Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25-26 / 224. szám

Hétfőn Sarkad és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1993. SZEPTEMBER 25-26., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 224. SZÁM My Fair Lady A tavalyi évad (egyik) legna­gyobb sikere volt a Jókai Szín­házban a My Fair Lady Zsila Judittal és Kovács Istvánnal a főszerepben. A békéscsabai társulat nagy sikerrel ven­dégszerepeit Budapesten. (3. oldal) Médiahajó A szerkesztőségek -— köztük a megyei lapok — meghívást kaptak a Médiahajóra azzal, hogy vihetik a maguk szavaza­tával megválasztott megyei közéleti személyiségeket. A lapok közölték az útra jelölt tizenegy kiválasztott nevét és fényképét... (4. oldal) Bejelentéseket tárgyaltak A múlt csütörtöki egész napos maratoni ülés után tegnap dél­után folytatta munkáját Bé­késcsaba város képviselő­testülete. Ez alkalommal a hátramaradt bejelentéseket vi­tatta meg. Többek között döntöttek egy sor támogatás kérdésében, amelyre lapunk visszatér. A komoly gazdálkodási nehéz­ségekkel küszködő Egyesített Szociális Intézmény költség- vetési támogatási kérelmét elutasították azzal, hogy cél- vizsgálat formájában áttekin­tik az intézmény működési fel­tételeit, mert annak hiánya to­vább már nem görgethető. Többek közt döntöttek a föld­kiadó bizottságok törvény ál­tal előírt költség-megelőlege­zéséről is, valamint a kül­területi villamoshálózatok re­konstrukciójáról. B.S.E. SZÍN - KÉP A hétvégi magazinja 5-12. oldal Ez a jövő: a békéscsabai Kígyó Gyógyszertár kezdettől magánpatikaként működik FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Patikaprivatizáció: tisztázatlan tulajdonviszonyok Biztosra várva A vállalati biztosok kinevezésével rövidesen megkezdődik a gyógyszer-kereskedelem privatizációja — jelentették be az AVU-ben a héten megtartott sajtótájékoztatón. Az AVÜ igazgatótanácsa szeptember 15-én döntött úgy, hogy a tör­vény adta lehetőséggel élve valamennyi, tehát a fővárosi és a 19 megyei gyógyszertári központ élére vállalati biztost nevez ki. E vállalati biztosok irányítják majd a gyógyszertárak magántulajdonba adását. A patikaprivatizáció hosszú ideje húzódik, elsősorban azért, mert mind ez idáig nem sikerült tisztázni a tulajdonviszonyokat, pontosabban az alapítói jo­gokat. A vállalati biztosok a vagyonértékelést követően kez­dik meg a gyógyszertárak privatizációját. A vagyonértékelő cégeket a vállalati biztosok választják ki, a pályázati feltételeket a Népjóléti Minisztérium dol­gozza ki. A tervek szerint az első ajánlatok elbírálása már a jövő év januárjában megtör­ténhet, és a program 1994-ben be is fejeződhet. A sajtótájé­koztatón elhangzott: a felmé­rések szerint hozzávetőlege­sen 30-40 milliárd forint körüli vagyoni értékről van szó. A gyógyszertárakra kiírt pá­lyázaton csak olyan magán- személy vehet részt, aki a ma­gángyógyszerészi tevékeny­ség folytatásához szükséges feltételeknek megfelel. Azo­nos ajánlat esetén szakmai pontrendszer dönt, melyre ja­vaslatot három héten belül nyújt be a Népjóléti Miniszté­rium a privatizációs ágazati bi­zottsághoz. Azonos pontszám elérése esetén előnyt élvez el­sősorban a bent dolgozó gyógyszerész, másodsorban a településen dolgozó gyógy­szerész. A patikaprivatizáció tulaj­donjogi és szakmai problémái­ra, valamint a Békés megyei helyzetre a vállalati biztos megérkezése után, egy későb­bi lapszámunkban vissza­térünk. (Bőd) Lejáratás? Ugyan már! Az MDF ügyvezető elnöksége azt javasolja a parlamenti frakciónak, hogy az kezdeményezze: a televízió a válasz­tási kampány ideje alatt — hat hónappal a választások előtt — már ne közvetítse a parlamenti üléseket. Míg a rádió folyamatosan sugározhatna az Országházban folyó munkáról, a tévé csak összefoglalókat adna. A képi megjelenítés az MDF elnöksége szerint ugyanis sokkal alkalmasabb egymás lejáratására, mint a „láthatatlan” rádió. Ez roppant érdekes és mellbevágó. Honatyáink és honanyáink, az általunk választott bölcs törvényhozók egy része tehát esetleg hajlana arra, hogy szakmai jellegű, a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó felszólalásaiban lejá­rasson másokat? Netán még arra is vetemednének, hogy csak azért szólaljanak fel, hogy lejárassanak? Hát ez eddig a magyar parlamentben ismeretlen dolog volt, itt mindenki szorosan az adott témakörhöz kötötte mondan­dóját, és a feszített munkatempóba bele sem fért volna a lejáratás mikéntjének kifundálása, majd művészi megje­lenítése hanggal, füttyel, gesztusokkal. De ez a fránya tévé úgy látszik, mindenre képes, és még kitalálná: úgy közvetít élőben, hogy az lejáratásnak tűn­jön a képernyőn, amikor pedig nem lejáratás történik és ezt a rádióban tisztán halljuk is. Az MDF elnöksége azonban kihagyta azt a számítás­ból, hogy létezik egy szorosabb kapcsolatunk is a képvise­lőkkel. Ha nem is látjuk, a saját bőrünkön érezzük: ők vannak. Nyemcsok László Szlovák kultúra a világban Előnyös vagy hátrányos-e a kettős kulturális kötődés? Többek között erre a kérdésre is keresték a választ tegnap délután a Békéscsabai Nem­zetiségi Házban a Csabai Szlovákok Szervezetének vendégei, akik a város újrate­lepítésének 275. évfordulójá­ra látogattak el a megemléke­zéssorozat hétvégi rendezvé­nyeire. A Pozsonyból, Ung- várról, Nagylakról és a Vajda­ságból érkezett szlovák ven­dégeket, valamint a budapesti Békéscsabaiak Baráti Köre tagjait az önkormányzat kép­viseletében Somogyi Józsefné köszöntötte, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ne­vében dr. Gyivicsán Anna, aki a találkozó első előadójaként egy igényes összefoglalóban elemezte a Szlovákia határain kívüli szlovák kultúra helyze­tét. A háromszáz év távlatá­ban fennmaradt hagyomá­nyok, szokások alakulásáról szólva elmondta, hogy az anyaország magasabb kultú­ráját a határon túli szlovák la­kosság gyorsan elveszítette, hiszen nem a módosabb réte­gek települtek át távoli orszá­gokba. Az egyházi kultúra vi­szonylag tovább élt, ám mivel a bibliai cseh nyelvben gyöke­rezett, a múlt század utolsó évtizedeire elszakadt a szlo­vákot beszélő lakosságtól. A népművészetet a tanyákon élők őrizték meg a legtovább. A szlovák kultúra magyar- országi helyzetének felvázo­lása után a résztvevők egy-egy előadásból megismerkedhet­tek a romániai, ukrajnai, vaj­dasági szlovákság hagyo­mányőrzésével, a gazdasági­társadalmi folyamatok egy­másra hatásával, a magyar— csehszlovák lakosságcsere bé­késcsabai történetével, s a szlovák kultúra alakulásával a nagyvilágban. L. M. A következő évek kenyerét eszik Fontos gazdasági kérdésekről döntött a megyegyűlés A megyei képviselő-testület tegnapi ülésén elsőként a méh­keréki Nyisztor táncegyüttes „lépett színpadra”, pontosab­ban dr. Simon Imre, a megye­gyűlés elnöke méltatta az együttes szereplését, amellyel a Ki mit tud? országos döntőjé­ben második helyezést szer­zett. A táncosok vezetője, Be- rényi György ünnepélyes ke­retek között ezúttal vehette át az elismerő oklevelet és a 100 ezer forintos pénzjutalmat. A testület az első őszi ülésen saját munkájának hatékonyab­bá tételét is elhatározta; ezen­túl csak az érdemi, kiemelke­dő napirendi pontok fölött nyitnak vitát, az intézménye­ket pedig típusonként, együt­tesen számoltatják be. A megyegyűlés több tétel­ben, meghatározó jelentőségű gazdasági kérdésekről is dön­tött; mint kiderült, a Pándy Kálmán kórház sugárterápiás centrumának létrehozására, a pulmonológiai szakkórház, a mezőkovácsházi szociális ott­hon rekonstrukciójára, illetve a dévaványai szociális otthon bővítésére sikeresen pályázott az önkormányzat. A meglehe­tősen szerény saját forrást fi­gyelembe véve úgy határoztak a képviselők, hogy a beruházá­sokat lassítják, igaz, ezzel már a következő évek „kenyerét is eszik”. Kisebb vita után a testület határozott az ivóvíz­minőség-javító program beru­házásai során létrehozott va­gyon sorsáról, a felosztás elve­iről és az adósságkezelés mód­járól. Vita és módosítások nélkül fogadták el a testület (Folytatás a 3. oldalon) Kasza kontra pisztoly Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz... Még az elején töredelmesen bevallom, nem igazán hittem a kisdombegyházi Ötvös Gyulá­nak, aki azzal keresett meg felháborodottan, hogy Borsi Imre ráfogta a pisztolyát, mert két marék füvet akart hazavin­ni a jószágainak. — Na ne vicceljen! — mondtam, de Ötvös urat nem olyan fából faragták, aki enge­di magát lerázni. — Nézzen csak utána! — kérte. Kisdombegyházon nem le­het eltévedni, mert Ötvös Gyu­la és Borsi Imre is a „főúton”, a Kossuth Lajos utcában él. Bor­si, a helyi kisgazdapárt elnöke udvarán gyönyörű Golf áll. Leültet az előszobában, én meg elmondom, mi szél hozott ide. — Gondoltam, hogy az Öt­vös-ügy — nézi maga előtt az asztalterítőt —, le is akartam mondani, hogy kijöjjön, nincs erről mit írni... —Borsi úr! Önnek jogában állt volna lemondani az én ide­jövetelemet, de azt hiszem, ak­kor az lenne a kifogása, hogy nem kerestem meg. Nos, ha úgy dönt, hogy beszél, akkor kérem, mondja el: igaz-e, hogy Önnek pisztolya van? — Persze, hogy van. Szük­ségem van az önvédelmi fegy­verre. — Amit arra használ, hogy ráfogja valakire, aki füvet vág? — Még mást is fogok vele csinálni, ha még egyszer rajta­kapom. (Folytatás a 3. oldalon) Zsilinszky Endrére emlékeztek Békéscsaba és Medgyesegyháza vezetői tegnap Békéscsabán a Vasúti temetőben megkoszorúzták dr. Zsilinszky Endre sírem­lékét. Képünkön Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere helyezi el a nagyközség koszorúját FOTÓ: LEHOczky péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom