Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT jpREKES MEGYEI HÍRLAP A végeken... Konferencia az öngyilkosságról Sikertelen munkahelyteremtő beruházások Nem hozták a várt foglalkoz­tatási lehetőséget az elmúlt öt év munkahelyteremtő beruhá­zásai a legnagyobb munka- nélküliséggel küzdő Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben — állapította meg a régió munkaügyi tanácsa. Az együttesen csaknem ötszáz- millió forintos állami támoga­tással megvalósult 89 nyírségi beruházás közül 38 sikerte­lennek bizonyult, 32 pedig csak részben működik. így a vállalt 7900 új munkahelyből mindössze 21 százalék, alig valamivel több, mint 1600 lét­rehozása teljesülhetett. A leg­több vállalkozás a kül- és bel­földi piac felvevőképességé­nek megváltozása miatt került bajba. Mezőgazdasági kistermelők adatai A Központi Statisztikai Hiva­tal szeptember 30-ától, ne­gyedévenként, összeírja az egyre nagyobb számú mező- gazdasági kistermelő növény- termesztési tevékenységének adatait is. A felmérés célja, hogy a hivatal teljes képet tud­jon nyújtani a mezőgazdasági kistermelésről, a földterüle­tek használatáról, a megter­melt növények mennyiségé­ről, valamint értékesítéséről. Az elmúlt évek agrárgazdasá­gi változásainak hatására ugyanis egyre nehezebbé vált az árufelvásárlás és értékesí­tés pontos számbavétele, hol­ott az ország zöldség- és gyümölcstermésének 70-90 százalékát a kistermelők állít­ják elő. A számlálóbiztosok valamennyi megyében, 4409 mintakörzetből megközelítő­en 106 ezer háztartás adatait gyűjtik össze és a kérdőíveken rögzítik az értékesített és a még el nem adott árualapok mennyiségét is. Az egyedi adatok nem hozhatók nyilvá­nosságra, az adatszolgáltatás azonban kötelező. A konferencia szervezője, dr. Temesváry Beáta adjunktusnő (SZOTE Ideg-, Elmegyógyá­szati Klinika) találóan jegyez­te meg: az orvostársadalom megítélése szerint a téma (az öngyilkosság megelőzése) te­kintetében is a végeken va­gyunk. Az orvoslás egyik leg­elhanyagoltabb területe az ön­gyilkosságkutatás. Az orvoso­kat ugyanis gyógyításra kép­zik. Tudat alatt ellenérzést, elutasítást vált ki belőlük az a páciens, aki szándékosan ká­rosítja önmagát, dobja el ma­gától életét. Ez megfigyelhe­tő, amikor az öngyilkosságot elkövetetteket gyorsan ellát­ják, és minél hamarabb kiad­ják az osztályról. Gyakran hi­vatkoznak az ápolási költsé­gek magas voltára, ám a hát­térben inkább az egészségügyi személyzet lelki teherbírásá­nak tudattalan csökkentése szerepel. Hazánkban minden harmin­cadik haláleset oka öngyilkos­ság. Békés megye az országban a negyedik legrosszabb helyzet­ben van. Tízezer emberből me­A vámhatóság felkészülten várja október 1-jét, amikortól számos árucikk külkereske­delmi forgalmazához kötele­zővé teszik a szakhatósági en­gedélyt. Amint azt az illetékes elmondta: a minisztériumi rendelet mintegy 300 darab árucikknél teszi kötelezővé a szakhatósági engedély meglé­tét ahhoz, hogy sor kerülhes­sen az áruk vámkezelésére. Ennek hiányában a vámható­ság nem végezheti el a vámke­zelést. Véleménye szerint el­képzelhető, hogy a forgalom­ban némi fennakadás lesz majd emiatt, azonban ez a ha­tárvámhivatalok munkáját nem érinti. Az adott termék, ha nem rendelkezik a megfelelő engedéllyel akkor vámraktár­ba kerül. Ez lehet a vámhivata­lok raktára, de a tárolás történ­het az úgynevezett vámraktá­ron kívüli vámraktározás kere­tében is a cégeknél. A vámrak­gyénkben 55—57 lesz öngyil­kos, szemben a dunántúli me­gyék 26—33 fős adataival. Na­gyon kevés embernél ismerik fel az öngyilkosság egyik igen komoly kockázati tényezőjét, a depressziót. A lakosság szerepéről is szó esett a konferencián. Többek előadásában elhangzott, hogy az emberek sem ismerik fel iga­zán, hogy milyen krízisben, kri­tikus heíyzetben vannak néha. Nagyon sokáig magukba fojtják érzéseiket, tűrnek, belső feszültségüket ezáltal egyre nö­velik. Még kritikus állapotban, az összeomlás szélén sem for­dulnak orvoshoz, nem kémek szaksegítséget a problémák ke­zelésére. Megoldani nem fogja senki a problémát az illető he­lyett, de a megoldási módokra rávezetheti, a problémakezelés­ben segíthet. Szó esett az orvosok felelős­ségéről is. Nevezetesen arról, hogy kezelik-e egyáltalán a krí­zishelyzetbe került pácienst, mivel kezelik, és hová utalják be. A konferencián többen meg­kérdőjelezték az orvosok fel­tárakban, a tárolás költsége 100 forint minden megkezdett métermázsa után. A Kermi szintén felkészült a megnövekedett feladatokra, és szükség esetén akár 24 óra alatt kiadja az engedélyt. Bár az illetékes hatóságok már ez év tavaszán közzétették az új rendelkezésekkel kapcsolatos tudnivalókat, az érintettek még mindig meglehetősen tá­jékozatlanok. Az NGKM és a PM közös rendelete a fogyasz­tók védelmében született. Alapvető célja, hogy csak olyan termékek kerüljenek Magyar- országon kereskedelmi forga­lomba, amelyek a vámvizsgá­latkor a megfelelő minőségel­lenőrző intézet — általában a Kermi — engedélyével már rendelkeznek. Azaz az enge­délyt még az előtt be kell sze­rezni az áruminták alapján, mielőtt nagyobb mennyiségű árucikk a határra érkezik. készültségét isi mivel statiszti­kák szerint az öngyilkosságot elkövetők legnagyobb része a tette előtti két hétben járt orvos­nál. Megyénkből két előadás hangzott el az öngyilkosság megelőzésével kapcsolatban. A békéscsabai S. O. S. telefonos lelkisegély-szolgálat tapaszta­latairól és az öngyilkossági kí­sérletet elkövetettek ellátásáról számoltak be szakemberek. Dr. Sarkadi István főorvos előadása a békéscsabai ideg­gondozóban végzett munkáról és az öngyilkosság megelőzés­ben jelzett elképzeléseiről (há­ziorvosi érdekeltségi rendszer) szólt. Felvetődött, hogy míg a baleseti sérültek jogi felelőssé­ge megállapítható, addig az ön­gyilkos-kísérletek, cselekmé­nyek áldozatait (szerencsére) nem vonják felelősségre, a tár­sadalom felelősségére hivat­kozva. A társadalmi okokra va­ló hivatkozás azonban nem te­hermentesíti és nem mentesít­heti részarányos felelőssége alól az egészségügyet. Dr.Gion Gábor Drágább lesz a Start-hitel Az eddigieknél többe kerül a Start-hitel a vállalkozóknak, mert a jegybanki alapkamat fel­emelésével párhuzamosan nőtt a Start-hitel kamata is. A Start­hitel alapkamata a jegybanki alapkamat 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 14,25 százalékos kamat 16,5 száza­lékra nőtt. Ehhez kell még hoz­zászámítani a kereskedelmi ban­kok 2 százalékos kamatrését. Már októberben az új feltéte­lek szerint kell törleszteniük az érintetteknek a korábban felvett hitelt. A vállalkozók finanszíro­zását segítő kedvezményes hi­telkonstrukcióval élve eddig összesen 10 milliárd forintot he­lyezett ki az MNB 17 pénzinté­zethez és 24, az ország különbö- * ző részein megtalálható na­gyobb takarékszövetkezethez. Mintegy 4000-en vették igény­be eddig a Start-hitelt, átlagosan 2-4 millió forint kölcsönt igé­nyelve. Import szakhatósági engedéllyel Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 42. Zárt megbeszélések sorozata után behívatták Izmail Fahmi egyiptomi és Omar Szaggaf szaúd-arábiai külügyminisz­tert, s Szadat minden különö­sebb bevezetés nélkül közölte: „Megegyeztünk abban, hogy Szaggaf és Fahmi Washing­tonba utazik, felkeresi Nixon elnököt, s megkéri, küldje Kis- singert a térségbe, hogy elin­tézze a csapatszétválasztást a szír fronton. Ezenkívül felha­talmazást kaptok arra, hogy tá­jékoztassátok Nixon elnököt, az államfők megegyeztek ab­ban, hogy két héten belül for­málisan megszüntetik az olaj­embargót.” Aszad elnök abba is beleegyezett, hogy megkül­di Washingtonnak a Szíriában lévő izraeli hadifoglyok listá­ját. Fahmi tudta, hogy ez mit jelent, mert Kissinger január 29-én üzenetet küldött Aszad- nak és Szadatnak, amelyben közölte, ha Szíria megküldi a hadifoglyok listáját, lehetősé­get lát a csapatszétválasztási folyamat megkezdésére, de csak — mint néhány nappal később jelezte —, az olajem­bargó feloldása után. Nixon február 19-én Kissin­ger jelenlétében fogadta az egyiptomi és szaúd-arábiai külügyminisztert, akik közöl­ték vele az olajembargó felol­dását, bár a Nixon számára ör­vendetes bejelentéshez Kis­singer szerint Szaggaf a követ­kezőket tartotta szükségesnek hozzáfűzni: „Igaz, hogy nem kapcsoló­dik semmilyen feltétel az em­bargó feloldásához, de kérem, ne felejtse el, hogy azt nem oldjuk fel csak úgy, semmi­ért... Nem oldjuk fel anélkül, hogy ne történne valami...” Az elnök, aki annyira bízott az embargó megszüntetésének bűvös hatásában, nagylelkű­nek mutatkozott: „Ha az embargónak vége lesz, Önök nagy szerepet fog­nak játszani a megegyezés meggyorsításában, ha nem szűnik meg, Önök megnehezí­tik, hogy hasznos szerepet játsszunk. A kulcskérdés ez: akarják-e, hogy nagyobb sze­repet játsszunk, hogy rá­vegyük Izraelt, legyen éssze­rűbb, hogy ésszerűbb békéért dolgozzunk? Erről van szó — gazdasági, ipari, kulturális se­gítségünkről...” A Fehér Ház rózsakertjében várakozó újságíróknak csak általánosságokat mondtak. Az olajembargó teljes meg­szüntetéséhez még egy kis in­gázásra volt szükség — de most már az araboknak egy­más között. Március 19-én az arab olajminiszterek megér­keztek a líbiai Tripoliba, de a vendéglátó Kadhafi meggon­dolta magát, és lefújta az érte­kezletet. A tervezett tanácsko­zás résztvevői elfogadták Ah­med Hilal egyiptomi olajipari miniszter meghívását, s Kairó­ba utaztak, ahova rövidesen megérkezett Kadhafi távirata, amelyben közölte, hogy még­iscsak szívesen látja őket. így visszarepültek Tripoliba. Majd amikor kiderült, hogy a szíves vendéglátás csak arra az esetre szól, ha lemondanak az olajembargó feloldásáról, úgy döntöttek, hogy tovább repül­nek Bécsbe. Ott született meg március 18-án a következő döntés: 1. Feltétel nélkül felfüg­gesztik az olajembargót az Egyesült Államokkal szem­ben, a döntést újra megvizs­gálják a július elsejére össze­hívott OPEC (Olajexportáló Országok Szervezete) konfe­renciáján. 2. Olaszországot és a Német Szövetségi Köztársaságot ba­ráti országnak tekintik, s így igényeiket kielégítik. 3. Hollandiával szemben fenntartják az embargót. Kissinger készülhetett az újabb ingázásra. Szadat „ingázik” Az új miniszterelnök,^ Abdul Aziz Hegatzi szerint lezárult egy korszak Egyiptom törté­netében. Lehetőséget adnak arab és egyéb külföldi tőkének beruházásokra, a „szabad zó­nák” iránt jelentős érdeklődés mutatkozik japán, amerikai, nyugatnémet, francia részről. (Folytatjuk) Változás gyogyszerfronton A jövőben a tb az olcsóbb gyógyszereket támogatja A lakosság túlzott gyógyszer- fogyasztása, a kínálat fokoza­tos bővülése, a gyártók folya­matos áremelése, illetve saját pénzügyi kereteinek szűkös­sége miatt a társadalombizto­sítás ma már képtelen az eddi­gi gyógyszerfinanszírozási gyakorlat folytatására. A tb Egészségbiztosítási Önkor­mányzatának elnöksége hétfői ülésén ezért olyan döntéseket hozott, amelyek remélhetően alapvető változást hoznak majd „gyógyszerfronton” — jelentette be Sándor László, a testület elnöke. A társadalombiztosítás 1992-ben 40,2 milliárd forin­tot költött gyógyszertámoga­tásra. Ez az összeg az idén az 50 milliárdot is megközelíti. Jövőre ugyanakkor a tb már nem szándékozik ezen az összegen emelni, így költség- vetésében „csak” 51,5 milliár­dot szán gyógyszertámogatás­ra. Annak érdekében azonban, hogy ez az összeg valóban fe­dezze a költségeket, a tb ön- kormányzatának radikális lé­pésekre kellett elszánnia ma­gát, amelyek kormányrendelet formájában nyernek majd megerősítést. A döntések nem valósulhatnak meg bizonyos érdekek sérelme nélkül. így kétségtelenül a gyógyszer- gyártók ellen hat például az eínökség azon lépése, amely szerint csak azok a gyárak szá­míthatnak készítményeiknél a támogatás eddigi mértékének fenntartására, amelyek csök­kentik áraikat. Jelenleg 13 gyógyszergyártó konszern je­lezte: hajlandó teljesíteni a tb ilyen irányú igényét. E cége­ket érinti elsősorban az is, hogy az azonos hatásmecha­nizmusú készítmények közül a jövőben a tb az olcsóbb gyógy­szereket támogatja. A gyógy­szerek támogatási százalékain ugyanakkor nem változtat a tb, és továbbra is térítésmentesen juthatnak orvosságaikhoz az életmentő, illetve életfontos­ságú gyógyszerre szorulók. Nem tudja azonban fenntarta­ni az eddigi támogatási mérté­keket a társadalombiztosítás azoknál a készítményeknél, amelyek nem tartoznak az or­vosilag alapvető fontosságú­nak tekinthető gyógyszerek közé — mondta Sándor László. Ez az intézkedés mint­egy 3 milliárd forint többletki­adást ró a lakosságra, miköz­ben a gyártók árcsökkentése, illetve a térítési kulcsok válto­zatlansága kétségtelenül meg­takarítással jár. Könyvtári menedzsment A japán kormány nyolcszáz­ezer dollárral támogatja azok­nak a szakértőknek a munká­ját, akik 100 millió dollár érté­kű világbanki hitelszerződés feltételeit dolgozzák ki Ma­gyarországon. A hitelt tan­könyvek, a felsőoktatásban használatos jegyzetek kidol­gozására, taneszközök fejlesz­tésére, valamint a felsőoktatá­si intézmények könyvtárainak támogatására fordítja az ál­lam. A könyvtárosoknak al­kalmazkodniuk kell a megvál­tozott helyzethez, azaz mene­dzseri, szervezői munkát is vé­gezniük kell. Megszüntették a kőszegi madárkórházat A Fertő Tavi Nemzeti Park igazgatóságának határozata alapján, rendőri segédlettel, hétfőn megszüntették a kősze­gi madárkórházat — közölte Kámán István, az alapító, aki engedéllyel gyógyította a sérült madarakat és kisállato­kat. Engedélyét most vissza­vonták, s távollétében számol­ták fel a kórházat, szállították el 54 állatát. Az egykori mentőápoló hobbiként gyógyította a mada­rakat. Tevékenységét ismerte az egész ország, hiszen a rádi­óban és a televízióban is riport készült vele. A helyi sajtóban ugyan vitatták az orvosi diplo­mával nem rendelkező nyug­díjasjogosultságát, de munká­ját mindenki elismerte. Básthy Tamás, Kőszeg polgármestere úgy fogalmazott, hogy Kámán István értékes, tiszteletremél­tó gyógyító munkát folytatott, ezért a madárdoktor védelmet érdemel. Kárpáti László, a Fertő Tavi Nemzeti Park igaz­gatóságának vezetője viszont kifejtette, hogy a madárkórház alapítója az 1985-ben kiadott engedély feltételeit nem tar­totta be, többek között nem engedte meg a hatóságnak, hogy évente kétszer ellenőr­zést végezzen telepén. Megál­lapításaik szerint a többmillió forint értékű, fokozottan vé­dett madarakat nagy számban tartotta ellenőrizhetetlen kö­rülmények között. A döntést, illetve az intéz­kedést követően a madarakat a Hortobágyi Nemzeti Parkba szállították. Költözik a vámhivatal A vám- és pénzügyőrség helyi szerveitől kapott tájékoztatás szerint — átköltözés miatt —1993. október 1-jétől a szegedi vámhivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnoksága új helyre költözik. A szegedi vámhivatal új elhelyezése a Szeged, Dankó Pista utca 4. szám alatt lesz, míg a megyei parancsnokság Szeged, Malom u. 9. szám alatt lesz megtalálható. A két hivatal ügyfélfogadási rendje változatlan marad: hétfőtől péntekig 8.00 órától 16.00 óráig tart. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy az átköltözés folytán a magánforgalomban behozott és vámkezelni szándékozott személygépkocsik vámkezelését ezentúl a szegedi vámhivatal az úgynevezett vámudvaron fogja végezni (ZOLL-PLATZ Kft. telephelye, Szeged, Dorozsmai u. 5—7.). A két szerv vezetése megkérte szerkesztőségünket, tegyük közzé a fentieket. A vámosok kéréssel fordulnak jelenlegi és leendő ügyfeleikhez is: a költözködésre való tekintettel legye­nek irántuk türelemmel és megértéssel! (X)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom