Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-25-26 / 224. szám
Hétfőn Sarkad és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1993. SZEPTEMBER 25-26., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 224. SZÁM My Fair Lady A tavalyi évad (egyik) legnagyobb sikere volt a Jókai Színházban a My Fair Lady Zsila Judittal és Kovács Istvánnal a főszerepben. A békéscsabai társulat nagy sikerrel vendégszerepeit Budapesten. (3. oldal) Médiahajó A szerkesztőségek -— köztük a megyei lapok — meghívást kaptak a Médiahajóra azzal, hogy vihetik a maguk szavazatával megválasztott megyei közéleti személyiségeket. A lapok közölték az útra jelölt tizenegy kiválasztott nevét és fényképét... (4. oldal) Bejelentéseket tárgyaltak A múlt csütörtöki egész napos maratoni ülés után tegnap délután folytatta munkáját Békéscsaba város képviselőtestülete. Ez alkalommal a hátramaradt bejelentéseket vitatta meg. Többek között döntöttek egy sor támogatás kérdésében, amelyre lapunk visszatér. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő Egyesített Szociális Intézmény költség- vetési támogatási kérelmét elutasították azzal, hogy cél- vizsgálat formájában áttekintik az intézmény működési feltételeit, mert annak hiánya tovább már nem görgethető. Többek közt döntöttek a földkiadó bizottságok törvény által előírt költség-megelőlegezéséről is, valamint a külterületi villamoshálózatok rekonstrukciójáról. B.S.E. SZÍN - KÉP A hétvégi magazinja 5-12. oldal Ez a jövő: a békéscsabai Kígyó Gyógyszertár kezdettől magánpatikaként működik FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Patikaprivatizáció: tisztázatlan tulajdonviszonyok Biztosra várva A vállalati biztosok kinevezésével rövidesen megkezdődik a gyógyszer-kereskedelem privatizációja — jelentették be az AVU-ben a héten megtartott sajtótájékoztatón. Az AVÜ igazgatótanácsa szeptember 15-én döntött úgy, hogy a törvény adta lehetőséggel élve valamennyi, tehát a fővárosi és a 19 megyei gyógyszertári központ élére vállalati biztost nevez ki. E vállalati biztosok irányítják majd a gyógyszertárak magántulajdonba adását. A patikaprivatizáció hosszú ideje húzódik, elsősorban azért, mert mind ez idáig nem sikerült tisztázni a tulajdonviszonyokat, pontosabban az alapítói jogokat. A vállalati biztosok a vagyonértékelést követően kezdik meg a gyógyszertárak privatizációját. A vagyonértékelő cégeket a vállalati biztosok választják ki, a pályázati feltételeket a Népjóléti Minisztérium dolgozza ki. A tervek szerint az első ajánlatok elbírálása már a jövő év januárjában megtörténhet, és a program 1994-ben be is fejeződhet. A sajtótájékoztatón elhangzott: a felmérések szerint hozzávetőlegesen 30-40 milliárd forint körüli vagyoni értékről van szó. A gyógyszertárakra kiírt pályázaton csak olyan magán- személy vehet részt, aki a magángyógyszerészi tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek megfelel. Azonos ajánlat esetén szakmai pontrendszer dönt, melyre javaslatot három héten belül nyújt be a Népjóléti Minisztérium a privatizációs ágazati bizottsághoz. Azonos pontszám elérése esetén előnyt élvez elsősorban a bent dolgozó gyógyszerész, másodsorban a településen dolgozó gyógyszerész. A patikaprivatizáció tulajdonjogi és szakmai problémáira, valamint a Békés megyei helyzetre a vállalati biztos megérkezése után, egy későbbi lapszámunkban visszatérünk. (Bőd) Lejáratás? Ugyan már! Az MDF ügyvezető elnöksége azt javasolja a parlamenti frakciónak, hogy az kezdeményezze: a televízió a választási kampány ideje alatt — hat hónappal a választások előtt — már ne közvetítse a parlamenti üléseket. Míg a rádió folyamatosan sugározhatna az Országházban folyó munkáról, a tévé csak összefoglalókat adna. A képi megjelenítés az MDF elnöksége szerint ugyanis sokkal alkalmasabb egymás lejáratására, mint a „láthatatlan” rádió. Ez roppant érdekes és mellbevágó. Honatyáink és honanyáink, az általunk választott bölcs törvényhozók egy része tehát esetleg hajlana arra, hogy szakmai jellegű, a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó felszólalásaiban lejárasson másokat? Netán még arra is vetemednének, hogy csak azért szólaljanak fel, hogy lejárassanak? Hát ez eddig a magyar parlamentben ismeretlen dolog volt, itt mindenki szorosan az adott témakörhöz kötötte mondandóját, és a feszített munkatempóba bele sem fért volna a lejáratás mikéntjének kifundálása, majd művészi megjelenítése hanggal, füttyel, gesztusokkal. De ez a fránya tévé úgy látszik, mindenre képes, és még kitalálná: úgy közvetít élőben, hogy az lejáratásnak tűnjön a képernyőn, amikor pedig nem lejáratás történik és ezt a rádióban tisztán halljuk is. Az MDF elnöksége azonban kihagyta azt a számításból, hogy létezik egy szorosabb kapcsolatunk is a képviselőkkel. Ha nem is látjuk, a saját bőrünkön érezzük: ők vannak. Nyemcsok László Szlovák kultúra a világban Előnyös vagy hátrányos-e a kettős kulturális kötődés? Többek között erre a kérdésre is keresték a választ tegnap délután a Békéscsabai Nemzetiségi Házban a Csabai Szlovákok Szervezetének vendégei, akik a város újratelepítésének 275. évfordulójára látogattak el a megemlékezéssorozat hétvégi rendezvényeire. A Pozsonyból, Ung- várról, Nagylakról és a Vajdaságból érkezett szlovák vendégeket, valamint a budapesti Békéscsabaiak Baráti Köre tagjait az önkormányzat képviseletében Somogyi Józsefné köszöntötte, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének nevében dr. Gyivicsán Anna, aki a találkozó első előadójaként egy igényes összefoglalóban elemezte a Szlovákia határain kívüli szlovák kultúra helyzetét. A háromszáz év távlatában fennmaradt hagyományok, szokások alakulásáról szólva elmondta, hogy az anyaország magasabb kultúráját a határon túli szlovák lakosság gyorsan elveszítette, hiszen nem a módosabb rétegek települtek át távoli országokba. Az egyházi kultúra viszonylag tovább élt, ám mivel a bibliai cseh nyelvben gyökerezett, a múlt század utolsó évtizedeire elszakadt a szlovákot beszélő lakosságtól. A népművészetet a tanyákon élők őrizték meg a legtovább. A szlovák kultúra magyar- országi helyzetének felvázolása után a résztvevők egy-egy előadásból megismerkedhettek a romániai, ukrajnai, vajdasági szlovákság hagyományőrzésével, a gazdaságitársadalmi folyamatok egymásra hatásával, a magyar— csehszlovák lakosságcsere békéscsabai történetével, s a szlovák kultúra alakulásával a nagyvilágban. L. M. A következő évek kenyerét eszik Fontos gazdasági kérdésekről döntött a megyegyűlés A megyei képviselő-testület tegnapi ülésén elsőként a méhkeréki Nyisztor táncegyüttes „lépett színpadra”, pontosabban dr. Simon Imre, a megyegyűlés elnöke méltatta az együttes szereplését, amellyel a Ki mit tud? országos döntőjében második helyezést szerzett. A táncosok vezetője, Be- rényi György ünnepélyes keretek között ezúttal vehette át az elismerő oklevelet és a 100 ezer forintos pénzjutalmat. A testület az első őszi ülésen saját munkájának hatékonyabbá tételét is elhatározta; ezentúl csak az érdemi, kiemelkedő napirendi pontok fölött nyitnak vitát, az intézményeket pedig típusonként, együttesen számoltatják be. A megyegyűlés több tételben, meghatározó jelentőségű gazdasági kérdésekről is döntött; mint kiderült, a Pándy Kálmán kórház sugárterápiás centrumának létrehozására, a pulmonológiai szakkórház, a mezőkovácsházi szociális otthon rekonstrukciójára, illetve a dévaványai szociális otthon bővítésére sikeresen pályázott az önkormányzat. A meglehetősen szerény saját forrást figyelembe véve úgy határoztak a képviselők, hogy a beruházásokat lassítják, igaz, ezzel már a következő évek „kenyerét is eszik”. Kisebb vita után a testület határozott az ivóvízminőség-javító program beruházásai során létrehozott vagyon sorsáról, a felosztás elveiről és az adósságkezelés módjáról. Vita és módosítások nélkül fogadták el a testület (Folytatás a 3. oldalon) Kasza kontra pisztoly Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz... Még az elején töredelmesen bevallom, nem igazán hittem a kisdombegyházi Ötvös Gyulának, aki azzal keresett meg felháborodottan, hogy Borsi Imre ráfogta a pisztolyát, mert két marék füvet akart hazavinni a jószágainak. — Na ne vicceljen! — mondtam, de Ötvös urat nem olyan fából faragták, aki engedi magát lerázni. — Nézzen csak utána! — kérte. Kisdombegyházon nem lehet eltévedni, mert Ötvös Gyula és Borsi Imre is a „főúton”, a Kossuth Lajos utcában él. Borsi, a helyi kisgazdapárt elnöke udvarán gyönyörű Golf áll. Leültet az előszobában, én meg elmondom, mi szél hozott ide. — Gondoltam, hogy az Ötvös-ügy — nézi maga előtt az asztalterítőt —, le is akartam mondani, hogy kijöjjön, nincs erről mit írni... —Borsi úr! Önnek jogában állt volna lemondani az én idejövetelemet, de azt hiszem, akkor az lenne a kifogása, hogy nem kerestem meg. Nos, ha úgy dönt, hogy beszél, akkor kérem, mondja el: igaz-e, hogy Önnek pisztolya van? — Persze, hogy van. Szükségem van az önvédelmi fegyverre. — Amit arra használ, hogy ráfogja valakire, aki füvet vág? — Még mást is fogok vele csinálni, ha még egyszer rajtakapom. (Folytatás a 3. oldalon) Zsilinszky Endrére emlékeztek Békéscsaba és Medgyesegyháza vezetői tegnap Békéscsabán a Vasúti temetőben megkoszorúzták dr. Zsilinszky Endre síremlékét. Képünkön Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere helyezi el a nagyközség koszorúját FOTÓ: LEHOczky péter
