Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04-05 / 206. szám
CSALÁD - OTTHON 1993. szeptember 4-5., szombat-vasárnap A víz a legkiválóbb szomjoltó Fedezzük fel újra a csapvizet! Az emberi test vízfelvételét és -leadását rendkívül érzékeny szabályozó rendszer tartja egyensúlyban. Ha a vérből hiányzik a kellő vízmennyiség, azt az agyi központunk megérzi és így idegi hatásra a „kiszáradás” érzete keletkezik a garatban, szomjasak leszünk. Szervezetünkben különféle anyagcsere-folyamatok zajlanak. Ezekhez is kell a víz. Az életfunkciók hatására a vesén, a bőrön és a tüdőn keresztül állandóan vizet választunk ki, ezért van szükségünk a folyamatos vízbevitelre. Ez különösen nyáron érvényes, amikor a nagy melegben sokat izzadunk és így vizet és vele együtt sót is veszítünk. Miért iszunk? Nemcsak azért, mert szomjasak vagyunk. Gyakran mondjuk éltető víz. Ez igaz, mert testünk közel háromnegyedrésze víz. A sejtekben és a sejtek közötti állományban helyezkedik el. A víz hiányát rosszul tűijük — hetvenkét órán túl a szomjazás végzetessé válhat. Ha kevés folyadék jut szervezetünkbe, akkor gyorsabban öregednek a sejtek és hamarabb halnak el. Ennek az az oka, hogy a víz a vérnek is alkotóeleme, amely a tápanyagokat szállítja a szervezetben. Mit igyunk ha szomjazunk? Először is fedezzük fel újra a csapvizet, amelyben az életműködéshez szükséges fontos ásványi anyagok találhatók. Sajnos mi, magyarok kevés vizet iszunk. Pedig a legkiválóbb szomjoltó. Az afrikai országokban például drágább, mint az olaj. Nálunk pedig sok helyütt elfolyatják, elpazarolják. Néhány szót az ásványi vizekről. Ősidők óta használják gyógyításra, mégsem tekinthető minden ásványi víz egyformán hatékony gyógyvíznek. A gyógyhatás elsősorban a sokféle oldott ásványi anyag arányától és a víz hőfokától függ. Jól oltják a szomjúságot a gyümölcslevek, amelyeket gyakran dúsítanak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Kevesebb cukrot tartalmaznak, mint például a kólafélék. A kisajtolt nedvek közül a zöldséglevek is alkalmasak a szomjúság oltására. Sok bennük az ásványi anyag és a vitamin. A szénsavas üdítőitalok közül a savanykás és a kesernyés ízűek a kedveltek. Üdítőek, de sokan a szénsavtól felpuffadnak és ez nyáron eléggé kellemetlen. A fogyókúrázók csak az energiaszegény üdítőilatokat igyák. Sokan esküsznek a forró teára. Mivel a szervezet minden körülmények között a hőleadás és -felvétel egyensúlyára törekszik, ezért a meleg hatására hidegérzetünk lesz. A sört és a többi szesztartalmú italt senkinek sem ajánljuk, mert lehet, hogy pillanatnyilag kellemesen frissnek fogjuk érezni magunkat, de az alkohol a melegben amúgy is kitágult bőrereket még jobban kitágítja és ezáltal fokozódik a verejtékezés. Ezen túlmenően fáradtságot és álmosságot is okoznak. Mi a helyzet a fagylalttal? Egyre jobban kedveltek a gyümölcsfagylaltok. Sajnos csak rövid időre szabadulunk meg a szomjúságtól, ha fagylaltot eszünk. Mindenkinek ajánljuk, hogy lassan nyalja a fagyit, mert akkor a szájban és nyelőcsőben felmelegszik a jeges csemege és gyomrunkat a gyors lehűléstől megóvjuk. Jók a hideg italok? Kiválóak, bár téves arra gondolni, hogy a hideg italok fogyasztásával tudunk a legkönnyebben felfrissülni. A nagymennyiségű hideg ital csak fokozza az izzadást. A test ugyanis a belső lehűlésre a vérkeringés és az anyagcsere felgyorsításával válaszol, hogy kiegyenlítse a hőmérséklet-különbséget. Evégett esküsznek sokan a már előbb említett forró teára. Dr. Katona Edit Döntő fiziológiai változások akaraterővel Koleszterin ellen önbizalom Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati szervezetben megtalálható és fontos szerepet játszik a sejthártyák felépítésében. Dióhéjban ez a napjainkban sokat emlegetett koleszterin meghatározása. Ha a kelleténél több van belőle, érelmeszesedés, szívkoszorúér-károsodás, infarktus, ha kevesebb, más betegségek veszélyeztetik szervezetünket. — Ma már egészségügyi közhely, hogy a magas koleszterinszintért közvetve-közvet- lenül a koleszterinben gazdag táplálkozás, a dohányzás és a kevés mozgás egyaránt felelős — nyilatkozta a Ferenczy Eu- ropressnek a nemzetközi hírű stresszkutató, a magyar származású svéd Michael Ben- Menachem. Kevésbé ismert viszont, hogy a háttérben szinte mindig ott van az egészségkárosítás szürke eminenciása, a stressz. — Testünk motorja roppant stresszérzékeny — mondja a professzor. — A feszültség hatására a szívmotor akkor is felpörög, ha arra a szervezetnek valójában semmi szüksége sincs. Az úgynevezett stressz- szorok érzékelésekor szervezetünk a belső elválasztásé mirigyeket is mozgósítja, hogy az adrenalin és a kortizon segítségével minél több zsír- és koleszterin-muníciót termeljenek az izmoknak. S addig ott is keringenek a vérben, amíg a szervezet föl nem használja. . — Ezek a jórészt objektív kémiai, biológiai folyamatok befolyásolhatók pszichikai eszközökkel? —A test és a lélek elválaszthatatlan egységének felfogása, a holisztikus pszichoszomatikus szemlélet alapján befolyásolható, nem is csekély mértékben. Hiszen az alap- probléma — a stresszhatás, a szorongás — lelki eredetű. Az egyik kezelési cél a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése. Ez azért is lehetséges, mert a fájdalomélmény szoros kapcsolatban van az ember ismereteivel, motivációjával és a stresszhatásokra való reagálásával. A különféle relaxációs technikákkal végzett kezelések ezen a téren is igen hatásosnak bizonyultak. A másik cél: a stessztűrő- képesség erősítése, a feszültség oldása. A pszichológiai terápia ötvözheti a relaxációs és önszuggesztiós módszereket, hogy a betegek Önbizalma, akaratereje növekedjék. Konkrét tapasztalatok igazolják: akik a kezelés nyomán tudatosan, akarati tényezők bevetésével védik önmagukat a stressztől, önszuggesztióval is szembeszállnak a pszichésen ártó környezeti hatásokkal — döntő fiziológiai változásokat érhetnek el szervezetükben. Lelki edzettség, egészséges önbizalom birtokában megvédhetik önmagukat például a koleszterin és más anyagok káros felhalmozódásától; akaratuk révén egészségük sikeres őreivé válhatnak. Dr. Takács Ilona, Ferenczy Europress Gazdaképzés a #í™»p-ban 38/b. Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. A háziméh II. A here A család hímnemű tagja „dundiságával” kitűnik a többiek közül. Az anya által lerakott petékből herék csak a termelési időszak első felében kelnek ki, számuk a családban pár száz pár ezer. Élettartamuk átlagosan 60 nap. Sorsuk szomorú: feladatuk teljesítése (párzás) után „meghalnak”, s amelyeknek nem adatott meg ez a „szép halál”, azokat családtagjaik nyár végén, ősszel kiűzik, rosszabb esetben elpusztítják. A munkásméh (dolgozó) A család legkisebb, de legtöbbet tevő, szakadatlanul dolgozó tagja. Testnagysága változik, aszerint, hogy fiatal vagy öregebb, van bőséges tápláléka vagy nincs, kaptárban dolgozik vagy gyűjt, éppen indul a gyűjtőútrá vagy nektárral, virágporral megrakodva hazafelé tart. A méhcsalád legismertebb tagja, hiszen tavasztól őszig mindenki őt látja mindenhol, ahol virág van. Számuk a jó családban nyáron 50— 60 ezer, télen ennek körülbelül a fele. Nőneműek, de nem párosodnak, szaporítószervük fejletlen, ondót tároló magtarisznyájuk hiányzik. Élettartamuk aszerint változik, hogy mikor születtek: a tavasszal, nyár elején keltek életkora 40—50 nap, a nyár végén, ősz elején kelteké 150—200 nap is lehet. A petézésen és ondótermelésen kívül rájuk hárul az összes, tengernyi feladat: — anya nevelése, — otthon építése, „berendezése”, „karbantartása”, — otthon fűtése,-hűtése, szellőztetése, — otthon védelme, — egészségőri teendők, — a család összes tagja számára a táplálék gyűjtése, feldolgozása, raktározása. Szervezetük feladataik szerint sok szempontból tökéletesebb, mint a család többi tagjáé: — viaszmirigyeik csak nekik vannak (ezek váladékaiból építik a bölcsőket a peték számára), — garatmirigyeik csak nekik vannak (ezek váladéka a méhpempő vagy méhtej, a fejlődő egyedek tápláléka, vagyis a munkásméh a család összes tagjának „szoptató dajkája”). — A táplálékgyűjtés, -raktározás, -feldolgozás érdekében különleges „munkaeszközei” vannak: szipóka, szőrös, kanálkás nyelv, mézhólyag, testet fedő sűrű szőrzet, speciálisan alakult lábak. A munkásméhek „munkacsapatokat” alkotnak, a különböző munkákban koruk szerint váltják egymást. Mindig két fő csoport van: — otthoni, „házi”-munkát végzők, — szabadban dolgozók (gyűjtők). Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. szeptember 13. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk.
