Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04-05 / 206. szám
Drága egyetlen Nagymamám! Ma, Rozália napján, név- és születésnapodon kívánok örömöt, boldogságot, jó egészséget! Kívánom, hogy életed új otthonodban is gondtalan és boldog legyen. Szerető unokád: Ilonka * Tradicionális! A távolság fáj! A hiányod fáj! A távolságot, a fájdalmat legjobbkor érkezett őszinte szavaid enyhítik. Köszönöm. A szürkeség szememről végleg akkor vonul el, ha majd pici-pici ujjad nyújtod felém. És ha majd megfogom, ígérem, nem fogom soha elengedni. Nagyon Szeretlek! Kékszemű * T ündérkirálynőm ! Nagyon, nagyon... végtelenül nagyon SZERETLEK! S e parttalan, rideg világban szereteted ladikjába kapaszkodik Kedvesed: Zöldike * Ideírom nevem Lökösházáról Ki téged nagyon szeret, soha nem feled. Magamra ismertem, mikor olvastam. Öregedő emberke, becsaptál, de ha vársz, boldoggá teszlek, csak egy kicsit várni kell, mert most már újból zavaros a sorsom. A telefont ne várd, majd jelentkezem: B.J. Anyunak, Sámsonra 50. születésnapod alkalmából szívből gratulálunk, sok boldogságot kívánunk Apu, Marika, Ádám, kis Zoli * Pribojszki Pálnak, Medgyes- egyházára Nagyon sok boldog születésnapot kíván lányod, Szilvi Egyetlen Pirikém! Szép kicsi lány, mondd, mit csináltál velem? Mint egy hülye járok, és nem találom a helyem. Kicsi lány, ne szédítsd el az egészet, Mintha semmit nem értenél. Te vagy minden bajom, s minden szerencsém. Gyuri (aki mindig vár) * Drága Csillagom! Minden gondolatom a TIÉD, állandóan RÁD gondolok. Annyira szeretlek, hogy ebbe már beleőrülök. Keress meg, én mindig várlak: a Te kedvesed * Köves Norbinak Tizenegyedik születésnapod alkalmából jó egészséget és vidám gyermekkort kíván: Valachdédi * Ifj. Szokolai Józsefnek, Med- gyesbodzásra Huszadik születésnapod alkalmából az életben minden elképzelhető jót kívánunk: Apu, Ányu, Tibi és a kis Szabolcs * Kacsala Ildikónak, Lököshá- zára Boldog születésnapot kíván az Ádám és Kacsala család * Kövesiné Szabó Katalinnak Születésnapodra kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel gratulál Mama------------------------------------------------------ LOCSI-FECSI Film készül az ovis túszdrámáról 1993. szeptemb^i^-5., szombat-vasárnap o Új szerepre készül a francia film új üdvöskéje, a 23 esztendős Elsa Zylberstein: ő személyesíti meg a nemzeti hősnek számító Laurence Dreyfust, a túszszedővel szembeszálló bátor óvónőt. Elsa Zylbers- teint a mozinézők a „Van Gogh” című filmből ismerik. A film forgatókönyvét már néhány nappal a szerencsés kimenetelű túszdráma után elkészítette Gilles Cahoreau, aki már régen szeretett volna egy jó krimit összehozni. Az óvodai túszdrámában azonnal meglátta a remek témát, és akkor elkezdte az írást, amikor az akció még javában tartott. A film címe valószínűleg „Human Bomb”—a túszszedő gengszter neve — lesz. A rendező Franck Landros augusztusban kezdett hozzá a forgatáshoz. Ezúttal „Pamelával”, pontosabban annak magyar hangjával, Simorjai Emesével készítettünk beszélgetést. íme: —Mi szeretett volna lenni gyerekkorában? — Fodrásznő, énekesnő, utazó... S aztán eljutottam a színészethez! — S most mi szeretne lenni, ha nem színész? — Nem tudnám elképzelni az életemet a színház nélkül, bár már nem minden arany, ami fénylik, sok nehézség, szomorúság van már ebben a szakmában is... így hirtelen nem is tudom... Talán visszavonulnék valami kis telekre, gyümölcsöt, zöldséget termesztenék... —Milyen autó a kedvence? — Most szeretem ezt a kis Renaultot, amim van, bár már nagyon sok bajom van vele, úgyhogy nem biztos, hogy a következő is ilyen lesz... —Mi a kedvenc étele? — Szeretek magam főzni, s amit magam főzök, azt szeretem is. Igazából kevés húst eszem, mondhatnám semmit, bár nem vagyok vegetáriánus... — Mi a véleménye a franciaágyról? — Hát az egy nagyon jó találmány! Öööö... Igen, nagyon jó... De nekünk — ilyen termettel — elég egy fél franciaágy is! — Mi a véleménye a nyitott házasságról? — Nem, nem, nem! Két ember, ha igazán szeretik egymást, akkor nyitottak csak egymás felé kell, hogy legyenek... — Mihez kezdene egy sokmilliós lottónyereménnyel? — Elég nagy a családom, rájuk költeném egy részét. A többit meg... Utaznék. —Hogy viseli a sikert? — A hosszan tartó nagy sikert elég nehéz elviselni... A kis színházi sikereket pedig nagy örömmel veszi az ember. — És hogy viseli a kudarcot? — Ki viseli el jól?! Senki... — Ha kívánhatna három dolgot... — Tartson sokáig a szerelem amiben vagyok... Gyerekek, boldogság, béke, egészség... — Az utolsó kérdés: milyen Ön szerint az ideális férfi? — Ideális férfi?! (Nagy nevetés.) Van ilyeeeen...?! Nincs hibátlan ember, nem is kell! Akkor nem lehet kit alakítani, nincs kivel veszekedni, az ideális férfi az már papucs, az már nem jó! Sztárok gyermekei Az olasz film két nagy egyénisége, Sophia Loren és Marcello Mastroianni nyolc filmben játszottak együtt — szerelmesek voltak egymásba, de szigorúan csak a filmben. Magánemberként nem hozták őket hírbe. Sophia hűséges volt a férjéhez. Mastroianni nem tartozik ugyan a hűséges férfiak közé, de lehet, hogy Loren nem a típusa. Amit a két filmcsillag elmulasztott, azt a gyerekeik pótolják. Mastroianni 19 éves lánya, Chiara (akinek az anyja a szépséges franica színésznő, Katherine Deneuve) és Sophia Loren 18 éves fia, Eduardo egymásba szerettek és eljegyezték egymást. Sok álmatlan éjszakát okozott híres apjának, Alain Delonnakfia, Anthony. A papa végre elégedett: 27 éves tékozló fia szakított az éjszakai mulatókkal, a diszkózással, a könnyű szórakozással, a könnyű nőkkel. Anthony apja nyomdokaiban jár: filmezik. Hogy milyen sikere lesz a filmnek és a főszereplőnek, előre nem tudni. De a papa máris örül... A boldogságot nem örököljük, de mindenki elérheti A boldogság érzéséhez szeretet és bizalmas barátság is kell Az egyszerű logikai következtetés szerint minél boldogabbnak érzi magát az ember, annál kevésbé boldogtalan. Első pillanatban igaznak tűnik ez a megállapítás, azonban mégsem az. A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a boldogság és a boldogtalanság nem ugyanazon érzés két oldala. Ez teljesen két különböző érzés, amelyek egymástól függetlenül külön élnek, csökkennek és erősödnek. „Azí gondolták, hogy valaki minél boldogabb, annál távolabb áll a boldogtalanságtól és fordítva" — mondja Edward Diener, az II- linoisi Egyetem (USA) pszichológus professzora, aki az utóbbi időben a pozitív és negatív érzések kutatásával foglalkozik. Kutatás közben a boldogság és a boldogtalanság között nagyon kevés összefüggést talált. Annak felismerése, hogy a boldogság és a boldogtalanság egymás mellett léteznek, mint a szeretet és a gyűlölet, kezünkbe adhatja a boldogabban élés kulcsát. Ebből következik például az, hogy megakadályozhatunk olyasmiket, amik boldogtalanságot okoznak nekünk. Ezzel szemben a boldogságot nem befolyásolhatja semmiféle öröklött tulajdonság. Az öröm érzése az ember olyan tehetsége, amelyet bizonyos mértékben mindenki kifejleszthet magában. Szomorúságra születtek Számos egy- és kétivarsejtű ikrek tanulmányozásával a tudósok a géneknek a boldogságra és boldogtalanságra gyakorolt hatását kutatták. Arra a megállapításra jutottak, hogy boldogságra senki sem születik, azonban a szomorúság örökölhető. Laura Baker, a Dél-Karoli- nai Egyetem pszichológusnője 899 személyt tesztelt a boldogságról és a szomorúságról. , A családtagok jobban hasonlítanak egymásra boldogtalanságukban, mint boldogságukban." Az egyivarsejtű ikrek közelebb állnak egymáshoz a boldogtalanságban, mint a kétivarsejtűek, amiből genetikai hatásra lehet következtetni. A boldogtalanság érzését kevésbé befolyásolja a környezet? „A boldogság (elégedettség) érzése és a társadalmi tevékenység között szoros kapcsolat létezik" — magyarázza Auka Tellegen pszichológusnő. „A jó hangulatú emberek viselkedése többnyire szociális, de ha életükből hiányzik az öröm, az emberek többsége visszahúzódik a társadalmi élettől. ” Ez meggyőzően hangzik. Ha boldogok vagyunk, figyelmesebbek vagyunk az emberekkel és szívesebben beszélgetünk velük, mint amikor szomorkodunk. Ezért nem meglepő, hogy a boldogság érzékenyebb a családban uralkodó szociális légkörre és jobban tükrözi azt, legyen az barátságos, bensőséges vagy hűvös és tartózkodó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek azért jönnek a világra, hogy szomorúan éljenek. A gének egyeseknek pesszimizmusra való hajlamosságot okoznak, azonban ezen változtathatunk. A boldogság érzését mindenki fokozhatja magában. Ki boldogabb? A filozófus Rousseau szerint a boldogsághoz három dolog kell: szép bankszámla, jó szakácsnő és kitűnő emésztés. A pénzt és az egészséget illetően igaza volt, azonban a tudósok ezt még kiegészítik néhány dologgal. Bár nyilvánvaló, hogy a szegénység nem járul hozzá a boldogsághoz, inkább ellenkező a hatása, azonban a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szükségesnél több pénz sem biztosítja a boldogságot. Noha az amerikaiak 70—80 százaléka boldognak érzi magát (ami a világon a legmagasabb százalék), ebben nem a pénz dominál. 1946—1978 között, amikor az amerikaiak reáljövedelme jelentősen nőtt, egyáltalán nem növekedett egyéni boldogságuk. Nem meglepő, hogy a boldogság érzéséhez nagyon fontos a szeretet és a bizalmas barátság. Hosszú évek óta állítják a férjezett nők és a nős férfiak, hogy boldogabbak, mint az elváltak, megözvegyültek vagy más okból egyedül élők. Felmérések szerint a napjainkban egyedül élők azonban boldogabbak, mint a régi magányosok, de még mindig nem olyan boldogok, mint a házasok, lehetséges, ez annak köszönhető, hogy ma társadalmilag elfogadhatóbb a családtalanság” — állapítja meg Diener professzor. „Vagy pedig ma több alkalom kínálkozik a házasságon kívüli bizalmas kapcsolatokra." Az életfelfogás további eleme a boldogságnak. A felmérések visszatérő eredménye, hogy az optimisták lényegesen boldogabbak, mint a pesszimisták — függetlenül élet- körülményeiktől. Jelentős részük tudja, hogy mit akar. A pszichológiai felmérések kiemelik az újdonságok jelentőségét az elégedettségben. Scott Fraser és lan Cesa szerint azok az emberek, akik valamilyen új tevékenységgel töltik idejüket, például eddig nem látott múzeumokat látogatnak, új színdarabokat néznek meg, ismeretlen városokba utaznak, elégedettebbek az élettel, mint azok, akiket kielégítenek a régi megszokott dolgok. „Kora gyerekkorunk óta egyforma cselekedetekre, gondolkodásra, társadalmi tudatra nevelnek bennünket, ami kiemeli a szabályszerűséget, rutint — magyarázza Cesa. — A hét öt napját ugyanazon a helyen dolgozzuk le, ugyanabban az időben. Ugyanazokon az utcákon járkálunk. Még a hétvégi pihenés is rutinszerű. Ezért a legkisebb változás, kizökkenés a szokványból jelentősen befolyásolhatja boldogságérzetünket.” Az érzések intenzitása is befolyásolja a boldogságot életünkben, azonban nem annyira, ahogy azt elvárnánk. A tudósok rájöttek, hogy az erős boldogságérzés megzavarhatja nyugalmunkat. zok az emberek, akik mérsékelten boldogok, általában állandóan elégedettek az életükkel — állítja Diener professzor. — Viszont akik a boldoság csúcsára jutnak, tartósan nem boldogok." Ez a megállapítás érdekes lehetőséget kínál: gyújtsuk meg a gyertya egyik végét, vagy mind a kettőt? Diener a következőket ajánlja a boldogság elérésére. Törekedjünk a boldogság gyakori ismétlésére, tartósságára és intenzitására. „Kellemes dolog az intenzív pozitív érzések öröme. Jó, ha ezt időről időre elérjük. Azonban ha ez lesz fő célunk, bizonyára nehézségekbe kerülünk.” Az életöröm nem velünk született örökség. Elérése rajtunk múlik. (A Psychology Today nyomán)
