Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

Ma Sarkadról és környékéről, holnap Szeghalomról tudósítunk a 7. oldalon 1993. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 225. SZÁM Háromnapos, bensőséges ünnepségsorozat keretében emlékeztek meg Medgyesegyházán arról, hogy a település száz éve alakult nagyközséggé. Ebből az alkalomból szombaton Halasi László evangélikus lelkész megszentelte az új díszkutat. (Beszámolónk a 3. oldalon) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kulich Gyula „áldozata” lesz Munkácsy? Szoborkeringő csabai módra Történt 1958-ban, hogy Borsos Miklós szobrászművész el­készült a Békéscsabai Városi Tanács, a Művelődési Miniszté­rium és a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja hozzájárulásával megrendelt Munkácsy Mihály-mellszo- borral. A szobor az akkor még kiépítetlen Munkácsy téren kapott helyet. Varga Zoltán nem az ő emberük? A városatyák döntöttek: nem döntenek! SPORT melléklet 12-16. oldal Munkát keresnek... A hajléktalanok békéscsabai szállása a Gyár utcában a nyá­ron bezárta, október 4-én azonban újra megnyitja kapu­it. Az önkormányzat szociális irodájától a szállás felügyelete átkerült a családsegítő szolgá­lathoz. (4. oldal) Tanyaközpont a bekötőút végén Gidres-gödrös, tengelyt törő, káty ús bekötőút végén, Tarhos külterületeként tartják számon Vizesfást. A tanyaközpontban az út véget ér, de az élet nem: távol a városoktól hu­szonnyolc család lakik a ma­jorságban és szomszédságá­ban. (5. oldal) f Választás Csabaszabadiban A július 1-jétől önálló te­lepülésen tegnap választotta meg a lakosság polgármesterét és a helyi önkormányzati kép­viselőket. A 368 választásra jogosult polgár közül 250-en jelentek meg a szavazó urnák­nál — tudtuk meg Kristóf Ist­vántól, a szavazatszámláló bi­zottság titkárától —, ami több mint kétharmados részvételt jelent. Első polgármesterévé a község — nagy szavazati többséggel — Kesjár Mátyást választotta, s az öttagú képvi­selőtestületben a mai naptól Bozó Dezső, Forgó József, Kesjár Mihály, Oravecz Sán- dorné és Szabó Vilmos mun­kálkodik a független település sorsának alakításán. Aztán 1975-benelkészült Var­ga Imre szobrászművész alko­tása is, a Kulich Gyula-szobor, amely egyben névadója is lett a térnek. A Munkácsy-szobor a Munkácsy Múzeum kertjébe került immár majd húsz éve. Aztán Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése ez év április 1-jén hozott egy határo­zatot, mely szerint a Mun- kácsy-szobrot a múzeum kert­jéből visszahelyezteti az im­már ismét Munkácsy térre. A visszahelyezéshez a közgyű­lés 40 ezer forintot szavazott meg az „Egyéb közösségi szakfeladat” terhére, valamint a kerület képviselője, Her- czegh Tamás a képviselői alapból szintén hozzá kell já­ruljon a költségekhez. A vég­rehajtást folyamatosként je­lölte meg a határozat. Nyáron aztán megjelentek a munkások, és szó nélkül le- döntötték a talapzatot, amin a szobor állt, és már vitték is volna a Borsos-alkotást, ha közben a múzeum egyik mun­katársa le nem állítja az akciót. A történtek után a Békés Me­gyei Múzeumi Szervezet igaz­gatója levelet írt a képviselő- testületnek, hogy a szobor vá­rosi tulajdonjogát nem vitatva kéri, a jövő évi Munkácsy-év- forduló alkalmából hagyják ott e nevezetes műalkotást, amely már valóságos jelképe lett a múzeumnak. A képviselő-testület ezt a kérést szeptember 16-i ülésén elutasította, s mivel új határo­zatot nem hozott az ügyben, maradt az áprilisi érvényben. Közben a kerület önkor­mányzati képviselőjénél össze­gyűlt vagy negyven-ötven alá­írás, mely a szobor visszahelye­zését szorgalmazza. (Folytatás a 4. oldalon) Szavazzunk! — indítványozta dr. Gulyás Mihály orosházi pol­gármester a legutóbbi képvise- lő-testiileti ülés első napirendje kapcsán. így túl egyszerűen hangzik, ám voltak a kijelentés­nek komoly(kodó) vagy inkább tragikomikus előzményei is. De lássuk sorjában: a napi­rend témája a városi könyvtár igazgatói állására kiírt máso­dik)!) pályázat elbírálása volt. A bizottsági vélemény elhang­zása után — a pályázók egyike sem kívánt élni a szóbeli ki­egészítés lehetőségével — a képviselők sorra szólásra nyújtották kezeiket. — Titkos szavazást javas­lok — így az egyik. — Név szerinti szavazást kérek arról, ki hogyan akar szavazni. Előbb ezt szavazzuk meg — így a másik. — Uraim! Legyen a szavazás nyílt — javasolta a harmadik. — Szavazzuk meg azt, hogy személyi kérdések­ben mindig titkosan szavaz­zunk — állt elő újabb ötletével Egy éve szólalt meg először a harang a községben, hogy az­óta is minden nap hívja az em­bereket Isten házába. A temp­lomszentelés első évforduló­ján, vasárnap délelőtt hálaadó, emlékező, ünnepi ökumeni­kus istentiszteletet tartott a fo­lyamatosan szépülő, zsúfolá­sig megtelt kis templomban két békéscsabai lelkipásztor: Táborszki László evangélikus esperes és Guliga György ka­tolikus plébános. Együtt vég­zett szolgálatukkal, az ökume­nikus apostoli hitvallás közös elmondásával példát adtak a mindenkori összetartozásra, amit Táborszki László igehir­a ki tudja hányadik képviselő. Addig szavazgattak a szava­zásról az orosházi városatyák, hogy a három pályázó — mert­hogy hárman adták be pályá­zatukat csak úgy mellesleg — egyike, Lázárné Bozó Agnes visszalépett azzal az indokkal, hogy így szeretné megkönnyí­teni a „nehéz” döntési helyzet­ben lévő testület munkáját. Őt követte Hotoránné Fekete Gabriella. Az ő visszalépésé­vel egyetlen pályázó maradt „ringben”, Varga Zoltán, a könyvtár volt igazgatója, or­szággyűlési képviselő. Az események felgyorsultak, úgy tűnt, mindenki egyet akar: legyen végre a könyvtár élén vezető! A testület megszavazta a nyílt szavazást és döntött. 12 igen, 3 nem és 8 tartózkodással eldőlt, hogy nem dőlt el semmi (18 igen szavazatra lett volna szükség). Orosházán továbbra sincs igazgatója a városi könyv­tárnak. (Folytatás a 3. oldalon) detésében így fogalmazott meg: „Több felől jöttünk, többfélék vagyunk, de ugyan­az az Istenünk. Egy atyának vagyunk a gyermekei, tehát testvérek.” Nemcsak az eltelt év bizo­nyította, hogy a községnek szüksége van saját templomra, de az a keresztelő is, amely növelte a templomszentelés évfordulójának ünnepélyessé­gét. A templom jelenleg is bővül, épül mellette a sekres­tye, amelynek elkészülése most is a gyülekezet tagjainak adakozó készségétől, tehetsé­gétől függ. L. M. Az anyaszentegyház egyetemes Ökumenikus istentisztelet Telekgerendáson Egy szépreményű politikus emlékére Én még ilyen jókedvű kormányt nem láttam! Úgy képes vidámkodni, hogy közben el nem mosolyintaná magát Aligha­nem arról van szó, mint a színikritikusoknál, akik fapofával ülik végig a legfergetegesebb vígjátékokat is, s hazatérve aztán hülyére röhögik magukat. Csakis erről lehet szó. Katona Tamás tavaly nyáron megígérte, hogy szeptem­bertől mosolygós kormányunk lesz. Igaz, nem részletezte, hogy melyik szeptembertől... Eszem ágában sincs Katona Tamással humorizálni. Persze — ha ismét összehozna vele a sors — igyekeznék visszaadni az MDF és a kormányzat egykor legnépszerűbb, legtoleránsabb, legreményteljesebb, legszellemesebb üdvöskéjének időközben elvesztett humor­érzékét. Miként lehetséges, hogy az egész kormányban csak lasszóval foghatunk valakit, aki nem „savanyújóska”? ! (Sze­gény parabolás Varga Józsefet nevezte így egy országnyi tisztelője. Vajon jutna-e eszébe valami vidám dolog a Para­bola legutóbbi adásainak láttán?) Katona Tamásban a lehetséges külügyminisztert, minisz­terelnököt láttuk. Aztán a pártja és kormánya pajzsra emelte — s maga elé tartotta. Ma ezer sebből vérzik, s könnyeivel próbálja gyógyítani azokat. A forradalom persze felfalja gyermekeit... Rejtély, hogy miért vállalta ezt a harakirit. Tavaly még egy egészen más Katona Tamással beszélgethet­tem a Médiahajón, mint akit a napokban a tévében nézhettem és hallgathattam. Hallgattam, s hallgatok, mert ismét a semmibe veszett egy szép remény... Kiss A. János Egy nyelven ünnepeltek A hét végén tudományos konferencia, kulturális seregszemle, báli mulatság formájában emlékeztek a városalapítókra a békéscsabai szlovákok. Felvételünkön a Krompachyból érkezett népi együttes, amely nemcsak az ifjúsági házban, de a batyusbálon is nagy sikerrel mutatta be táncait. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky péter Támogatás földhasznosításhoz Támogatás igényelhető az el­maradott, munkanélküliségtől sújtott területeken az 5000 négyzetméter vagy ennél na­gyobb szántók, szőlők, gyümölcsösök, kertek, rétek, legelők műveléséhez. A támo­gatásra azok a bel- és külföldi magánszemélyek, illetve jogi és nem jogi személyiségű gaz­dálkodó szervezetek pályázat­hatnak, akik a külön meghatá­rozott településeken mező- gazdasági termelést, művelést folytatnak. A támogatás mér­téke réteknél, legelőknél 500 forint, szántóknál, szőlőknél, gyümölcsösöknél, kerteknél 1800 forint hektáronként. A támogatást december 10-éig lehet igényelni. A magánsze­mélyek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatósá­gától, jogi személyek közvet­lenül az Adóelszámolási Iro­da, folyósítási számláról igé­nyelhetik a támogatást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom