Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

KÖRKÉP 1993. szeptember 23., csütörtök Lesz-e igazgatója a könyvtárnak? Több alkalommal foglalkoz­tunk az orosházi képviselő- testület döntésével, illetve döntésképtelenségével a váro­si könyvtár és a Petőfi Művelő­dési Központ igazgatóinak megválasztása kapcsán. A pénteki — 17 órakor kezdődő — testületi ülésen ismét napi­rendre tűzik a pályázatok elbí­rálását. Szó lesz a volt Bille- ház beépítési tervéről, Rákóci- telep és Szentetomya házior­vosi vegyes körzetté nyilvání­tásáról, az első lakást szerzők támogatásáról, az útpályáza- tokról. Vita az egészségügy helyzetéről Hétfőn tartotta szeptemberi ülését Vésztő önkormányzata. Első napirendi pontként dr. Matolcsi Béla kollegiális ve­zető az egészségügyről szóló beszámolóját vitatták meg. A többórás vita után módosítot­ták a helyi szociális rendeletet, majd a bejelentések közül el­sőként az első lakáshoz jutók támogatása ügyében született alapos vita után döntés. Ezután az egyéb ügyek kerültek sorra. Autópiac nyílik Sarkadon Sarkadon szeptember 25-én, szombaton első ízben nyitnak autópiacot a Széles utcai álta­lános piac területén. Az autó­piac alapítását a lakosság kéré­se alapján a képviselő-testület szorgalmazta. A 25-ei nyitást követően a hónap minden harmadik szombatján tartanak autó- és mezőgazdasági járművásárt a Széles utcában. Az autópiacot egyelőre a városgazdálkodási iroda működteti, ám a hosszú távú terv az, hogy később mindezt egy magánvállalkozó vegye a kezébe. Kiállítás Indiáról A MUOSZ Nonprofit Szak­osztálya és az Életfa Jungiánus Egyesület szervezésében Kö­rösi Csorna Sándor nyomában Indiában címmel kiállítás nyí­lik szeptember 23-án délelőtt 11 órakor a MUOSZ székházá­ban (Budapest, VI. Andrássy út 101.). Bevezetőt dr. Kele­men András, a Magyar Köztár­saság Külügyminisztériumá­nak politikai államtitkára mond. Elismerés a méhkerékieknek Néptáncosok „részvételével” kezdődik holnap 9 órakor a megyei képviselő-testület ülé­se. Mint ismert, a Ki mit tud? országos döntőjében kiválóan szerepelt a méhkeréki tánc- együttes, amelynek napirend előtt, ünnepélyes keretek kö­zött gratulálnak, és oklevelet, pénzjutalmat nyújtanak át a megye vezetői és a képvise­lők. „A SOKFÉLE TUDÁS NEM TANÍT MEG AR­RA, HOGY ESZE LE­GYEN VALAKINEK.” Hérakleitosz Lengyel sűrűié Mezőhegyesre Dunai József az ács- és asztalosrészleg csoportvezetője. A kampány alatt az úsztatóban dolgozik A SZERZŐ FELVÉTELE (Folytatás az 1. oldalról) — A feldgozási idényre tavaly 200 munkást szerződtettünk, az idén viszont alig többet, mint százat. Jó néhány munka­kört összevontunk, bizonyos munkaterületeken, így például a külső átvevőhelyeken lét­számcsökkentést is végrehaj­tottunk. A vagonok gyáron belüli mozgatására szerződést kötöttünk a MÁV-val, koráb­ban erre a feladatra is mi alkal­maztuk az embereket. És van még egy oka a létszámcsökke­nésnek: a szeletszárító vonalat az idén nem üzemeltetjük, hi­szen megcsappant a szelet iránti kereslet, érvényes szer­ződésünk nincs is erre a ter­mékre. A monumentális prizmázó- gép kezelőpultjánál megszólí­tok egy fiatalembert. — Csillag Róbert villany- szerelő vagyok — mondja. — Az idén végeztem a helyi szak­munkásképzőben. Ballagás­kor még reménykedtem, hogy felvesznek a ménesbirtok épí­tészeti részlegéhez, hiszen a szakmai gyakorlatot is ott töl­töttem. Nem volt szükség vil­lanyszerelőre, így lettem pá­lyakezdőként munkanélküli. Most kaptam volna először a járadékot. — De kiközvetítették. Saj­nálja? —Nem, dehogy! —mondja gyermeki őszinteséggel. — Nagyon örülök ennek a mun­kának, még akkor is, ha csak három hónapig tart. Novem­berben bevonulok, előtte meg- szerzem a jogosítványt. Re­mélem, hogy két szakmával találok munkát a leszerelés után. Itt szeretnék élni és dol­gozni Mezőhegyesen. Ménesi György Uj telefonkönyv novemberben A tavaly kiadott Békés megyei telefonkönyv az utóbbi időben történt telefonszám-változá- sok miatt jelentős mértékben aktualitását vesztette. Mikorra várható megyénkben újabb te­lefonkönyv? — kérdeztük a Magyar Távközlési Rt. Békés megyei üzemének szolgáltatá­si osztályvezetőjétől, Kovács Etelkától. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az új Békés megyei tele­Médiahajó ’93 A politikai és társadalmi köz­élet, valamint a tömegtájékoz­tatás több mint 800 képviselőjé­nek részvételével zajlott tegnap a Médiahajó rendezvénye. A mintegy 12 órás dunai hajóki­rándulás során az egymáshoz kapcsolt Táncsics és Hunyadi sétahajók fedélzetén a média helyzete, a sajtó és politika vi­szonya állt a beszélgetések kö­zéppontjában. A pénzügymi­fonkönyv előkészületi stádi­umban van, a nyomdai levona- tot már meg is kapták a buda­pesti kiadótól. Októberben a Lencsési úti lakótelepen nagy arányú számváltozás várható. Az új jegyzékben már ezeket a megváltozott számokat sze­retnék feltüntetni. Ezért a je­lenlegi tervek szerint az új Bé­kés megyei telefonkönyv no­vemberben jelenik meg. (magyari) niszterek reggelije címmel megtartott kerekasztal-beszél- getésben három egykori pénzü­gyi vezető fejtette ki nézeteit a gazdaság helyzetéről, mindhár­man igen borúlátóan nyilatkoz­tak a kilábalás esélyeiről és a jelenlegi gazdasági mutatókról. A Médiahajó ’93 legnagyobb érdeklődéssel kísért programja a Startfotó című volt, melynek so­rán tíz parlamenti, illetve parla­menten kívüli párt vezető képvise­lője válaszolt akérdésekre. Szlovák napok Békéscsabán Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából kétnapos szlovák rendezvény- sorozat lesz a hét végén a békési megyeszékhelyen. Pénteken a szlovák házban rendezik meg a „Szlovák kultúra helyzete Szlo­vákia határain kívül” című tu­dományos tanácskozást, ame­lyen tíz hazai s külhoni előadó elemzi a magyarországi, erdé­lyi, kárpátaljai és vajdasági szlovákság egykori s mai mű­veltségét, s a kisebbségi műve­lődés társadalmi körülményeit. Szombaton az ifiházban rende­zik meg a Békéscsabáról elszár­mazottak találkozóját, amelyen tíz hazai és szomszédos orszá­gokból érkező szlovák műked­velő művészeti csoport lép kö­zönség elé. Este a „Tégla” Kö­zösségi Házban szlovák batyus- bállal fejeződik be a békéscsa­bai szlovákság évfordulós ün­nepélysorozata. A talpalávaló- val a révkomáromi Vidám Fiúk zenekara szolgál majd. Egyensúlyi?) feszültségekkel (Folytatás az 1. oldalról) feszültségek egyre aggasztóbb méreteket öltenek. Az októbe­ri közgyűlésre egyébként készül egy szakmai áttekintés az intézmények kapacitásáról, kihasználtságáról és a rendel­kezésre álló forrásokról. Előbb-utóbb választ kell ke­resnünk arra is, a jövőben tu­dunk, akarunk-e ekkora intézményhálózatot fenntarta­ni- , — Várhatóan nagy vitát vált ki a közgyűlésen, amikor az intézmények által benyújtott igényekről döntenek. Az előze­tes tervek szerint egyesek a kért összeg töredékét kapják meg, mások semmit. Az elosz­táskor milyen elveket vettek fi­gyelembe? — A mostani napirend elő­készítésekor szakítottunk az eddigi hagyományokkal. A beérkezett kérelmeket szinte figyelmen kívül hagytuk, és áttekintettük valamennyi in­tézmény féléves tényleges tel­jesítési adatát, az ágazati ta­pasztalatokat, a pénzügyi el­lenőrzés megállapításait. Ezek nélkül egy fillérre sem tettünk javaslatot, s remélhe­tőleg az intézményeket ezáltal racionális gazdálkodásra ösz­tönözzük. Jó példa erre a sza- badkígyósi szakmunkásképző iskola. Ott alapvetően megvál­toztak a szakmai feladatok, fo­lyamatos átalakítás történt, természetesen költségtöbblet­tel, mégis megpróbálják egye­nesben tartani az iskola műkö­dését. —Végül még egy kérdés: mi történik akkor, ha az intézmé­nyek javasolt támogatá­sát a képviselők nem fogadják el? — Előfordulhat, hogy bizo­nyos módosításokkal szavaz­za meg a testület a koncepciót, aminek kihatásai most még nem láthatók. A teljes elutasí­tásnak kettős veszélyét látom: az intézményekben az élet nem áll meg, de támogatás nélkül kell boldogulniuk. Másrészt a következő ülésig a támogatásokra szánt milliók időközben esetleg megcsap­panhatnak, ha más, hasonlóan fontos költségek merülnek fel a gazdálkodásban. Tudom, hogy e témában az előterjesztő nem lehet igazán okos, kimerí­tő viták várhatók, de bízom abban, hogy a helyi, a területi, a megyei érdekek végül össz­hangba kerülnek. L. E. Tévéüzlet heves vitával Ismét titkos szavazással — mondván, ezzel a megoldással akarják kizárni a politikát a határozathozatalból (?) -— döntött a gyulai képviselő- testület arról, hogy a Gyulai Városi Televízió — Kövizig nevű társaságot választja part­neréül a helyi közszolgálati te­levíziózás megpályázásához. A vitában dr. Szécsi István képviselő megjegyezte: „Több, mint etikátlan, hogy dr. Mátrai Mihály alpolgár­mester még a döntés előtt a Köviziget megnevesítve ter­jesztette elő határozati javas­latát”. Az alpolgármester azt válaszolta: „Alternatív javas­latként terjesztettem be indít­ványomat”. (Az alpolgármes­ter első hozzászólásának vé­gén a javaslat sokszorosított példányait szétosztotta képvi­selőtársai között.) Kisebb bonyodalmat oko­zott, hogy a döntés után a rá­dió- és tévéadó kiépítésével megbízandónak javasolt Ma- negers Kft. jelenlévő képvise­lője kijelentette: a Kövizig meglévő adójára nem valószí­nű, hogy sugárzási engedélyt kap a város, mivel az nem szabványos, nem szerepel az engedélyező szerv nyilvántar­tási listáján. Az egyedi típus­engedélyezés egy-két hónapot venne igénybe, viszont a pá­lyázati dokumentációt szep­tember 30-éig be kell nyújtani. Ennek kapcsán ingerült mon­datváltás történt a „nézőté­ren”, a Kövizig igazgatója és a kft. képviselője között. A ké­nyes helyzet azért alakult ki, mert a képviselők egy előző határozata szerint az adókat mindenképpen az önkormány­zat birtokolta volna. A Kövi­zig elképzelése ennek mon­dott ellent, s az eredeti tulaj­donlási határozat felülvizsgá­latát célozta az alpolgármester korábban már említett határo­zata. A Kövizig igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az adó en­gedélyezését határidőre el­végzik, az üzletileg ugyancsak érintett Manegers Kft. pedig vállalta a pályázati engedélye­zési okmányok elkészítését. Ezzel lezárult az első tévévita Gyulán. K.A.J. Nem volt „nyerő” az automata Beborult a Napsugárban Két nappal ezelőtt az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség megyei szervezete és a Sarkadi Rendőrkapitányság nyomozói játékautomata-ellen- őrzést tartottak Sarkadon. Az ellenőrzött presszók között sze­repelt a Napsugár, a Dominó és az Ady utca sarkán lévő „Üve­ges” presszó. Az ellenőrzés so­rán a Dominó presszóban enge­dély nélkül tartott játékautoma­tákat, a másik két helyen pedig egy-egy pénznyerő automatát foglaltak le. A rendőrség nyomozói már korábban is foglaltak le játék­automatát. Akkor felhívták a tu­lajdonos figyelmét a megfelelő engedélyek beszerzésére. F. K. (a tulajdonos) annyira „meg­ijedt”, hogy az engedélyek be­szerzése helyett egy pénznyerő automatával bővítette a kört. — A pénznyerő automaták tartását sokkal szigorúbb felté­telekhez köti a törvény, mint a játékautomatákét — hallhattuk a rendőrségen.—A pénznyerő­kön óriási összegeket lehet buk­ni, nem beszélve arról, hogy rengeteg bűncselemény kötőd­het hozzá. A Napsugár presszó tulajdo­nosa azonban nyugodtan aludt, hiszen biztos lehetett benne, hogy nála csak játékautomatá­kat találhatnak egy esetleges el­lenőrzés során. Pénznyerőt semmiképp! A „bukást” egy pénztárcányi fekete távirányító előkerülése okozta. A nyomo­zók kérdésére, hogy az mire va­ló, a tulajdonos ezt válaszolta: „a televízió csatomaváltására szolgál”. Kipróbálása során azonban kiderült, ez nem igaz. A tulajdonosnak ekkor hirtelen eszébe jutott, hogy nem is- a tévét, hanem a videót kell vele irányítani. A nyomozók hamar rájöttek, ez a változat sem felel meg a valóságnak. Újabb alter­natíva következett: a távirányí­tó a műholdas rendszer beltéri egységét irányítja. A negyedik variációt, az igazságot már a nyomozók mu­tatták be: a távirányító az egyik játékautomata pénznyerőre vál­tásához szolgált. Ha a talaj for­rósodott (vagyis „gyanús” sze­mélyek léptek a játékterembe), valaki a távirányítóval azonnal játékautomatává „szelídítette” a pénznyerőt. Ezzel az elektro­mos trükkel próbálták megté­veszteni a nem „bennfentese­ket”. Ezúttal azonban sikerte­lenül, bár a tulajdonos az utolsó pillanatig azt állította: fogalma sem volt arról, hogy a vendéglá­tó egységében pénznyerő mű­ködik. ---RIA S arakba szárítva Lobbizzunk vagy ne lobbizzunk? Már a rendszerváltozás előtt is lehetett hallani néhány gazdasági, politika lobbi tevékenységéről, ám akkor még csak suttogva adták tovább a jólértesültek híreiket, s a tudomásul vételt mélységes megvetés kísérte. Ma naponta olvasunk, hallunk különböző lobbik tevékenységéről, s miközben a pusmogásból hangos beszéd lett, a tevékenység megítélése a laikusok részéről mit sem változott. Egész más a helyzet a lobbizók, a szociológusok, s a kérdést mélyebben ismerők részéről. Előttük nyilvánvaló, hogy a lobbizás az érdekérvényesítés egyik formája, s aki nem él a módszerrel, az hátrányos helyzetbe kerül. A nyugati országokban nemcsak természetes és mindennapos a lobbizás, de olyan intézmények is léteznek, amelyekben kiképezik gyakorlásához a megfelelő szakembereket. Vélekedhetünk tehát a lobbiról így vagy úgy, de azt tudomásul kell venni, hogy létezik, s akik űzik, azok képesek érvényre juttatni az elképzeléseiket, akik elítélik, vesztessé válnak. Nem kellene tehát előítéleteinket felcserélni megfe­lelő ismeretekkel a lobbizásról? Mint egyszerű mezítlábas állampolgár úgy érzem, hogy jól lobbizó civil szervezete­inkkel talán otthon érezhetnénkmagunkat a hazában... L. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom