát ajánla­tos előállítani a következő inf­luenzajárvány előtt. Az influ­enza elleni védőoltások össze­tételét ugyanis évenként vál­toztatni kell, mivel részint új, legalábbis eddig ismeretlen vírus léphet akcióba, másrészt az úgynevezett A-vírustörzs tagjai földi vándorlásuk során jelentősen átalakuláson me­hetnek keresztül. Mindennek az oka pedig az, hogy a víru­sok, köztük az influenzavíru­sok az élőlények mindegyiké­nél régebbi múltra tekintenek vissza. Évmilliós létük során e vírusok ezért olyan szintre tud­ták fejleszteni a másokon való élősködés technikáját, hogy még egyetlen országban sem lehetett megakadályozni, hogy például az influenzavíru­sok újra és újra ne fertőzzék meg emberek százezreit. Az egyetlen hatékony véde­kezést ma a védőoltások jelen­tik. Nálunk évente kb. 200 000 embernek elegendő vakcinát gyártanak, ám e korlátozott kapacitás is elég ahhoz, hogy minden olyan embert beoltsa­nak, akinek az élete függhet ettől. Enélkül egy influenza- járvány alatt valószínűleg minden századik ember súlyos állapotba kerülne. A legveszé­lyeztetettebbek az idősek, a le­gyengült szervezetűek, vala­mint azok, akiknél a magas láz életveszélyes lehet. A veszélyeztetett csopor­toknál az Állami Népegész­ségügyi és Tisztorvosi Szolgá­lat (ANTSZ) kezdeményezi a beoltást, de kapnak a vakciná­ból az érintett egészségügyi dolgozók és a rendőrség tagjai is. Ezenkívül, indokolt eset­ben bárki fordulhat védőoltá­sért is az ÁNTSZ helyi intéz­ményeihez. Magyarországon az utóbbi években általában február­márciusban jelentkezett az influenzajárvány, de nem zár­ható ki, hogy esetleg korábban elérkeznek hozzánk a vírusok. Ezért — vélekedett Berencsi György — már októberben ajánlatos a védettséget kiala­kítani, ami azután fél évig ol­talmat nyújt az influenzavíru­sok ellen. Haiman Éva MTI-Press 1 RŐT LEN. LAN­KADT A VICC POÉN­JA, 7. RÉSZ ~V DUGVA —V GYÉR­MEK, FIÚ MECFE­~V LIBA­NONI AUTÓ­JEL \r~ EZEN­KÍVÜL HONFOG LALO TÖRZS KIS— A VICC POÉNJA. 1 RÉSZ sr »H V V V A r A FELSŐ FOK HÁROM­TAG0_ ___ > Ic CSONT­HÉJAS > KETTŐS BETŰ > gJ DRÁGA­INDÍ­TÉK c* Lg IDEGEN NŐI NÉV CSOPOR­TOSUL > V V. T|ST- RESZ VENOÉG LŐ' LAP > RITKA V FELTE­SZI AZ A PONTOT TELE­FON­BA ____ B ALETT­SZOKNYA > •s FOTÓS K t SZU LÉKE > —v­—v— MEGTE­ENDŐ ÚT > víz. ada­ta-' LEHET V­MŰSZÁL - FÉLESÉG ÜST ST* FRANCIA r KFRFSZ IULCU RÁDIÓ­HULLÁM > v '"“V V FA ÉLÉT KORÁT JELZI AMPER > PÁLYA >- V ÉDES 5ÉC > ÉRTE­KEZLET ELSŐ HÖLGY PÁLYA­UDVAR, FRANCI ÁUL > v -­SZAKA DÉK OMSZK FOLYÓJA > TÖLTÉNY HÜVELY KÉRDŐ­SZÓCSKA > y r MAGYAR FILM CÍME > V ESZTÉ­TA igrvAK. REGI > V SÁRGA SZÍNŰ ELEM DÁN SZIGET > LEMEZ CÉG UTAZÓ V (AURÉL! > Jtírrk ZORRO NÉV­JELE MAGYAR KIRÁLY > f ALMAS. SPANYOL VÁROS V MOTÍ­VUM MAGASRA TARTJA BEFEJE­ZETT > HULLA­DÉK PINCÉBE > V LEVES VAS MEGYEI KÖZSÉG > V ISTEN OSTORA > V ÍVEL­TCN OlSZLIK > V r TALAJ­MŰVELŐ ESZKfl; SZAVAZAT > MOHÓ IVÁ$ ÜNNEP­LÉS > y TÜZÉR­SÉGI 5 “AL­EGYSÉG BIZONY > V TEXTILIPARI ESZKÖZ > SVÁJCI FOLYÓ 1 ROMBI T AHAM3 V ESZ­TENDEI KINEK A TULAJODNAK HAZA > IDEGEN NŐI NÉV PERUI AUTOJ > \f SAKK­PARTI yEOL DERÉK­> V V r 1 MADÁR. gyerek NYELVEN V > A SZEB­BIK NEM > ANGOL LÉTIGE OLASZ AUTÓJ. > KÁLIUM EGYEI TIRA­NAI FIZETŐ­ESZKÖZ c' ~J5>­v “V” V Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. október 18. Cím: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai le­velezőlapon fogadjuk el. A he­lyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utal­ványt sorsolunk ki, amit pos­tán elküldünk. Az 1993. szeptember 25— 26-ai rejtvény megfejtése: „Éppen öt éve, hogy vettél ne­kem egy új ruhát.” Nyertesek: .Belleli Lajosné, Békés, Hagy- mási Imréné, Gyula, Havasi Ildikó, Orosháza, Krucsai Já- nosné, Medgyesegyháza, Öt­vös Ferenc, Körösladány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom