Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
1993. szeptember 22., szerda MEGYEIKÖRKÉP Gyilkosra bukkant az erdőben egy gyulai rendőr Ez a gyilkos már jó kezekben van... FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Próbaidő a benzinkúton Sarkadon jónéhányan kifogásolták, hogy a város egyetlen benzinkútja csupán reggel 7- től este 7-ig tart nyitva, így a korán kelők vagy a várost az esti órákban elhagyók már nem tudnak tankolni. Az ön- kormányzat, ahová a panaszosok fordultak, levelet írt a MÓL Rt. Töltőállomás-hálózat Dél-Alföldi Régiónak, hogy legalább „próbaidőre” hosszabbítsák meg a nyitvatartási időt. A MÓL Rt. méltányolta a sarkadiak kérését, és szeptember 1-jétől 30-áig kísérleti jelleggel meghosszabbította a benzinkút nyitvatartási idejét. Lencsési tervek Békéscsabán a városépítészeti iroda a Lencsési-lakótelepre vonatkozóan elkészítette azt a rendezési és területfelhasználási tervet, amelynek során föltárták, hogy a meglévő szabad területeken hol lehetséges garázsépítés, valamint kereskedelmi és szolgáltató kisüzletek létesítése. Ezen kívül tervezik még egy 24 lakásos idősek házának megépítését is, ahol ellenszolgáltatás fejében önálló bérleményt, egészségügyi és szociális ellátást biztosítanak majd a rászoruló, magányos, idős emberek részére. Budai László rendőr zászlós— miután a Gyula melletti Ajtós- í falván rábukkant — magával vitt a Gyulai Rendőrkapitány- I ságra egy fiatalkorú gyilkos galócát. Az ajtósfalvi erdőben I — szó szerint — galléron ragadta az igen veszélyes gyilkost, melyről kitűnő „személyleírással” bírt. Budai László ugyanis civilben gombaszakértő. . — Ez az időszak a gombák és a gombászás szezonja — mondta. — Evek is eltelnek, mire az ember szembe találja magát egy gyilkos galócával Békés megyében. Jellegzetességei könnyen felismerhetővé teszik, ám ha ez elmarad, sok ember életét olthatja ki akár egyetlen gomba is. Most az időjárás kedvez a fejlődésüknek, elsősorban az akácosokban és a tölgyesekben kerülhet kezünk ügyébe. Figyelni kell arra is, hogy a gyilkos galóca bocskora szedéskor leszakadhat, s a földben rejtve marad szemünk elől. Alapos a gyanú arra, hogy e napokban a gyilkos galóca a lehetséges áldozatok tömegével találkozik, hiszen az emberek e napokban elözönlik a gombalelő helyeket. Azt pedig nyilván senki nem akarja, hogy szerettei és a saját élete rámenjen egy jó vacsorára. Végtére is: nem ettünk bolondgombát... K. A.J. Dürer-metszetek Nürnbergból A gyulai Dürer Társaság — mint alapszabályában is megfogalmazta —keresi a kapcsolatot Albrecht Dürer szülővárosával, Nürnberggel. A levélváltások után dr. Pocsay Gábor polgármester, Dusnoki József, a Békés Megyei Levéltár munkatársa és Havasi Istvánné, a Dürer Társaság titkára a napokban a németországi nagyvárosban járt. A delegációt Mathias Mende, a nürnbergi Dürer Emlékház megbízott igazgatója, a Dürer Alapítvány elnöke hívta meg. Megállapodás-tervezet született arról, hogy jövőre, október 1 és december 25 között kizárólag Gyula városa 50 eredeti Dürer- metszetet kap 6 heti kiállításra. A fa- és a rézmetszetek gyulai bemutatójának nyitóünnepségét a nürnbergiek tartják. Az ideutazás azt is szolgálja, hogy megismerkednek a Kohán Képtár anyagával, melyből kinn kiállítást rendeznek. Megállapodtak abban: a Dürer Társaság elmúlt évi Dürer az ex librisen nemzetközi kállításának első 10 helyezett alkotását megvásárolja a nürnbergi emlékház. A nagy látoga- tottságú intézmény gyűjti és kiállítja nemcsak Dürer képeit, hanem a művész alkotásokban megnyilvánuló utóéletét is figyelemmel követi. A jövőbeni együttműködést az ezer tagot számláló nürnbergi Német—Magyar Baráti Társaság szintén szorgalmazza. Júniusban Dusnoki Józsefet hívták meg, aki német nyelvű előadást tart Gyuláról és Dürer Békés megyei kapcsolatairól. Nümbergből viszont a várost bemutató gazdag fotóanyag érkezik. Sz. M. Olvasóink írják ..-..-..— — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Mitől vagyunk mi mások? A tévéből értesültem a szomorú hírről, meghalt Zsiborás Gábor. A családot százezrekkel támogatják, négy gyermeke van. Kérdem én, ki támogatja azokat a családokat, akiknek az apjuk „névtelen” volt, illetve nem híres, csak egyszerű, szorgalmas munkás? Az én férjem is négy gyermeket hagyott itt, a legkisebb még nem volt egyéves. O meg nem volt 44. Több, mint 20 évet dolgozott egy vállalatnál, hóban, sárban, magát nem kímélve. Nyilván ennek köszönhette betegségét is. Nekünk nem gyűjtöttek százezreket, 10—12 ezret adtak össze a kollégái, amit köszönök. Az önkormányzat is nagylelkű volt, kiutaltak 2000forint szociális segélyt, majd májusban 1500forintot. Később vitám támadt a városgazdálkodással szemétügyben (nem voltam hajlandó fizetni, mivel szerintem irreális olyan szolgáltatásért pénzt kérni és elfogadni, ami nincs vagy nem vesszük igénybe). Ekkor közölték velem, hogy a segélyt nem a férjem temetésére kaptam, hanem azért, hogy rendezzem a szemétdíjat! Ilyen a nagycsaládos egyedülállók támogatása? Kíváncsi lennék, ha a polgármester úr családjával történne valami, mivel ő is nagycsaládos, őt is így támogatnák? Vajon mit kap az a család, ahol az apa nem bírta a munkanélküliséget és öngyilkos lett? Nyilván ők is csak annyit kaptak, mint én vagy még annyit sem. Miért kell különbséget tenni ember és ember között? Nem vagyok irigy, de nem tudom szó nélkül elviselni az igazságtalanságot. Mi a különbség ember és ember között, miért kell egyiket jobban támogatni, mint a másikat? (Név és cím a szerkesztőségben) Köszönet a képviselőknek Köszönetét mondunk a zsadányi képviselő-testületnek azért az önzetlen segítő készségükért, amivel gyermekeink (óvodai, általános iskolai, középiskolai, főiskolai, egyetemi) tanulmányai megkezdéséhez anyagi támogatást nyújtottak, valamint a továbbtanulásuk érdekében további támogatásban részesítik őket, melyek a szülők anyagi helyzetén is könnyűének. További jó egészséget és sikeres munkát kívánunk a testület minden tagjának! A ZSADÁNYI SZÜLŐK Szupernagyik kerestetnek Folytatjuk a fényképek közlését. Minden jelöltnek van esélye: az első tíz, legtöbb szavazatot kapott nagymama mellett további tíz, sorsolás útján kiválasztott nagyi kapja meg a Szupernagyi címet, hozzá szupernagyihoz illő jutalmat és lehetőséget a lapban való bemutatkozásra. A szavazás módjává lapból kivágott, a nevet is tartalmazó képet levelezőlapra ragasztva vagy borítékba téve be kell küldeni szerkesztőségünk címére. A szavazatokat legkésőbb a megjelenést követő hetedik napon, tehát egy héten belül adják postára. A sorsoláson mindenki részt vesz, aki legalább egy szavazatot kapott. Kérjük, ne feledjék el feltüntetni nevüket a borítékon, levelezőlapon, mert a szavazatot beküldők között is jutalmat sorsolunk ki. Ajánló sorok Hat unoka fogott össze, és küldte be T óth Jánosné fényképét, s mellé a levélkét, amelyben — hibátlan helyesírással! — arról számolnak be, hogy a nagymama húsz éven át óvodában dolgozott, ezért mindannyian Ovis maminak hívják. „Szeretnénk az újság sorain keresztül megköszönni neki a sok fáradozást, mindazt, amit értünk tesz.” — írják. „Örömmel olvastam újságjukban, hogy a gyerekek és a fiatal házasok után a nagymamákra is gondolnak. Édesanyám iránt érzett megbecsülésem és köszönetem jeléül küldöm két kicsi gyermekem nagymamájáról ezt a fényképet. — írja Szakái Károlyné Békéscsabáról, aki a dévaványai nagymama, Kürti Józsefné fotóját juttatta el hozzánk. — A mi mamánk a legkedvesebb játszótárs; vele lehet a legjobbat lubickolni a kádban; ő süti a legfinomabb almás rétest; ő mesél a legszebben. Ha betoppan Déva- ványáról, az mindig ünnepnek számít, mondják a gyermekeim. Szeretnénk, ha a szupemagyink valamikor majd szuper- dédi lehetne.” Tóth Jánosné fotóját 9 éves unokája, Szabó Laci postázta Dobozról ezekkel a sorokkal: „A mi nagymamánk, mint kisiparos trafikot vezet, ami a lakásán van. Egész nap kiszolgálja a vevőket, amellett főz az egész családnak és elvállalta 3. unokája egész napos felügyeletét, vigyáz ránk. Én 9 éves vagyok, Brigitta 7 éves, Tamás pedig 4. Látom, sok baja van velünk, mert még kicsik vagyunk, nagyon kell figyelni ránk, a szüléink joedig dolgoznak.” „Ő azért szuper, mert neki van a legszeretőbb szíve a világon ! ”—Dudás Dezsőnét ezekkel a szavakkal mutatta be kísérő levelében gyulai unokája, Dudás László. Özv. Mészáros Gyuláné fényképét négy unokája közül Kovács Csaba küldte el, aki a következőket írja: „Az én nagymamám a legjobb nagymama, vidám, egészséges, jó kedélyű. Az unokáiért mindent megtesz. Külön él, de sokat van velünk és mi járunk hozzá. Nagyon szeretjük, kívánjuk, hogy sokáig éljen köztünk.” Zolika és Angika írta alá azt a levelet, amely özv. Sztarenki Istvánné fényképét kíséri. A Mamának üzeni általunk a két kicsi, hogy „Szeretünk Mama!” írják továbbá — feltehetően édesanyai segédlettel —, hogy „Határtalan türelme van hozzánk, pedig az az igazság, hogy kicsit rosszak vagyunk. De ahogyan Mami szokta mondani, nem rosszak, csak elevenek!” Turovszky Varga Andrásné Angika és Zolika másik nagymamája, aki — árulják el levelükben — mostanában sűrűn beteges. De ennek ellenére rengeteg türelme van az unokáihoz, mindig a kedvükben jár. Szintén mindkét nagymama fényképét eljuttatták hozzánk Gyuláról a Lipták gyerekek, mégpedig egy szív-formába felragasztva egymás mellé a két fotót. Gajdács Jánosné és Lipták Mátyásné a két „szu- pemagyi”. Azt is megtudhattuk a gondos kézzel írott takaros levélből — amit Lipták Katica, Mátyás, Annamária, Máté Sámuel és Zsuzsanna Lídia írt alá —, hogy „Lipták mama az elmúlt hónapban volt 80 éves. Gajdács mama 63 éves. Neki tíz unokája van. Mind a két nagymamánkról mi is leírhatnánk mindazt az általános jót, amit az eddigi pályázatok mellett leközöltek: hogy csodálatosan varrnak, kötnek, sütnek-főznek, mesélnek. De az ő „szuperságuk” nem csak ezekben rejlik, bár ez sem semmi évi tíz szüli- és névnap esetében, hanem ezen felül nagyon tudnak bennünket szeretni. Nem tesznek különbséget Tóth Jánosné, Biharugra Dudás Dezsó'né, Medgyesbodzás Turovszky Varga Andrásné, Békéscsaba az öt, illetve tíz unoka között. Ami pedig ezen felül is a legcsodálatosabb, hogy egymást is nagyon szeretik és segítik. Amikor megemlítettük Nekik, Kürti Józsefné, Dévaványa Özv. Mészáros Gyuláné, Szeghalom hogy mit szeretnénk, szerényen elhárították a kérésünket, és nem adtak fényképet. így hát vasárnap átnéztük szüléink fényképes dobozait, és közös Tóth Jánosné, Doboz Özv. Sztarenki Istvánné, Békéscsaba erővel megalkottuk ezt az őkej övező szívet. Hiszen az Ő szívük is egyként dobog értünk, és mi is egyformán szeretjük Őket. Gajdács Jánosné és Lipták Mátyásné, Békéscsaba
