Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-25-26 / 224. szám

CSALÁD - OTTHON 1993. szeptember 25-26., szombat-vasárnap Morzsák a gyógyászat történetéből Gazdaképzés a if -ban 40/a Középkori egyetemi élet A középkori egyetemi hallga­tók 16. életévük körül iratkoz­hattak be azegyetem „fakultás artium”-ába. Az alsó korhatár a betöltött 13. év volt. Felső korhatár nem volt, de gyakran csak a 20. életév körül kerültek az ifjak az egyetemre. Az itt eltöltött három év alatt szerez­ték meg azt a jogot, hogy be­iratkozhattak a teológiára, jogi vagy orvosi karra. Az orvosi kar elvégzéséhez öt évre volt szükség (2—2 szemeszterrel). A számos ünnepnap és szün­nap miatt legfeljebb 150 taní­tási nap volt egy esztendőben, de egyik-másik egyetemen en­nél lényegesen kevesebb. Az előadások száma naponként 2—3 volt, többnyire a délelőtti órákban. A korareggeli órák­ban 6 és 9 óra között a „fakul­tás artium” előadásait tartot­ták, hogy az azokon tanítósze­repet betöltő magisterek eljár­hassanak a három magasabb rendű fakultás előadására is. Kétségtelen, hogy a hallgatott órák száma aránylag kevés volt, viszont annál több idő jutott az otthoni olvasásra és tanulásra, ami fő alkotó részét képezte a tanulmányoknak. Sajátságos módon az egye­temi ifjúság megoszlása nem a fakultások szerint, hanem a nemzetségek szerint történt. A különböző egyetemeken más és más nemzetek fiai alkották a „náció”-kat, így a párizsi egyetemen a franciák, ola­szok, portugálok és spanyo­lok, „a francia náció”-ban tö­mörültek. A hallgatók többnyire nem­zetiség szerinti burzákat, con- victusokat létesítettek, ahol laktak és étkeztek. Ezek fel­ügyelője a senior volt, ki ki­sebb ügyekben fegyelmezte a hallgatókat. A burzákat segé­lyezték a fejedelmek, az egy­házak és a gazdag mecénások. Bennük kedélyes élet folyt, amire a későbbi élet folyamán szívesen emlékeztek vissza a volt tanítványok. A középkori egyetemek egy részén az egyetem kormány­zása a tanárok kezében volt, de arra befolyást gyakorolt az il­lető fejedelem, esetleg városi elöljáróság, gyakran az egy­ház is. Az egyetemek másik részénél a kormányzás az ifjú­ság kezében volt, ők választot­ták a rektort, ők hívták meg a tanárokat, ellenőrizték a taní­tást és engedélyt adtak a tanár­nak az előadás meg nem tartá­sára, illetve eltávozásra. Ezt a rendszert a legkifejezettebben a bolognai egyetemen lehetett megtalálni, amelynek szerve­zetét vették alapul például a krakkói és a pécsi egyetemek alapításánál is. A tanítványok az előadás alatt jegyzeteltek. A jegyzetek helyettesítették a mai tan­könyveket. Aránylag kevés módosabb hallgató tudott ma­gának könyvet venni, amelye­ket abban az időben még kéz­zel másoltak (javarészt a ko­lostorokban) és igen sokba kerültek. A könyvnyomtatás feltalálása olcsóbbá tette a könyveket. Az 1500-as évekig 800 orvosi könyv jelent meg Haeser szerint az európai álla­mokban, melyek túlnyomó ré­sze a klasszikus és arab írók műveinek a kiadása volt. Tan­könyv jellege a „Regimen Sa- lemitanum”-nak volt, amely a középkor folyamán 20 ki­adást ért meg és a legelterjed­tebb könyv volt az orvosi karo­kon. Dr. Jakubecz Sándor Must előtt mustra... Kis „hordótan” - szüretre készülődnek Az érett szőlőfürt kedvenc csemegéje a méheknek és dara­zsaknak ARCHÍV FOTÓ Bármilyen elfoglaltak a sző­lőskertek gazdái, az erjesztő­tároló hordók jó előkészítésére ne sajnálják a fáradságot. A sikeres borkészítésnek egyik alapfeltétele a hordók tisztasá­ga, ám azzal senki nem szá­molhat, hogy a forrásba jövő must elvégzi a „takarítást”. A kisebb tárolók vizsgálatá­nak egyszerű és eléggé meg­bízható módszere, hogy bele­fújunk a hordóba vagy te­nyerünkkel rácsapunk száj­nyílására, s beleszagolunk. Ha — a belsejében előidézett kis légmozgás nyomán — kénsza­got érzünk, tudnivaló, hogy a hordó a közelmúltban volt ké- nezve. A töltésre alkalmas hordó levegője egészséges borillatú. Ilyen esetben hideg­vizes alapos öblítés után már minden további nélkül alkal­mas a must vagy a bor fogadá­sára. Ha a szagpróba nem ad biz­tos eligazítást, akkor egy körülbelül 75 centiméteres drótszál egyik végére kötött égő gyertyával nézzük meg, milyen a „gyomor” állapota. Ha a gyertya fényénél látható, hogy tiszta a fa, s csak borkő­kristályok tarkítják — alkal­mas a használatra, s elegendő a tisztavizes öblítés. Ha a gyer­tyaláng elalszik, minden bi­zonnyal penészes, dohos vagy ecetes a hordó, esetleg más hibája is van, s csak alapos „generálozás”, rendbehozatal után szabad megtölteni. Az egészséges hordók is alaposan kiszikkadnak, ha hosszabb ideig üresen állnak. Használatbavétel előtt hideg vízzel töltsük föl, s csak pár nap múlva ürítsük ki őket, hogy kellően megduzzadja­nak. A vízkúrát ne mulasszuk el, mert az itóka tekintélyes részét a hordó szippantja ma­gába. A „gyertyaoltó” hordókat — ha nincsenek súlyosabb hi­bái — rendbe hozhatjuk több­szöri alapos kimosással. Körülbelül 2 százalék tömény­ségű szódás vagy trisós forró­vízzel végezzük a fürdetést, úgy, hogy a hordót folyamato­san görgetjük. Az újabb öblí­téshez már csak tiszta víz kell. Ezt kihűlésig hagyjuk a hordó­ban, amelyet időnként fejéről a talpára kell állítani, hogy a víz mindkét fenekét érje. Kö­vetkezhet a hideg vizes mosás, áztatás mindaddig, míg a víz ízre, szagra ugyanolyan lesz, mint betöltéskor. Kicsepegte- tés, szikkasztás után érdemes a hordót gyöngén kénezni — egyharmad kénszeletet szá­mítva 100 liter űrtartalomra. A csak éppen penészesedni kez­dő hordókat szokás úgy is tisz­títani, hogy belsejébe aprósze­mű láncot vagy mosott kavi­csot tesznek. Erre kevés vizet öntenek és a hordót alaposan „megtáncoltatják”. Utána a láncot, kavicsot kiveszik, majd a hordót kiforrázzák és gondosan kiöblítik. A módszer nem tökéletes, de a meszelés­nél vagy a mésztejjel való föl­töltésnél jobb. Nem ajánljuk a hordó kiégetését sem, mert füstízt kap a bor. Dr. Komiszár Lajos, FEB Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző műsorá­nak anyaga (ismétlés szombat reggelenként), mely­nek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. A háziméh IX Amíg a nektárból méz lesz... A nektár cukrot tartalmazó víz, melyet a yirágök belsejé­ben lévő mézfejtők (nektáriu- mok) választanak ki. Az összetett cukrokon (répa- és nádcukor), az egyszerű cukro­kon (szőlő- és gyümölcscukor) kívül igen kis mennyiségben enzimeket, sókat, ásványi és illatanyagokat is tartalmaz. A benne lévő cukor mennyisége függ a növénytől (például az almavirág nektárjának cukor- tartalma 20%, az olajrepce nektárjának cukortartalma 45%, az akácé 55% körüli), de ugynazon virágok nektár­mennyisége és annak cukor- tartalma is időszakonként vál­tozik (például a vöröshere nék- tárjában eső után alig van cu­kor, két száraz nap után ez 200- szorosára emelkedik). A legtöbb nektárt a növény­ek virágzásuk első szakaszá­ban termelik, a virág megter- mékenyülése után mennyisé­ge rohamosan csökken. A vi­rágzást nem egy-két virág, ha­nem a területen lévő vala­mennyi növény összes virágá­hoz kell mérnünk: a fehér akác például 10—14 napig, a napra­forgó 2—3 hétig, a vöröshere 4—5 hétig virít. Egyetlen virág nektárja ti- zedmilligrammban mérhető. Egyetlen méhcsalád évi nek­tárigénye körülbelül 300 kg. Szinte elképzelni is nehéz, mennyi virág kell ahhoz, míg a nektárcseppecskékből a mé­hek ezt összegyűjtik! Jó méh- legelőkön mégsincs gond, hi­szen a fehér akác körülbelül 60 millió, a vöröshere pedig 400—500 millió virágot hoz egy hektáron. Mind a nektárképződéshez, mind annak gyűjtéséhez meg­felelő időjárás szükséges. A tömeges gyűjtéshez legalább 12—15 °C-os levegőhőmér­séklet kell, de legkedvezőbb a 18—25 °C. A 30 °C fölötti meleg a nektártermelésre és -gyűjtésre egyaránt káros. A méhek legszívesebben szél­csendes időben dolgoznak, a munkát az 5 m/másodperc erősségű légmozgás már aka­dályozza, a viharos szél pedig lehetetlenné teszi. A szemer­kélő esőben a munkások még dolgoznak, sűrűbb esőben azonban nincs gyűjtés. Érde­kes, hogy a készülő vihart a méhek már akkor megérzik, amikor a Nap még javában süt: szinte parancsszóra, egyszerre fejezik be munkájukat és a le­hető leggyorsabban igyekez­nek hazajutni („méhfelhők” a levegőben, „méhpatakok” a kaptárak'közelében meteoro­lógiai előrejelzés). Nincs egy kis túlsúly a pocákon? A valamikori tengerésztiszt, a sportos életmódjáról híres edinburghi herceg, a királynői vizit másnapján tette fel ezt a nem éppen kedvünkre való (címbeli) kérdést. Kapott is rá magyarázatot, amelyet figyel­mesen hallgatott. Szó volt eb­ben a falánkság-mohóság „magyar átkáról”, amelyben már az sem vigasztaló, hogy súlytöbblet tekintetében (átlag 5 kiló) már utolértük a fejlett ipari országokat, minden kor­csoportban. A szakember szerint a diétá­hoz vezető úthoz elsőként az agyat kell megnyerni, ugyanis táplálkozás közben először az idegeken, majd a testnedveken át oda indulnak az üzenetek. Elméletileg ezek bármelyike közölhetné az agyközponttal, hogy a szervezet felvette már a maga szükségleteit. A további folyamatokat kémiai jelzések szabályozzák; a tápanyagok molekulákká bomlanak, cu­korrá, aminosavvá, zsírsávvá. És lerakódnak, ha nem moz­gatjuk, tornáztatjuk szét őket. Az éhség és jóllakottság jel­zőrendszere közvetett módon működik. Belép a körkapcsolat­ba például a máj is, idegi impul­zusait felküldve véráramával az agyba. Akadnak azonban — fi­gyelmetlenségből fakadó — té­ves kapcsolások is. Ilyen példá­ul az ízválaszték, amelynek a torkosság nemigen tud ellenáll­ni. Gyakoriak a különféle édesí­tő és fűszerzamatok, amelyek növelik a kalóriákat, s ez külön veszélyforrás. (Fülöp herceg elegánsan eltolta maga elől a cukrot, a tejszínhabot, a sót, a mustárt, mondván, hogy jövő­re is bele akar férni abba a ruhá­ba.) Mindezekből következően az észszerű fogyókúra igazán akkor hatásos, ha lelkileg elő­készített, megalapozott, ha az agy és nem a gyógyszer kész­teti a szervezetet a diétára. Ferenczy Europress A VICC POÉNJA, 1-HESZ: ... HOGY MILYEN é VFOR­DULÓNK VAN? ... PRIMI­;!a'6­JrSíV NÉMET SZTME LY AUTO- MÁRKA KICSI KEMÉNY DAGAÍJAT SZÁMÁRA "V IZOM­ERŐVEL VÉGZETT (MUNKAI 7 BOKSOU- A&AÚJ- ZFNTH ÉN MEGYEI KÖZSÉG 1 HANG A > V V V V ÜK A OOLGOK ÜVAKOHI VÁLTO­GAT Asa > Y / Bq l> PERZSA URAL­KODÓ numero; nov. > SZÉT­SZÉLED AZ UO- VARON > V XZX1GÉ6L RÉSZBEN HÁNGATI AZONOS BE T OK > DIVAT l> V szonfró E1NS1e- INIUM > V GABONA NÖVÉNY ELŐKELŐ IDŐ JELZŐJE SKÁLA­HANG .. - v GIACOMO rucciNi OPERÁJA GYÜ­MÖLCS MAGHÁZA SKÁLA­HANG IPSO kís ÁDÁM > TARKÓN­ÁLLÁS > —7— \) A POÉN ? RÉSZE HIÁNY- 1 ALAN L. V V ÉSZAK . y niTKA > ÎÉC5I ANGOLNA ORSZÁG DEDÓS WALESI „ EREDETŰ NŐI NÉV > EGYKED > Y V FQRGÓ­RESZI > .. EPTÉKU PÉNZ V. OLASZ FIZETŐ ESZKÖZ L. APÓS VAD- . DISZNÓ hímje > — LENGYEL LEUI­CEU LÁBAS RÉSZÉI > NOJIVÉG fno v. 1 JONAS) KARDOT ÉLŐHÖZ V > RÉGI SZTK-V TÁROL HATÓ > X IRÁNI roniNT > V RÉSZ LEG > NYELV­CSALÁD UNION r ELŐTAG: ON > V Kön is VAN > X LABILIS VASÚTI. ETKEZO JUICE NYURGA, NEPIES SZÓVAL > V : A PONTY ROKONA > KUBAI AlJIÓJEl > OLASZ RTV BONYO­DALOM p NÉMET FOLYÓ > V TANÁCS. NÉMETÜL > GALLI­UM V ERBI­UM IDfGEN NŐI NÉV HIBÁT EL­ISMER ALPESI FOLYÓ DOBÓ VÁROSA > —v— BUDA FESTŐI G1 AHOR >---------9­HATÁRO­ZD RAG FIZIKAI MENNYI­SE« V L_ ... DÁNT VITIA ““V EGYSZE­RŰ GÉP ■> X SZŰK LAKÁS TROMHI- fAMANG SZÁNDÉ­KOZIK > OLIVÉR, BEC. V > CÉG­FORMA "korcsa t OVI UM > '"IJ" SÁRGÁS ZÖLD > ÉS. LA­TINUL KETTŐS BET O ASZtÁ­CIUM 1 — KERTI NÖVÉNY Sl.lGÁH V 1 V LAT IN !3tDE­RITKA NŐI NÉV b yhT~V " NINCS SZÜK­SÉGE TESURE Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. október 4. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. szeptember 11—12-ei rejtvény megfejtése: „Nem sportszerű, ő egy lépéssel a többiek előtt áll.” Nyertesek: Bánki Mária, Békéscsaba, Kiss Ferenc, Orosháza, Kohári Jánosné, Körösla- dány, Seres Józsefné, Szarvas, Szűcs Lajosné, Békés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom