Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
èMEKES MEGYEI HIRLAPTÉNY-KÉPEK 1993. szeptember 1., szerda Három párt a választásokról Botrányok nélkül 18 százalék Az augusztus 20-ai ünnepségek alkalmával, a kétsopro- nyi falunapokon sikerült beszélgetnünk a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető titkárával, dr. Rubovszky Györggyel, akit először a választójogi törvény módosításával kapcsolatos KDNP álláspontról kérdeztünk. — A kormány előterjesztésében támogatjuk a parlamentbe kerülés alsó határának öt százalékra emelését azzal az indokkal, hogy az erők szétfor- gácsolódnának, ha sok párt venne részt az országgyűlés munkájában. —Egyetértenek a külföldön élő, magyar állampolgárságát igazolni tudók választójogának megadásával? — Minden körülmények között támogatjuk. Hajói emlékszem, Boross belügyminiszter úr nyilatkozta, ez mindössze ötvenezer szavazatot jelenthet. — Ez jól jöhet némely pártnak... — Ha ez megoszlik nyolc párt között, akkor az nem is olyan jelentős. — Az óceánon túl élők nem ismerhetik a magyar körülményeket. Ismerünk jó néhány ott megjelenő magyar nyelvű lapot, amelyek — hogy finoman fejezzem ki magam —, nem igazán a magyar valóságot közvetítik. — Ez kétségtelen. De a külföldön élő magyar állampolgárok, akik mondjuk 1956-ban mentek el, és vállalták, hogy a követségeken, konzulátusokon kiváltják a magyar útlevelet, azok nyilván nemcsak a helyi lapokból tájékozódnak, hanem a magyarországi hírforrásokból is. Tehát nem arról van szó, hogy Új-Zélandban vagy Ausztráliában felébred valaki, hogy ő ötvenhatban magyar volt, és már választhat is. Akkor teheti csak, ha elmegy a követségre, és az új magyar útlevél kiváltásával legitimálja magyar állampolgárságát. Akinek ilyen kötődése van az országhoz, annak véleményem szerint minden további nélkül meg kell adni a választójogot. — Korábban említette, mi az, amit nem támogatnak a kormányjavaslatból. — Nem tudunk egyetérteni a 13 kisebbségi küldött beválasztásával. Ennek két indoka is van, az első eljárásjogi. A módosító indítvány szerint a kisebbségek minden előfeltétel nélkül indíthatnának országos listát, miközben a pártoknál ezt kemény feltételekhez kötik. A másik ok: a kisebbségek, ha kapnak is egy-két mandátummal képviseletet az országgyűlésben, meggyőződésünk szerint ez az intézmény nem éri el azt a célt, amire szánják. Egy 409 fős parlamentben két ember semmit sem tud megváltoztatni. Ha az ombucman intézményét vezetnék be, lényegesen nagyobb súlya lenne a kisebbségi érdekvédelemnek. — Milyennek ítéli a KDNP Békés megyei helyzetét? — Az 1990-es választáskor Békés megye egyike volt annak az öt megyének, amely fehér folt volt a KDNP térképén. Ma már a kétsopronyi és a gyomaendrődi szervezetünk jól dolgozik. Pillanatnyilag csak becslésekre vagyunk kárhoztatva, mert szeptember 15- éig kértük szervezeteinket, hogy adják le ajelöltek névsorát. Mindössze egy-két körzetből jelezték, hogy nem tudnak jelöltet állítani, de ebbe nem tartozik bele Békés. Viszont az is tény, hogy a szervezés itt indult meg a legkésőbb. Már az első kongresszusunkon született egy olyan döntés, hogy a KDNP mind a 176 egyéni választókörzetben indít jelöltet. — Mire alapozza optimizmusát? — A Kereszténydemokrata Néppárt 1989 szeptemberében alakult újjá, s akkor a pártnak mindössze háromezer tagja volt. Most már túlléptük a 24 ezres taglétszámot, s nyolszáz fölött van a szervezeteink száma. —Milyennek ítéli pártja választási esélyét? A Békéscsabán augusztus 21-én megrendezett nagysikerű Bal parti sörpartin találkoztunk a szocialista párt Békés megyei országgyűlési képviselőjével, dr. Vastagh Pállal, akinél első kérdésünkkel utaltunk Boross belügyminiszter úr azon állítására, miszerint a pártok között mindössze technikai kérdésekben van nézeteltérés a választójogi törvény módosítását illetően. — Ezt a kijelentést alapjaiban kell megcáfoljam. Ugyanis a pártok álláspontjai mind tartalmi, mind ügyrendi kérdésekben eltérnek. Ez világosan tükröződött a júliusi belügyminisztériumi egyeztetésen is, ahol például a szocialista párt nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a parlamentbe bekerüléshez szükséges négy százalékot ötre emeljék. —Ezt csak a szocialista párt nem támogatja? — A tárgyaláson jelenlévő függetlenek képviselője sem támogatta. Ugyanis már a négyszázalékos küszöbnél 1990-ben 780 ezer szavazat veszett el. Ha alacsonyabb részvételi aránnyal számolunk és a megemelt küszöbbel, akár több mint egymillió szavazat is elveszhet ’94-ben. Valamennyi ellenzéki párt elutasította a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítását, és jelentős tartalmi kifogásokat emelt az SZDSZ képviselője a magyar- országi nemzetiségek parlamenti képviseletének tervezett módja ellen. Amiben a pártok megegyeztek: az az időközi választások új szabá— Először is: mi mindent megteszünk, hogy pozitív kampány legyen, s ne a pártok ócsárlásán, hanem a programok megvitatásán legyen a hangsúly. Az esélyről: pártunk botrányok nélkül élte meg az elmúlt három évet. Ez alapján 18 százalék fölötti eredményt várunk. B. S. E. lyozása. Például a területi listára szavazás egyfordulóssá tételében, és a területi lista érvényességi küszöbének 25 százalékra történő leszállításában. Ezen a tárgyaláson csak a Fidesz képviseltette magát szakértői szinten, a többi párt hivatalos képviselővel volt jelen. Tehát az előbb felsoroltak nem azt jelentik, hogy csak technikai kérdésekben lenne nézetkülönbség a pártok között. — A szocialisták magukra maradtak az egyfordulós választási koncepciójukkal. Tényleg csak ennek a pártnak kedvezne, mert nincs választási partnere? — Az 1990-es választás tapasztalatait figyelembe véve az egyfordulós választás nagyon is reális javaslat. Ugyanis akkor a második forduló nyertesei 80 százalékban személy szerint egybe estek az első forduló nyerteseivel. Tehát nem történt más a második fordulóban, mint egy kisebb aktivitási szinten reprodukálták az első forduló választási eredményeit. A többi párt elutasító magatartásában az lehet az alapmotívum, hogy abban bíznak, a második fordulóra kialakított különböző szövetségek és paktumok számukra kedvező módon befolyásolják a választás eredményét. Tehát például a jól szereplő szocialista jelölttel szemben az összefogás a második forduló eredményét megváltoztathatja. Holott, akik mondják is tapasztalták: a politikusok gyakran hiába kötnek választási együttműködésre egyezséget, a polgárok ezt nem teljesítik. Tehát annyit nem hoz a pártoknak, mint amennyibe ez a költségvetésnek kerül. —A választópolgár vonzalma tehát nem adható, vehető... — Mivel kétharmados törvényről van szó, úgy vélem, csak minimális változtatásokat szavaz meg a parlament.-—Furcsa kampány volt ez a sörparti. Se beszéd, se fórum, csak leültek az emberek enni, inni és beszélgetni. — A csabaiaknak ez a fölfogása nagyon szimpatikus. A ’90-es választások tapasztalatai is mutatják, értelmetlen dolog óriási pénzeket áldozni a kampányra. A fórumok többnyire hatástalanok. Az embereket kell megkeresni, ha az utcán, akkor ott, vagy másutt. Tehát az emberekhez kívánnak gondolataikkal, programjaikkal eljutni a szocialisták a kampány során. A nézeteltérés nem technikai Számonkérhető program kell Zwack Péterrel, a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja elnökével a békéscsabai Vállalkozók III. Országos Napján találkoztunk. Akkor úgy határozta meg pártját kérdésünkre, hogy a kis- és középvállalkozók pártja, de a vállalkozók munkahelyteremtő tevékenysége révén egyben a bérből és fizetésből élők pártja is kíván lenni. Augusztus 22-én az esélyek növelése érdekében megszületett a liberális polgári alternatíva néven jegyzett választási szövetségük az SZDSZ-szel, a Fidesszel és az Agrárszövetséggel. Arról, hogyan állnak a jelöléssel, a következőket mondta. — Az egyéni választókörzetek több mint a felében már megvannak a jelöltek. De lesznek körzetek, ahol a kölcsönös előnyök alapján, választási szövetségünkre építve közösen indítunk jelöltet az SZDSZ- szel és a Fidesszel, valamint az Agrárszövetséggel. És igyekszünk nem indítani egymással szemben jelölteket. Ebben az értelemben még egyeztetni, tárgyalni kell egymással. Mi úgy készülünk, hogy ’94 tavaszára a Vállalkozók Párta tudjon minden körzetben jelöltet állítani. Még nem vagyunk parlamenti párt, de azt tudjuk, hogy új politikai gondolkodásra lesz szükség. Nemcsak a gazdaságban, de a külpolitikában is. Tehát teljesen új arculatú, új gondolkodású kormányzás kell. — Néhány szóban jellemezné a gazdasági programjukat? — Félek a programoktól, mert nagyon nehezen lehet őket számon kérni. A sok pártnak rengeteg teóriája van. A lényeg az lesz, hogy a szavazó, aki az újságokból szerzi az információit, olyan gazdasági programot akar ettől a négy párttól is, amit négy év múlva pontosan számon tud kérni. Tehát e négy pártnak tényeket kell felsorolni s nem csak elméleteket. Világosan megfogalmazni, mi az, ami megvalósítható, és mi az, ami nem. És figyelmeztetni kell a lakosságot, ami ’90-ben nem történt meg, hogy sok népszerűtlen döntést kell majd hozni. De a legfontosabb az lesz, hogy az állampolgárok visszanyerjék bizalmukat a maguk választotta politikusokkal szemben. Ma ugyanis két Magyaroszág van: egy kormány-Magyarország és egy lakossági-Magyaror- szág. Hogy közelebb jussunk az emberekhez, ahhoz meg kell változtatni a kormány és a sajtó viszonyát, mert a sajtón keresztül lehet az állampolgárokhoz eljutni. —Egyetértenek a 4 százalékos küszöbemeléssel mint parlamenten kívüli párt? — Nem, de nem félünk az öt százaléktól sem. Ennek az országnak új alkotmányra van szüksége, ehhez igazítottan kétkamarás parlamentre, módosítani tucatnyi jogszabályt és törvényt. Ugyanakkor jog- biztonságot is kell teremteni, mert úgy gazdaságot, vállalkozást nem lehet tervezni, hogy az alapvető törvények folyton változnak. B. Sajti Emese Kari Heinz Rechmann úr—saját kezűleg—a német ízeket is „belopta” a vacsorázok legnagyobb örömére Kiscsákói piknik - Látogatóban az új gazdánál Vannak, akik még emlékeznek, hogy akkor volt itt ilyen eszem- iszom utoljára, amikor a Törekvés egyesült az Új Élet Termelőszövetkezettel. Az elmúlt héten ismét nagy volt a sürgésforgás a kiscsákói kastély körül. Sátrakat állítottak, székeket, asztalokat hordtak, a két kon- dérban birkapörkölt főtt. S hogy milyen alkalomból? A hajdani Geiszt Gáspár vadászkastélyának új gazdája van. Kari Heinz Rechman úr, hogy a helybeliekkel megismerkedjen, hogy a kedvükben járjon, vandégül látta a kiscsá- kóiakat. Szombaton este a település apraja-nagyja felöltötte magára az ünneplőt és elment — ha nem is másért, csak úgy kíváncsiságból, hogy vajon milyen ember is ez az idegen — a kastélyhoz. A német gazda lapunkat is meghívta a piknikre. Kiscsá- kón arról faggattuk az embereket, hogy fogadták az új tulajdonost? — Én örültem volna, ha magyar ember birtokába jut a kastély, de ahogy látom, Reichman úr igyekvő ember, az épületet biztosan helyreállítja — mondta a Balogh család „feje”, Gyuri bácsi. — Hozzánk — ahogy a legtöbb családhoz — személyesen hozta el a meghívót a német úr—kapcsolódik besszél- getésünkbe Baloghné Piroska néni. — Ha találkozunk vele az utcán, előre köszön. Olyan közvetlen, egyszerű ember! Bízunk benne, hogy mindenki megelégedésére tevékenykedik majd. Oka van annak, hogy a csá- kóiak bizakodnak. Szeretnék, ha minél előbb régi fényében pompázna a szebb napokat is megért kastély. (A helybeliek nem tagadják, bizony ők is ludasak abban, hogy hagyták így tönkremennei az épületet — szerk.) A 40—50 éve itt élők még emlékeznek a vándormozira, a színházteremre, a nagy lakodalmakra, amiket itt tartottak. A 70-es években azonban „megindult” a tető, és élet- veszélyessé nyilvánították az épületet. Azóta Kiscsákón nem szórakozik a lakosság. Ezért is emlékezetes az ittenieknek a szombat esti piknik, a zenés, táncos mulatság. Csete Ilona Az ínycsiklandozó illat sok kíváncsit csábított a kastély tövéhez fotó: szűcs László
